Néptanítók lapja 1. évfolyam, 1868
1868-06-11 / 19. szám
Buda-Pest, 1868. 19. szám. (Miörtök, juinius 11. NÉPTANÍTÓK LAPJA. HETI KÖZLÖNY a magyarországi kisdedóvodák, elemi- és felső-nép-iskolák számára. Hladja » vallác én fc6i»fc(»(A«fl(fyini hír. mintisternim. A szerkesztőségi és kiail.hivat.al van Budán a vállán- és közoktatásügyi m. kir. ministeriumnál az Országházban. A „Néptanítók lapját" minden magyarországi népiskola tanitója és kisdedóvoda vezérlője dij nélkül kaphatja következő feltételek alatt : 1 or, hogy azt segédtanítóival olvasás végett közölje, 2 or hogy azt mint az iskola tulajdonát megőrizze, és utódának átadja. Nem népiskolai tanitók előfizethetnek . Egy évre 3 frttal , fél évre 1 frt 50 krral. Minden a szerkesztői vagy kiadói hivatalt illető közlemény a szerkesztőséghez küldendő. A népiskolai tananyagról. Népiskoláink belső rendezésével csak 1848-ban foglalkozott tüzetesen a törvényhozás, bár a viszonyok miatt a javaslat nem emelkedhetett törvényerőre. A népiskolai tanrendre vonatkozólag figyelemreméltó volt a fönnállott m. kir. Helytartótanácsnak 1845-ik évi s „Magyarország elemi tanodáinak szabályai" czim alatt kiadott intézménye. E szabályzat megkülönböztette az alsó és felső elemi tanodákat ; az alsók két osztályra oszottak, a felsők pedig 4 osztályra de úgy, hogy a 4-ik osztály 2 évfolyamból állott. Az alsó elemi tanoda tantárgyai e rendelet szerint : vallás, szentírás, erkölcstan, olvasás , irás , számtan, ének. A felső elemi iskola két alsó osztályában a tantárgyak, mint fennebb. A harmadik osztályban : vallás, szentirás, olvasás, irás, latin olvasás és irás azok számára, kik gymnasiumba voltak lépendők, anyanyelvtan, magyar nyelvtan, fogalmazás, számtan (arány, társasági szabály, mértékek ismerése, a pénznemek egymáshoz való aránya). A 4-ik osztály első évfolyamában : vallás-és erkölcstan, számtan, szép- és helyesírás, magyar és német nyelvtan, fogalmazás, polgári építészet, rajz, népszerű mértan, Magyarország és Ausztria földleírása, fogalmazás. A 4-dik osztály második évfolyamában : vallás- és erkölcstan, számtan (kereskedésre, üzérkedésre alkalmazva), szépírás, magyar és német nyelvtan, rajz, polgári építészet, tömörmértan, erőműtan , természettan, természetrajz, egyetemes földirat, szavalás, fogalmazás. Hozzáadom még, hogy ugyanezen intézmény külön leányiskolák fölállítását is elrendelte , ezen iskolák tanrendjét is tüzetesen meghatározta, különös súlyt fektetvén „a házi gazdálkodásra s a kézműtan azon részeire, melyeket a nőnemnek tudni nem csak hasznos, hanem szükis." „Az 1848-iki törvényjavaslat a következő tant8 tárgyakat vette föl az elemi oktatás körébe : A valláson kivül irás, olvasás, fejbeli és jegyekkel való számítás, természettan és természetleirás, az ezeken alapuló gyakorlati tanulmányokkal különös figyelemmel az életmódra és vidékre, melyhez a növendékek szüleinek nagyobb része tartozik ; hazai történet és földleirás ; a polgári jogok és kötelességek ismeretei; testgyakorlat különös tekintettel a hadi szolgálatra ; éneklés. Mint tudjuk, sem az 1845-iki kormányrendelet, sem az 1848-iki törvényjavaslat nem lépett átalános érvényre. Később az ausztriai népiskolai szabályok hozattak be nálunk is. Ezek megkülönböztették az egyszerű elemi (triviális) és a főelemi iskolákat. Az elsők előírt tananyaga : vallás, olvasás és írás, számolás, irálygyakorlatok, ének. A főelemi iskolák alaptananyaga is csak a most mondottakra szorítkozott, csakhogy a tárgyak itt bővebben adattak elő. A reáliák itt nem képeztek külön tantárgyakat, hanem az olvasókönyvekben volt ezekről némi gondoskodás s ezekkel összefüggőleg kezeltettek. Elemi iskoláink felekezetiek lévén, az érzett hiányokat koronként az egyes illető felekezetek törekedtek pótolni, minek következtében nálunk különféle elemi iskolai tanrendek keletkeztek s vannak most is érvényben. Minden bizonynyal lényeges fontosságú az a kérdés, hogy a népiskolai tananyag szabatosan meghatároztassék, mert a kevés itt hátramaradás a kor követelményeitől, a sok pedig kockáztathatja az egész tanulmányi sikert. Hogy a kérdés iránt tökéletesen tájékozhassuk magunkat, tisztában kell lennünk a népiskola fogalmával. A népiskolát rendesen egy jelentőségűnek veszik az elemi iskolával. Szigorúan véve e kettőnek fogalma között különbség van. Az elemi képzés a szellemi tehetségeket oly határozott céllal