Néptanítók lapja 2. évfolyam, 1869
1869-06-03 / 22. szám
A szerkesztőségi és kiadó hivatal van Budin a vallás- és közoktatásügyi m. kir. minisztériumnál az országházban. 22. szám. 1809. június 3. néptanítók lapja. HETI KÖZLÖNY a magyarországi kisdedóvodák, elemi- és felső-nép-iskolák számára. Hi»ill» » Tállá«» éa Ufisuktsztáeögyi III. kir. lumilitterium. A „Néptanítók Lapját" minden magyarországi népiskola tanítója és . Minden a szerkesztő kisdedóvoda vezérlője dij nélkül kaphatja következő feltételek alatt : " vagy kiadói hivatalt 1ör, hogy azt segédtanítóival olvasás végett közölje, 2 az hogy azt í ,, ,, .... , mint az iskola tulajdonát megőrizze, és utódának átadja. ie solemeny • Nem népiskolai tanitók előfizethetnek : szerkesztőséghez kül-Egy évre 3 írttal ; fél évre í írt 50 krrsl, jj dende. A 18-ik általános német tanitói gyűlés f. évi máj. 18, 19 és 20-kán Berlinben tartott értekezletet. A nagy közös gyűlést előzte meg május 17-én 2 előtanácskozmány. Az ismert írónő Schmidt A. k. a. által összehívott tanácskozmányban, melyben 200 tanítónő vett részt, azon indítvány tétet tett, váljon nem lenne e czélszerű, ha a tanítónők külön szakgyűléseket is tartanának, hol fő-leg a kisdedóvodák és leánynevelésről értekeznének ? A tanácskozmány magáévá tette ez in-dítványt azon nyilatkozattal, hogy ezáltal korántsem szándékozik a nagygyűlés törekvései , ellen működni, hanem ezeket inkább elő akarja segíteni, midőn a maga álláspontjáról is kimondja, mit tart szükségesnek az általános művelődés előmozdítására. Ez okból tanítónőkön kívül a tanítókat s a szülőket is szívesen látják gyűlésükön. A nagygyűlés előtanácskozmányában Böhme A. berlini képezdei igazgató üdvözölte a megjelent tagokat, mint kik közösen, vallás és nemzetiségi különbség nélkül a haza javát előmozdítják. Külön üdvözli azon számos tagokat, kik külföldről (Magyarország-, Francziaország és Amerikából) jöttek, mivel ez legjobban bizonyítja,hogy a műveltség és humanitás nem választja el, hanem egyesíti a nemzeteket. Dr. Schultze üdvözli a tagokat, mint elnöke az állandó választmánynak. Örül, hogy épen Berlinben, az intelligentia fővárosában gyűlhettek egybe ; ez nagy győzelem s az előbbi gyűlések nemes tartásának eredménye. Ezek után átment a tanácskozmány az első főgyülés menetrendjének megállapítására. Bejelentett értekezések voltak a következők : 1. Az általános német tanitógyülés, általános német testvéri ünnep ; Mörle gerai polg. iskolai tanitótól. 353 2. Szabadság és béke az iskola czélpontjai, valamint a Schleiermacherféle irányok az egyházra nézve czélpontjai valának; dr. Schultze Móricz ohrdrufti isk. felügyelőtől. 3. A német alapjogok ezen tétele : „A tudomány s ennek tanitása szabad" vonatkoztatva a népiskolára; Hoffmann T. hamburgi főtanitótól. 4. Az iskola a nevelészeti elv világában ; dr. Lange W. hamburgi iskolaigazgatótól. 5.Poroszország s a német paedagogia; Seyffarth L. luckenwaldi igazgató és seg. lelkésztől. 6. A nagyvárosi nevelés hiányairól s veszélyeiről ; dr. Zimmermann F. hamburgi fakulai felügyelőtől. 7. Egy tekintet Diesterweg irodalmi hagyományába ; Langenberg bonni tanártól. 8. Mit kell az iskolának a jelen korban eszközölni, s mire van e tekintetben szüksége ; Tiedemann hamburgi lakigazgatótól. 9. Az eszményi községi iskola ; Toselowszky berlini tanítótól. 10. A német népiskolának, mint az erkölcsi akarat s a meggondolt s elhatározott cselekvőség iskolájának jelentősége ; dr. Riecko würtenbergi, neuffeni plébánostól. 11. Mit követel a jelen kor minden népiskolai tanitótól ? 12. Az olvasókönyv jelentősége a német népiskolában. Lüben brémai t. képezdei igazgatótól. 13. Az elemi tanitás módszere Pestalozzi óta fejlődött-e tovább vagy sem? Schaab lipcsei tanitótól. 14. Az elemi oktatás reformja.Dambeck hamburgi isk. felügyelőtől. 15. A sikerdus működésnek főakadályai az iskolában. Dr. Keferatein jénai igazgatótól. 16. Minden iskola egy tanitóképezde. Ugyanattól. 17. A nők befolyásáról az iakda házi nevelésre. Schmidt Augusta lipcsei tanítónőtől.