Néptanítók lapja 15. évfolyam, 1882
1882-06-03 / 22. szám
XV. évfolyam. 22. szám. Budapest, 1882. junius 3. NÉPTANÍTÓK LAPJA Heti közlöny a magyarországi népoktatási intézetek számára. Kiadja a vallás- és közoktatásügyi magy. kir. ministerium. A „Néptanítók Lapja" megjelenik minden szombaton egy ivnyi terjedelemben. Megkaphatja e lapot minden magyarországi népoktatási intézet, tehát az összes óvodák, elemi, felső nép- és polgári iskolák és tanítóképző intézetek egy példányban ingyen. Amely intézetek e lapot még nem kapják, de bírni óhajtanak, küldjék be ezt tárgyazó folyamodványukat az iskola létezését igazoló hatósági bizonyitványnyal együtt a „Néptanítók Lapja" szerkesztőségéhez vagy kiadó-hivatalához Budapest, I. kerület, Országház utcza 13. — A helység (a megye megjelölésével) és az utolsó posta világosan kiírandó. — Minden küldemény a szerkesztőséghez czimezendő. — Előfizetési ár : egész évre » frtt, félévre 1 frt 50 kr. Tartalom : Molnár Aladár emlékezete. — Hazai és külföldi események. — A harmadik egyetemes tanitógyűlés végreghajtó bizottságának nagygyűlése. — Léderer Ábrahám jubileuma. — Irodalom. — Lapszemle. — Értesítések. Molnár Aladár emlékezete: Molnár Aladár meghalt! E gyászos hír döbbentette meg a múlt évi augusztus 16-dikán a fővárosban tanácskozó tanítóegyesületek képviselőit, s az országos tanítói gyűlés mély fájdalmának adott kifejezést a nagy vesztesség fölött, mely népoktatásügyünket Molnár Aladár kora elhunytával sújtotta. S az ország tanítóságának gyászában osztozott az egész nemzet, mert közéletünknek egyik elsőrangúvá vált munkáját vesztette el benne. A néptanítóság országszerte ismerte Molnár Aladár nevét, s úgy ismerte őt, mint a ki nemzetünk nevelésének nagy munkájában arra van hivatva, hogy egyike legyen azoknak, kik a negyvenes évek szellemóriásainak magasztos eszméit megvalósító törvényhozásunk és kormányunk körében vezérszerepet visznek s a ma már hatalmas lendülettel folyó közművelődési munkát folytatják s a még távol fekvő czélhoz közelebb segítik. És e hitre, mely nem csupán a néptanítóság lelkében élt, Molnár Aladár múltja, nyilvános életünkben munkálkodása fel is jogosított bennünket. Molnár Aladárban tevékeny, munkabíró férfiút s leglelkesebb padagogok egyikét siratjuk s elhunytát mindenki nem csak a jelen, hanem a jövő vesztességének is elismeri. A férfikor kezdetén kimúlt jelesünk élete oly nyomokat hagyott maga után, a melyek nevét halhatatlanná teszik, a melyek kivált a magyar néptanítóság körében a hálás kegyelet oltárára helyezik emlékezetét, hisz ő volt az, aki arra serkentette a magyar nemzetet, hogy vegye ki az érdemek szerzésében kimerülő néptanítók kezéből a koldus botot, az ő nevét dicsőíti az 345 országos nyugdíjat élvezető tanító-özvegyek s az országos segélyben részesülő tanító-árvák légiója. Igen az országos tanítói nyugdíjintézet megalkotásában az oroszlánrészt Molnár Aladártól nem tagadhatja meg senki sem. Méltán ünnepet szentelhetünk tehát az ő emlékezetének, mi, akiket azon egyetemes tanítói gyűlés küldött ki kebeléből, melynek ő volt a lelke, vezetője. Csak magát emeli, csak legszentebb kötelességét teljesiti a magyar tanitóság ha azok iránt, kik nemzetünknek a népnevelésügy terén országos érdemeket szereztek, még elhunytuk után is kegyelettel viseltetik. Elvész a nép, mely nagyjait nem tiszteli, melyben még a nép tanítói sem gondozzák a nemzeti kegyelet szent oltárát. Jel azért tisztelt bizottság ! teljesítsük kötelességünket s foglalkozzunk azon kérdéssel . Mi módon kell nekünk, magyar néptanítóknak, Molnár Aladár emlékezetét tisztelnünk? Hogy pedig a kérdésre a leghelyesebb feleletet megtalálhassuk tekintsünk végig az ő rövid, de munkás életén, idézzük fel lelkünkban az ő nemes szellemét, mert nekem úgy tetszik, hogy Molnár Aladár emlékezetét csak akkor tiszteljük meg igazán, ha követjük az ő nemes példáját és úgy szeretjük és teljesítjük a mi néptanítói hivatásunkat, mennyire szerette és hiven teljesítette ő magasabb népnevelői tisztét. Molnár Aladár életének története példát mutat abban, hogy miként kell elkészülnie a népnevelői hivatalra a néptanítónak is, hogy miként kell ragaszkodnia szent hivatásához s miként kell eljárnia kötelességének teljesítésében. Molnár Aladár népnevelő volt a szó magasabb értelmében. Mint tanár, tudós, publiczista, mint a közoktatási kormánynak részese, a törvény-