Néptanítók lapja 17. évfolyam, 1884

1884-04-26 / 25. szám

-«£ 1 268 K3&­ A gymnasiumban ezeket kis tanulóknak (Minoristáknak) nevezték. A következő három év tantárgya volt: V. E t y m o l o g i a 1 és Va év. Vl. Syntaxis 1 és Va év. Ezt a Molnár-féle grammatika szerint csak ki­vételesen tanították nagyobb falvak hirneves rectorai saját iskoláikban, ilyenek voltak : Szent-Gericzén Tiboldi István, Kis-Solymosban Csorna, Homoród-Almáson Nagy József; ilyen iskolák voltak továbbá : Nagy-Aj­tán, Bö­lönben stb. Az V-VI. osztálybelieket a gymna­siumban nagyobb tanulóknak (Majoris­táknak) hivták. Hét évre terjedt tehát a falusi nagyobb isko­lákban a fiuk tanítása. A lányok néhol külön szobában tanultak, reg­­­gel később mentek fel s csak a két első évi kezdő elemi tárgyakat tanulták együtt a fiukkal. Ha még folytatták a tanulást, főként ének, vallás, erkölcs­tan, számtan volt az, miből őket oktatták. A lányokra nézve egyátalában, sőt a falusi iskolá­ban a fiukra nézve sem volt meghatározva , meddig tanuljanak, hanem ezt a tanitató szülők házi és családi körülményei, a gyermekek tehet­sége és tanulási kedve szabta ki. Néha tovább tanultak, máskor az írás, olvasás, számtan és éneklés megtanulása után azonnal kimentek az iskolából s szüleiket segítették a gazdaságban. A tanulási évszak kezdődött a falusi iskolák­ban november 1-n, tartott Gergely pápa napig a hét minden napján, csak szerdán és szomba­ton délután volt szünet, ez üdülésre s játékra használtatott. A fegyelmet úgynevezett „signum" hordozással, feddéssel, elzárással (arestum), plagá­val tartották fenn. A s­i­g­n­u­m fa táblácska volt, mit a hibá­zónak adtak, s ha délig máshoz nem jutott, akkor megbüntették plagaütéssel vagy mással, a lányo­kat vesszővel. A vizsgák (examen) a tanítási évszak végén a tem­plomban voltak, az esperes vagy helyettese s egy más pap biztos előtt. Vendégség és néha ártat­lan mulatság zárta be. A jóknak a falubeli előkelők ajándékot adtak. Ösztöndíj, rendes ju­talom nem volt. Tandíj (didactrum) fél veder bor, egy délig való szántás, 10—12 tojás vagy más csekélység volt a lakosok módja szerint. Szombaton egy cső tö­rökbuzát vitt minden tanuló, mit „Sabbatale"­nak mondottunk; télen minden reggel egy kis darab fát, fűtés végett Ez szokáson alapult. Tehetséges és felsőbb iskolákba törekvő ifjak nyáron is iskolába járhattak, külön fizetés mel­lett. A lányokat a pap délesti templomozás után a vallásban oktatta: ilyenkor énekeltek, bibliát olvastak, az ünnepet Istennek szentelték. Volt az unitáriusoknak a szegény székely ifjak számára félig elemi, félig algymnasiumi szerke­zetű iskolások (Particula) Toroczkó bányász hely­ségben. Itt etymologiát és syntaxist is végezhet­tek. A község adott nekik szállást, élelmezte, néha ruházta, diíjtalanul taníttatta akadémiai képzettségű Rectorával, főleg énekre s orgoná­lásra. Innen kerültek ki a legkiválóbb iskola­mesterek. Itt nevelkedett Kriza is. Kötelességük volt templomban és temetéseken énekelni, a kisseb­beket tanulni, s a házaknál apróbb dolgokat végezni. A gymnasiumi tanrendszer alsóbb osztályait a­mi illeti : előkészítő elemi két éves osztály ott nem volt. Az I—IV. tantárgyra osztott három év (kis és nagy declinatio, comparatio, con­jugatio) azon rendszerű volt, mint falukon. Etymologiára, syntaxisra az V—VI. osztály szolgált, mint a nagyobb falusi iskolák­ban. Itt a főnök (Senior), a kolozsvári főgym­nasiumból kirendelt köztanítók (Publicus Prae­ceptor) tanítottak. VH-ik tantárgy, a p­o­e­s­i­s, tartott két évig tanította a Rector. VIII-ik tantárgy, a rhetorika, tartott két évig, tanította a Rector. Tankönyv volt a Molnár­ Grammatika, teljesben kidolgozva, neve volt : Pr­e­n­i­o­r, vagy Prenior Grammatica. Kibővítették s kézírásban kiadták a jelesb Rectorok a poesist, melynek két része volt : I­n­ferior és Sublimior; segéd tudomány a Mythologia, authorok fordítása, heti gyakorlatok — mint fennebb ki volt fejtve. Kibővítették a rhetoricát is, neve : Ars O r a t o r i­a, négy része volt : feltalálás, rendezés, szónoki nyomatékos irás (inventio, dispositio, elocutio, pronunciatio). Se­gédtudomány­­.görög és római régiségek tana (Antiquitates Graecae et Romanae), classi­kusok fordítása, heti gyakorlat — ez is ki volt már fejtve. Más tantárgyak : vallás, számvetés, német, gö­rög nyelv, utóbbi kis mérvben. Szünidő : mint falun, ezenkívül kivételesen szüretkor néhány nap, a három nagy ünnepen két-két hét, nyáron két hónap. Az iskolai költség egy évre 3—4 forint. Tan­díj fizetés nem volt. A Rectort az egyház fizette, 100—200 — utoljára 300 írttal. Az alsóbb osz­tályokat az iskolai főnök (Senior), helybeli pap és főgymnasiumi végzettek tanították, az egy­háztól kapott 20—40—50 frtért, mihez vásárok alkalmával az osztályok csekély ajándéka (Nan­dinale) járult. Voltak pénzt fizető és kosztos tanítványok is. A tannyelv latin, a tanítás emléztető volt. Kevés tantárgyainkat könyv nélkül tudtuk. Vizsga kettő volt, február elején és június vé­gén, utóbbi nagyobb ünnepélysel, a köri és isko­lai világi gondnok (Inspector Curator), esperes és jegyző jelenlétében. Ösztöndíj, jutalom nem volt. Érdemsorozás felolvasása után a tanuló ifjúság Szétoszlott. Ha e közlést, az unitáriusok nevelés- és oktatás­ügye e rajzát mai szemüvegen át nézi az olvasó, el fogja ítélni annak a feltűnően primitív és sze­gényes jellege, a tanítási módszer számos hiányai, a hosszadalmasság szempontjából, s főleg az anyanyelv oly kevéssé méltatásáért. De ez akkor

Next