Néptanítók lapja 29. évfolyam, 1896
1896-11-12 / 46. szám
A NÉPTANÍTÓK LAPJA. 47. szám. emberek lakhelyéül és a műveltség kifejlődésére ez a legalkalmasabb. [Ismétlés: Mi okozza a nappal és éjszaka váltakozását? Mennyi idő alatt fordul meg a Föld tengelye körül ? Mi okozza azt, hogy a Napot felkelni és lemenni látjuk ? — Hogy nevezzük a Földnek a Nap körül való mozgását ? Hogy nevezzük azon utat, melyet a Föld a Nap körül való mozgása közben tesz ? Milyen irányban képzeljük a földtengelyt azon síkkal, melynek útjában a Föld a nap körül kering? Milyen változást okoz a Földön a Föld keringése és a földtengely elhajlása ? Mikor kezdődik a tavasz ? Földünknek melyik része van ekkor megvilágítva ? (A sarkokig terjedő része.) Hosszabb-e ekkor a nappal az éjszakánál ? Földünknek melyik részére esnek ekkor a Nap függélyes sugarai ? És így tovább.] Hl. Földünk körül is kering egy csillag, ez a Hold. Földünk körül a Hold 29 nap, 12 óra alatt fordul meg egyszer. Ezen idő alatt a Holdat nem mindig egyformának látjuk. Képzeljük, hogy a Hold a Földre nézve ilyen (1.) állásban van. Ezen helyzetben a Hold, a Nap és Föld között van s a Nap a Földnek és Holdnak ugyanazon oldalát világítja meg. Milyen oldalával van ekkor felénk a Hold ? (Sötét oldalával.) Láthatunk-e ilyenkor belőle valamit ? Miért ? Mikor a hold, Földünkre nézve ilyen állásban nem, akkor van újhold. Pár nap múlva már sarlóalakúnak látjuk a Holdat; a sarlóalak naponkint teljesebb lesz, s 7 nap múlva a Hold Földünkre nézve ilyen (2) helyzetbe jut. Ekkor a Holdnak felét*) látjuk megvilágítva. Ekkor van első negyed. 7 nap múlva a Hold ilyen (3) állásban lesz. Ezen helyzetében az egészet megvilágítva látjuk, mint egy fényes tányért. Ilyenkor van holdtölte. Ekkor is a Nap és Föld között van ? Aztán naponkint kisebbnek látjuk megvilágított részét s 7 nap múlva ismét csak felét látjuk (4.) Ekkor van utolsó negyed. Aztán mindig kisebbnek látjuk megvilágított részét s végre semmit sem látunk belőle, mert ismét újhold van. A hold fény alakjainak ezen sorát a Hold fényváltozásainak nevezzük. (Ismétlés.) IV. Újhold alkalmával, midőn a Hold a Nap és Föld között van, megtörténik néha, hogy a Nap, Föld és a Hold egyvonalban állanak. Mit érintenek ilyenkor előbb a napsugarak, a Holdat-e, vagy a Földet ? Amely test egy oldalról van megvilágítva, az árnyékot is vet. Hold- és napfogyatkozás Ilyenkor tehát a Holdnak árnyéka a Földre esik s ahova az árnyék jut, azon a vidéken az emberek a Hold miatt a napot nem látják. Ezen tüneményt napfogyatkozásnak nevez a 3. Hold*clte. A hold fényváltozásai. „-'^ Hold pálján a Valóságban csak negyedrészét. K. L.