Néptanítók lapja 54. évfolyam, 1921

1921-01-20 / 1-3. szám

10 fogyasztási-, illetve hitelszövetkezeteket szervezzünk. A legtöbb fogyasztási szövetkezet a­­Hangya», a "Magyar Gazdaszövetség Értékesítő és Fogyasztási­­Szövetkezete» keretében működik. Ilyenek m­ég: a Magyar Köztisztviselők Szövetkezete, a keresztény fogyasztási szövetkezetek, a MOVE szövetkezeti rak­tárai s üzletei stb. A hitelszövetkezetek — mint az Orsz. Közp. Hitel­szövetkezet tagjai — alakulását, szervezetét és működését az 1890. évi XXIII. t.-c. szabályozza. Mint minden szövetkezetnél, úgy itt is széleskörű társadalmi nevelésről van szó. Van-e, aki elvitatná a hitelszövetkezetektől a cél nemességét?! Hiszen a hitel megkönnyítését, a kisgazda, a kisiparos, a földmíves, szóval: a kisember boldogulását céloz­zák. Az sem szorul bizonyításra, hogy az elszórt erők tömörülése mindig kedvezőbb s több ered­ményre vezet, mint az ellenkező állapot. Hitelszövetkezet létesítésekor forduljunk az Orszá­gos Központi Hitelszövetkezet igazgatóságához (Buda­pest, VIII., Baross­ u. 13. sz.). A nép anyagi jólétét nagyban előmozdítják a termelő- és értékesítőszövetkezetek. Nézetem szerint ezek létesítését feltétlenül előzte meg egy-két házi­ipari tanfolyam, mely a vármegyei gazdasági egyesü­let javaslatára a földmívelésügyi minisztérium támo­gatásával tartozik. A tanfolyamok jellege: 1. fa­faragás és famegmunkálás ; 2. kosárfonás ; 3. sás-, gyékény- és nádszövés ; 4. szalmafonás ; 5. seprő­és kefekötés. A háziipari tanfolyamokon észlelhető, hogy a résztvevők milyen rokonszenvvel viseltetnek az ügy iránt. Ha látjuk, hogy a tanfolyamon tanult s ezek­kel összefüggésben álló dolgokat, tárgyakat többen különös előszeretettel csinálják, ajánljuk nekik, hogy termelő- és értékesítő-szövetkezetbe tömörüljenek. Ennek a tömörülésnek is igen sok erkölcsi és anyagi előnye van. A termelők külön-külön nem képesek annyi eszközt, esetleg gépet is beszerezni, vagy annyi nyers­anyagot egyszerre megvásárolni, mint a szövetkezet. Ide az anyagokhoz olcsóbban is jutnak, ha tömegesen vásárolnak s így az árut is olcsóbbá teszik. A termelő- és értékesítő-szövetkezetnek tanácsos az Országos Központi Hitelszövetkezet kebelében működni, mert onnan állandóan nagy anyagi és erkölcsi támogatásban részesül. Elkészített munkáit bármily mennyiségben átveszi az Országos Köz­ponti Hitelszövetkezet Beszerző és Értékesítő Köz­pontja (Budapest, VIII., József­ körút 36. sz.). Ilyen szövetkezet létesítésekor az Orsz. Központi Hitel­szövetkezet vagy a Magyar Gazdaszövetség készség­gel ad útbaigazítást Az arra alkalmas vidéken ajánlatos tej- és pince­szövetkezetet létesíteni. Tejszövetkezet létesítésénél az építkezésre, berendezésre vonatkozólag költség­vetéses tervezeteket küld, vagy a hozzá beküldötte­ket díjmentesen felülvizsgálja s mindennemű kér­désben felvilágosítással szolgál az «Országos tej­gazdasági felügyelőség!) (Budapest, Földmív. min.), vagy a «Kir. tejkísérleti állomás» (Magyaróvár). Pinceszövetkezetek szervezésénél bő felvilágosítást nyújt a földmívelésügyi minisztérium könyvtárából ingyen megszerezhető «Alapszabályminta pince­szövetkezetek részére» c. füzet Az állattenyésztés elsőrangú foglalkozása a ma­gyar népnek. Ma különösen sok hasznot nyújt s valutánk megjavítására is alkalmas. Hiányzik azon­ban még ma is igen sok helyen az első és leg­fontosabb feltétel: a községi legelő vagy közlegelő. A közös legelő előnyei mindenki előtt ismeretesek. Ahol közös legelő nincs, ott intenzív állattenyész­tésről szó sem lehet, azért ott minél előbb köz­legelőről kell gondoskodni. A Magyar Földhitelintéze­tek Országos Szövetsége (röviden: Altruista bank) a legelő megvásárlására szükséges vételárat kedvező fizetési módozatok mellett kölcsönzi a községeknek. A törlesztés történhetik fűbérből, pótadóból s az esetleg erre a célra nyert államsegélyből. Ez az­­ 1911. évi XV. t.-c. által létesített * humánus in­tézmény (Budapest, V., Nádor­ u. 33. sz.) a közös legelők létesítésével, közérdekű földparcellázással, gazdasági munkásházak építésével és a telepítéssel szerzett magának érdemeket A biztosítás terén ajánljuk a Gazdák Biztosító Szövetkezetét (Budapest, IX., Kálvin-tér 10. szám) s az állatbiztosítást. A gyógynövénygyűjtés, a házinyúl- és selyem­hernyótenyésztés s a méhészet sok embernek nyújt megélhetést, terjesszük a nép között. A falu és a város viszonyaA város a falu ter­mésére van utalva. Világosítsuk fel a falusi népet, hogy a városi nép készítményei nélkül a falu sem lehet meg, azért a termelésnél gondoljon a városra is. Amíg intézményes gondoskodás nem történik a kölcsönös, természetszerű csereakcióról, addig has­sunk oda, hogy ezt a falusi nép megértéssel, be­látással magától eszközölje. A tanítónők falusi missziója. A társadalmi munka alól ne vonják ki magukat lelkes, agilis tanító­nőink sem. A tanítónőnek mindenekelőtt nőegyletet kell alakítania, mert ennek keretében sok dolog vihető végbe. A nőegylet szabni és varrni tudó tag­jai a fölserdült leányokat és fiatal asszonyokat meg­taníthatnák a varrásra és különféle házimunkákra. Mikor a varrást már többen jó eredménnyel gyako­rolják, meg lehet alakítani a «Rongyos-egylet»-et,a mely a szegénysorsú iskolásgyermekeket télire jó meleg ruhával látná el. A jobbmódú szülők gyerme­keiről lekerült ruhákat összegyűjtené s kijavítva, átalakítva ki lehetne osztani. Gyűjtésből kerülne néhány új darab is. Erre a célra műkedvelő elő­adást vagy táncmulatságot is lehetne rendezni. Ezekben óhajtottam a szeretet munkáját vázolni, fő Néptanítók Lapja 1—3. szám. Gyűjtési pályadíjak néptanítók számára. írta: Dr. Sebestyén Gyula magyar nemzeeti múzeumi igazgató, a Folklore Fellows néphagyományt kutató nemzetközi tudományos szövetég magyarországi elnöke. Alább arról lesz szó, hogy a magyar néphagyo­mány gazdátlan emlékeinek gyűjtésére vállalkozó néptanítók és tanítónők számára kitűzök 10,000, azaz tízezer koronát 30—40 kisebb pályadíj gya­nánt, a gyűjtők készkiadásainak fedezésére pedig rendelkezésül bocsátok 5000, azaz ötezer koro­nát ; továbbá a Folklore Fellows finn osztályától érkezett szeretet­adományból szétküldök 1000, azaz ezer év lebélyegzett, tehát más célra nem for­dítható finnországi irópapírt; végül a Folklore Fellows magyar osztályának egy nyomtatott ívre . Másképpen is elnevezhetik, Kolozsvárt így nevezték.

Next