Néptanítók lapja 56. évfolyam, 1923
1923-0101
s» Ötvenhatodik évfolyam vitáS? SZERKESZTŐSÉG: M. kir. Vall.- és Közokt. Miniszt. Bpest, V. ker., Hold utca 19. III. emelet 10. — Telefon: 68-18. Megkaphatja minden elemi népiskola, tanító- és kisdedóvóképző-intézet, nemkülönben valamennyi egyházi főhatóság, tanfelügyelőség és tanfelügyelői kirendeltség. * A lap megküldése iránti kérelmek az elemi népiskola fennállását igazoló s az illetékes tanfelügyelő által láttamozott községi elöljárósági bizonyítvánnyal együtt a Néptanítók Lapja szerkesztőségéhez (Budapest, V. ker., Hold utca 19. III. emelet 10.) küldendők. A helység (a megye megjelölésével) és az utolsó posta világosan kiírandó. Kéziratokat nem adunk vissza. KIADÓHIVATAL: Franklin-Társulat magyar irod. intézet és könyvnyomda, IV., Egyetem utca 4.— Telefonszám: 72—42 Előfizetési ár: Egy évre: 400 K, félévre 200 K, negyedévre: 100 K. Egyes szám ára minden megkezdett év után 12 K. Negyedévnél kevesebb időre előfizetést nem fogadunk el. Az előfizetési díjak a kiadóhivatalba küldendők. Hirdetések árszabása: Hivatalos pályázati hirdetés minden egyes szó 3 K 20 1. Magánhirdetés minden egyes szó 4 kor. 80 fillér. — Üzleti hirdetés egy hasáb (— 40 milliméter széles) és egy-egy milliméter magas területi kor. — A hirdetési díjak a kiadóhivatalnak előre fizetendők és a hirdetések szövege is oda küldendő. Budapest, 1923 január 1. apja SZERKESZTI ÉS KIADJA A M. KIR. VALLAS- ES KOZOKTATASUGYI MINISZTERIUM. TARTALOM: Dr. Fináczy Ernő : A szülői ház feladatai. —Geőcze Sarolta: A közgazdaságtan és társadalomtan módszerei. — Bodó János: Kultúrpolitikai kérdések. — Mintalecke. (Urhegyi Alajos: Petőfi emlékezete.) — A haziji tanügyi lapokból. — A külföldi tanügyi lapokból. —Hírek. (A Szent István Akadémia Petőfi-ünnepe.) — Egyesületi élet. (A tanítóság kegyeletes megemlékezése (Gárdonyi Gézáról.) — Irodalom. (A főváros Petőfi-kiadása.— F. Z. Művészies háziipar. — Dr Kari János: Az iskola és a szülőföld tájrajza.) — Tanácsadó — Hivatalos rész. A szillői ház feladatai.* Irta : dr. Fináczy Ernő egyet. tanár, a Magyar Psedagogiai Társaság elnöke. Amidőn a vezetésem alatt álló Társaság, megfelelve a m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter mult évi felhívásának, a szabadoktatás keretébe sorozható népszerű előadásoknak egy ciklusát munkatervébe felvette, tudatában volt annak a várható ellenvetésnek, hogy ilynemű vállalkozásnak fölötte kétséges a jogosultsága. Oly ismeretkörről van ugyanis szó, melynek tárgyát amúgy is" sokan merőben népszerűnek vagy legalább is nem szigorúan tudományosnak gondolják. Ez a tárgy : a nevelés, mely az avatatlanok szemében olyannyira természetesnek és egyszerűnek látszik. Természetesnek azért, mert — úgy vélik — miként az állatban megvan a veleszületett képesség, hogy ivadékát felnevelje, úgy az embert is már maga a természet ellátta a neveléshez szükséges készségekkel; egyszerűnek azért, mert vélekedésük szerint a mi saját neveltetésünk emlékei és másokon szerzett alkalomszerű tapasztalataink, párosulva némi józan ítélettel, teljesen elégségesek arra. * A Magyar Psedagogiai Társaság az Orsz. Szabadoktatási Tanács felhívására 1922 május havában népszerű előadássorozatot rendezett ezzel az összefoglaló címmel : A szülők hibái a nevelésben. Az előadások a következők voltak : Dr. Fináczy Ernő egyetemi tanár bevezető előadása : A szülői ház feladatai. Dr. Derlóczy Zsigmond, egyes testi nevelésben. Kemény Ferenc főreáliskolai igazgató előadása : -A szülők hibái az értelmi nevelés körül. Dr. Schneller István egyetemi tanár előadása : A szülők hibái az erkölcsi nevelés körül. Özv. Sebestyénné Stetina Ilona állami nőipariskolai igazgató előadása : A szülők hibái a leánynevelés terén. Szépszámú közönség hallgatta végig feszült érdeklődéssel az előadók érdekes fejtegetéseit és sokan kifejezték abbeli óhajtásukat, hogy igen szeretnék ez értékes előadásokat nyomtatásban is megörökítve látni. A Néptanítók Lapja a legnagyobb készséggel ad rá módot, hogy e közhasznú elmélkedések olyanok számára is hozzáférhetővé váljanak, akiknek az előadások hallgatására nem lehetett alkalmuk. (A szerk.) hogy velük kipótoljuk azt, ami természetes arravalóságaikból netán hiányoznék. És sok esetben az eredmény igazat látszik nekik adni. Bár senki sem oktatta ki őket teendőikre, életviszonyaikhoz képest jól vannak nevelve gyermekeik. De sajnos, vannak a világon — s nem is csekély számban — igen rosszul nevelt gyermekek is, kik értelmiség dolgában messze elmaradnak attól a színvonaltól, mely az ő tehetségeik és körülményeik közt bízvást elérhető lett volna, vagy erkölcsi magatartásukban mélyen alatta maradnak annak a mértéknek, melyet velük szemben, sajátos körülményeik szemmeltartása mellett, méltán alkalmazni lehet. Ha tehát a nevelés olyan természetes és egyszerű tevékenység, miért nem hozta meg igen sok esetben a kívánt sikert? Erre a kérdésre a szülők rendszerint hamar készen vannak a felelettel. A balsiker vagy onnan ered, hogy az egyén mint ilyen nem volt nevelhető, vagy onnan, hogy olyan körülmények közé került, melyek meggátolták a nevelést. Kérdés, vájjon kimerítők és elégségesek-e ezek a magyarázatok? Annak az érvnek, hogy vannak gyermekek, kiknek természete minden nevelői ráhatásnak ellene szegül, akik tehát nem nevelhetők, a tudomány is, a tapasztalat is ellene mond. A nevelés, való igaz, nem oly mindenható, mint egy időben kiváló elmélkedők és írók állították, de viszont kétségtelen, hogy minden ép testű és lelkű gyermek bizonyos fokig nevelhető. A tudomány kimutatta, hogy a világrajött gyermek lelke nem üres lap, melyre írhatunk, amit akarunk, hanem veleszületett, tehát öröklött hajlamok színhelye. Ezek közt vannak nemcsak a nevelést gátlók, hanem olyanoknak is kell köztük lenniök, melyek a nevelésnek kedveznek és mintegy eléje járulnak; különben fel kellene tételeznünk azt a képtelenséget, hogy a gyermek összes elődei egytől-egyig gonoszok voltak, ami — ha igaz volna — csakugyan a legnagyobb mértékben kérdésessé tenné a nevelésnek, azaz : a jobbá, tökéletesebbé tételnek a lehetőségét. Ha eszerint vannak minden gyermekben jóra irányuló hajlamok is, általában meg van adva e lehetőség minden gyermekre nézve. A tapasztalat is iga zi. Ano emi tanár előadása : A szülők hibái