Népújság, 1996. július-december (40. évfolyam, 25-50. szám)

1996-07-04 / 25. szám

•HÉTRŐL HÉTRE­ ­? Röviden Kračun lesz az új külügyminiszter? A héten hétfőn ült össze a koalíció két kormányzó pártjának vezetősége, hogy az új külügyminiszter személyéről tár­gyaljon. Három jelöltet javasoltak, éspe­dig Franco Jurijt, aki jelenleg spanyol­­országi nagykövetünk, Miran Mejakot, aki a jugoszláv jogutódlás nemzetközi vonatkozásaival foglalkozó bizottságot vezeti és Davorin Kračunt, aki a gazda­sági kapcsolatok és gazdasági fejlesztés minisztere volt. A Liberális Demokrácia Kračun jelölését támogatja, míg a keresz­ténydemokraták még nem döntöttek, de ők is hajlanak dr. Janez Drnovšek kor­mányfő j­avaslatára. A miniszterelnök - miután a javaslatot az illetékes parla­menti bizottság is megvitatja - várható­an már a napokban a képviselőház elé terjeszti. Az új külügyminiszter a válasz­tásokig látja el tisztségét. Új forgalmi rend a szlovén-osztrák határátkelőkön A schengeni egyezmény július else­jén, azaz a héten hétfőn lépett életbe és ez arra kötelezi az Európai Unió tagor­szágait, hogy megszigorítsák a felügye­let a nem-unióbeli országokkal való ha­táraikon, ugyanakkor megkönnyítsék az áru- és utasforgalmat az unió határain belül. Az erről szóló protokollt a szlovén és az osztrák belügyminiszter írta alá a minap. Ez arra kötelezi a két országot, hogy tegyenek meg mindent a forgalom folyamatosságáért. A várakozásoktól el­térőn július elsején nem volt sem zsú­foltság, sem fennakadás a szlovén-oszt­rák határátkelőkön (Sentiljen sem), ahol az egyezmény értelmében ezentúl há­rom sávba sorolják az utasokat (az EU tagországok, Szlovénia és a más országok).Tavaly a szlovén határátke­lőkön 191 millió utas fordult meg és a jelek szerint az idén sem lesznek keve­sebben. Rosszabbodik a szlovén kisebbség helyzete? A Demokrata Párt arra figyelmez­tet, hogy az utóbbi időben egyes szom­szédos országokban romlik a szlovén ki­sebbség helyzete. Véleményük szerint ezzel kapcsolatban nehéz megszabadul­ni attól az érzéstől, hogy ez az után kö­vetkezett be, miután Szlovénia egyez­ményt írt alá az unióval a társult tag­ságról, így a szomszédos Ausztriában egyre több az olyan előrejelzés, amely szerint követelni fogják, hogy Szlovéni­ában ismerjék el az “őshonos” német lakosság kisebbségi jogait. Ezzel kapcso­latban egyesek még annál is nagyobb jogokat követelnek, mint amennyit Ausztria a területén élő szlovén kisebb­ségnek hajlandó adni. 4 Hága vádol - Karadzic nem hajlandó véglegesen távozni A­z ENSZ hágai nemzetközi bírósága, amely a volt Jugoszlávia területén ke­letkezett háborús bűnökkel foglalkozik, a múlt hét végén kezdte meg a bizonyító eljárást Radovan Karadzic, a boszniai szerbek vezetője és Ratko Mladič, a bosz­niai szerb tábornok ellen, akit az embe­riség ellen elkövetett bűnökkel és népir­tással vádolnak. A daytoni egyezmény értelmében nem vehetnek részt a politi­kai életben, nem viselhetnek a politikai funkciókat és ki kellene őket szolgáltat­ni a nemzetközi bíróságnak. Ellenkező esetben a nemzetközi közösség visszaál­lítja a szankciókat a boszniai szerbek el­len. Radovan Karadžičnak július elsejével kellett volna tehát “eltűnnie” politikai színtérről, de ennek jelenleg semmiféle kézzel fogható biztos jelét nem adta. Mi­után pártjának múlt hét végén megtar­tott kongresszusán bizalmat szavaztatott magának, a boszniai szerb köztársaság elnöki teendőinek végzését átruházta Biljana Plavšič alelnök-asszonyra, aki szélsőséges nacionalista elveiről ismert és Karadžič egyik legodaadóbb híve. Az alelnök-asszony a héten hétfőn kijelentet­te: Radovan Karadžič a választásokig for­málisan továbbra is a boszniai szerb köz­társaság elnöke. Addig, tehát szeptember 14-éig, Plavšič asszony “ideiglenes” elnök, akinek megvan minden felhatalmazása. A nyolc legfejlettebb ország állam- és kormányfőinek múlt heti, lyoni összejö­vetelén egyértelműen követelték: Karadžičnak sürgősen vissza kell vonul­nia a boszniai szerbek politikai életéből. Carl Bildt, az ENSZ és az Európai Unió boszniai ügyekkel foglalkozó biztosa belg­rádi és palei látogatása után úgy véleke­dett, hogy a fordulat ugyan jó irányba halad, de nem elegendő mértékben, hi­szen ezek után is Karadžič kezében ma­radnak a politikai döntéshozatal szálai. A svéd Dagen Nyheter értesülései sze­rint a hágai nemzetközi bíróságon vád­irat készül Franjo Tudman horvát elnök és hat horvát tábornok ellen is. Az újság a bíróság ügyészségi kör­éből származó megbízható forrásokra hivatkozva hozzá­teszi, Tudman és a hat tábornok ellen hat hónap múlva készül el a vádirat, amely háborús bűnök elkövetésével terheli őket, amelyeket a Krajina visszafoglalásakor követtek el. Szlovénia vízumot vezetett be­­ Bosnia nem S­zlovénia július elsejei hatállyal a bosz­niai állampolgárok számára vízum­­kényszert vezetett be. Szarajevói hírek szerint ez az intézkedés váratlanul ér­kezett és negatív reakciókat váltott ki. A szlovén intézkedés értelmében a Boszniából érkező üzletembernek a Szlovénia partner meghívólevelére van szüksége a pontos személyi adatokkal, az útlevélszámmal, az utazás céljának feltüntetésével, a tartózkodás hosszával. Ezen kívül fel kell tüntetni azt is, hogy mely napon és mely határátkelőn érke­zik Szlovéniába. A nyugat-európai or­szágokban élő és Szlovénián átutazó boszniai menekülteknek eddig is a ha­táron adtak vízumot. Mindezek nyomán olyan nemhi­vatalos hírek érkeztek, amelyek szerint Bosznia visszavágó intézkedéseket hoz, azaz vízumkényszert vezet be az odauta­zó szlovén állampolgárok számára. Lapzártáig azonban erről nem érkezett jelentés. Kétségtelen, hogy Boszniában elé­gedetlenséggel, de nem nagy meglepe­téssel fogadták a szlovén intézkedést. A szlovén külügyminisztérium hétfői nyi­latkozata szerint a vízumkényszer be­vezetését az Európai Unióhoz kötődő társult tagság kezdeményezte és ezt Szarajevóban is jól tudják. A külügy­­minsztérium azonban arról is biztosí­tott, hogy a szlovén és a boszniai üzlet­emberek számára leegyszerűsíti a hely­zetet többszöri ki- és belépést biztosító vízummal. A vízumkényszer bevezeté­se ugyanis a legérzékenyebben a szlo­vén gazdasági érdekeket érinti, illetve a bekapcsolódást Bosznia-Hercegovina újjáépítésébe. A boszniai diplomáciát azonban traumaként érte az esemény már csak azért is, mert erről a két or­szág kormánya előzetesen nem tárgyalt. Egyesek arra figyelmeztetnek: Boszni­ának érdeke a Szlovéniával való jó vi­szony fenntartása és ezért nem hallat­ta hangját a maribori fegyverszállítási botrány és a Ljubljanai Bank körüli kér­désekben - legalábbis eddig. NÉPÚJSÁG 1996. JÚNIUS 28.

Next