Népújság, 1996. július-december (40. évfolyam, 25-50. szám)
1996-07-04 / 25. szám
•HÉTRŐL HÉTRE ? Röviden Kračun lesz az új külügyminiszter? A héten hétfőn ült össze a koalíció két kormányzó pártjának vezetősége, hogy az új külügyminiszter személyéről tárgyaljon. Három jelöltet javasoltak, éspedig Franco Jurijt, aki jelenleg spanyolországi nagykövetünk, Miran Mejakot, aki a jugoszláv jogutódlás nemzetközi vonatkozásaival foglalkozó bizottságot vezeti és Davorin Kračunt, aki a gazdasági kapcsolatok és gazdasági fejlesztés minisztere volt. A Liberális Demokrácia Kračun jelölését támogatja, míg a kereszténydemokraták még nem döntöttek, de ők is hajlanak dr. Janez Drnovšek kormányfő javaslatára. A miniszterelnök - miután a javaslatot az illetékes parlamenti bizottság is megvitatja - várhatóan már a napokban a képviselőház elé terjeszti. Az új külügyminiszter a választásokig látja el tisztségét. Új forgalmi rend a szlovén-osztrák határátkelőkön A schengeni egyezmény július elsején, azaz a héten hétfőn lépett életbe és ez arra kötelezi az Európai Unió tagországait, hogy megszigorítsák a felügyelet a nem-unióbeli országokkal való határaikon, ugyanakkor megkönnyítsék az áru- és utasforgalmat az unió határain belül. Az erről szóló protokollt a szlovén és az osztrák belügyminiszter írta alá a minap. Ez arra kötelezi a két országot, hogy tegyenek meg mindent a forgalom folyamatosságáért. A várakozásoktól eltérőn július elsején nem volt sem zsúfoltság, sem fennakadás a szlovén-osztrák határátkelőkön (Sentiljen sem), ahol az egyezmény értelmében ezentúl három sávba sorolják az utasokat (az EU tagországok, Szlovénia és a más országok).Tavaly a szlovén határátkelőkön 191 millió utas fordult meg és a jelek szerint az idén sem lesznek kevesebben. Rosszabbodik a szlovén kisebbség helyzete? A Demokrata Párt arra figyelmeztet, hogy az utóbbi időben egyes szomszédos országokban romlik a szlovén kisebbség helyzete. Véleményük szerint ezzel kapcsolatban nehéz megszabadulni attól az érzéstől, hogy ez az után következett be, miután Szlovénia egyezményt írt alá az unióval a társult tagságról, így a szomszédos Ausztriában egyre több az olyan előrejelzés, amely szerint követelni fogják, hogy Szlovéniában ismerjék el az “őshonos” német lakosság kisebbségi jogait. Ezzel kapcsolatban egyesek még annál is nagyobb jogokat követelnek, mint amennyit Ausztria a területén élő szlovén kisebbségnek hajlandó adni. 4 Hága vádol - Karadzic nem hajlandó véglegesen távozni Az ENSZ hágai nemzetközi bírósága, amely a volt Jugoszlávia területén keletkezett háborús bűnökkel foglalkozik, a múlt hét végén kezdte meg a bizonyító eljárást Radovan Karadzic, a boszniai szerbek vezetője és Ratko Mladič, a boszniai szerb tábornok ellen, akit az emberiség ellen elkövetett bűnökkel és népirtással vádolnak. A daytoni egyezmény értelmében nem vehetnek részt a politikai életben, nem viselhetnek a politikai funkciókat és ki kellene őket szolgáltatni a nemzetközi bíróságnak. Ellenkező esetben a nemzetközi közösség visszaállítja a szankciókat a boszniai szerbek ellen. Radovan Karadžičnak július elsejével kellett volna tehát “eltűnnie” politikai színtérről, de ennek jelenleg semmiféle kézzel fogható biztos jelét nem adta. Miután pártjának múlt hét végén megtartott kongresszusán bizalmat szavaztatott magának, a boszniai szerb köztársaság elnöki teendőinek végzését átruházta Biljana Plavšič alelnök-asszonyra, aki szélsőséges nacionalista elveiről ismert és Karadžič egyik legodaadóbb híve. Az alelnök-asszony a héten hétfőn kijelentette: Radovan Karadžič a választásokig formálisan továbbra is a boszniai szerb köztársaság elnöke. Addig, tehát szeptember 14-éig, Plavšič asszony “ideiglenes” elnök, akinek megvan minden felhatalmazása. A nyolc legfejlettebb ország állam- és kormányfőinek múlt heti, lyoni összejövetelén egyértelműen követelték: Karadžičnak sürgősen vissza kell vonulnia a boszniai szerbek politikai életéből. Carl Bildt, az ENSZ és az Európai Unió boszniai ügyekkel foglalkozó biztosa belgrádi és palei látogatása után úgy vélekedett, hogy a fordulat ugyan jó irányba halad, de nem elegendő mértékben, hiszen ezek után is Karadžič kezében maradnak a politikai döntéshozatal szálai. A svéd Dagen Nyheter értesülései szerint a hágai nemzetközi bíróságon vádirat készül Franjo Tudman horvát elnök és hat horvát tábornok ellen is. Az újság a bíróság ügyészségi köréből származó megbízható forrásokra hivatkozva hozzáteszi, Tudman és a hat tábornok ellen hat hónap múlva készül el a vádirat, amely háborús bűnök elkövetésével terheli őket, amelyeket a Krajina visszafoglalásakor követtek el. Szlovénia vízumot vezetett be Bosnia nem Szlovénia július elsejei hatállyal a boszniai állampolgárok számára vízumkényszert vezetett be. Szarajevói hírek szerint ez az intézkedés váratlanul érkezett és negatív reakciókat váltott ki. A szlovén intézkedés értelmében a Boszniából érkező üzletembernek a Szlovénia partner meghívólevelére van szüksége a pontos személyi adatokkal, az útlevélszámmal, az utazás céljának feltüntetésével, a tartózkodás hosszával. Ezen kívül fel kell tüntetni azt is, hogy mely napon és mely határátkelőn érkezik Szlovéniába. A nyugat-európai országokban élő és Szlovénián átutazó boszniai menekülteknek eddig is a határon adtak vízumot. Mindezek nyomán olyan nemhivatalos hírek érkeztek, amelyek szerint Bosznia visszavágó intézkedéseket hoz, azaz vízumkényszert vezet be az odautazó szlovén állampolgárok számára. Lapzártáig azonban erről nem érkezett jelentés. Kétségtelen, hogy Boszniában elégedetlenséggel, de nem nagy meglepetéssel fogadták a szlovén intézkedést. A szlovén külügyminisztérium hétfői nyilatkozata szerint a vízumkényszer bevezetését az Európai Unióhoz kötődő társult tagság kezdeményezte és ezt Szarajevóban is jól tudják. A külügyminsztérium azonban arról is biztosított, hogy a szlovén és a boszniai üzletemberek számára leegyszerűsíti a helyzetet többszöri ki- és belépést biztosító vízummal. A vízumkényszer bevezetése ugyanis a legérzékenyebben a szlovén gazdasági érdekeket érinti, illetve a bekapcsolódást Bosznia-Hercegovina újjáépítésébe. A boszniai diplomáciát azonban traumaként érte az esemény már csak azért is, mert erről a két ország kormánya előzetesen nem tárgyalt. Egyesek arra figyelmeztetnek: Boszniának érdeke a Szlovéniával való jó viszony fenntartása és ezért nem hallatta hangját a maribori fegyverszállítási botrány és a Ljubljanai Bank körüli kérdésekben - legalábbis eddig. NÉPÚJSÁG 1996. JÚNIUS 28.