Népújság, 2004. július-december (48. évfolyam, 26-52. szám)

2004-07-01 / 26. szám

• HÉTRŐL HÉTRE­ ­? Röviden Rupelt leváltják? Anton Rop kormányfő kezdeményez­te Dimitrij Rupel külügyminiszter le­váltását. Az LDS üdvözölte a kezde­ményezést, s ugyanakkor keményen bírálta Rupelt, aki a leváltását a kö­vetkezőképpen kommentálta: a döntés szerinte egyfajta pártbíróság volt és ki­zárás, mint a volt rendszerben. Rupel még megjegyezte, hogy az LDS túlzott és egyoldalú politikát folytat, amit a párt szintén kategorikusan elutasított. Rop döntését a múlt hét csütörtökén jelentette be, egy nappal később, mint ahogy Rupel az LDS tiltása ellenére részt vett a Testület a köztársaságért elnevezésű kezdeményezés rendezvé­nyén. Rupel helyét a kormányban az őszi választásokig minden bizonnyal Ivo Vajgl, Szlovénia német nagyköve­te foglalja el. Rop döntését Drnovšek ex-kormány­­fő a választások közelségére való te­kintettel különlegesnek nevezte, de mint mondta, nem ismeri a problémát eléggé ahhoz, hogy meg tudja ítélni, más megoldás is születhetett-e volna. 13 éves Szlovénia Június 13-án ünnepelte önállóságá­nak 13. évfordulóját a szlovén állam. A legnagyobb szlovén állami ünnep al­kalmából számos ünnepségre került sor, a központi ünnepség pedig Ljublja­nában a Köztársaság téren volt, ahol Janez Drnovšek köztársasági elnök mondott ünnepi beszédet. Előtte a tisz­telt ház tartott díszülést, amelynek szónoka Borut Pahor házelnök volt. A Demos szellemisége A Testület a köztársaságért elneve­zésű első, múlt szerdai összejövetelen a Demos energiája és szellemisége volt érezhető, nyilatkozta Janez Podobnik, az SLS elnöke, aki még hozzátette: akik eljöttek, azok változásokat szeret­nének. A rendezvényen részt vett Borut Pahor házelnök. Az összejövete­len számos megjegyzés, kritikus hang hangzott el a jelenlegi kormány mun­káját illetően, de szóba sem került egy koalíció szervezése is az őszi választá­sokra. Podobnik szerint a kezdeménye­zés a civil szféra és a politika ötvöző­dése kíván lenni. Rupel és Pahor je­lenléte Podobnik szerint egyfajta ag­godalmat kelt a kormánypártok bizo­nyos képviselőiben a baloldali eltoló­dás miatt. Megítélése szerint téves döntés volt csupán részvétele miatt leváltani Rupelt a posztjáról. 4 Hatalomátadás Irakban ■ A szövetséges erők tizennégy hónapnyi megszállás után átad­ták a hatalmat az átmeneti kormányzatnak Irakban. Az esemény­re a szigorúan őrzött zöld zónában került sor egy szerény ünnep­ség keretében. A­z átadásra két nappal a tervezett idő­pont előtt került sor, szakértők véle­ménye szerint ezzel szerették volna el­kerülni az előre közzétett dátumra eset­legesen tervezett terroristacsapásokat. Az ünnepségen Paul Bremer, Irak ame­rikai kormányzója nyújtotta át Ijád Allávi iraki miniszterelnöknek a szuve­renitás átadásáról szóló dokumentumo­kat. Allávi történelminek nevezte az ese­ményt, majd hozzátette, hogy ő kérte a mielőbbi hatalomátadást, hogy népe minél hamarabb irányítsa saját sorsát. Végezetül hangsúlyozta: az Irakban ki­ontott vér jó célt szolgált, a demokrácia és a szabadság megteremtésének volt az eszköze. Paul Bremer az ünnepségen annyit mondott: az átvételt az irakiak kérték, s egy olyan országból távozik, amely biz­tos jövőjében. Az átmeneti iraki kormány szándéka szerint 2005. január másodikén választásokat tartanak. A hatalomátadást követően a szövet­séges erők Szaddám Huszein volt iraki elnököt és több egykori közeli munkatár­sát is átadták az iraki hatóságoknak, akikről első körben jövő héten tárgyal a bíróság. Szaddám Huszein egyik védő­ügyvédje a volt iraki elnök szabadon bo­csátását követeli. Érdekes hírt röppentett fel Jevgenyij Primakov volt orosz miniszterelnök, az orosz titkosszolgálat egykori vezetője ál­lítása szerint Huszein még a háború előtt megegyezett az amerikaiakkal, és való­színűleg megadta magát nekik és a de­cemberi elfogásáról szóló történetet csak kitalálták. A hírt egyelőre senki meg nem erősítette, de nem is cáfolta. Dunoji fei e gyedem Szerbiában ■ Boris Tadič, a Demokrata Párt elnöke nyerte a szerbiai elnök­választásokat. A nem hivatalos végeredmények sze­rint az 50 százalékos részvételi arányt megközelítő voksoláson Tadič a szavazatok közel 54 százalékát tudhat­ta magáénak, míg ellenfele, Tomislav Nikolič, a Szerb Radikális Párt elnökhe­lyettese a voksok 45 százalékát szerezte meg. Tadič győzelmét követően elmond­ta: új politikai stílus veszi kezdetét or­szágában, s az európai értékeket kíván­ja képviselni. Tadič győzelméhez hozzá­járult az is, hogy a Vajdaságban kiváló­an szerepelt. Győzelmét nemcsak a sza­vazópolgárok, hanem a kisebbségi poli­tikusok is nagy örömmel vették, hiszen már a választások első fordulója előtt Tadičot támogatták. Tőle most elsősor­ban azt várják, hogy állítsa le a kisebb­séget ért támadásokat a vajdasági ma­gyarok ellen, Szerbia pedig tőle reméli, hogy folytatja a reformokat, s elindítja országa európai integrációját. Szlovénia is részt vesz a kiképzésben Isztambulban a NATO állam- és kor­mányfői konferenciájának középpontjá­ban a az iraki helyzet volt, pontosabban az iraki biztonsági erők kiképzése, de döntöttek az afganisztáni küldetés kibő­vítéséről, valamint a boszniai misszió befejezéséről is: a boszniai stabilizációs műveletet az Európai Unió vállalja át. Az iraki fegyveres erők, a rendőrség, a katonaság és a nemzeti gárda fegyve­reseinek kiképzésében Szlovénia is részt vesz, jelentette be a tanácskozás kereté­ben Anton Rop kormányfő, de erre csak harmadik országban kerülhet sor, azaz Szlovénia és Irak területén kívül. Szlo­vénia - amely első alkalommal vett részt egy NATO-csúcsértekezleten teljesjogú tagként - úgyszintén kimagasló szerepet kíván vállalni a balkáni békefolyamatok­ban. A rendezvény alatt isztambuli rend­őrök több ezer tüntetővel csaptak össze, valódi utcai harcokat vívva. A rendőrök könnygáz bevetésével verték szét a tiltakozók többnyire fiatalokból álló tömegét. NÉPÚJSÁG 2004. júliusi.

Next