Népújság, 1990. augusztus (42. évfolyam, 151-173. szám)
1990-08-01 / 151. szám
MAROS MEGYEI NAPILAP XLII. évfolyam 151 (11897) sz. , 1990. augusztus 1. szerda | Aralej Parlamenti epizód A Szenátus 1990. július 24-én elfogadta a Románia nemzeti ünnepére vonatkozó törvénytervezetet. Ennek képviselőházi megvitatására 1990. július 27-én került sor. Az RMDSZ parlamenti csoportjának nevében Borbély Ernő képviselő a következő hozzászólást tette: Tisztelt elnök úr, Hölgyeim és uraim! Az 1918. december 1-jei történelmi esemény valamennyi román évszázados törekvéseinek érvényre juttatója, ami méltán avathatja december 1-jét Románia nemzeti ünnepévé. 1918. december 1-jét, a Romániában élő nemzeti kisebbségek számára a Gyulafehérvári Kiáltvány teszi különösen jelentőssé. Ez a Kiáltvány alanelvként fogalmazza meg az alábbiakat: „Teljes nemzeti szabadság minden együttélő nép számára. Min'si nép saját nyelvét fogja kaszálni oktatásában, közigazgatásában, és bíráskodásában, soraiból származó egyének által és minden nép, az őt alkotó egyének számarányának megfelelően, képviseleti jogot kap a törvényhozó testületekben és az ország vesztésében“. Az új, szabad és demokratikus Románia megteremtésének folyamatában, az ebben a történelmi dokumentumban foglalt alapelvek maradéktalan megvalósulása biztosíthatja, hogy december 1. — Románia nemzeti ünnepeként — országunk valamennyi lakosának tudatában történelmi szerepének valós rangjára emelkedjen, a békességei és az ország valamennyi polgára közötti megértést jelképezze. Ezzel a meggyőződéssel, ugyanakkor reménységgel fogadja el a Romániai Magyar Demokrata Szövetség parlamenti csoportja a Románia nemzeti ünnepére vonatkozó törvényjavaslatot. Köszönöm figyelmüket! TILTAKOZÓ JEGYZÉK a megyék, municípiumok, városok és községek közigazgatására vonatkozó törvénytervezettel kapcsolatban Tudomásul véve Románia Parlamentjének azon határozatát, mely előírja a nemzeti egység helyi ideiglenes tanácsainak felszámolását és helyettesítését kinevezett adminisztratív szervekkel, az NSZIT Marosvásárhely Municipiumi Végrehajtó Bárója a következőket nyilatkozza: 1. — Az NSZIT-ek felszámolása, a demokrácia alapelveinek szellemében csak a helyhatósági választások után következhet be, melyeket az idevágó jogalapok szerint kell szabályozni és lefolytatni. 2. — A helyi NSZIT-ek az egyetlen olyan törvényhozói testületek, melyek a decemberi forradalom forró napjaiban jöttek létre és tagjai közt az események résztvevői mellett a politikai pártok képviselői és független személyiségek is jelen vannak. A tanácsok felszámolásának következtében azokat zárják ki, akik a régi rendszer ellen harcoltak. 3. — Az NSZIT-ek felszámolása és helyettesítése a kormány által kinevezett prefektúrákkal és polgármesteri hivatalokkal antidemokratikus és törvénytelen lépés, helyi szinten az ideiglenesség fenntartásához vezet, megakadályozza az államon belüli hatalom megosztási elvének alkalmazását, elősegíti az önkényesség betörését a demokratikus szerkezetekbe, megakadályozza a pluralizmust és az ellenzék részvételét a társadalmi életben. 4. Antidemokratikusnak minősítjük a területi-adminisztratív vezetés kinevezését a központi szinten többségben levő politikai alakulatok döntése alapján, amely figyelmen kívül hagyja a honpolgárok akaratának helyi szinten egyetlen törvényes és demokratikus megnyilvánulását — a helyhatósági választásokat. 5. — Elfogadhatatlan az a tény, hogy a megyék, municípiumok és városok közigazgatásáról szóló törvénytervezetet úgy terjesztették a parlament elé, hogy nem kértek véleményt a helyi köz-A Nemzeti Szövetség Marosvásárhely Municipiumi Ideiglenes Tanácsa, Az NSZIT Marosvásárhely Municipiumi Végrehajtó Bürója (Folytatás a 2. oldalon) Segesvár Vakációra mennek a szenátorok és a képviselők A képviselőház jóváhagyta a közvetítő bizottságok jelentéseit azokról a nézeteltérésekről, amelyek a képviselőház és a szenátus között merültek fel a Románia nemzeti ünnepére, az örökbefogadás engedélyezésére és egyes területeken élők közötti elidegenítésének ideiglenes betiltására vonatkozó törvénytervezetek kapcsán. Napirenden szerepel továbbá több fontos szabályozó okmány, köztük az új prefektúrákon és polgármesteri hivatalokon belüli vezető tisztségek bérezésére vonatkozók, az erdők konzerválásáról, védelméről és kitermeléséről szóló szabályozások, a lakosság üzérkedéssel szembeni védelmét célzó intézkedések, a legfelsőbb törvényszéki apparátus tisztségeinek bérezése. Napirendre tűzték ugyanakkor a különfélék pontot, amelynek keretében röviden kiértékelik a képviselőknek a parlamenti vakáció előtti időszakban kifejtett tevékenységét. (Rompres) A két kamara közti csaknem kéthetes intenzív és heves vita, módosítások és tárgyalások után, kedden a szenátus teljes körű ülése elfogadta az “állami gazdasági egységek autonóm rezsikként és kereskedelmi társaságokként való átszervezésére vonatkozó törvénytervezet végleges szövegét. A szenátorok azt követően döntöttek így, miután meghallgatták a két kamara között felbukkant nézeteltéréseket egyeztető bizottság jelentését. Szintén kedden kezdődött meg annak a törvénytervezetnek a vitája, amely hatályon kívül helyezi vagy módosítja az erdőalap konzerválására, vélelmezésére és fejlesztésére vonatkozó 2/1987. számú törvény egyes előírásait. Két tartózkodás mellett a szenátus megszavazta az említett törvénytervezetet, abból az elgondolásból kiindulva, hogy lehetőséget adjanak a szakegységeknek az erdők megfelelő, egységes gazdálkodására és regenerálására. (Rompres) A Romániai Magyar Kereszténydemokrata Párt NYILATKOZATA A Romániai Magyar Kereszténydemokrata Párt, mint a Romániai Magyar Demokrata Szövetség tagszervezete, aggodalommal látja, hogy minden eddigi kísérlet csődöt mondott a romániai magyar iskolahálózat visszaszerzésére. Ezt a kérdést nem lehet könyörgéssel, koldulással, apró részletcélok kergetésével elintézni. Határozott elvi álláspontot kell kialakítani, amely nélkül minden további próbálkozás értelmetlen. Minden embernek elvitathatatlan emberi joga, hogy gyermekeit olyan iskolában nevelje, amilyenben akarja. Ezt a jogot az erdélyi magyarságtól sem elvitatni, sem ebből egy jottányit engedni nem lehet az árulás egyenes és jogos vádja nélkül. Joga van tehát az erdélyi magyar társadalomnak arra, hogy a maga iskoláit tetszése szerint szervezze meg, azok tananyagát az állami törvények figyelembe vételével maga határozza meg, tantestületét maga képezze ki és válassza meg. Az államnak természetes joga, hogy minden iskolát ellenőrizzen, abból a szempontból, hogy (Folytatás a 2. oldalon) Meggyalázták a fehéregyházi Petőfi emlékművet Az erdélyi magyarság körében nagy megdöbbenést keltett, hogy a segesvári csata évfordulója előtt megrongálták, meggyalázták Fehéregyháza és Héjjasfalva között, az autóút mentén, az egykori Ispán-kút közelében fölállított Petőfi-emlékművét. A kőfejnek kiszúrták, kivésték szemét, letörték orrát, állát, szakállát Gyűlölködő, soviniszta személyek a kőbe faragott Petőfi Sándoron álltak bosszút a jogaikat követelő magyarok fölötti dühükben. Sokasodnak a rejtélyes ügyek Erdély-szerte, máig se tudjuk, hogy tavasszal kik robbantották föl Erdődön a másik Petőfi-emlékművet, vagy például az RMDSZ tiszteletbeli elnöke, Tőkés László református püspök környezetéhez tartozó személyeket egymás után érik titokzatos támadások, balesetek, mint tavaly Ujvárossy Ernőt, újabban, többek között Teszó Árpád üzemmérnököt, a múlt héten pedig Kulcsár István lelkészt, közülük volt, aki egy életre megrokkant a „véletlenek“ következtében, volt aki az életével fizetett. A leplezetlen magyargyűlését egyszerűen közellenségnek kiáltotta ki az erdélyi magyar lakosságot, mindez a sajtóban, a televízióban, a parlamentben kibontakozott elképesztő és felelőtlen sovén uszítás eredménye! Véleményünk szerint, végső soron az ország érdekeit súlyosan sértik ezek a provokációk, valóban destabilizálják a helyzetet, tovább rontják Románia megítélését a világban. Fölhívjuk a tisztességes román sajtó munkatársait, a felelős és becsületes embereket, hogy kövessék fokozott figyelemmel a romániai magyar kisebbség jogait és létét sértő és veszélyeztető eseményeket, és segítsenek minket minden módon a puszta megmaradásunkért vívott küzdelmünkben! Köztudott, hogy a romániai magyarság konstruktív szerepet akar betölteni az ország életében a diktatúra megdöntése utáni új időben és új helyzetben. De a magyarság akarata és szándéka hiábavalónak bizonyulhat, ha a többség nem nyújt felénk testvérkezet. Még mindig hiszünk abban, hogy Románia demokratikus erői végül erősebbnek fognak bizonyulni, mint a bajszerző, soviniszta uszítók, a magyargyűlölők, és hiszünk abban, hogy végül felépül a románok és magyarok közös otthona Erdélyben is! Marosvásárhely, 1990. július 31. Az RMDSZ Maros megyei Intéző Bizottsága KIT SÉRTETT? A világszabadság költőjének eszméi kiket sértenek? Petőfi a Szabadság-Egyenlőség-Testvériség szentháromságában hitt és érte halt, nyilván zavarja a hol nyíltan, hol alattomban dolgozó sovinisztákat. Netán meg akarjátok ismételni a márciusi pogromot. Mi nem feledhetjük, hogy akkor is Petőfi volt az első áldozat. Március elején „ismeretlen“ tettesek felrobbantották az erdődi emlékművet. Ez volt a jeladás a március 14-i szatmári láncosbotos magyarüldözésnek, a terrorlegényes „rendteremtésnek“. Hogy utána mi következett, azt unokáink se tudják majd elfelejteni. És most újból Petőfi, és újból magyargyalázás. Bizonyos urak, mibe akarják ismét belerántani az ártatlan románokat és magyarokat, csak azért, hogy nagyobb hatalomhoz jussanak?! A múlt héten meggyalázták Fehéregyházán az ispánkúti Petőfi emlékművet. A költő arcmását elcsúfították, vésővel lepattintották az orrát, száját, szemét... És mindez történt az Európa (!) 60 nemzetközi út mellett. Hát igen, nem mi kell Európába menjünk, hanem Európa kell idejöjjön — amint a fajvédő urak állítják —, hogy lásson és ítélkezzen. Gondolom, mindnyájan tudatában vagyunk annak, hogy mindennemű szoborrombolás erőszakos cselekmény, a kitartóan provokálók malmára hajtja a vizet, azoknak kedvez, akik mindenáron vissza kívánják fogni a demokratizálódás folyamatát országunkban. KARÁCSONYI ZSIGMOND 35-en vannak még kórházban Megkerestük a marosvásárhelyi új kórház információs irodáját azzal a kérdéssel, hogy mi a helyzet a Maros-hídnál megsebesült betegekkel? Itt nem tudtak tájékoztatni, átirányítottak a kórház igazgatóságához. Innen annyit tudtunk meg, hogy újabb beutalás nem volt, úgyszintén újabb haláleset sem. Újból a betegnyilvántartóhoz telefonáltunk. A kedd reggel 9.20 órai adatok szerint három halottja volt a tömegbalesetnek, s tegnap még 35-en voltak kórházban. Vad Tape? a karikatúra ellen? — avagy az igazi sajtószabadságról A július 25-i Cuvintul liber hasábjain T. A. Enachescu úr ad leckét újságírásból, újságszerkesztésből. Őszinte aggodalommal beszél a forradalom után gombamód megszaporodó újságokról, a mennyiségnövekedést a minőség rovására könyvelve el. Kérdés, hogy Enachescu úr mihez viszonyítja a minőséget, netalán a Ceaușescu korszakbeli román újságírás színvonalához? Aztán Giovanni Papini írót idézi, aki szerint egy állampolgár úgy szerezhet biztos műveltséget, ha egy újságot olvas következetesen. Nos, ehhez csak annyit tennénk hozzá, hogy az idézett szó bizonyosan a nyugat-európai 15—20 oldalas, rengeteg információt közlő újságokra gondolt, nem a nyúlfarknyi hazai kiadványokra. Később kiderül, hogy nem a román, hanem, — mint írja — az utcán „erőszakosan“ kínált magyar újságok zavarják, amelyek szerinte a „Most vagy soha“ jegyében elkövetett aljas tettek folytatásai. Ezek a „perverz magyar újságok" T. A. Fnáchescu úr szerint a románságot támadják és fő helyen található bennük a karikatúra. Mint a Népújságban (vagy a Tromfban, ami nem a mi asztalunk), amelyek kigúnyolják az ország vezetőjét, elítélik a december utáni valóságot. Felrója újságunknak, hogy egész oldalt szentel Démol karikatúráinak, amelyek szerinte a legszélsőségesebb és gyűlölettel teli támadások mindaz ellen, ami román, „bemocskolva a román nemzet szent valóságát“. T. A. Enachescu úr megírhatta volna, hogy pontosan milyen valóságra gondol, lévén, hogy ez a mi mindennapi valóságunk egyáltalán nem olyan szent és fényes, mint azt a Ceaușescu korszakban állították. Vajon a cikk szerzője nem tudja, hogy mióta a világ világ, az igazi demokráciában mindig jelent meg karikatúra vezető személyekről, (a régi Romániát is beleértve), kivételt a Ceaușescu-féle „demokrácia“ képez, amelyet T. A. Enachescu úr úgy látszik visszakíván. Cikke alapján — úgy tűnik — a sajtószabadságot úgy képzeli el, hogy az újságokban az jelenik meg, amit ő személyesen szeretne látni és olvasni. (Kodolai! (Folytatás a 2. oldalon)