Népújság, 1991. január (43. évfolyam, 1-21. szám)

1991-01-03 / 1. szám

1. OLD­AL — NÉPÚJSÁG JANUÁR 3. CSÜTÖRTÖK A Nap kel 7 óra 52 perckor, lenyugszik 16 óra 48 perckor. Az év 3. napja, hátravan 362 nap. Ma GENOVÉVA, holnap TI­TUSZ és LEONA napja. Sok boldogságot e nevek vi­selőinek! MŰSOROK SZÍNHÁZ Csütörtökön este 6 órakor a Nemzeti Színházban: Regele goi. A román tagozat előadása. MOZI ARTA: Utolsó hírek UNIREA: Egy nő karriert csinál HALA­DÁS: Egy kényelmetlen rendőr IFJÚSÁGI: A csillagok háború­ja SELECT: Az apa zsaru, a lá­nya punk­os TÖRPE MOZI: Jack és a paszulyszár; Szerváciusz hal­hatatlan kalandjai SEGESVÁRI LUMINA: Dundee, a „Krokodil“ RÉGENS PATRIA: A császári titok DICSŐSZENTMARTONI MELÓDIA: Piedone, a fegyver­nélküli rendőrfelügyelő SZOVÁ­­TAI DÓIN­A: A dobok tánca Lú­­DASI FLACARA: Magasztos sze­relem RADNÓTI LUMINA : Távolkeleti mesék SARMÁSI POPULAR: A repülő sárkány ERDŐSZENTGYÖRGYI POPU­LAR: I . ..­­mint Ikarusz GYU­­LAKUTAI PATRIA: Az az átko­zott páncélvonat NYÁRÁDSZE­­REDAI NIRAJUS: A repülő sár­kány. Szemelvények a televízió műsorából 9.00 Műholdas adás 10.00 Hír­adó 10.20 Konfluenciák 11.10 So­­rozatfilm: Melba (ismétlés) 12.00 Zeneóra 13.00 Műsorelőzetes 13.10 Szépművészetek 14.00 Híradó 14.10 Foto­magazin 14.40 Zene­műsor 15.00 Tv-iskola 16.00 Zene mindenki számára 16.20 A figye­lem középpontjában: A társada­lom 17.20 ^Trurli, trurli 17.40 SOS — Természet! 18.35 Népze­ne 19.00 Nézőpontok 19.40 Vak­á­­ciós képernyő 20.00 Híradó 21.00 Parlamenti krónika 21.15 Játék­film: Az én szép kastélyom — francia alkotás 22.45 Merre tart a nemzetgazdaság? 23.15 Műve­lődés a nagyvilágban 23.45 Hír­adó 23.55 Románcok. A Marosvásárhelyi Területi Rádióstúdió műsorából Csütörtök de. 10—12 óra kö­zött szerkesztő műsorvezető: Ke­lemen Ferenc, vendégbemondó: Kovács Katalin. Hírek, esemé­nyek, tudósítások — Új év, új remények — , 1991-ben is „Csak úgy mondom“ — ’91-es első fél­havi humorporció. Mindenkinek van egy (rém)álma — Mesélő há­zak (A Bolyai ház, II.) — Nőkről, nemcsak nőknek — Hazai és nemzetközi friss sajtóböngésző — Három perc az egészségünkért: Szometria — A hitről és a sze­­retetről: zenés beszélgetés Dévai Nagy Kamillával és Sólyom Ta­mással Ákosfalván — A zene mindenkié: híres alkotók gondo­latai a zene varázsáról. 12—13 óra között: reklámműsor és a­jándékmuzsika. (Szerkesztő: Sza­bó Anikó). MEGHÍVÓ Major Gizella, marosvásárhe­lyi grafikusművész, a Képzőmű­vészeti Alap termében berende­zett egyéni kistárlatával kíván örömet szerezni a vizuális él­mény híveinek-barátainak. A­­nyagát pasztell-tájak és csend­életek alkotják. Kellemes tárlat­látogatást! Szilveszteri ekjarat (Folytatás a 2 1. oldalról) 30-an nevetgélnek, beszélgetnek. Nea Grigore, Árpi, Ghita, Lajos. Az utasforgalom minimális. A bukarestivel 6—7-en mentek el. „ÜNNEPI“ VÉSZJEL... A gyutacsok a sínen, a moz­dony az aluljáró körül. A távol­ban felbúgnak a szirénák — in­dul a mozdony, zengnek a du­dák, közeledik a sípszó, konga­nak a harangok — elhaladt mel­lettünk a mozdony fénycsóvája és füttye, és a peron hirtelen tá­madt csendjében 21 ropogással beköszönt 1991. Ölelkezések, kéz­fogások. La mulsi ani! Boldog új évet...! Különben, így szokták értesíteni — ha másként nem le­het — a közeledő szerelvény mozdonyvezetőjét, ha meg kell állítania a vonatot valamiért... Elköszönünk és beülünk a kocsi­ba. Malőr őrmester rádióján a „központ“ boldog új évet kíván a „legénységnek“ és ezt hallot­tam még: Fiúk, van öt perce­tek. ..! Hány olvasata lehet egy re­génynek például? Legalább any­­nyi, ahányan elolvassák, ugye. Annyiféle elképzelés a helyszín­nek, szereplőknek, s születik any­­nyiféle hangulata... Számomra ez az őrjárat az egyéni és társa­dalmi felelősség „ennyiféle“ ol­­vasatát-átélését, példázatát ... Köszönet érte, és BORT, B­ÚZÁT, BÉKESSÉGET valamennyiük­nek és a városi rendőrség emlí­tett munkatársainak, a támoga­tásért. Ők is dolgoztak 15­ 702 A Közmű- és Lakásgazdál­kodási Vállalat hibaelhárító szolgálatánál érdeklődtünk új­év reggelén arról, hogy riasz­­tották-e az éjszaka folyamán a közüzemieket? Nos, mint a szolgálatos diszpécsertől meg­tudtuk, nem igényelte senki a szolgálataikat. Ugyanez volt a helyzet a 15-236 telefonszámon, ahol az Áram­­szolgáltató Vállalat ügyelete­se, Nyíri László közölte, hogy az 1991-es év első óráiban se­hova nem kellett kimenniük, nem volt fennakadás az áram­szolgáltatásban. Popa Ileana, a 33-056 telefonszá­­­mon válaszolt érdek­lődésünkre. Mint elmondotta, az állami taxik közül kettő volt forgalomban újév éjsza­káján, s úgy tűnik, ez elég is­ volt. No persze — s ezt már én mondom —, ha annyi a ma­gántaxi. .. Jókedv, vidámság az Ifjúsági Házban • Szép emberi gesztussal kezd­te tevékenységét az RMDSZ ke­retében december 7-én létrejött ludasi nőszövetség. Karácsony­kor csomagot állítottak össze a város árvaházában, valamint a kórházban levő gyerekek, az el­hagyott beteg idős emberek ré­szére. Mintegy másfélszáz asz­­szony vett részt szívvel, lélekkel ebben az akcióban. De nemcsak elvitték az apró kedvességet tar­talmazó csomagot, aki elment a magányos, beteg emberekhez, megérdeklődte, mire van szüksé­gük és továbbra is tartani fogja velük a kapcsolatot. Köszönjük a nőszövetség szerkesztőségünk­nek küldött üzenetét, kívánunk mi ism­erőt, kitartást az elkövet­kező évekre, idénre megkezdett munkájuk folytatásához. Bízzunk önmagun­kban, bízzunk egymásban! (Folytatás az 1. oldalról) atyáink még nincsenek fel­vértezve a feladat­gyakorláshoz elengedhetetlenül szükséges isme­retekkel. Ehhez, mint minden új megismeréséhez, idő kell. S akkor hogyan tovább? Az előbbrelépés, a politikai stabilitás megteremtése, a gazdaság fellen­dítése sokkal nagyobb türelmet, megértést, toleránsát követel mindannyiunk részéről. Igyekez­zünk jobban bízni egymásban, megakadályozni, hogy az utóbbi időben eluralkodott gyanakvás gyűlölködésbe, ellenségeskedés­be csapjon át. A Nobel­­díjas Henry Kissinger év­tizedekkel ezelőtt csodákat mű­velt az úgynevezett „kis lépések“ politikájának makacs érvényesí­tésével, súlyos helyzetből sikerült kivezetnie a világot, megőrizni a békét. A két rendszer között óriási űrt kell áthidalnunk. Ez sok megpróbáltatással, nehézséggel, súlyos társadalmi feszültséggel jár, melynek feloldása türelmes, őszinte és okos politizálással, a társadalmi párbeszéddel, a pártok­­ — a munkaadók és munkaválla­lók —, a helyi hatóságok és a honpolgárok közötti őszinte dia­lógus nyújtotta valamenyi lehe­tőség kiaknázásával, és ami na­gyon fontos , minden területen szorgalmas munkával biztosít­ható. Nemrég valaki azt mondta ne­kem: te a béke bajnoka szeret­nél lenni. Nos, erről szó sincs. Mindig elítéltem azt a nézetet, mely arra buzdít, hogy „légy sü­ket, néma, és mindig hallgass, mert akkor száz évig is békében alhatsz“. A bajnoki címre sem pályázom, ám igyekszem minden­kor hangsúlyozni: szükséges meg­találni és hasznosítani a rend­szer- és gazdasági váltás összes békés eszközeit. Mert nincs szebb a békénél, sehol sem sikeresebb a munka, mint ott, ahol béké­sek a körülmények. Ezért kívá­nom, hogy az új esztendőben bízzunk jobban önmagunkban, bízzunk jobban egymásban. És akkor: bumm 1990 utolsó háromnegyed órája pereg s bosszúsan jövök hazafe­le a Diamant vendéglőtől, ahol ugyan teríték van bőven, de szilveszterező egy szál sem. Csen­desek az utcák, alig látni embert, s aki kinn is van, igyekszik, sie­tősen szedi a lábait, hogy már tető alatt köszönthesse az érkező esztendőt. Megkezdődött a visz­­szaszámolás. A Pandurilor sugárúton semmi nem érezteti, hogy alig két óra múlva élénk forgalom lesz. 12 óra. Vagy 24. Vagy 0. Ne­vezze ki ahogyan akarja. Csil­lagszórók röpködnek, petárdák pukkannak s jókedvű iharcsuhaj­­gatástól hangos a lakótelep. 1 óra. A sugárút 11- es lépcső­háza előtt elvezető betonjárda kőlapjai közötti résekből arasz­nyi sárngnyelvek törnek elő. O­­débb az élősövény mellett is lángsor. A tömbház fala mellett is. Ötpercenként megyünk ki a szomszéd lépcsőház ablakához, s minden alkalommal tapasztaljuk, hogy egyre nagyobbak és sűrűb­bek a lángnyelvek. Már a fű között is imbolyog néhány. Az erre tévedő járókelők megállnak, nézegetik fejcsóválva. Felhívjuk a tűzoltókat. Az ü­­gyeletes nyugtatgatna, hogy ki lehet azt oltani egy pokróccal is, de esetleg hívjuk fel a 37-271-et, a gázvállalatot. Nem nyugszunk, hívjuk. Rosszul kapcsol a köz­pont, magánlakással beszélünk. Boldog új évet kívánnak. Mi is. Aztán tovább tárcsázunk. Bejön. Csak épp nem a diszpécserszol­gálat. Megadják a 30-001-es szá­mot. Itt végre felveszik az ada­tokat, s nyugtatnak, hogy küldik a kocsit. Még mindig nem nyug­szunk. Most már gyakrabban já­runk ki tűznézőbe. Egyre nagyob­bak a lángok. Egy adott­­ pillanatban hatal­mas dörrenés remegteti meg a blokkot. Épp abban a pillanat­ban, amikor helyszínre érkezik a gázasok intervenciós kocsija. Né­hány perc múlva érkezik két tűz­oltóautó. Az egyik vízágyúval. Az 1991-es esztendő harmadik órája. A folyosókon riadt embe­rek futkosnak, egyik-másikuk ingben, glóriában. Aztán az in­tervenciós kocsi elmegy, hogy hozza a mestert, aki hozza a tér­képet, hogy kiderüljön, honnan kell lezárni az egész utcaszakasz gázvezetékét. A két lépcsőház vezetékeit már lezárták. Ami u­­gyan senkit meg nem nyugtat, mert a fal tövében és a beton­lapok mellett lobognak a lángok. Úgy látszik, előkerülhetett a tér­kép, mert 13.30 óráig nincs gáz. Aztán van. Meg lehet mele­gíteni az év első ebédjét. Töprenkedem. Ha én a tűzol­tókat hívom, amikor ég­y beton­lap, a föld, a háztömb fala, mi­ért nem jönnek? Miért utasíta­nak át a gázasokhoz? Vagy: miért nem jönnek mindjárt e­­gyütt? Miért jönnek csak akkor, amikor már bumm?! (bakó) Marosvásárhely első 1991-es állampolgára Craciun Claudia Az összeesküvésről­­ (Folytatás az­­ oldalról) nyilatkozik a rendőrség vagy az ügyészség, hiszen már semmiféle titoktartás nem indokolt. Közre­adhatnák a részletes tervet, a szerzők nevét és persze a vár­ható büntetőeljárásról is tájékoz­tathatnának. De semmi ilyesmi nem történt. El is feledtük volna, ha Pop Dumitru képviselő úr be nem csörtet vele a parlamentbe, így aztán kereshetjük tovább a kon­spirálokat. Mert, ha jól belegondolok, e­­gyetlen városfoglaló összeeskü­vésben érdekelt politikai erő sincs városunk felhős politikai hori­zontján. Az RMDSZ nem gondol­hatna városfoglalásra éppen ak­kor, amikor felsőbb vezetése a liberálisokkal és parasztpártiak­kal együtt koalíciós kormányzást javasolt a hatalomnak. A Vatra és pártja sem lehet az összees­küvés mögött, hiszen a hónap derekán jelentették ki, hogy mindenkit támogatnak a kor­mányzásban, mert ők a nemzet lelkiismerete kívánnak lenni. A Front szóba sem jöhet. Leszámít­va a főhivatalokba ki­nevezette­ket, ez a kormányzópárt me­gyénkben nem is létezik. A régi nómenklatúrának ugyancsak nem állt (még) érdekében a rendbon­tás, hiszen tudják, jövőjüket nem itt, vidéken, hanem fennebb, a kormányzaton és a parlamenten belül biztosíthatják be. Akkor még nem hangzott el a miniszter­elnöki állásfoglalás a múlt rend­szer bűneinek felderítéséről. Il­letve ennek kilátásba helyezésé­ről! Ami, két különböző dolog. . Így aztán­, törhetjük a fejünket Pop Dumitru úr interpellációjá­nak indítékán és célirányán. Meglehet, el van tévedve, s nem tudja, hogy az ellenzék és az e­­légedetlenség leszerelésének for­gatókönyve nagyjából lejárt. Ha ez a helytálló változat, elképze­lem, mit gondolhat magában Gambra ezredes úr, aki most kénytelen lesz a mindeddig ti­tokban tartott részleteket is nyil­vánosságra hozni. Nincs kizárva persze, hogy P.D. úr valami okból jónak ta­lálja az összeesküvés-sztorit az újabb hangulatkeltésre. Kérdés, hogy a forgatókönyvírók beiktat­ják-e a soron következő politikai manőverek valamelyikébe?! Vár­juk ki. Helyes, hogy az RMDSZ a parlamentben is tiltakozott az újabb diverziókísérlet ellen. Mindent egybevetve, ennyit tudunk és mondhatunk az össze­esküvésről. Megállapíthatjuk te­hát, hogy akár nyilatkoznak az illetékesek, akár nem, mégiscsak volt összeesküvés. Ha nem a tény­leges rendbontásra törő, akkor az összeesküvés látszatán kon­spi­rálóké! Már csak azért is hasz­nos lenne választ kapnunk a dilemmára, hogy megtudjuk: kik azok, akik egy év zűrzavaros e­­seményei után is birkának nézik ennek az országnak a népét és azt hiszik, hogy büntetlenül űz­hetik gyermeteg politikai manő­vereiket. Talán Pop Dumitru úr parlamenti buzgólkodása nyomra vezet...

Next