Népújság, 1991. április (43. évfolyam, 64-84. szám)
1991-04-02 / 64. szám
Gyorsuló erózió Avagy némi hatásvadászattal: botrány a csúcson. Bárhogy igyekezett Adrián Severin úr, vagy próbálják meg mások pártkeretekben tartani , a botrány a levegőben lóg. Vacaru szenátor úr, talán zavarodottságában, az elrontott húsvéti vakáció miatt faakozik. Nem lehetett várni m. . két hetet a Front-többségből való kilépéssel? -a- kérdezi tőle szokatlan naivitással. Úgy látszik sürgős volt Barbu Popescu és Constantin Balcan honatyáknak „függetlenné“ válni, akárcsak Birladeanu úrnak letenni a garast. Gyorsul az erózió. Egyelőre csak az világos, hogy a kormányzás nehezedő körülményei folytán a hajszálerek repedésekké szélesednek, a hatalom várható át- meg újrarendeződésére mutatnak a jelek. Egyben kezd fölöttébb zavaros lenni, hogy a kormánypárton belül ki kinek a szövetségese. A szenátus elnökének eddig is voltak ugyan kritikus fellépései, a mostani azonban igen kényelmetlen pillanatban érintheti érzékenyen a kormányt és a kormánypárt új vezetését. Vagy éppen a még nagyobb kellemetlenségek megelőzését szolgálja Birladeanu úr „diverziója“? Hevesebb társadalmi viharokat vél látni a horizonton? És vállalja a frontális ütközést a Front-kormányzattal — a tavaly májusi választások eredményétől függetlenül — elérkezettnek látva a koalíciós kormányzás idejét? Az elhangzott Vádak meglehetősen kemények: nem tárják fel reálisan a helyzetet, elhanyagolják a termelőszférát, fennáll a személyi diktatúra veszélye, a kormány befolyása alá akarja vonni a parlamentet, és a többi, Adrian Severin reformminiszter türelmét és mértéktartását veszítve övön aluli érveket vegyít replikájába. Birladeanu úr múltjára hivatkozni nem volt valami szerencsés „húzás“, de hát, ha valakit szépnek s egyben (politikai) prostituáltnak mondanak... " A mostani — a Front-konvenció utó- és az árliberalizálás előrezgésének is tekinthető — konfrontáció két elemre bontható. Az egyik a párton belüli csatározás, miután a vezetésből kiszorultak bizonyos közelebbről nehezen meghatározható erők. Ne tévesszen meg bennünket, hogy itt is meg ott is a demokráciára, a piacgazdálkodásra hivatkozva hadakoznak — igazi befolyáshoz jutva a tettek mutatnák meg igazán, hogy ki kicsoda és valójában merre tart. A hivatkozásokban, az érvelésben igazságok és féligazságok egyaránt elhangzanak, attól függően, hogy az erények és gyengeségek kinekkinek éppen mennyi kapaszkodót kínálnak. A huzakodást szemlélve nehéz eldönteni: gyanakvás vagy jogos elővigyázatosság-e azt kijelenteni, hogy egyik irányzatért sem merném tűzbe tenni a kezem. Ki mondja azt, amit valójában gondol? Annyi csalódás után, ki méltó a bizalomra? Mert újra csak az a helyzet, hogy hiszünk vagy nem hiszünk. Tudni ugyanis senki sem tudhatja, hogy mit ígérnek a kínálkozó (valódi vagy látszólagos) alternatívák... Futó gondolat: vajon a tőkeérdekeltségeknek, esetleg a geopolitikai érdekütközéseknek milyen szerepe lehet a hatalom mostani bomlásában? A konfrontáció másik vonulata — számomra legalábbis — azért érdekesebb, mert az előbbinél alaposabb hatalmi átrendeződés lehetőségét vetíti elénk. Teljességében ma még beláthatatlan következményekkel. Úgy tűnik, a második árliberalizálással immár nem késleltethetők vagy fékezhetők a további reformlépések. Avagy inkább a következmények: egyes társadalmi rétegek életszínvonalának drasztikus romlása, súlyosbodva a munkanélküliség elkerülhetetlen felfutásával. Mindezt valóban könnyebb „koalícióban“ felvállalni, hiszen a kormányzásba vont parlamenti ellenzéki pártoknak, a kötelező szolidaritás folytán, nem lesz lehetősége politikai tőkét gyűjteni a nehezedő gazdasági-társadalmi körülményekből. A Fronttal közösen lesznek kénytelenek levezetni a legfájdalmasabb reformműtéteket. (makkai) (Folytatás a 2. oldalon) MAROS MEGYEI NAPILAP XLIV. évfolyam 64 (12068) sz. | 1991. április 2. kedd | Ara 2 lej *Árverezés nélkül is lehet?! Szerettünk volna egy árverezésen részt venni. Először is, mert számunkra újdonság, másodszor, mert sokan vártak erre az alkalomra, hogy bebizonyítsák, mire képesek, hogyan lehetés kellene kereskedni. Nem utolsó sorban pedig azért, mert anyilvános árverések során láthatja a közvélemény, hogy mit, hogyan és kinek tesznek pénzzé, érvényesül-e a korrekt, méltányos eljárás a privatizációban... Nos, a kérdéssel, hám, mikor lesz árverezés Marosvásárhelyen, a Éslőrmesteri hivatalt kerestük fel eze akor. Mivel kiderült, hogy nem sok beleszólásuk van az ügy(bodolai) (Folytatás a 2. oldalon) Király-vita a képviselőházban Pénteken a napirendnek megfelelően a mezőgazdasági társaságokról és más mezőgazdasági társulási formákról szóló törvénytervezet vitáját a mezőgazdasági társaságok igazgatásának és ügykezelésének problémáit szabályozó XV. fejezetével folytatták. Az ülés végén Ionel Blaga IMF-képviselő kemény vádbeszédet mondott a Mihály exkirály genfi sajtóértekezletéről, arról, hogy nem állampolgáriként, hanem uralkodóként szándékszik Romániába jönni. Ennek kapcsán a monarchiát támogató és ellenző vélemények hangzottak el. ROMÁN javaslat Adrian Nastase román külügyminiszter lengyelországi hivatalos látogatásának végén tartott sajtóértekezletén többek között a következőket mondotta: szükséges lehet egy közép- és kelet-európai konzultatív tanács létrehozása, a nyugat-európai tintához hasonlóan. Biztosítom önöket, nem a Varsói Szerződés felújítására, hanem kizárólag egy konzultatív szerv megteremtésére gondolok. Megkérdeztük: !Lesz-e, és mikor, fogászati magánrendelő? ! Ezzel a kérdéssel kerestük meg dr. Sita Ivant, a megyei e- egészségügyi igazgatóság ágazati felügyelőjét. íme a válaszok: — Lesz. Marosvásárhelyen ezt idáig tíz személy jelentette be ; ilyen jellegű igényét Megyei szinten megadtuk az elvi beleljegyezést. Ezután következik a szakminisztérium jóváhagyása. Tudomásom szerint, valamenynyi kollega rendelkezik ezzel is . — Mégis, még mindig nincse-' « nek rendelők ... 5 — Az egyik ok, hogy meglehetősen nehéz megfelelő helyiségre sz JUtak.Egy fogászati rendelőhöz bizonyos feltételek szükségesek. Ez lenne az egyik ok. A másik: a berendezés, a műszerek beszerzési nehézsége. A fővárosban nemrégiben nyílt egy ilyen szaküzlet, épp most készülök oda, hogy tájékozódjam , mit, mennyiért lehet kapni. Remélem ez az üzlet nagy segítséget jelent majd a megyénkbeli privatizálódni óhajtó fogorvosok, technikusok számára. — Egyéb akadályozó tényező? — Nincs. Természetesen bizonyos szakszervek engedélye is szükséges a megnyitáshoz, de hát ez minden magánvállalkozás esetében szükséges, s mint látjuk, meg is kapják, ha a feltételeknek eleget tesznek. • — Mégis, ön szerint mikorra várható el?A tendezek megnyitása? — Gondolom, néhány hónap múlva, úgy a nyár folyamán, — ez — Románia kormányának határozata értelmében 1991. április 8. munkaszüneti nap. A közélelmezési egységek vasárnapi program szerint működnek, az egészségügyi egységek pedig, az egészségügyi minisztérium által kiszabott program szerint fognak működni, biztosítva az orvosi ellátást. Az intézkedés nem érvényes az állandó üzemeltetésű, valamint azon egységek esetében, amelyek működése nem szakítható meg. A fent említett egységek alkalmazottai a ledolgozott időt fokozatosan pótolják be a törvénynek megfelelően. A PIAC DIKTÁLJA Arról, hogy a következő hír jó-e avagy rossz, döntsenek önök. Maros megyében a múlt esztendőben összesen 2800 hektáron termett zöldség. Ebben az évben mostanáig 400 hektáron vetettek zöldségmagvakat. Az már valóban sajnálatos, hogy például Szováta—Balavásár— Héderfája útvonalon egyetlen, nagyobb, figyelemre méltó kertészet van ... Kibéden a Madaras Domokosé, aki 68 éves. A faluban létrejött kollektív kertészetét egy negyed évszázadon át vezette. 1988-ban ellött nyugdíjba, már ha az azóta eltelt éveket nyugdíjas éveknek lehet nevezni. Szóval, az akkori évek- KILYÉN ATTILA (Folytatás a 3. oldalon) I Levél Románia elnökéhez Romániában, szülőföldünkön élő több mint kétmillió magyar egyik öregje fordul önhöz sorsaival. Ezt indokolja az is, hogy • a népfölkelés által megdöntött diktatúra után Ön fontos szerepet töltött be az elmúlt év első hónapjaiban, jelenleg pedig , mint az ország első embere irán t nyit, határoz és dönt huszonhárom millió állampolgár jövőjéről, még akkor is, ha van választott parlamentünk, ön által kinevezett miniszterelnök, illetve kormány. Bíztam és hittem abban, hogy azok az elvek, principiumok, melyeket annak idején I meghirdetett, valóra válnak. Bízottam ebben azért is, mert az a hír járta, hogy megszabadult, I felszámolta önmagában, a ma már csaknem világviszonylatban I is csődöt mondott- megbukott I kommunista ideológiát és ilyen I értelemben fogja majd irányítani azokat, akik ön köré csoportosultak. Hittem ezt azért is, mert hallottam, hogy a pszichopata diktátornak nem volt mindig kedvelt embere, gondolom, azért, mert önnek többször volt saját véleménye, amit viszont a diktátorok nem tolerálnak. Az éljtelt most már több mint egy év alatt csalódtunk, de én csak a magam nevében beszélek, csalódtam, ön felvázolta az új, az igazi demokrácia alapelveit minden állampolgárra vonatkoztatva, s ha nem tévedek még a román—magyar barátság eszméjét is felvetette, azzal, hogy hagyjunk fel a múlt csak kárt okozó acsarkodásaival és kezdüjünk hozzá egy új, igazabb jövő kimunkálásához. Bajban van az ország, kilátástalansággal a jövőt illetőleg, nemzetiségre való tekintet nélkül. Súlyos a gazdasági helyzetünk, mérhetetlen a korrupció, morálisan is beteg mai társadalmunk. Igaz, ezeknek legfőbb fokozója az abszurd, több mint negyven éves múlt, embertelenségével, hazugságaival, mindent és mindenkit kizsákmányoló módszereivel, egy elmebeteg agyának torzszüleményeként. Ezt nehéz, nagyon nehéz megváltoztatni, idő kell hozzá és sok hozzáértés s végre valóban a dolgozókért — fizikai és szellemi — való ésszerű és körültekintő, politikai, társadalmi és gazdasági tevékenység. Igaz, valami elindult. A törvényhozás működik, megszületett a felemás földtörvény, melynek beláthatatlan következményei lehetnek, megindult a privatizáció, amelyből egyelőre a spekulánsok és a titkos alapokkal rendelkezők dőzsölnek, az árliberalizáció következményeit csak ezután érezzük meg mindnyájan. Tanácsot ezek megoldására nem az egyszerű polgár, hanem az ön állítólagos kiváló gazdasági tanácsadói adhatnak, ha vannak. Én mint magyar nemzetiségű román állampolgár a saját gondjainkat, bajainkat akarom feltárni, felhívni figyelmét egyesekre, annak ellenére, hogy nemzetiségi érdekképviseletünk, erre hivatottjai megtették, amit tehettek, több-kevesebb eredménnyel. Ezért csak a legfrissebb eseményekhez fűzök néhány gondolatot. A parlament két háza most mint alkotmányozó testület is működik. Első határozata már megvan. Románia „egységes nemzeti állam“. Én ezt először jó 25 évvel ezelőtt hallottam, s csak lassan jöttem rá, hogy e fogalom mögött mi rejlik, ma már tudom, illetve az illetékesek megmagyarázták. De kérdem én- hol van ma a világon „egységes nemzeti állam“? Mert Románia sem az, mert a nem hazug statisztika szerint, itt e hazában 20—25 “A nem román nemzetiségű él. A baj az, hogy e fogalomnak folytatása is következik. Miért nem elég az, hogy Románia földrajzilag, határait illetőleg egységet képező állam. S minden olcsó Dr. PUSKÁS GYÖRGY (Folytatás a 3. oldalon) MIENEN CSONTVEZNICS KÖZÖTT Elsőnek Gyuri ereszkedik be. Az ingadozó létra fokozza léptei bizonytalanságát. Mielőtt elbukkanna a mélyben, fürgén visszamászik: „Te jó ég, ott csontok vannak! Én rájövök, Menjen más előre!“ .. .Depechére, nincs visszaút. Követjük mi is. Mellettünk csontvázak sorakoznak. Hideg van, mint a kriptában. .. Amiről az élők közül senki nem tudott Február végén az a szóbeszéd csapta meg a fülemet, hogy kérőnkén a helyiek felfedeztek egy kriptát. Tovább nem is mondom, mert számtalan változat létezett. A legbiztosabb, ha az SZUCNER ERVIN (Folytatás a 3. oldalon) A történész és a fuddonos