Népújság, 1996. július (48. évfolyam, 128-149. szám)
1996-07-13 / 137. szám
0 NÉPÚJSÁG Intelem a legfiatalabb hazai magyar orvosokhoz Kedves fiatal orvoskollégák! Egy fél éven keresztül az INTENZÍV ORVOSLÁST tanítottam Nektek, most, a búcsúzás néhány percében az INTENZÍV ÉLETRE szeretnélek biztatni. Mert nagy lesz a kísértés, hogy EXTENZÍV ÉLETET éljetek: sok pénzt, vagyont gyűjtsetek, minél több élvezet, kényelem birtokosai legyetek. Külső gyarapodás, birtoklás: ettől extenzív az élet. őszintén kívánom valamennyi ötükttek az anyagi jólétet, de ez ne legyen cél, legfeljebb eszköz. Eötvös József is figyelmeztet: "csak azt bírjuk igazán, miről ha kell, le tudunk mondani. Oly kincsnek, melyet nélkülözhetetlennek tartunk, nem urai, hanem szolgái vagyunk." Az intenzív élet lényege a belső gyarapodás, célja az adakozás: az, hogy minél többet adj magadból másnak s annál gazdagabb leszel. A legszegényebb ember is nyújthat másnak figyelmet, együttérzést, szeretetet, s a leggazdagabb ember is rászorul mindezekre. A beteg ember és a beteg hozzátartozói kiváltképpen. Ha nehéz a választás extenzív és intenzív élet között, emlékezzetek arra, hogy két dolog tesz orvossá: az egyik a szakmai tudás, a másik az emberi magatartás. Bár egyik sem helyezhető a másik elé, most nem a szakmai tudásról, hanem az emberi magatartásról szeretnék szólni. Ezt ugyan csak személyes példa követésével lehet elsajátítani, ha még akad ilyen, s ha nem, hát legyetek Ti példaképek! Mostanában, amikor a kommunista erkölcstelenség megbukott, de hatásaiban tovább él, amikor a nyugati civilizáció értékei és vackai közül leginkább az értéktelenségek gyűrűztek be, sokaknak úgy tűnhet: az erkölcsi értékek egyfajta vákuumában élünk. Ilyen erkölcsi vákuum azonban nincs, legfeljebb egyesek fejében, illetve szívében. A mózesi tízparancsolaton túlmenően a SZERETET parancsa ma is éppen olyan érvényes, időszerű és korszerű, mint ahogy azt 2000 évvel ezelőtt Jézus meghirdette: "Szeresd Istent, és úgy szeresd embertársadat, mint önmagadat!'' Talán nem véletlen, hogy az orvos Lukács evangélista fogalmazta meg a gyakorlati szeretet alapszabályait: "Úgy bánjatok az emberekkel, mint ahogy akarjátok, hogy veletek bánjanak." Az embertársi szeretet a szentírási példák időszerűsége ellenére ma mégis égi tüneménynek, követendő, de valahogy elérhetetlen követelménynek tűnik. Ez azért van így, mert a szeretet fogalmán többnyire mást értünk, mint ami az valójában. Azt hisszük, azonos az érzelmi vonzalommal. Márpedig hogyan is vonzódhatnánk egy ellenszenves, esetleg gonosz alakhoz? Hogyan szerethetek valakit, akit utálok? A válasz egyszerű: a felebaráti szeretet nem vonzódás, nem rokonszenv, nem szimpátia kérdése. * A szeretet az intenzív élet alapeleme: tudatos adakozás, odaadás. * Ugyanakkor elfogadás is: az ún. tolerancia a másik elfogadása olyannak, amilyen. Az a másik lehet beteg, orvoskollega, családtag, szomszéd, pap, akárki. S végül a szeretet cselekvő jóakarat mindenkivel, minden embertársaddal szemben, aki hozzád fordul, aki rád szorul. Cselekvő jóakarat, azaz megértés és a segítés szándéka, kísérlete. A szeretet tehát nem érzelem, hanem pozitív magatartás, viszonyulás. Az orvos esetében a beteghez, de a munkatársaihoz is. De nemcsak a rendelőben, a kórteremben, a műtőben, hanem OTTHON, A CSALÁDBAN is helyt kell állni. Erkölcsileg is. Nem lehet a feleség helyett a betegeket szeretni... és fordítva... Sokan úgy vélik, joggal, hogy nincs is külön orvosi etika, csak etika van. Az orvos, akinek szaktudása megfelelő, s aki jó ember, az jó orvos. Ha rossz ember, akkor rossz orvos, akármilyen ügyesen is hadonászik a szikével s a csipesszel. (...) íme, miért kell mi, orvosok, valamilyen formában közéleti feladatot vállaljunk. Ha komolyan vesszük hivatásunkat és a kívánalmat, hogy a BETEG ÉRDEKE MINDENEK FELETT VAN, akkor a beteg érdekében igenis többet tehetünk, mint a vállvonogatás: ez nincs, az nincs, ezt nem lehet, azt nem lehet. Igenis lehet: * orvosok és betegek civil szerveződéseit támogatva sakkban tartani a hatalmat; * politikusok megdolgozásával, lobbyzással, a médiumok nyilvánosságának felhasználásával nyomást gyakorolni a parlamentre, a kormányra, a központi és helyi bürokratákra; a legradikálisabb közéleti tett pedig nem a tüntetés, nem az orvossztrájk, hanem az ITTHON MARADÁS a szülőföldön. Ne felejtsétek: Ti mostantól a romániai magyarság ELITjéhez tartoztok, akire felnéznek, akit példának tekintenek, akitől eligazítást várnak az orvosi segítségen túlmenően. Mindazonáltal mindenki maga dönti el: megy-e, marad-e? Én nem marasztalok és nem marasztalok el senkit, de nagyon kétlem, hogy Tamási Áronnak igaza van azzal a híres mondásával, miszerint: "Azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne." Mert egy Svédhonba szakadt kollegánk ezt úgy értelmezhette, hogy ő otthon, Svédországban nagyon jól van, s ahol jól van, ott a hazája. Nos, menjetek vagy maradjatok, de tudva tudjátok, hogy itt van szükség rátok. Ami nem zárja ki azt, hogy valakinek nyomós okai lehetnek a távozásra. Befejezésül azt szeretném még elmondani, hogy az INTENZÍV ÉLET nem örökös lemondás, nem valami hősies, tragikus kiállás, szemben az árral. Amikor az INTENZÍV ÉLETRE biztatlak, mindenekelőtt annak örömeit kívánom nektek. Hogy mi tartozik ide? * Szakmai hozzáértés, helytállás, azaz a jól végzett munka öröme. * Harmonikus, stabil párkapcsolat és a gyermekek, a családi élet örömei. * Jó munkahelyi, baráti kapcsolatok, csoportos tevékenység, értékes emberek társaságának élménye. * Nemzeti közösségünk gondjai iránti elkötelezettség és aktív részvétel valamely egyházi vagy civil szervezet munkájában, a közéleti tevékenység elégtétele, öröme. És akkor még nem szóltam a reggeli madárcsicsergésről, az esti tücsökcirpelésről, a virágok színpompájáról, a hegyi patakokról, a természet megannyi csodájának élményéről... s végül ott van Isten keresése és a vele való találkozás, az Istennel való személyes kapcsolat megrendítő öröme! Reményik Sándor írja: "Ne várj nagy dolgot életedben/ Kis hópelyhek az örömök/ Szitáló, halk sziromcsodák/ Rajtuk az Isten szól: jövök" Köszönöm a megtisztelést, hogy mindezt elmondhattam. Kerek István Új vezetősége van a December 21 Egyesületnek Mivel Plesa Octavian, a marosvásárhelyi 1989. December 21. Egyesület elnöke visszautasította a negyedévi közgyűlés megtartását, a tagok egyharmadának határozata alapján június 8- án, 16-án, végül 22-én az egyesület koordináló bárója közgyűlést tartott (a 21/1924-es törvény előírásainak tiszteletben tartásával), amelynek eredményeképpen új vezetőséget választottak: Elnök Man Nistor; végrehajtó alelnökök: Császár W. Zoltán és Farcas Vasile; alelnökök: Maré Vasile, Moldovan Sorin, Rád Gavrila, Iliu Vasile. Marosvásárhely helynevei Pál-Antal Sándor történészt, irattári kutatót arról kérdeztük, hogy a szülőfalujáról, Csíkmadarasról," majd a Búzásbesenyőről szerkesztett-írt monográfiák után éppen mivel foglalkozik" hogy úgy mondjuk, "házon kívül". — Vigh Károly egykori marosvásárhelyi nyelvész, műfordító, könyvtáros Kolozsváron halt meg 1987-ben. Az édesapja volt az a Vigh István, aki Marosvásárhely egyik legjobb műbútorasztalosaként a Kultúrpalota fekete fa falburkolatát is készítette. Vigh Károly összegyűjtötte Marosvásárhely helyneveit, még a harmincas években kezdett munkához, és 1938-ban az Erdélyi Múzeum című folyóirat díját nyerte el vele. Legkorábbi adata 1451-ből való, a legkésőbbi 1941-beli. A hetvenes években a szerző hozzálátott munkája kiegészítéséhez, kiadásra gondolva. Munkáját halála szakította félbe. Nos, ezt a munkát fejeztem be, készen van az adatgyűjtési rész, és most készítettem elő a munkát a kiadásra. Nemsokára nyomdakész állapotban lesz, remélhetőleg az ősz folyamán már a boltokba kerül. Címe: Vigh Károly: Marosvásárhely helynevei és földrajzi közszavai. Tizennyolc nyomdai ívnyi, térképekkel, képekkel. Ib.dr KÖZÉLET Milyenek a román lapok? Monica Irivinescu, akinek a Szabad Európa Rádió román adásában elhangzott irodalmi műsorai igen nagy népszerűségnek örvendtek Romániában, egy interjúban úgy nyilatkozott, hogy az 1$99-es "forradalom" egyik diadala a román sajtó szabadsága. De ez sem úgy működik, mint másutt. "A fotelben ülőknek nagy felfedezése az volt, hogy hagyni kell, mindenki mondja a magáét, és nem venni figyelembe. Ez nagyon fárasztó. Nem lehet csak felkiáltójelek között élni." A sajtó tekintélyét, mondta Monica Lovinescu, az adja, hogy az értelmiségiek bekapcsolódtak a politikába. De nehezményezi, hogy a sajtóban kevés a hír, sok a kommentár. A szerzők érzelmileg kiszíneznek minden hírt. Túl nagyok a címek. Ha kinyitunk egy napilapot, öles címek betűi ötlenek szemünkbe, alattuk pedig egy aprócska hír. És minden egyazon szinten. A NATO-ba való beilleszkedés ugyanakkora jelentőséget kap, mint az utcai gyilkosság "Mindez persze nem vonatkozik —jegyzi meg — a kormánysajtóra, mely egyebet sem tesz, mint dicséri mindazt, ami a Hatalom háza táján történik, nem beszélve a Románia Mare-féle botránysajtóról, mely egyszerűen kloákta." Nyugdíjasok szövetsége Ion Iliescunál A nyugdíjak átszámítása úgy, hogy ezek az 1990-es vásárlóerő 70—75 százalékát jelentsék — ez volt a legfontosabb követelés, amelyet a Romániai Nyugdíjasok Országos Szövetségének Vasile Cazan elnök vezette küldöttsége pénteken a Cotroceni palotában Ion Iliescu elnök elé terjesztett. A kérdés megoldásáért az államfő a találkozón jelen lévő Dan Mircea Popescu munkaügyi és társadalomvédelmi miniszternek javasolta, hogy elemezzék a társadalombiztosítási költségvetésbe nem folyósított tavalyi összegek (1100 milliárd lej) behajtási lehetőségeit, amely fedezni tudná a nyugdíjak átszámításából eredő szükségleteket. A találkozót követően Vasile Cazan az újságíróknak elmondta, hogy más kéréseket is ismertettek, mint amilyen egy speciális főosztály létesítése, amelyben vegyenek részt a nyugdíjasok képviselői is, akikkel konzultáljanak a közvetlenül rájuk vonatkozó törvények kidolgozásában, valamint a kompenzált kezelési jegyek számának 300—350.000- re növelése, hogy kezelési lehetőséget biztosítsanak a nyugdíjasok legalább 6—8 százalékának. 1996. július 13., szombat Nyilatkozat — a törvényesség védelmében (Folytatás az 1. oldalról) jelent meg a prefektus, és ironikusan rákérdezett az összegyűltekre, hogy mit akarnak, mert — mint megjegyezte — nincs tudomása arról, hogy összehívta volna az alakuló ülést. Majd nagylelkűen odaadta a terem kulcsát és a megjelent tanácsosok bevonulhattak. A sajtót kizárták. A "titkosítás" nem ment, mert alig pár perc múlva kijöttek azzal, hogy közös nyilatkozatot fogalmaznak meg az üggyel kapcsolatban, és hát mit ér egy nyilatkozat a sajtó nélkül... Még tíz óra előtt terjedt el a hír, miszerint a tárgyalásokon mindvégig jelenlevő és a megyei tanács elnöki funkcióját is követelő PDSR nem jelenik meg a "spontán" alakuló ülésen, mert ilyen utasítást kapott Oliviu Ghermantól. Talán a szerda esti PUNR-PDSR "kibékülés" nyomán. Mindezek ellenére, végülis testületileg, azaz mind a két PDSR-tanácsos ott volt, mi több, maga Ioan Togánel, a megyei tanács még funkcióban levő elnöke olvasta fel a két párt által szignált közleményt. Kézenfekvő a kérdés: mi késztethette I. Togánelt a saját pártelnökével való szembeszegülésre? Nyilvánvalóan az a felismerés, hogy ha kivonja magát a tanácsosok tegnapi akciójából és távol marad, szegre akaszthatta volna a tanácselnöki tisztséghez fűződő — s még mindig nem biztos —reményeit. Az alkotmány szellemében A nyilatkozatban az aláíró pártok kijelentik, hogy eljárásuk megfelel mind az alkotmány, mind pedig a helyi közigazgatásról szóló törvény szellemének, mivel a prefektus volt az, aki a 69/1991-es törvény 16. cikkelyét megszegve, nem hívta össze a törvényszabta időn belül a megyei tanács alakuló ülését. Ugyanakkor újból felkérik a kormány közigazgatási főosztályát, elemezze a helyzetet, s sürgősen intézkedjék a tanács összehívásáról. A nyilatkozatot aláírta az RMDSZ, a Demokratikus Konvenció, a PDSR, az SZDU, a Szocialista Párt, a Polgári Szövetség Pártja és a Romák Pártja. Időközben a prefektus sem tétlenkedett, s egy Virág György alelnökhöz intézett átiratban válaszolt a tanácsosok beadványára. Ebben kijelenti, hogy "mivel nem felel meg (az említett memórium sz. m.) a törvény szellemének, abból a szempontból, hogy nem értesítették idejében az összes megválasztott tanácsost, s nem hozták a közvélemény tudomására", nem engedélyezi a kérést. Ugyanakkor kijelenti, hogy mivel a megyében rengeteg, nagyon fontos esemény zajlik ezekben a napokban, kénytelen július 29-re halasztani a megyei tanács alakuló ülésének összehívását. Mindaddig pedig a jelenlegi tanács folytatja tevékenységét a 69/1991- es törvény 64. cikkelyének megfelelően. Amit addig kezdeményeznek a tanácsosok, törvénytelen, mondja továbbá a prefektus, s ennek megfelelően fog eljárni szükség esetén. Annyit feltétlenül tudni kell, hogy ezt az iratot július 12-én keltezték!1 151-es Rendelet Szintén 12-i dátummal adta ki egyetlen cikkelyből álló rendeletét, amelyben július 29-én délelőtt 10 órára összehívja a megyei tanács alakuló ülését. Újabb fiaskó Tegnap végül is azért nem alakulhatott meg a tanács, mivel nem gyűlt össze megfelelő számú tanácsos. Meggondolkoztató, hogy éppen a Demokratikus Konvenció két tanácsosa hiányzott, gyermeteg módon, családi okokra hivatkozva. A kudarccal végződött ülés végén megkérdeztük egyes politikai pártok képviselőit, mondjanak véleményt a fejleményekről. A kormánypárt megyei elnöke, Gálea Valér nem volt hajlandó nyilatkozni, kijelentve, minden, amit mondhatna, benne van a közös közleményben. Dorin Florea, a DK Maros megyei elnöke szerint a KDNPP, illetve a DK szempontjából a prefektus visszaélt a hatalmával akkor, amikor halogatta az alakuló ülés összehívását. Hangsúlyozta, "nagy felelősség terheli a kormány közigazgatási főosztályát is, személy szerint Octav Cosmanca államtitkárt, aki jelzéseink ellenére sem tett lépéseket az ügy orvoslására. Nem hiszem, hogy ezeket a visszaéléseket még sokáig folytathatnák." Csurkuly Sándor, a Roma Párt elnöke kijelentette, hogy a tanácsosok kellett volna eldöntsék, hogy mikor és hogyan alakulnak meg. A funkciókat is ők kellett volna hogy elosszák egymás között, nem pedig a pártok. Virág György: A megválasztott tanácsosok, akik július 12-én délelőtt 10 órára kezdeményezték a megyei tanács alakuló ülését, a jelzett időpontban megjelentek a helyszínen. Sajnálatos módon a Demokratikus Konvenció 3 tanácsosa közül mindössze egy jött el, két tanácsosuk, Serban Tiberiu és Paun Joan értesüléseink szerint családi okok miatt maradtak távol. Ennek következtében 25 jelenlevőt számolhattunk össze, éspedig 17 RMDSZ (teljes létszám), 2 SZDU (teljes létszám), 2 PDSR (teljes létszám), és egy-egy tanácsost a Roma Párt, a PSZP, a DK és az SZP részéről. Amennyiben a 41 tagú testületből 28 tanácsos (tehát kétharmad) jelen lett volna, talán sikerül megalakítani törvényesen és jogerősen a megyei tanácsot, mivel az alispán, Tiberiu Sbârcea, a kormánypárt képviselője ebben az esetben felvállalta volna a gyűlés megnyitását, és jelenlétével igazolhatta volna a törvényességét. A jelenlevő tanácsosok előtt felolvastam a prefektus válaszát, és ennek alapján egyhangúlag közös nyilatkozatot fogadtunk el, amelyet a prefektusnak és a közigazgatási államtitkárnak címeztünk. A nyilatkozatot valamennyi jelenlevő párt aláírta, és mellékelték az aláíró tanácsosok lajstromát is. — Épp erről a listáról jelentette ki a prefektus, hogy hamisításokat talált benne. — A kezdeményező pártok képviselői valamennyien elfogadták, hogy az összehívásra szólító beadvány aláírását saját hatáskörükben intézik, beleértve azt a lehetőséget is, hogy a más helységekben tartózkodó tanácsosaikkal telefonon konzultálva, nevükben aláírhatják. Tehát nem hamisításról van szó. — Azt is kijelentette a prefektus, hogy az önök indítványa törvénytelen. — Erről az a véleményem, s a közös nyilatkozat is tartalmazza, hogy a mi kezdeményezésünk az alkotmányosság és a törvényesség védelmében született, ugyanis a 69/1991-es törvény tételesen ugyan nem hivatkozik ilyen kezdeményezés lehetőségére, de értelemszerűen nem is tiltja ezt. Véleményem szerint a jogalkotó nem is feltételezhette ebben a törvényben, hogy a törvényesség helyi, első számú őre, a prefektus, nem tesz eleget a 16. cikkely 1. bekezdésében foglalt kötelezettségének, amely kimondja: a megyei tanács alakuló ülését a prefektus hívja össze a választásoktól számított húsz napon belül. A prefektusnak a tanács összehívására szóló újabb rendelete talán megnyugtatja a kedélyeket, s békésen elcsordogál az idő július 29-ig. Ám az is megtörténhet, hogy a következő két hetet a PUNR a lényegében ellenében létrejött négypárti paktum megbontására igyekszik felhasználni. Ez esetben nem lesznek eseménytelenek az elkövetkező napok sem.