Népújság, 1996. augusztus (48. évfolyam, 150-172. szám)
1996-08-09 / 156. szám
1996. augusztus 9., péntek "Emberszabású" törvényeket Mazak Alfréd képviselő. Én megkérdőjelezném, hogy a legnépszerűtlenebb intézménye az államnak. Valamilyen formában minden parlament egy kicsit népszerűtlen. Vannak olyanok, akik úgy tekintik, hogy a törvény egy segítőeszköz tevékenységük során, s vannak olyanok, akik korlátnak tekintik, amik között működni kell. Tehát én megkérdőjelezném azt, hogy a legnépszerűtlenebb. Az igaz, hogy a képviselőkkel szemben elvárások vannak, s az elvárásoknak, nem titok, nem minden képviselő tud eleget tenni. Azért sem, mert tevékenységének két szakasza van. Az egyik a törvények megalkotása, ami renkívül bonyolult és nagyon nehéz munka. A választó ezzel nincs tisztában. Úgy képzeli el a törvények megalkotását, hogy van egy törvénytervezet, s azt megszavazzuk. Pedig egy egész sor procedúrán kell a tervezetnek átmennie, amíg életképes lesz. Ezt a választó nem ismeri. — Ha meg akarja győzni a választókat, hogy önre szavazzanak, mit mondhat ennek érdekében? — Nyilvánvalóan azt tudom mondani, hogy igyekeztem a választókerületemmel úgy foglalkozni, hogy általában minden problémát, amivel hozzám fordultak, megoldjak, azon kívül igyekeztem a törvényalkotásban is úgy dolgozni, hogy a lehetőségekhez mérten "emberszabású" törvényeket hozzunk ki, olyanokat, amelyeknek a megvalósítása előre viszi a társadalmat. A választóimmal közvetlen kapcsolatban vagyok. Minden hét végén, a lehetőséghez mérten, mert egyedül vagyok egész Máramaros megyében. — Vállal egy újabb mandátumot? — Ha jelölnek, nyilvánvalóan nem fogom visszautasítani. Az ember gyarló Neményi József képviselő. Az én meggyőződésem kissé különbözik a kollégáimétól. Én abból indulok ki, hogy az ember mindenekelőtt gyarló és irigy. S az átmeneti időszakban különösen az, mindig azt nézi, hogy a másik mit ért el, mennyi pénze van. Elmondtam többször és megismételem, mi sodródunk egy olyan társadalom felé, ahol egy pólus van: kinek van minél több pénze. Ez egy vad kapitalizmus. Megszűnt a szocializmus, megszűnt a szocialista tervezés, de a szocialista örökség nem. Tehát az emberek gyarlók. Az emberek irigyelik azt, hogy egy parlamenti képviselőnek az alapfizetése 930 ezer lej, s még valami adalékokkal kézbe kaphat esetleg 700 ezer lejt. Ez Bukarestben nem sok. Sőt, ha valaki normálisan akar élni, egyáltalán nem sok. Ez az egyik irigységi forrás. A másik az, hogy bizony az emberek a parlamentben nem tudnak végigülni 10-12 órát, egyesek újságot olvasnak, mások elalusznak, mások kimennek intézkedni... Az emberek ezt látják a tévében, de nem látják, mi van a színfalak mögött, milyen nagy dolog egy törvénykezdeményezés, mit kell dolgozni egy komoly hozzászólásért, mennyit kell kiállni, s mennyit kell kilincselni, ha az ember tényleg tényszerűen hozzá akar szólni valamihez. Nekem három törvénykezdeményezésem volt, s úgy érzem, mind a három esetben sikerem volt, s ehhez rengeteget kellett dolgozni, s amikor egyszer ki kellett menjek, az előttem szóló az én mondókám lényegét elmondta: lát ez az élet. Én lehet, hogy nem indulok ezen a választáson, mert egy elég nagy állami funkcióba javasoltak, viszont Désen és Kolozsváron is tanácskoznom kell, hogy a választók mit akarnak. Maradjak még négy évet, vagy öt évre menjek el Bukarestbe mint egy versenytanácsnak a tagja. Az átmeneti korszak drámája ’96-ban nem ért véget. Sőt. ilyen értelemben az ön kérdése teljesen jogos, de a kérdésfelvetés nem old meg semmit, tudniillik a gazdasági tragédia, az emberek gyarlósága, a korrupcó, a nacionalizmus megmagyarázza, miért vagyunk irigyek egymásra, és nagyon sokat kell várni, hogy a dolgok megoldódjanak. Én félek attól, hogy ha jövő ilyenkor találkozunk, a helyzet még rosszabb lesz, tudniillik a tavalyi jó mezőgazdasági év után ilyen romlás jött — Románia nemzeti jövedelmének 40 százalékát a mezőgazdasági termékek teszik ki —, az idén nem lesz jó búzatermés. Tehát: én realista vagyok, reálpolitikusnak érzem magam. A pszichológiai faktort nem szabad kihagyni, az emberek irigyek, létezik egy óriási polarizáció, egy óriási tőkeakkumuláció, s ez azt is megmagyarázza, mért vagyunk egymásra irigyek. Profi munkát! Buchwald Péter szenátor: Nem csodálkozom azon, hogy a közvéleménykutatásokból az derül ki, hogy a parlament nem egy népszerű intézmény. Ezt elsősorban annak tulajdonítom, hogy annyira nem hitelképes személyek is szerepelnek a szenátusban és a képviselőházban, hogy csak Paunescut, Vadimot, Dumitrascut vagy Turleát soroljam, akikre a mass média nagyon rákoncentrál, s ezért kialakult egy olyan kép a nézőben, hogy ugyanazok vannak most is a parlamentben, akik régebb udvari költőkként más rendszert szolgáltak. Nem is lenne baj, ha csak ezt a parlamentet vagy ezt az öszszetételű parlamentet szidnák, mert megérdemli a szidást. A baj ott van, hogy tulajdonképpen azt hiszem, felülről irányítva, magát a parlamentáris rendszert is próbálják diszkreditálni. Itt már baj van, mert egy parlamentáris demokráciának feltétlenül szüksége van a parlamentre. Ez a demokrácia első számú követelménye. Azt hiszem, azok, akik egy erős kezű diktatúrát szeretnének az országban, azok szeretnék módszeresen diszkreditálni a parlamentet mint intézményt. Természetesen, hogyha meg akarjuk tartani Romániának azt a fejlődési útját, ami egy európai út, akkor a parlamenti demokráciának egy jó összetételű testületre van szüksége. Ilyen jó összetételű parlamentben nagyon szívesen vállalnék még egy mandátumot, hiszen nagyjából, mi romániai magyarok, ha nem is botcsinálta politikusok, hiszen önként és szívesen vállalva léptünk erre a pályára, de tulajdonképpen amatőr vagy képzés nélküli politikusokként indultunk ’89 decemberében. Most, négy év után, a tapasztalatokat hasznosítva, egy második mandátumban talán jobban tudnám ellátni azt a feladatot, amit eddig is igyekeztem legjobb tudásom szerint elvégezni. Egy szenátor vagy képviselő, az törvényhozó. Normális körülmények között a parlamentben a legfőbb munkánk a törvényhozás. Természetesen politikai fórum is a parlament. Itt nekünk saját programunkat, saját kérdéseinket, sérelmeinket kell megvédenünk, és ugyanúgy, ahogy az SZKT-n egy elnökjelöltnek azt a feladatot adtuk, hogy a rólunk kialakított hamis ellenségképen javítson. Én azt hiszem, minden képviselőnek és szenátornak a maga helyén elsőszámú feladata az, hogy profi munkát végezve is kialakítson egy olyan képet, ami a romániai magyarságra jellemző. Hogy mit tudnék ígérni a választóimnak? Azt, hogy amit eddig is tettem, és legkevésbé sem megelégedve, de tiszta lelkiismerettel hagytam abba, azt folytassam kicsit magasabb szinten. Ez azt jelenti, hogy minden olyan törvénytervezetnek, aminek én vagyok a "gazdája", tehát az általános vitában a hozzászólója, azt a lehető legszélesebb szakértői gárdával megbeszélve állítom össze, próbálom módosítani, hogy a megyének minden ügyes-bajos dolgát ezentúl is felvállalom, akár interpelláció, akár kérdés formájában, akár az úgymond jó balkáni kijárásos módszerrel. Hogy hétvégeken, ahogy eddig is, tartom a kapcsolatot a választóimmal, és minden általuk elképzelhetőt megpróbálok a lehető legmagasabb szinten az SZKT-n és a parlamentben úgy képviselni, ahogy azt ők szeretnék. Honatyák válaszúton Az árverés elmaradt, az ügy még nyitott (Folytatás az 1. oldalról) Orbán Dezső alpolgármestertől, aki az árverező bizottság elnöki tisztét tölti be, megtudtuk, hogy városunkban 406 olyan, a KLDV gondozásában levő helyiség található, melyek nem lakások, hanem különböző közcélú hasznú tevékenységeknek adnak hajlékot. Eszékből 50 kereskedelmi célokat szolgáló felület tartozik a 389-es kormányhatározat rendelkezéseinek hatáskörébe, mely lehetővé teszi ezek versenytárgyalás alapján való bérbeadását. Ugyanakkor van egy pontozási rendszer, melynek a rendeltetése védőhálót teremteni az adott felületeket jelenleg használó bérlőknek, és az elmúlt négy évben működő városi tanács is megpróbálta ezt az elbírálási rendszert úgy szabályozni, hogy a folytonosságot felmutató kereskedők előnyt élvezzenek. A kedvezmények ellenére az üzleteket jelenleg használó kereskedők az árverezést megelőző napokban többször is nemtetszésüknek adtak hangot. Előrelátható volt tehát az az izzó hangulat, ami tegnap reggel a KLDV kapujában fogadott: vállalkozók és alkalmazottak próbáltak meg bejutni a zárt árverésre, és a perpatvar csak akkor hagyott valamelyest alább, amikor a kapunál híre terjedt, hogy az árverezést elhalasztják. Mindeközben odabent az árverező bizottság ellenőrizte a résztvevők jelenlétét, majd az árverés feladatfüzetében előírt kritériumok ellenőrzésére tért. A résztvevők és a sajtó képviselői előtt az árverező bizottság vezetője kijelentette, hogy mivel a bizottság alig négy napja állt össze, és így nem volt lehetőségük minden adatot megfelelőképpen feldolgozni, valamint a résztvevők dossziéi közül is több hiányosan volt összeállítva, augusztus 22-re halasztották az árverezést. Mindezek után a kis és közepes magánvállalkozók szövetségének képviselőitől tudtuk meg, hogy szervezetük fővárosi megfelelőjének segítségével szeretnének Cosmánca államtitkárnál közbenjárni annak érdekében, hogy ezeket az árverezéseket mindaddig véglegesen halasszák el, amíg nem születik megfelelő törvényes keret eme helyiségek jogi helyzetének tisztázására. A fejleményeket nyomon követjük. POLITIKA DK-s elképzelés Autonómia decentralizációval A nemzeti kisebbségek autonómiájának kérdését a helyi közigazgatás decentralizálásával lehet megoldani — jelentette ki Emil Constantinescu, a Demokratikus Konvenció elnöke és jelöltje az államfői posztra. Costinesti-en tett nyilatkozatában a politikus leszögezte, hogy semmiféle kompromisszumra nem hajlandó az egységes nemzetállamra vonatkozó koncepcióját illetően csak azért, hogy megnyerje a magyar választókat, de a helyi költségvetésre és a helyi testületek vagyonára vonatkozó törvények elfogadása révén kialakulhat olyan decentralizáció, amely megoldást nyújt az autonómia kérdésében. Emil Constantinescu szerint azonban nem szükséges külön intézkedések elfogadása a más nemzetiségű román állampolgárok személyi jogaival kapcsolatban, és csak ezen az alapon lehetséges együttműködés az RMDSZ-szel az őszi választásokon. Az IMAS közvéleménykutató intézet több román lap által közölt felmérése szerint különben a konvenció és az RMDSZ közötti esetleges pártszövetség gondolata nem népszerű Romániában: a választók alig 17 százaléka támogatná, viszont 58 százaléka ellenezné. 37 bank Romániában A Nemzeti Bankon kívül Romániában 37 állami, magán- vagyi vegyestőkével működő bank tevékenykedik, tudtuk meg a Román Fejlesztési Ügynökségtől. Hét román bank működik állami tőkével ( Román Kereskedelmi Bank, Román Külkereskedelmi Bank, Mezőgazdasági Bank, Román Fejlesztési Bank, Bank Fest, Eximbank, valamint egy hitelnyújtásra szakosodott bank), ugyanakkor három magánbank létezik (BANKCOOP, Roman Bank, ROMEXTERRA). Még 19 bank rendelkezik vegyestőkével: Ion Tiriac Bank (BERD), Dacia Felix (Olaszország, Franciaország), Icredit Bank (USA, Nagy Britannia, Magyarország), Ipari és Kereskedelmi Hitelbank (USA), Mindbanc (Németország, Egyiptom, Kuvait), Román—Török Bank (Törökország), Bukarest Bank (Görögország, BBRD), Vallások Nemzetközi Bankja (Szaúd-Arábia), Transilvania (Ausztria, Franciaország, Németország), Columna (Svájc, Németország), Fater (Magyarország), EUROBANK (Luxemburg, Németország), FORTUNA (USA), ABN AMRO (ROMÁNIA , Hollandia), ROBANK (Nagy-Britannia, Törökország), Albina (Olaszország, Franciaország), International Com. Black Sea Bank (ROMÁNIA Görögország), LUX BANK (Németország), CITIBANK ROMANIA (USA). Gödöllői nyitány Fél évszázados méltatlan mellőzöttség után újra látogatható a magyar és osztrák történelem jeles eseményeinek színhelye, a gödöllői királyi kastély. A gyönyörű prkkal körülvett, építészeti megoldásairól nevezetes 250 éves épület, a legnagyobb magyarországi barokk kastély, 1867 és 1916 között I. Ferenc József és Erzsébet királyné pihenőhelye, majd Horthy Mikus kormányzó rezidenciája volt. Az idők folyamán erősen leromlott állapotú épületegyüttes felújítása 1994-től gyorsult fel. Ennek köszönhetően adják át augusztus 17-én a kastély főhomlokzati szárnyát. Az emeleten a kastélymúzeum első állandó kiállításaként a díszterem és a királyi lakosztályok egyes szobái tekinthetők meg. Szeptember 1-jétől várhatóan csökken az M1-es autópálya díja. A tervezet szerint a turisztikai főszezonra jelenleg érvényes díjaknál átlagosan 32,5 százalékkal kell kevesebbet fizetni a Győr-Hegyeshalom közötti útszakaszon, ami 3,5 százalékos inflációkövető emelést jelent a korábbi tarifákhoz képest, jelentette ki Léderer Károly, az M1-est működtető felső Magyar Koncessziós Autópálya Rt. (ELMKA) igazgatóságának elnöke. Az autópályadíj módosulásával szeptembertől 1000 forintot kell fizetniük a személyautóknak és a kisteherautóknak, a mostani 1300 helyett. A nehézautókra, kamionokra változatlanul a nyári díjtétel lesz érvényes, 3500 Ft. Az autóbuszok pedig a jelenlegi 4900 Ft. helyett 4000 forintért közlekedhetnek az M1-es autópályán. Még mindig csak 64 százalék A jogosultak csupán 64 százaléka kapta meg a birtoklevelet, közölte a mezőgazdasági és élelmezési minisztérium. A birtokívek kiállítása 2-3 évig kellett volna hogy tartson, de a folyamat nagyon nehéznek bizonyult, állítják minisztériumi szakemberek. A tulajdonba helyezés azonban a vége felé közeledik, ennek aránya 92%. Az említett forrás szerint nyolc megyében a birtokívek kiállítása 40% alatt van, míg másik 10 övezetben, köztük Bukarestben az átlag 50-60 százalékos. Könyvtárosok tanácskoznak Debrecenben, ahol a könyvtárak változó feladatait vitatják meg a Magyar Könyvtárosok Egyesülete 28. vándorgyűlésén. A Könyvtár-kommunikáció-társadalom címmel négynapos tanácskozáson véleményt cserélnek a különböző könyvtári gyűjtemények hatékony használatát lehetővé tevő, s ezzel az elérhető források körét jelentősen növelő számítógépes hálózatokról, valamint a készülő könyvtári törvény tervezetéről. A konferenciát könyv- és információtechnikai kiállítás is kíséri, amelyen 25 magyarországi és külföldi könyvkiadó, illetve számítógépes rendszerfejlesztő mutatkozik be. A vándorgyűléshez kapcsolódva rendezik meg a külföldi magyar könyvtárosok IV. világtalálkozóját és az európai gyermekkönyvtáros konferenciát. Több gyógykezeltetési és üdülőjegy Szakszervezetek és egyes nyugdíjszervezetek kérésére a Munkaügyi és Társadalomvédelmi Minisztérium megpótolta a gyógykezeltetési és üdülőjegyek számát augusztusra és szeptemberre. Pótlólagosan 5000 jegyet utaltak ki a tengerparti üdülőhelyekre, továbbá Buziasra, Félix-fürdőre, Cuciulatára, Dorna Vatrára és Szovátára. Soros elnök: Románia A vegyi fegyverek betiltásáért küzdő szervezet előkészítő bizottságának július végi hágai, XIV. ülésszakán Romániát nevezték ki, hogy lássa el a bizottság elnökségét 1996 augusztusa és 1997 februárja között. A bizottság feladata megteremteni a leendő szervezet infrastruktúráját és kidolgozni a vegyi fegyverek betiltására vonatkozó konvenció alkalmazásának pontos módszereit. A konvenciót több mint 160 állam írta alá, 60 ratifikálta, köztük Románia is. Régiók találkozása A határokon túli magyarság mintegy félezer képviselője vesz részt a Budapesten augusztus 16-án kezdődő Régiók találkozása elnevezésű seregszemlén. Az ötnapos millecentenáriumi rendezvényen Erdély, a Vajdaság, Kárpátalja, Muraköz és Szlavónia kultúrájából kapnak ízelítőt az érdeklődők. A találkozó szervesen illeszkedik a Magyar Kultúra Alapítvány célkitűzései közé, amellyel a magyar— - magyar párbeszédet, a kárpát-medencei népek jobb megértését kívánja szolgálni. A Régiók találkozása augusztus 16-án kezdődik a Magyarok Világszövetségének székházában. A tájegységek különkülön mutatkoznak be: 17-én Szlavónia és Muraköz, 18-án Felvidék és Kárpátalja, 19-én pedig Erdély és Vajdaság napja lesz. Augusztus 20-án az alapítvány budavári épületében Magyarország lesz az esemény házigazdája. A rendezvény közös gálaműsorral ér véget. Város-tér-kép’96 címmel augusztus 10-én és 11-én este ismét megnyílik Magyarorság legnagyobb szabadtéri mozija Budapesten, a Vörösmarty téren. A Budapest Film Rt. által immár hatodik alkalommal megrendezett "moziünnep" első estjén Iványi Marcell Szél című, idén Cannesban Aranypálma-díjat mért rövidfilmjét, és Emir Kusturica nagy port kavart és tavaly ugyancsak Aranypálma-díjat nyert Underground című filmjét láthatják az érdeklődők. A második estén a magyar rajzfilmtörténet legsikeresebb alkotásaiból készült összeállítást láthatnak a 13 m széles, 9 m magas vásznon a nézők. A filmkínálat a 30-as évek "ősreklámfilmjeitől" a Gusztávig és az A légytől Jankovics Marcell most készülő új rajzfilmjének, Az ember tragédiájának részletéig terjed. A vetítések előtt, szombaton a Besenyő Blues Band és vendégei: Török Ádám, Berki Tamás, vasárnap pedig a FaDöDö ad koncertet. A mozi ünnepén idén nincs belépési díj. Hírszerkesztő: Mózes Edith NÉPÚJSÁG 3