Népújság, 1996. augusztus (48. évfolyam, 150-172. szám)

1996-08-09 / 156. szám

1996. augusztus 9., péntek "Emberszabású" törvényeket Maza­k Alfréd képviselő. Én meg­kérdőjelezném, hogy a legnépszerűtle­­nebb intézménye az államnak. Valami­lyen formában minden parlament egy kicsit népszerűtlen. Vannak olyanok, akik úgy tekintik, hogy a törvény egy segítőeszköz tevékenységük során, s vannak olyanok, akik korlátnak tekin­tik, amik között működni kell. Tehát én megkérdőjelezném azt, hogy a leg­népszerűtlenebb. Az igaz, hogy a kép­viselőkkel szemben elvárások vannak, s az elvárásoknak, nem titok, nem minden képviselő tud eleget tenni. Azért sem, mert tevékenységének két szakasza van. Az egyik a törvények megalkotása, ami renkívül bonyolult és nagyon nehéz munka. A választó ezzel nincs tisztában. Úgy képzeli el a törvények megalkotását, hogy van egy törvénytervezet, s azt megszavazzuk. Pedig egy egész sor procedúrán kell a tervezetnek át­mennie, amíg életképes lesz. Ezt a választó nem ismeri. — Ha meg akarja győzni a választó­kat, hogy önre szavazzanak, mit mondhat ennek érdekében? — Nyilvánvalóan azt tudom monda­ni, hogy igyekeztem a választókerüle­temmel úgy foglalkozni, hogy általá­ban minden problémát, amivel hoz­zám fordultak, megoldjak, azon kívül igyekeztem a törvényalkotásban is úgy dolgozni, hogy a lehetőségekhez mér­ten "emberszabású" törvényeket hoz­zunk ki, olyanokat, amelyeknek a meg­valósítása előre viszi a társadalmat. A választóimmal közvetlen kapcsolatban vagyok. Minden hét végén, a lehető­séghez mérten, mert egyedül vagyok egész Máramaros megyében. — Vállal egy újabb mandátumot? — Ha jelölnek, nyilvánvalóan nem fogom visszautasítani. Az ember gyarló Neményi József képviselő. Az én meggyőződésem kissé különbözik a kollégáimétól. Én abból indulok ki, hogy az ember mindenekelőtt gyarló és irigy. S az átmeneti időszakban kü­lönösen az, mindig azt nézi, hogy a má­sik mit ért el, mennyi pénze van. El­mondtam többször és megismételem, mi sodródunk egy olyan társadalom felé, ahol egy pólus van: kinek van mi­nél több pénze. Ez egy vad kapitaliz­mus. Megszűnt a szocializmus, meg­szűnt a szocialista tervezés, de a szo­cialista örökség nem. Tehát az embe­rek gyarlók. Az emberek irigyelik azt, hogy egy parlamenti képviselőnek az alapfizetése 930 ezer lej, s még valami adalékokkal kézbe kaphat esetleg 700 ezer lejt. Ez Bukarestben nem sok. Sőt, ha valaki normálisan akar élni, egyáltalán nem sok. Ez az egyik irigy­­ségi forrás. A másik az, hogy bizony az emberek a parlamentben nem tud­nak végigülni 10-12 órát, egyesek új­ságot olvasnak, mások elalusznak, má­sok kimennek intézkedni... Az embe­rek ezt látják a tévében, de nem látják, mi van a színfalak mögött, milyen nagy dolog egy törvénykezdeményezés, mit kell dolgozni egy komoly hozzászólá­sért, mennyit kell kiállni, s mennyit kell kilincselni, ha az ember tényleg tény­szerűen hozzá akar szólni valamihez. Nekem három törvénykezdeményezé­sem volt, s úgy érzem, mind a három esetben sikerem volt, s ehhez renge­teget kellett dolgozni, s amikor egyszer ki kellett menjek, az előttem szóló az én mondókám lényegét elmondta:­­ lát ez az élet. Én lehet, hogy nem indulok ezen a választáson, mert egy elég nagy állami funkcióba javasoltak, viszont Désen és Kolozsváron is tanácskoznom kell, hogy a választók mit akarnak. Marad­jak még négy évet, vagy öt évre men­jek el Bukarestbe mint egy versenyta­nácsnak a tagja. Az átmeneti korszak drámája ’96-ban nem ért véget. Sőt. ilyen értelemben az ön kérdése telje­sen jogos, de a kérdésfelvetés nem old meg semmit, tudniillik a gazdasági tra­gédia, az emberek gyarlósága, a kor­­rupcó, a nacionalizmus megmagyaráz­za, miért vagyunk irigyek egymásra, és nagyon sokat kell várni, hogy a dolgok megoldódjanak. Én félek attól, hogy ha jövő ilyenkor találkozunk, a helyzet még rosszabb lesz, tudniillik a tavalyi jó mezőgazdasági év után ilyen romlás jött — Románia nemzeti jövedelmé­nek 40 százalékát a mezőgazdasági termékek teszik ki —, az idén nem lesz jó búzatermés. Tehát: én realista va­gyok, reálpolitikusnak érzem magam. A pszichológiai faktort nem szabad ki­hagyni, az emberek irigyek, létezik egy óriási polarizáció, egy óriási tőkeakku­­muláció, s ez azt is megmagyarázza, mért vagyunk egymásra irigyek. Profi munkát! Buchwald Péter szenátor: Nem cso­dálkozom azon, hogy a közvélemény­­kutatásokból az derül ki, hogy a par­lament nem egy népszerű intézmény. Ezt elsősorban annak tulajdonítom, hogy annyira nem hitelképes szemé­lyek is szerepelnek a szenátusban és a képviselőházban, hogy csak Paunes­­cut, Vadimot, Dumitrascut vagy Tur­­leát soroljam, akikre a mass média na­gyon rákoncentrál, s ezért kialakult egy olyan kép a nézőben, hogy ugyanazok vannak most is a parlamentben, akik régebb udvari költőkként más rend­szert szolgáltak. Nem is lenne baj, ha csak ezt a parlamentet vagy ezt az ösz­­szetételű parlamentet szidnák, mert megérdemli a szidást. A baj ott van, hogy tulajdonképpen azt hiszem, fe­lülről irányítva, magát a parlamentáris rendszert is próbálják diszkreditálni. Itt már baj van, mert egy parlamen­táris demokráciának feltétlenül szük­sége van a parlamentre. Ez a demok­rácia első számú követelménye. Azt hi­szem, azok, akik egy erős kezű dikta­túrát szeretnének az országban, azok szeretnék módszeresen diszkreditálni a parlamentet mint intézményt. Ter­mészetesen, hogyha meg akarjuk tar­tani Romániának azt a fejlődési útját, ami egy európai út, akkor a parlamenti demokráciának egy jó összetételű tes­tületre van szüksége. Ilyen jó összeté­telű parlamentben nagyon szívesen vállalnék még egy mandátumot, hiszen nagyjából, mi romániai magyarok, ha nem is botcsinálta politikusok, hiszen önként és szívesen vállalva léptünk er­re a pályára, de tulajdonképpen ama­tőr vagy képzés nélküli politikusokként indultunk ’89 decemberében. Most, négy év után, a tapasztalatokat hasz­nosítva, egy második mandátumban talán jobban tudnám ellátni azt a fel­adatot, amit eddig is igyekeztem leg­jobb tudásom szerint elvégezni. Egy szenátor vagy képviselő, az törvényho­zó. Normális körülmények között a parlamentben a legfőbb munkánk a törvényhozás. Természetesen politikai fórum is a parlament. Itt nekünk saját programunkat, saját kérdéseinket, sé­relmeinket kell megvédenünk, és ugyanúgy, ahogy az SZKT-n egy el­nökjelöltnek azt a feladatot adtuk, hogy a rólunk kialakított hamis ellen­ségképen javítson. Én azt hiszem, min­den képviselőnek és szenátornak a ma­ga helyén elsőszámú feladata az, hogy profi munkát végezve is kialakítson egy olyan képet, ami a romániai ma­gyarságra jellemző. Hogy mit tudnék ígérni a választóimnak? Azt, hogy amit eddig is tettem, és legkevésbé sem megelégedve, de tiszta lelkiismerettel hagytam abba, azt folytassam kicsit magasabb szinten. Ez azt jelenti, hogy minden olyan törvénytervezetnek, aminek én vagyok a "gazdája", tehát az általános vitában a hozzászólója, azt a lehető legszélesebb szakértői gárdá­val megbeszélve állítom össze, próbá­lom módosítani, hogy a megyének minden ügyes-bajos dolgát ezentúl is felvállalom, akár interpelláció, akár kérdés formájában, akár az úgymond jó balkáni kijárásos módszerrel. Hogy hétvégeken, ahogy eddig is, tartom a kapcsolatot a választóimmal, és min­den általuk elképzelhetőt megpróbá­lok a lehető legmagasabb szinten az SZKT-n és a parlamentben úgy kép­viselni, ahogy azt ők szeretnék. Honatyák válaszúton Az árverés elmaradt, az ügy még nyitott (Folytatás az 1. oldalról) Orbán Dezső alpolgármestertől, aki az árverező bizottság elnöki tisztét tölti be, megtudtuk, hogy városunkban 406 olyan, a KLDV gondozásában levő he­lyiség található, melyek nem lakások,­ hanem különböző közcélú­ hasznú te­vékenységeknek adnak hajlékot. Eszék­ből 50 kereskedelmi célokat szolgáló felület tartozik a 389-es kormányha­tározat rendelkezéseinek hatásköré­be, mely lehetővé teszi ezek verseny­­tárgyalás alapján való bérbeadását. Ugyanakkor van egy pontozási rend­szer, melynek a rendeltetése védőhá­lót teremteni az adott felületeket je­lenleg használó bérlőknek, és az el­múlt négy évben működő városi ta­nács is megpróbálta ezt az elbírálási rendszert úgy szabályozni, hogy a folytonosságot felmutató kereskedők előnyt élvezzenek. A kedvezmények ellenére az üzle­teket jelenleg használó kereskedők az árverezést megelőző napokban több­ször is nemtetszésüknek adtak hangot. Előrelátható volt tehát az az izzó han­gulat, ami tegnap reggel a KLDV ka­pujában fogadott: vállalkozók és alkal­mazottak próbáltak meg bejutni a zárt árverésre, és a perpatvar csak akkor hagyott valamelyest alább, amikor a kapunál híre terjedt, hogy az árvere­zést elhalasztják. Mindeközben odabent az árverező bizottság ellenőrizte a résztvevők je­lenlétét, majd az árverés feladatfü­zetében előírt kritériumok ellenőr­zésére tért. A résztvevők és a sajtó képviselői előtt az árverező bizottság vezetője kijelentette, hogy mivel a bi­zottság alig négy napja állt össze, és így nem volt lehetőségük minden adatot megfelelőképpen feldolgozni, valamint a résztvevők dossziéi közül is több hiányosan volt összeállítva, augusztus 22-re halasztották az ár­verezést. Mindezek után a kis és közepes magánvállalkozók szövetségének képviselőitől tudtuk meg, hogy szer­vezetük fővárosi megfelelőjének se­gítségével szeretnének Cosmánca ál­lamtitkárnál közbenjárni annak ér­dekében, hogy ezeket az árverezése­ket mindaddig véglegesen halasszák el, amíg nem születik megfelelő tör­vényes keret eme helyiségek jogi helyzetének tisztázására. A fejlemé­nyeket nyomon követjük. POLITIKA DK-s elképzelés Autonómia decentralizációval A nemzeti kisebbségek autonómiá­jának kérdését a helyi közigazgatás de­centralizálásával lehet megoldani — jelentette ki Emil Constantinescu, a Demokratikus Konvenció elnöke és jelöltje az államfői posztra. Costinesti-en tett nyilatkozatában a politikus leszögezte, hogy semmiféle kompromisszumra nem hajlandó az egységes nemzetállamra vonatkozó koncepcióját illetően csak azért, hogy megnyerje a magyar választókat, de a helyi költségvetésre és a helyi testüle­tek vagyonára vonatkozó törvények el­fogadása révén kialakulhat olyan de­centralizáció, amely megoldást nyújt az autonómia kérdésében. Emil Cons­tantinescu szerint azonban nem szük­séges külön intézkedések elfogadása a más nemzetiségű román állampolgá­rok személyi jogaival kapcsolatban, és csak ezen az alapon lehetséges együtt­működés az RMDSZ-szel az őszi vá­lasztásokon. Az IMAS közvéleménykutató inté­zet több román lap által közölt felmé­rése szerint különben a konvenció és az RMDSZ közötti esetleges pártszö­vetség gondolata nem népszerű Ro­mániában: a választók alig 17 száza­léka támogatná, viszont 58 százaléka ellenezné. 37 bank Romániában A Nemzeti Bankon kívül Romániában 37 állami, magán- vagyi vegyes­tőkével működő bank tevékenykedik, tudtuk meg a Román Fejlesztési­­ Ügynökségtől. Hét román bank működik állami tőkével ( Román Ke­reskedelmi Bank, Román Külkereskedelmi Bank, Mezőgazdasági Bank, Román Fejlesztési Bank, Bank Fest, Eximbank, valamint egy hitelnyúj­tásra szakosodott bank), ugyanakkor három magánbank létezik (BANKCOOP, Roman Bank, ROMEXTERRA). Még 19 bank ren­delkezik vegyestőkével: Ion Tiriac Bank (BERD), Dacia Felix (Olasz­ország, Franciaország), Icredit Bank (USA, Nagy Britannia, Magyarország), Ipari és Kereskedelmi Hitelbank (USA), Mindbanc (Németország, Egyiptom, Kuvait), Román—Török Bank (Törökor­szág), Bukarest Bank (Görögország, BBRD), Vallások Nemzetközi Bankja (Szaúd-Arábia), Transilvania (Ausztria, Franciaország, Német­ország), Columna (Svájc, Németország), Fater (Magyarország), EU­ROBANK (Luxemburg, Németország), FORTUNA (USA), ABN AMRO (ROMÁNIA , Hollandia), ROBANK (Nagy-Britannia, Török­ország), Albina (Olaszország, Franciaország), International Com. Black Sea Bank (ROMÁNIA Görögország), LUX BANK (Németország), CITIBANK ROMANIA (USA). Gödöllői nyitány Fél évszázados méltatlan mellőzöttség után újra látogatható a magyar és osztrák történelem jeles eseményeinek színhelye, a gödöllői királyi kastély. A gyönyörű prkkal körülvett, építészeti megoldásairól nevezetes 250 éves épület, a legnagyobb magyarországi barokk kastély, 1867 és 1916 között I. Ferenc József és Erzsébet királyné pihenőhelye, majd Horthy Miku­s kormányzó rezidenciája volt. Az idők folyamán erősen leromlott állapotú épületegyüttes felújítása 1994-től gyorsult fel. Ennek köszönhetően adják át augusztus 17-én a kastély főhomlokzati szárnyát. Az emeleten a kastélymúzeum első állandó kiállításaként a díszterem és a királyi lakosztályok egyes szobái tekinthetők meg. Szeptember 1-jétől várhatóan csökken az M1-es autópálya díja. A tervezet szerint a turisztikai főszezonra jelenleg érvényes díjaknál átlagosan 32,5 szá­zalékkal kell kevesebbet fizetni a Győr-Hegyeshalom közötti útsza­kaszon, ami 3,5 százalékos inflációkövető emelést jelent a korábbi tarifákhoz képest, jelentette ki Léderer Károly, az M1-est működtető f­első Magyar Koncessziós Autópálya Rt. (ELMKA) igazgatóságának elnöke. Az autópályadíj módosulásával szeptembertől 1000 forintot kell fizetniük a személyautóknak és a kisteherautóknak, a mostani 1300 helyett. A nehézautókra, kamionokra változatlanul a nyári díj­tétel lesz érvényes, 3500 Ft. Az autóbuszok pedig a jelenlegi 4900 Ft. helyett 4000 forintért közlekedhetnek az M1-es autópályán. Még mindig csak 64 százalék A jogosultak csupán 64 százaléka kapta meg a birtoklevelet, közölte a mezőgazdasági és élelmezési minisztérium. A birtokívek kiállítása 2-3 évig kellett volna hogy tartson, de a folyamat nagyon nehéznek bizonyult, állítják minisztériumi szakemberek. A tulajdonba helyezés azonban a vége felé közeledik, ennek aránya 92%. Az említett forrás szerint nyolc megyében a birtokívek kiállítása 40% alatt van, míg másik 10 övezetben, köztük Bukarestben az átlag 50-60 százalékos. Könyvtárosok tanácskoznak Debrecenben, ahol a könyvtárak változó feladatait vitatják meg a Ma­gyar Könyvtárosok Egyesülete 28. vándorgyűlésén. A Könyvtár-kom­­munikáció-társadalom címmel négynapos tanácskozáson véleményt cserélnek a különböző könyvtári gyűjtemények hatékony használatát lehetővé tevő, s ezzel az elérhető források körét jelentősen növelő számítógépes hálózatokról, valamint a készülő könyvtári törvény ter­vezetéről. A konferenciát könyv- és információtechnikai kiállítás is kí­séri, amelyen 25 magyarországi és külföldi könyvkiadó, illetve számítógépes rendszerfejlesztő mutatkozik be. A vándorgyűléshez kapcsolódva rendezik meg a külföldi magyar könyvtárosok IV. vi­lágtalálkozóját és az európai gyermekkönyvtáros konferenciát. Több gyógykezeltetési és üdülőjegy Szakszervezetek és egyes nyugdíjszervezetek kérésére a Munkaügyi és Társadalomvédelmi Minisztérium megpótolta a gyógykezeltetési és üdülőjegyek számát augusztusra és szeptemberre. Pótlólagosan 5000 jegyet utaltak ki a tengerparti üdülőhelyekre, továbbá Buziasra, Félix-fürdőre, Cuciulatára, Dorna Vatrára és Szovátára. Soros elnök: Románia A vegyi fegyverek betiltásáért küzdő szervezet előkészítő bizottsá­gának július végi hágai, XIV. ülésszakán Romániát nevezték ki, hogy lássa el a bizottság elnökségét 1996 augusztusa és 1997 februárja között. A bizottság feladata megteremteni a leendő szervezet inf­rastruktúráját és kidolgozni a vegyi fegyverek betiltására vonatkozó konvenció alkalmazásának pontos módszereit. A konvenciót több mint 160 állam írta alá, 60 ratifikálta, köztük Románia is. Régiók találkozása A határokon túli magyarság mintegy félezer képviselője vesz részt a Budapesten augusztus 16-án kezdődő Régiók találkozása elne­vezésű seregszemlén. Az ötnapos millecentenáriumi rendezvényen Erdély, a Vajdaság, Kárpátalja, Muraköz és Szlavónia kultúrájából kapnak ízelítőt az érdeklődők. A találkozó szervesen illeszkedik a Magyar Kultúra Alapítvány célkitűzései közé, amellyel a magyar— - magyar párbeszédet, a kárpát-medencei népek jobb megértését kí­vánja szolgálni. A Régiók találkozása augusztus 16-án kezdődik a Magyarok Világszövetségének székházában. A tájegységek külön­­külön mutatkoznak be: 17-én Szlavónia és Muraköz, 18-án Felvidék és Kárpátalja, 19-én pedig Erdély és Vajdaság napja lesz. Augusztus 20-án az alapítvány budavári épületében Magyarország lesz az ese­mény házigazdája. A rendezvény közös gálaműsorral ér véget. Város-tér-kép’96 címmel augusztus 10-én és 11-én este ismét megnyílik Magyarorság legnagyobb szabadtéri mozija Budapesten, a Vörösmarty téren. A Bu­dapest Film Rt. által immár hatodik alkalommal megrendezett "mozi­ünnep" első estjén Iványi Marcell Szél című, idén Cannesban Arany­­pálma-díjat mért rövidfilmjét, és Emir Kusturica nagy port kavart és tavaly ugyancsak Aranypálma-díjat nyert Underground című filmjét lát­hatják az­ érdeklődők. A második estén a magyar rajzfilmtörténet leg­sikeresebb alkotásaiból készült összeállítást láthatnak a 13 m széles, 9 m magas vásznon a nézők. A filmkínálat a 30-as évek "ősreklámfilmjeitől" a Gusztávig és az A légytől Jankovics Marcell most készülő új rajz­filmjének, Az ember tragédiájának részletéig terjed. A vetítések előtt, szom­baton a Besenyő Blues Band és vendégei: Török Ádám, Berki Tamás, vasárnap pedig a FaDöDö ad koncertet. A mozi ünnepén idén nincs belépési díj. Hírszerkesztő: Mózes Edith NÉPÚJSÁG 3

Next