Népújság, 1999. szeptember (51. évfolyam, 203-228. szám)

1999-09-01 / 203. szám

1999. szeptember 1., szerda POLITIKAI KÖZÉLET Nagyköveti vizit Marosvásárhelyen (Folytatás az 1. oldalról) Egy évvel korábban már találkoztunk T. H. Chilizával, aki akkor még Dél- Afrika bukaresti nagykövete volt. Azóta, tudtuk meg a nagykövettől, a gazdasági nehézségek miatt kényte­lenek voltak megszüntetni több nagykövetséget, köztük a bukarestit is, és amolyan regionális követséget nyi­tottak Budapesten. A keddi látogatást a nagykövet a polgármesteri hivatal­ban kezdte, ahol Orbán Dezső alpol­gármesterrel találkozott. Utána a prefektúra protokolltermében fogadta Burkhardt Árpád alprefektus és Pora Zamfira a prefektúra főtitkára. T. H. Chiliza kíséretében volt Jeanette E. Swanepoel követségi főtitkár. A­ rövid protokolláris találkozót követően az újságírók kérdéseire válaszolt a nagykövet. Előtte el­mondta, hogy látogatásának célja fő­leg az információszerzés, információ-­­ átadás, mert nagyon fontos országa számára a Romániával való kétoldalú kapcsolatok ápolása. Nagy hátránynak tekintette, hogy egy évig kénytelenek voltak bezárni a bukaresti nagykövet­séget országa pénzügyi nehézségei mi­att. De, mondta, a gazdasági fejlődés újraindult, és a tervek szerint az év végére ugyan nem nagykövetséget, de egy követségi irodát szándékoznak nyitni Bukarestben, amely elvégzi egy követség tennivalóit, a vízumkiadá­sokat és egyebeket. Csupán nagykövet nem lesz itt, hanem Budapestről ko­ordinálják a bukaresti, és a zágrábi (Horvátország) irodát is. Hangsú­lyozta, hogy Dél-Afrika számára meny­nyire fontos a Romániával való két­oldalú kapcsolatok fellendítése, ápolása. A Népújság kérdésére, hogy meghívásra vagy saját kezde­ményezés eredményeképpen jött létre a látogatás, T. H. Chiriza azt vála­szolta, hogy saját kezdeményezésre jött ide, illetve arra a kérdésre, hogy a korábbi látogatásának volt-e konkrét eredménye, megtudtuk, hogy akkor is a kapcsolatok kiépítése volt a célja, csak még nem volt elég információja. A mostani látogatás is ezt célozza, ugyanis az egyéves kiesés sokban visszavetette ezeket az alakuló kap­csolatokat. A továbbiakban elmondta, hogy más megyékkel is van kapcsolatuk, de Maros megyét tartják az egyik legpo­­tenciálisabb partnernek. Tavaly a kereskedelmi kamara szervezésében, üzletemberek egy csoportja látogatott Dél-Afrikába. Konkrétumot nem sokat mondott, mindegyre azt hang­súlyozta, hogy nem a követségek feladata az üzletkötés, ők csak a kap­csolatteremtéssel, közvetítéssel fog­lalkoznak.­­ A látogatást követően Burkhardt Ár­pád alprefektus reflektált a helyi román nyelvű sajtóban megjelent írá­sokra. A nagykövet látogatásának híre nagyon érdekes módon terjedt, hogy mit keres Romániában a Bu­dapesten székelő dél-afrikai nagykövet. A Recurs cikkírója naivan és tendenciózusan amiatt aggódott, hogy nem tudta: a budapesti nagykövet kinek az érdekeit védi, Dél-Afrikáét, Budapestét vagy Romániáét? — Véleményem szerint elsietett hír volt, nyilatkozta az alprefektus, ami — hangsúlyozom — negatív irányú érzékenységet hozott. Ha hallgatott volna, okosabb maradt volna a cikkíró. Azt azért illik tudni, hogy egy nagykövet bárhova mehet, ahová akkreditálva van, minden néven nevezendő meghívás nélkül. Időszakonként bizonyos megyéket meglátogatnak azért, hogy megis­merjék az országot, ahová kine­vezték őket, így jött létre a mai találkozó is. — Miről tárgyaltak konkrétan? — A találkozó nagy része gazdasági érdekű volt. Felelevenítettük a tavalyi látogatást, amelynek az eredménye az volt, hogy a kereskedelmi kamara szervezésében egy népesebb me­nedzser­csoport látogatott Dél- Afrikába. Szerintem azonban elég ne­héz kereskedelmi kapcsolatokat létre­hozni. Elsősorban nagy a távolság, másodsorban igényesek a dél-afrikai partnerek. A bútor azonban nagyon menő árucikk, különösen a Mobex ter­mékei. A nagykövet programjában a Mobex meglátogatása is szerepelt. Ezenkívül ellátogatott az Azomu­­re-be is. A nagykövet a kereskedelmi kamara képviselőivel is találkozott, majd a Mobexben, illetve az Azomuresnél tett látogatást követően munkaebéden tár­gyalt üzletemberekkel. Este a kereskedelmi kamara fogadást adott a nagykövet tiszteletére, aki Vásár­helyről Budapestre utazott. Mózes Edith Karcsúsítj­ák a költségvetést (Folytatás az 1. oldalról) tet, valamint a mérnökök, almérnökök, közgazdászok száma, s ahelyett, hogy inkább az irodai személyzetet építették volna le, inkább a munkásoknak adták ki az utat. Az átszervezés kapcsán megje­gyezték, hogy ez az átszervezés első szakasza csupán. Mint Virág György, a megyei tanács alelnöke és Gabudean Constantin, a részvénytársaság ide­iglenes igazgatója megjegyezték, a je­lenleg folyó munkálatoknál nem érezni a munkaerőhiányt. De akkor miért kellett mostanig várni az elbo­csátásokkal? — tették fel többen a kérdést, s miért fizettek közel száz em­bert hiába? A cég decemberig át­tekinthető stratégiát kell kidolgozzon, melynek alapján folytatja a megyében megkezdett munkálatokat, s konkrét elképzelésekkel kell munkához lásson. Mert ha nem lesz koherens a cég "gondolkodása" és munkája, akkor továbbra is gödrösek, kövezetlenek maradnak az utak. Hogy a közeljövőben kinevezendő ügyvezető igazgató mennyire váltja be a hozzá fűzött reményeket, meglátjuk. További napirendként a költ­ségvetés helyzetének áttekintése szerepelt a testület ülésén. Mivel a megyei tanács az állami költségvetés­nek 2,6 milliárd lejjel adós, ezért kénytelen az alárendeltségébe tartozó intézmények költségvetését lefaragni, így a Népi Alkotások Megyei Központjától 30, a Látó folyóirattól 10, a Vatra folyóirattól közel 20, a megyei könyvtártól 85, a megyei múzeumtól 60, a filharmóniától 19, a Gyermekjogvédelmi Igazgatóságtól 1 milliárd 100 millió lejt szándékoznak megvonni az előre megállapított költ­ségekből. Az imént idézett összegekről a vita nem zárult le a teg­napi tájékoztatóval. A végleges döntés feltehetően a tanács soros ülésén lesz e hónap folyamán. (mezey) r Orbán Viktor nyilatkozata az Új Szóban Hogyan kell a­­’helyzetet” felfogni? „Kedvetlen voltam, amikor a nyelv­törvény végleges formáját megis­mertem.. — mondta az Új Szó című lap keddi számában megjelent inter­jújában Orbán Viktor, aki érintette az alapszerződés kiegészítésének lehetőségét is. A magyar kormányfő azonban, aki a múlt hét végén, a madarászi nyári sza­badegyetemen nyilatkozott a szlová­kiai újságnak, hozzátette: akkor úgy gon­dolta, hogy ez a nyelvtörvény „nem használ a szlovák—magyar kapcsola­toknak... De mint azt a madarászi előadásában is elmondta: „Miután már túl vagyunk rajta, talán úgy kell a hely­zetet felfogni, hogy nem az számít, hol vagyunk, hanem az, hová tartunk... A lap kérdésére válaszolva elis­merte: "komoly aggály”, hogy a jelen­legi helyzet akár évekre bebetonozód­­hat, "de az itteni magyarok ennek az aggodalomnak, valamint szempont­jaiknak és érdekeiknek világosan hangot is adtak. ” Ha a késedelem egy idő után mégis nyilvánvaló lesz, a magyar kormány a megfelelő diplomá­ciai csatornákat kihasználva, miként eddig, “a helyzet alakulásától füg­gően, kellő hangsúllyal és formában " a jövőben is megfogalmazza majd a maga véleményét. Orbán szerint a szlovák—magyar államközi viszony szempontjából segített, hogy a Magyar Koalíció Pártja ott van a szlovák kormányban. Ez teljesen egyértelműen alátámasz­totta azt a magyar álláspontot, amely szerint Magyarország érdekelt abban, hogy Szlovákiának sikeres kormánya legyen. “Most, hogy a magyarok is a kormányban vannak ez kétszeresen is érvényes” — jelentette ki. A kormányfő a Mikulás Dzurindá­­val folytatott nem hivatalos tárgyalás legnagyobb eredményének tartja, hogy sikerült megállapodniuk: rö­videsen mindkét kormány jóváhagyja az Esztergom és Párkány között csonkán álló Mária Valéria híd újjáépítésére vonatkozó megál­lapodást. Ezt a két miniszterelnök a helyszínen, a Duna vízén, egy hajón szeptember 16-án aláírja, “akármilyen viharos lesz is esetleg a Duna. ” Mint mondta: “Ezzel is jelezni akarjuk a világnak, hogy van­nak népek amelyek hidakat építenek és vannak, amelyek hidakat rombol­nak A szlovák és a magyar nép most hidat épít. ” Kettejük megbeszélésén a határ menti régiók kialakításáról és az integrációs kérdésekről is szó volt. Mint mondta, magyar miniszterel­nökként itt kifejtette azt az álláspon­tot, amely szerint ha Szlovákia később kerül be az Európai Unióba, mint Magyarország, akkor “nem tartjuk indokoltnak egy schengeni, tehát uniós szigorúsági határ kiépítését." Az Új Szó emlékeztette a magyar miniszterelnököt, hogy a beiktatását követő első nemzetközi sajtóérte­kezletén felvetette a magyar—szlovák alapszerződés „esetleges módosításá­nak,, lehetőségét. “A módosítás szónál pontosabban foglalja össze szándékunkat a kiegé­szítés ” — idézi Orbán válaszát a lap. “Ebben a szerződésben jó néhány részletkérdés kimunkálatlan, illetve jó pár kérdés nem kellő súllyal szerepel. Ez irányba már tettünk lépéseket, a szerződésben meghatározott bizottsá­g­ok már megkezdték a munkát” h­angoztatta Orbán. A miniszterelnök az említett két­oldalú vegyes bizottságok munkájá­nak azért tulaj­donít fontos szerepet, mert ezek a bizottságok “vannak és lesznek abban a helyzetben, hogy további kérdéseket és rész­letkérdéseket is felvessenek A szer­ződés esernyője alatt kell ezeket értelmezni és megoldani. Úgy érzem, hogy az, amit egy évvel ezelőtt mond­tam, vagyis hogy részletkérdésekben ki kell munkálni, ki kell egészíteni a szer­ződést, nemcsak szlovák—magyar, hanem román—magyar viszonylatban is, jól halad előre. Nagyon sok hiba kijavítható ” —jelentette ki. Talpraállító program A romániai iparosok általános egyesületének programja előirányozza a felszámolásról a gazdasági talpraállításra való áttérést. Az egyesület alternatív programot dolgozott ki a gaz­daság talpraállítására, amely jóval koherensebb sok más pártéhoz képest, jelentette ki Ioan Covaci, az egyesület ügyvezető elnöke. A kormánynak és a nemzeti banknak a parla­ment elé kellene bocsátania jóváhagyás végett a pénzügyi zárlat feloldására hivatott programot, az életképes vállalatok tevékenységének normális körülmények közötti lebonyo­lításáért. Az egyesület javasolja, hogy a román szakemberek megkülönböztetés nélkül járjanak el a privatizációs licitá­­ciókon. A kereskedelmi mérleg kiegyensúlyozásáért és a minőségi termékek előmozdításáért az egyesület úgy véli, hogy támogatni kellene az­ export­termelést, s közben elbá­tortalanítani a nyersanyag, a mezőgazdasági, ipari és erdészeti exportot. Az RNEP támogatja a mezőgazdasági rendeleteket Az RNEP támogatja az agrártárcának a termelők megsegítésére hivatott rendeleteit még akkor is, ha ezek egyes előírásai nem egyeznek az ASAL-egyezménnyel, nyilatkozta Ioan Gavra al­sóházi vezérszónok. Az egységpártiak e rendeletek mellett szavaznak, amennyiben a parlament asztalára kerülnek, mondta. Mint ismeretes, a kormány leállította e rendeleteknek a Hivatalos Közlönyben való megjelentetését, amíg nem jutnak közös nevezőre a Világbankkal. Az ASAL-kölcsön utolsó, 150 millió dolláros részletének folyósítását a Világbank elhalasztotta két hónappal, mivel szerinte e rendeletek egyes előírásai megszegik a piacgazdaság elveit. Rosapepe és az etnikumközi kapcsolatok James Rosapepe amerikai nagykövet a Rompresnek el­mondta, hogy a Maros, Hargita és Kovászna megyékben tett látogatása alkalmából tapasztalt dolgok nagyon meghatottak. Az amerikai diplomata szerint az övezetbeli etnikumközi kapcsolatok, a nézeteltérések dacára,nagyon jók. Az USA szempontjából a kisebbségek problémája, legyen az nemzeti vagy kisebbségi egy bizonyos övezetben, az, hogy ezek bizton­ságban érezzék magukat, egyenlő bánásmódban részesül­jenek, és lehetőségük legyen teljes mértékben részt venni a közösség életében, hangsúlyozta Rosapepe. A meglátoga­tott megyékben a nagykövet azt tapasztalta, hogy mindkét közösség a baráti légkör megteremtésére törekszik, a köl­csönös kapcsolatok javítására hivatott közös részvétellel. Látogatásának célja az említett megyékben az üzleti lehetőségek felkutatása volt az amerikai beruházók számára, mondta a nagykövet, hozzáfűzve, hogy észrevételei hozzásegítik, hogy az ügy ismeretében tár­gyaljon az amerikai üzletemberekkel az övezet nyújtotta lehetőségekről. Bár a jugoszláviai háború befejeződött, hatása változatlan mindaddig, amíg az embargót meg nem szüntetik. A Duna zárolása miatt (összeomlott hidak) közvetve vagy közvetlenül naponta fokozódnak a szállítással foglalkozó társaságok számára amúgy is elviselhetetlen károk, hangzik a romániai hajósok szakszervezetének szövetsége által a szenátus külpoli­tikai bizottságához intézett nyílt levélben. A levelet elemző külpolitikai bizottság a kormánytól kérte, hogy határozottabban lépjen fel az illetékes európai és nemzetközi intézményeknél a következmények kiküszöböléséért, mutatott rá a szenátus külügyi bizottságának közleménye. A bizottság ugyanakkor javasolta a két ház elnökének, forduljanak levélben az Euró­pai Parlament elnökéhez, azzal a kéréssel, hogy tegye meg a szükséges lépéseket azért, hogy az Európai Unió mielőbb int­­tézkedjen a NATO jugoszláviai hadiakciói következményeinek elhárításáért. Aláírásgyűjtés Az államosított lakások bérlőinek egyesülete, a bérlők problémái­val foglalkozó ügyosztály közreműködésével aláírásokat gyűjt az előrehozott választások megszervezésére, nyilatkozta a Rompresnek Liliana Leletzki, az ügyosztály vezetője. Leletzki az akciót azzal indokolta, hogy Constantinescu államfő megszegte az 1996-os választási kampány idején tett ígéretét, miszerint nem érvényteleníti 1995. évi 112-es számú törvényt, melynek alapján a bérlők és a törvényes tulajdonosok megvásárolhat­ták a lakásokat. Az egyesület egy hét alatt mintegy 200 ezer aláírást gyűjtött az egész országból, fűzte hozzá az ügyosztály vezetője. A magyar posta továbbra is elfogadja a régi 500 és 1000 forintos bankjegyeket, tájékoztatott közleményben a Magyar Posta Rt. A posta a Magyar Nemzeti Bankkal kötött megállapodás alapján szeptember 1 -je után is közreműködik a bevonás alatt álló bank­jegyek elfogadásában. Ennek megfelelően a régi 1000 forintos címletű bankjegyeket 2002. augusztus 15-ig, a régi 500 forintos címletű bankjegyeket pedig 2002. november 15-ig fogadják el fizetőeszközként a postahivatalok. Ez azt jelenti, hogy azokat a postákon díjmentesen becserélik más törvényes fizetőeszközre, áll a közleményben. Hírszerkesztő: Mózes Edith A szenátus kiáll a hajósok mellett 2002-ig NÉPÚJSÁG• tegnapi hírei

Next