Népújság, 2007. december (59. évfolyam, 281-302. szám)
2007-12-08 / 286. szám
2007. december 8., szombat Ki volt Orczy Emma? Hatvan éve, 1947-ben halt meg Orczy Emma bárónő, az első „szuperhős”, a Vörös Pimpernel kitalálója, világszerte az egyik (ha nem a) legismertebb magyar írónő. A kalandos életű bárókisasszony 1865-ben született, apja Orczy Félix, a Nemzeti Színház főintendánsa, zeneszerző, Liszt és Wagner jó barátja volt. A család Párizs és Brüsszel után Londonban telepedett le, ahol Emmuska zenét tanult, de inkább a festészetben tűnt ki. 1894-ben kötött házasságot Montague Barstow-val, s mivel a fiatal pár igen nehéz körülmények között élt, Emma írásra adta a fejét. Első próbálkozásai nem rengették meg a londoni irodalmi életet, bár több detektívtörténete is megjelent. Kalandokat kedvelő fantáziájából 1903 körül pattant ki a walesi herceg kedvenc udvari bolondja, a dúsgazdag, ámde értelmi képességeit tekintve kevésbé tehetős Sir Percy Blakeney figurája. Az angol arisztokrata a valóságban persze nagyon is éles eszű, sőt titokban halálra ítélteket és börtönben senyvedőket ment meg a francia forradalom vezetőinek markából, jele pedig a vörös pimpernel (mezei tikszem) nevű virág. A Pimpernel nem egye■ dal dolgozik, szövetségesei vannak Angliában és Franciahonban is, sőt sejteni lehet, hogy a Vörös Pimpernel ligájának maga a walesi herceg is tagja. A műből természetesen a romantikus szál sem maradhatott ki: Sír Percy felesége az egykor ünnepelt francia színésznő, Marguerite, aki eleinte bárgyúnak tartja férjét, de idővel rájön, hogy valójában ő a Pimpernel. Méltó ellenfelekben sincs hiány, ott van köztük a Pimpernel nyomában loholó Chauvlain és maga a forradalom atyja, Robespierre is. Jában nem keltett feltűnést (igazából csak a tizenkettedik kiadó mutatott iránta érdeklődést). Színpadi változata viszont 1905-ben egész Londont felbolydította, s több mint 2000 előadást ért meg. A franciák orra alá borsot törő Vörös Pimpernel annyira magával ragadta a köztársaság eszméjét holmi gyengeelméjűségnek betudó angolokat, hogy kikövetelték a folytatást. Orczy Emma végre szabadon engedhette képzeletét, utolsó Pimpernel története 1940-ben jelent meg Mam’zelle Guillotine címmel. Blakeney figurája az anyagi biztonságot is meghozta az írónő számára, bevételeiből még egy házra is futotta Monte- Carlóban. A Pimpernel az egész világot meghódította, még japán fordítása is megjelent, s természetesen többször megfilmesítették. A bárónő 1947. november 12-én halt meg Henley-on-Thames-ben, nem múló népszerűségét jelzi, hogy még krátert is neveztek el róla a Vénuszon. A történet könyv formaElkészült az Elfújta a szél „harmadik része” Elkészült minden idők legsikeresebb amerikai regényének, az Elfújta a szélnek a „harmadik része”. A „Rhett Butler népe” már kapható az Egyesült Államokban. Donald McCaig írta meg Margaret Mitchell több mint 70 évvel ezelőtti ezeroldalas regényének újabb részét. A minden addigi eladási rekordot megdöntő, Pulitzer-díjas mű írónője 1949-es haláláig a könyvkiadók buzdítása ellenére sem volt hajlandó folytatni regényét. Az olvasók azonban szinte kikövetelték a folytatást, mivel az Elfújta a szél nem a romantikus szerelmi történetek happy endjével végződött. A Mitchell-örökösöktől megkapott jog alapján Alexandra Ripley alkotta meg a „második részt”, a Scarlett című regényt, amely 1991-ben jelent meg, egyszerre negyven országban, 18 nyelven. A könyv a női olvasók milliói körében sikert aratott, a kritikusok viszont lesújtó bírálatban részesítették. Az akaratos és szenvedélyes Scarlett O’Hara életéről, az Észak-Dél közötti polgárháborúról szóló regény a Biblia után máig a legolvasottabb könyv az Egyesült Államokban. Évente 50 ezer példány kel el belőle, 1936 óta több millió kötetet adtak el. A „harmadik részre” a jogot a ’90-es évek elején megszerző St. Martin’s Press először Emma Tennant angol írónőt bízta meg, aki Jane Austen Büszkeség és balítélet című regényének folytatását papírra vetette. Kéziratát a kiadó és a Mitchellbizottság azonban nem fogadta el. A következő jelölt Pat Conroy, Margaret Michell rajongója lett volna, aki egy korábbi évfordulós kiadvány előszavát írta, a felek azonban nem tudtak megegyezni. Ezután esett a választás Donald McCaigre, több amerikai polgárháborús könyv, közöttük a nagy sikerű Jákob lajtorjája című regény szerzőjére. Hat évet töltött kutatással és írással, mire az újabb rész elkészült. McCaig elmondta, hogy a Rhett Butler népe nem szigorúan vett folytatás, hanem egy „párhuzamos történet” arról, mit csinált Rhett Butler, amikor az Elfújta a szél történetében hosszabb időszakokra eltűnt. Nem igyekezett utánozni Margaret Mitchell túldíszített nyelvezetét, inkább saját stílusához ragaszkodott - fejtette ki, hozzátéve, hogy a Hemingway-féle tömör stílust kedveli. A St. Martin’s Press bizakodó, egymillió példányt nyomtattak a könyvből, és a kiadási jogot 15 országban adták el. fenne» W -vilÁgNÉPÚJSÁG 7 [DECEMBER 8 - DECEMBER 15.) KOS (III. 21. - IV. 20.) Feléled szívedben a részvét szerencsétlenebb sorsú embertársaid iránt. Megtapasztalhatod, hogy adni nagyobb öröm, mint kapni, akkor is, ha lelkiismeretünk nem mindig tiszta. Jelszó: Kétszer ad, ki gyorsan ad. BIKA (IV. 21. - V. 20.) Költői magaslatok ködlenek előtted, ne röstelld elérzékenyülni. Amúgy lesz majd alkalmad, hogy fejjel menj a falnak. Jelszó: Öntudat és romantika. IKREK (V. 21. - VI. 21.) Nincs alku, én hadd legyek boldog, vallanád. De az egyszemélyes boldogság maga a kín. Oszd meg az örömöt, úgy sokszorozódik. Jelszó: Ne add a szolga ostobát! RÁK (VI. 22. - VII. 22.) Nosza rajta, jóemberek, rontsunk le mindent, ami szép - mintha effélét hallanál nap mint nap. Azoktól végy példát, akik csúf korban éltek, de tiszták maradtak. Jelszó: A lélek mérnökei. OROSZLÁN (VII. 23. - Vili. 22.) Magadnak való vagy, és ezzel sok bajt okozol. Önzésed több kapcsolatodat is tönkreteszi. Önelemzés, őszinteség segíthet. Jelszó: Hogy zsarnokságom megbocsásd. SZŰZ (Vili. 23. - IX. 22.) Jusson eszedbe: nem fölfelé, hanem befelé épülnek templomaink. A reménytelenség minden szent eszmét lebont. Élj bölcsebben. Jelszó: Oktalan szorongás. MÉRLEG (IX. 23. - X. 22.) Plázakultúra, plázaélet? Lassan a testtel. Hol marad az értelem tisztelete? Hóbortjaidért magadra vess. Jelszó: Adventi koszorú. SKORPIÓ (X. 23. - XI. 21.) Lényegbevágó, vitára serkentő gondolataid támadnak, okosan oszd meg munkatársaiddal, megbízható személyekkel. Csúcsra jutsz, ha az ötlet pénzre is váltható. Jelszó: Tudás, szintézis. NYILAS (XI. 22. - XII. 20.) Angyalváró hangulat lengi be otthonod. Jó arányérzékkel áthidalhatod a pillanatnyi anyagi zavarokat. Vigyázz, életed ne csapjon át szürrealizmusba. Jelszó: Örömóda. BAK (XII. 21. - I. 19.) Valaki naponta imádkozik érted, de te nem tudhatsz róla. Vannak beláthatatlan, morális magaslatok, melyeket fel nem érünk. Legalább igyekezzünk méltók lenni a szeretethez. Jelszó: Emeljük fel szívünket! VÍZÖNTŐ (I. 20. - II. 18.) Élünk, és gyermekeinkben továbbadjuk az életet. Dolgozunk, szeretünk, közben az öröm, a szépség iránti fogékonyság is megmarad bennünk. Gondolkoztál már sorsodon? Jelszó: Szerelmünk tárgyai. HALAK (II. 19. - III. 20.) Télvíz idején dús kalászú, sárguló nyarak emléke villan. A fény nosztalgiája. Lélektől lélekig járnál, csakhogy meggyőzd a világot, mennyire nagyszerű a puszta lét maga. Jelszó: Fellegjárás a panelben. Azt kérdi egyik olvasónk: mi értelme ennek a hókuszpókusznak? Ambrus püspököt utolsó óráján ez a kérdés kínozta: „Helyesen éltünk-e? Milyen világot hagyunk magunk után?" Válasza rezignált, de figyelemre méltó: „Hosszadalmas, ravasz aprómunkával sokat lehet még javítani rajta” (Déry: A kiközösítő) Z. A. :