Népújság, 2007. december (59. évfolyam, 281-302. szám)

2007-12-08 / 286. szám

2007. december 8., szombat Ki volt Orczy Emma? Hatvan éve, 1947-ben halt meg Orczy Emma bárónő, az első „szuperhős”, a Vörös Pimpernel kitalálója, világszerte az egyik (ha nem a) legis­mertebb magyar írónő. A kalandos életű bárókisasszony 1865-ben szü­letett, apja Orczy Félix, a Nemzeti Színház főinten­dánsa, zeneszerző, Liszt és Wagner jó barátja volt. A család Párizs és Brüsszel után Londonban tele­pedett le, ahol Emmuska zenét tanult, de inkább a festészetben tűnt ki. 1894-ben kötött házassá­got Montague Barstow-val, s mivel a fiatal pár igen nehéz körülmények között élt, Emma írásra adta a fejét. Első próbálkozásai nem rengették meg a londoni irodalmi életet, bár több detektív­­története is megjelent. Kalandokat kedvelő fantáziájából 1903 körül pattant ki a walesi herceg kedvenc udvari bolondja, a dúsgazdag, ámde értelmi képességeit tekintve kevésbé tehetős Sir Percy Blakeney figurája. Az angol arisztokrata a valóságban persze nagyon is éles eszű, sőt titokban halálra ítélteket és börtön­ben senyvedőket ment meg a francia forradalom­­ vezetőinek markából, jele pedig a vörös pimpernel (mezei tikszem) nevű virág. A Pimpernel nem egye­­■ dal dolgozik, szövetségesei vannak Angliában és Fran­ciahonban is, sőt sejteni lehet, hogy a Vörös Pimpernel ligájának maga a walesi herceg is tagja. A műből természetesen a romantikus szál sem ma­radhatott ki: Sír Percy fele­sége az egykor ünnepelt francia színésznő, Mar­guerite, aki eleinte bárgyú­nak tartja férjét, de idővel rájön, hogy valójában ő a Pimpernel. Méltó ellenfe­lekben sincs hiány, ott van köztük a Pimpernel nyo­mában loholó Chauvlain és maga a forradalom aty­ja, Robespierre is. Jában nem keltett feltűnést (igazából csak a tizen­kettedik kiadó mutatott iránta érdeklődést). Szín­padi változata viszont 1905-ben egész Londont felbolydította, s több mint 2000 előadást ért meg. A franciák orra alá borsot törő Vörös Pimpernel annyira magával ragadta a köztársaság eszméjét holmi gyengeelméjűségnek betudó angolokat, hogy kikövetelték a folytatást. Orczy Emma végre szabadon engedhette képzeletét, utolsó Pimpernel története 1940-ben jelent meg Mam’zelle Guillotine címmel. Blakeney figurája az anyagi biztonságot is meghozta az írónő számára, bevételeiből még egy házra is futotta Monte- Carlóban. A Pimpernel az egész világot meghódította, még japán fordítása is megjelent, s természetesen többször megfilmesítették. A bárónő 1947. no­vember 12-én halt meg Henley-on-Thames-ben, nem múló népszerűségét jelzi, hogy még krátert is neveztek el róla a Vénuszon. A történet könyv form­a­Elkészült az Elfújta a szél „harmadik része” Elkészült minden idők legsikeresebb amerikai re­gényének, az Elfújta a szélnek a „harmadik része”. A „Rhett Butler népe” már kapható az Egyesült Ál­lamokban. Donald McCaig írta meg Margaret Mitchell több mint 70 évvel ezelőtti ezeroldalas regényének újabb részét. A minden addigi eladási rekordot megdöntő, Pulitzer-díjas mű írónője 1949-es haláláig a könyv­kiadók buzdítása ellenére sem volt hajlandó folytat­ni regényét. Az olvasók azonban szinte kikövetelték a folytatást, mivel az Elfújta a szél nem a romanti­kus szerelmi történetek happy endjével végződött. A Mitchell-örökösöktől megkapott jog alapján Ale­xandra Ripley alkotta meg a „második részt”, a Scarlett című regényt, amely 1991-ben jelent meg, egyszerre negyven országban, 18 nyelven. A könyv a női olvasók milliói körében sikert aratott, a kriti­kusok viszont lesújtó bírálatban részesítették. Az akaratos és szenvedélyes Scarlett O’Hara éle­téről, az Észak-Dél közötti polgárháborúról szóló re­gény a Biblia után máig a legolvasottabb könyv az Egyesült Államokban. Évente 50 ezer példány kel el belőle, 1936 óta több millió kötetet adtak el. A „harmadik részre” a jogot a ’90-es évek elején megszerző St. Martin’s Press először Emma Tennant angol írónőt bízta meg, aki Jane Austen Büszkeség és balítélet című regényének folytatását papírra vetette. Kéziratát a kiadó és a Mitchell­­bizottság azonban nem fogadta el. A következő je­lölt Pat Conroy, Margaret Michell ra­jongója lett volna, aki egy korábbi évfordulós kiadvány előszavát írta, a felek azonban nem tudtak megegyez­ni. Ezután esett a választás Donald McCaigre, több amerikai polgárhábo­rús könyv, közöttük a nagy sikerű Já­kob lajtorjája című regény szerzőjére. Hat évet töltött kutatással és írással, mire az újabb rész elkészült. McCaig elmondta, hogy a Rhett Butler népe nem szigorúan vett foly­tatás, hanem egy „párhuzamos törté­net” arról, mit csinált Rhett Butler, amikor az Elfújta a szél történetében hosszabb időszakokra eltűnt. Nem igyekezett utánozni Margaret Mitchell túldíszített nyelvezetét, inkább saját stílusához ragaszkodott - fejtette ki, hozzátéve, hogy a Hemingway-féle tömör stílust kedveli. A St. Martin’s Press bizakodó, egy­millió példányt nyomtattak a könyv­ből, és a kiadási jogot 15 országban adták el. fenne» W -v­ilÁgNÉPÚJSÁG 7 [DECEMBER 8 - DECEMBER 15.) KOS (III. 21. - IV. 20.) Feléled szívedben a részvét szerencsétlenebb sorsú embertársaid iránt. Megtapasztalhatod, hogy adni nagyobb öröm, mint kapni, akkor is, ha lelkiisme­retünk nem mindig tiszta. Jelszó: Kétszer ad, ki gyorsan ad. BIKA (IV. 21. - V. 20.) Költői magaslatok ködlenek előtted, ne röstelld elérzékenyülni. Amúgy lesz majd alkalmad, hogy fejjel menj a falnak. Jelszó: Öntudat és romantika. IKREK (V. 21. - VI. 21.) Nincs alku, én hadd legyek boldog, vallanád. De az egyszemélyes boldogság maga a kín. Oszd meg az örömöt, úgy sokszorozódik. Jelszó: Ne add a szolga ostobát! RÁK (VI. 22. - VII. 22.) Nosza rajta, jóemberek, rontsunk le mindent, ami szép - mintha effélét hallanál nap mint nap. Azok­tól végy példát, akik csúf korban éltek, de tiszták maradtak. Jelszó: A lélek mérnökei. OROSZLÁN (VII. 23. - Vili. 22.) Magadnak való vagy, és ezzel sok bajt okozol. Ön­zésed több kapcsolatodat is tönkreteszi. Önelem­zés, őszinteség segíthet. Jelszó: Hogy zsarnoksá­gom megbocsásd. SZŰZ (Vili. 23. - IX. 22.) Jusson eszedbe: nem fölfelé, hanem­ befelé épül­nek templomaink. A reménytelenség minden szent eszmét lebont. Élj bölcsebben. Jelszó: Oktalan szo­rongás. MÉRLEG (IX. 23. - X. 22.) Plázakultúra, plázaélet? Lassan a testtel. Hol ma­rad az értelem tisztelete? Hóbortjaidért magadra vess. Jelszó: Adventi koszorú. SKORPIÓ (X. 23. - XI. 21.) Lényegbevágó, vitára serkentő gondolataid támad­nak, okosan oszd meg munkatársaiddal, megbíz­ható személyekkel. Csúcsra jutsz, ha az ötlet pénz­re is váltható. Jelszó: Tudás, szintézis. NYILAS (XI. 22. - XII. 20.) Angyalváró hangulat lengi be otthonod. Jó arányér­zékkel áthidalhatod a pillanatnyi anyagi zavarokat. Vigyázz, életed ne csapjon át szürrealizmusba. Jel­szó: Örömóda. BAK (XII. 21. - I. 19.) Valaki naponta imádkozik érted, de te nem tud­hatsz róla. Vannak beláthatatlan, morális magasla­tok, melyeket fel nem érünk. Legalább igyekezzünk méltók lenni a szeretethez. Jelszó: Emeljük fel szí­vünket! VÍZÖNTŐ (I. 20. - II. 18.) Élünk, és gyermekeinkben továbbadjuk az életet. Dolgozunk, szeretünk, közben az öröm, a szépség iránti fogékonyság is megmarad bennünk. Gondol­koztál már sorsodon? Jelszó: Szerelmünk tárgyai. HALAK (II. 19. - III. 20.) Télvíz idején dús kalászú, sárguló nyarak emléke villan. A fény nosztalgiája. Lélektől lélekig járnál, csakhogy meggyőzd a világot, mennyire nagyszerű a puszta lét maga. Jelszó: Fellegjárás a panelben. Azt kérdi egyik olvasónk: mi értelme ennek a hókusz­pókusznak? Ambrus püspököt utolsó óráján ez a kérdés kínozta: „Helyesen éltünk-e? Milyen világot hagyunk ma­gunk után?" Válasza rezignált, de figyelemre méltó: „Hosszadalmas, ravasz aprómunkával sokat lehet még javítani rajta” (Déry: A kiközösítő) Z. A. :

Next