Népújság, 2014. május (66. évfolyam, 100-124. szám)

2014-05-08 / 104. szám

6 NÉPÚJSÁG Vélhetően megfejtették a spanyolnátha rejtélyét Megfejtették az 1918-ban több tízmillió emberéletet kö­vetelő influenzajárvány pusztító erejének rejtélyét ame­rikai kutatók, akik a vírus eredetére, valamint arra keres­ték a választ, hogy miért volt olyan gyilkos a kór, amely­nek főként fiatalok estek áldozatul. Az Arizonai Egyetem Michael Worobey által vezetett csoportjának kutatása arra enged következtetni, hogy az elszenvedett influenzabeteg­ségek alapján meg lehet jósolni, mennyire fenyeget egy jövőbeni jár­vány egy-egy embert. Ez az informá­ció javíthatja az oltási stratégiákat, illetve a megelőzést és a felkészülést. „Az 1918-as nagy influenzajár­vány óta rejtély volt, hogy honnan jött a vírus, és miért szedett annyi halálos áldozatot, főként a fiatal fel­nőttek körében. Nagy kérdés volt, mitől lett annyira súlyos a járvány, mint ahogy az is, hogy számíthatunk­­e hasonlóra manapság, vagy az akko­ri helyzetben volt valami különle­ges” - fogalmazott Michael Worobey, aki kollégáival egy példát­lanul pontos molekuláris órát megal­kotva tárta fel és hasonlította össze az 1918-as H1N1 influenza A-vírus (IAV), a H­1N1 -sertésinfluenza, vala­mint a spanyolnátha utáni - 1918 és 1957 közötti - szezonális H1N1- influenzavírus-törzsek eredetét. Meglepetésre nem találtak bizonyí­tékot a spanyolnátha eredetéről elter­jedt feltételezésekre, vagyis arra, hogy közvetlenül a madarakról ter­jedt át, vagy hogy géncsere történt a már meglévő emberi és a sertésinflu­­enza-törzsek között. Eredményeik arra mutatnak, hogy a spanyolnátha­ként emlegetett járvány vírusa rövid­del 1918 előtt jelent meg, és benne egy madárinfluenza-vírus olvadt ösz­­sze egy emberi Hl-vírussal, amely már 10—15 évvel korábban fertőzött. „Apróságnak tűnik, de ez lehet a kirakós hiányzó darabja” - mondta Michael Worobey. - ,Ahogy meg­van a kulcs, sok más részlet is a he­lyére kerül.” Ha egy beteg korábban megfertő­ződött Hl-vírussal, az magyarázat lehet arra, hogy az 1918-as járvány idején miért volt sokkal alacsonyabb a halálozási ráta a körükben, mint azoknál, akik a legnagyobb számban haltak meg, vagyis a 29 év körüliek csoportjánál. Az IAV jellemzően és elsősorban kisgyerekekre, valamint idősekre halálos, a spanyolnátha vírusa azon­ban a 20-40 év közöttiek közül sze­dett nagy számban áldozatokat, akik­nek halálát a legtöbb esetben másod­lagos baktériumfertőzések, azon be­lül is tüdőgyulladás okozta. Az amerikai tudományos akadé­mia folyóiratában (PNAS) megjelent tanulmányukban a szerzők azt írták, ennek hátterében az állhatott, hogy sok, a járvány idején fiatal felnőtt 1880 és 1900 között született, és gye­rekként a H3N8 influenzának volt kitéve, így semmiféle védettséget nem szereztek a spanyolnátha vírusá­val szemben. A H3N8 vírusnak más­milyen antigén fehérjéi voltak, mint a H1N1 vírus két fő antigén fehérjéi. Közvetítő „őrangyalokkal" oldanák az orvos-beteg feszültséget Önkéntes közvetítő „őrangyalokat" toboroznak a kínai fővárosban az orvosok védelmére, hogy csökkentsék a veszélyt, amelynek az elégedetlen betegek részéről ki vannak téve. A kampányba diákokat, egészség­­ügyi dolgozókat és betegeket is be kívánnak vonni. Feladatuk az lenne, hogy a kétségbeesett, lázongó páci­enst megnyugtassák, a feszültséget enyhítsék, levezessék. Ennek techni­kájára külön képzést kapnak. A cél megfelelő kommunikációval elérni a betegeknél, hogy jobban megértsék az orvosokat” - hangoztatják a szer­vezők. A projektbe 21 pekingi kór­házat és a tervek szerint több mint 1500 önkéntest vonnának be idén. Kínában se szeri, se száma azok­nak az eseteknek, amelyek áldozatai a betegek vagy hozzátartozóik által megtámadott orvosok. Csak a múlt hónapban például a dél-kínai Kuangtung tartományban nyilváno­san megaláztak egy orvost, miután meghalt az egyik betege. Szintén márciusban két kormányzati tisztvi­selő támadt egy asszisztensnőre Nankingban. Az északkeleti Hejlungcsiang tartományban agyon­verte orvosát az egyik páciens. A Hszinhua hírügynökség szerdai jelentése szerint Csiangszu tarto­mány Fenghszien megyéjének kór­házában egy 45 éves férfi, aki elége­detlen volt kezelésének eredményé­vel és a költségekkel, megkéselte orvosát, aki belehalt sérüléseibe. A legfelsőbb bíróság egyik bírája korábban arra figyelmeztetett, hogy aki erőszakkal fellép orvosok ellen, bűncselekményt követ el, és azért büntetőjogilag felelősségre kell von­ni. Cseng Hszin-ven ugyanakkor szorgalmazta a betegek törvényes jogainak védelmét is. A helyi bírósá­gok ugyancsak az orvosok elleni perek megszaporodó számáról szá­molnak be. HARMÓNIA 2014. május 8., csütörtök Azonosították a játék­­szenvedéllyel összefüggő agyterületet Brit kutatók azonosították azt az agyi területet, amely a játékszenvedéllyel függhet össze - derült ki tanulmá­nyukból. A szerencsejáték-függők agytevé­kenysége valószínűleg eltér a normá­listól, ezért csaphatják be magukat azzal a téveszmével, hogy mindig van esélyük a nyerésre - idézte a The Independent a kutatóknak az ameri­kai tudományos akadémia lapjában (PNAS) megjelent tanulmányát. A kutatók felfedezték, hogy ha ez az agyterület - az oldalbarázda mé­lyén elhelyezkedő úgynevezett sziget (insula) - sérülés miatt károsodik, akkor a páciensnek elmúlnak a ha­zárdjátékkal kapcsolatos tévképzetei. Ilyen például a szerencsejátékos té­vedése elnevezésű klasszikus hiba: sok fej után valószínűbb, hogy a kö­vetkező körben írás lesz a pénzfeldo­bás eredménye, miközben valójában semmi sem változott, mindig 50 szá­zalék mindkét oldal valószínűsége. A felfedezés alátámasztja azt a feltételezést, hogy a játékszenvedély idegrendszeri okokon alapul, ezért olyan gyógyszerekkel kellene kezel­ni, amelyek az agy bizonyos területe­it célozzák, vagy a kényszeres sze­rencsejátékhoz vezető téveszméket feldolgozó pszichoterápiával - írták a szakemberek. Az eredmények arra utalnak, hogy a szerencsejáték-függők sziget nevű agyterülete túlműködhet, ezért lesz­nek ők könnyebben áldozatai az ilyen téves gondolatoknak - mondta Luke Clarke, a Cambridge-i Egye­tem tudósa, a kutatás vezetője. A vizsgálatot amerikai páciensek egy kis csoportjának részvételével végezték. Mindannyian agysérülést szenvedtek a központi idegrendszer valamelyik meghatározott területén. Miután játékkedvet fokozó videojá­tékokban vettek részt, amelyek a közkeletű téveszméket ösztönözték, arra kérték őket, mérjék fel nyerési esélyeiket. Az egyik téveszme a „majdnem sikerült” volt, ezt úgy modellezték, hogy a játékgépen kis híján egyfor­ma ábrák jelentek meg a nyerő sor­ban. Ez azt a tévedést erősítette, hogy a játék „begyakorolható”, és legközelebb nagyobb eséllyel nyer­het a játékos. A másik a szerencsejátékos téve­dése: ha a rulettgolyó egymás után többször áll meg a feketén, ebből egyesek azt gondolhatják, hogy a következő menetben nagyobb való­színűséggel a vörösön fog megállni. Az agysérült résztvevőkre, akik­nek az insulája károsodott, a két szi­muláció nem volt hatással, az egész­séges kontrollcsoport és más agysé­rültek viszont nagyobb kedvvel foly­tatták a játékot, amikor arra a hibás következtetésre jutottak, hogy nyeré­si esélyeik nőttek. Clark elmondta: a sziget működé­se rejtélyes, noha ismeretes, hogy az érzelem és a fájdalom területén ját­szik szerepet. „A vizsgálatok következő szaka­sza az lesz, hogy megnézzük, a meg­rögzött szerencsejátékosoknál jelent­kezik-e különbség a sziget működé­sében” - magyarázta a kutató. Németország a világelsők közé tartozik alkoholfogyasztásban Németországban minden hetedik percben meghal egy ember az alkohol- vagy az alkohol- és dohányfogyasztás következményei miatt, a dohányzás miatt pedig évente százezren halnak meg egy felmérés szerint, amely kimu­tatta, hogy a lakosság fejenként átlagosan több mint 130 liter szeszes italt fogyaszt évente, amivel Németország a világelsők közé tartozik. A német addiktológiai központ (DHS) 2014-es évkönyvének keddi bemutatóján kiemelték, hogy éven­te átlagosan 74 ezer, vagyis a berli­ni olimpiai stadion férőhelyeivel nagyjából megegyező számú halál­eset tulajdonítható az alkohol-, vagy az alkohol- és dohányfo­gyasztás következményeinek, a dohányzás pedig egy közepes mé­retű város - például Koblenz vagy Jéna - lakosságának megfelelő számú embert pusztít el évente. Tavaly fejenként 105,5 liter sör, 20,4 liter bor és 5,4 liter rövidital fogyott az országban, ami 9,5 liter tiszta alkoholnak felel meg. A mennyiség nem változott jelentő­sen az egy évvel korábbihoz ké­pest, nemzetközi összevetésben pedig „drámaian nagymértékű” alkoholfogyasztást jelent. A 35 legfejlettebb ipari államot összefo­gó OECD-csoportban Németor­szág az 5. helyen áll, csak Ausztri­ában, Észtországban, Franciaor­szágban és Luxemburgban isznak többet az emberek - mondta Raphael Gassmann, a DHL ügyve­zetője. A dohányfogyasztás viszont visszaszorulóban van, cigarettában számolva egy főre tavaly 996 szál jutott, szemben az egy évvel ko­rábbi 1008-cal. Ugyanakkor még mindig igen magas a rendszeresen dohányzók aránya, a 18-67 év kö­zötti korosztályban a férfiaknál 34, a nőknél 26 százalék - tette hozzá. Németország csatlakozott az Egészségügyi Világszervezet (WHO) dohányzás-ellenőrzési ke­retegyezményéhez, de az abban foglaltakat nem hajtja végre követ­kezetesen, így továbbra sincs átfo­gó megelőzési stratégia - hívta fel a figyelmet a DHS, rámutatva arra, hogy a hatásos stratégia elemei közé tartozik a jövedéki adó és a fogyasztói ár emelése, a dohány­­cikk-árusítás időbeli korlátozása, a dohánytermékek reklámozásának hatékonyabb szabályozása és az egészségügyi ellátás fejlesztése az egészségi ártalmak korai felisme­rése és kezelése céljából. Az éves jelentésben az alkohol- és a dohányfogyasztás mellett a gyógyszerhasználatot, a kábító­szer-élvezetet, a táplálkozási zava­rokat és a szerencsejátékokkal ösz­­szefüggő szenvedélybetegségeket vizsgálták társadalmi vonatkozás­ban, az érintettek számának alaku­lásától kezdve egészen az adott szenvedélybetegség által okozott nemzetgazdasági kárig. A jelentés szerint a 80 milliós országban 1,4-1,5 millió gyógy­szerfüggő él, többségük nyugtatót szed. Az illegális drogok közül a kannabiszhasználat a legelterjed­tebb, a rendszeres fogyasztók a 18-64 év közötti korosztály 0,5 százalékát teszik ki. A kábítószer­túladagolás miatt bekövetkező ha­lálesetek száma az utóbbi években folyamatosan csökken, a legutób­bi, 2012-es adat szerint 944 ilyen esetet regisztráltak, ami 42-vel kevesebb az egy évvel korábbi 986-nál.

Next