Népújság, 2019. október (71. évfolyam, 223-249. szám)

2019-10-02 / 224. szám

2019. október 2., szerda Winkler: fel kell hívni a gazdák figyelmét a szabadkereskedelmi egyezmények nyújtotta lehetőségekre Winkler Gyula, az RMDSZ EP-képviselője az EU sza­badkereskedelmi egyezményeinek mezőgazdaságra gyakorolt hatásáról kérdezte a kereskedelmi biztos­­jelöltet. Kitért arra is, hogy milyen támogatást kap­nak a gazdák, hogy ezeknek az egyezményeknek a nyerteseivé válhassanak. A kereskedelmibiztos-je­­lölt meghallgatására hétfő este került sor Brüsszel­ben, az Európai Parlamentben. „Egyértelmű a kapcsolat a mezőgazdaság és a kereskede­lem között. Nemcsak arról kellene beszélnünk, hogy a sza­badkereskedelmi megállapodások milyen kihívások elé állítják a gazdákat, hanem arról is, hogy milyen hatalmas le­hetőséget teremtenek az agráriumnak, a gazdáknak, termelők­nek, agrárélelmiszer-iparnak, vagyis az egész ágazatnak. Kereskedelmi biztosként hogyan tudja a gazdákat támogatni, hogy a szabadkereskedelmi egyezményekből minél nagyobb hasznuk legyen?” - kérdezte Winkler Gyula Phil Hogant, az EB kereskedelmibiztos-jelöltj­ét. „Az EU célja, hogy finanszírozza a mezőgazdaság promo­­válását. Kétszázmillió eurós keretet különítettünk el arra, hogy 2020-ban az agrárvállalkozások számára népszerűsítsük a ke­reskedelmi egyezményeket és azok előnyeit. Termékei minő­ségének köszönhetően az EU nagy előnyt élvez, ez kell a to­vábbiakban is a legfontosabb aduászunk legyen, különösképp Ázsiában. A mezőgazdasági szektornak is be kell vezetnie a fenntarthatóság szempontját, mert ez a többieket is bátorítaná, hogy hasonló alapelvek szerint állítsák elő termékeiket. Ennek megfelelően a továbbiakban a fenntarthatóságra és a magas minőségre kell összpontosítanunk, ugyanis ezáltal tudjuk a szabadkereskedelmi egyezmények fontosságát maximalizálni, ami több előnyt generál az állampolgáraink részére, beleértve az agrárszektort is”­- válaszolt Phil Hogan a kérdésre. Példaként a Japánnal kötött megállapodást hozta fel, amelyről azt mondta, hogy hatalmas lehetőséget biztosít az Európai Unió számára, különösképpen a mezőgazdaság te­rületén, ugyanis a vámtarifák 98 százaléka liberalizált. „Ugyanez érvényes az EU és Kanada közötti megállapodásra, a CETA-ra, amely számottevő lehetőségeket kínál, akárcsak a Mexikóval kötött egyezmény. Minden 1 milliárd eurós ex­port hozzávetőleg 16-20 ezer munkahelyet generál. Tehát az Európai Uniónak gazdasági, környezetvédelmi és társadalmi szempontból is érdeke, hogy a szabadkereskedelmi megálla­podásokat életbe léptessük, működtessük” - tette hozzá Hogan,­­közlemény. Regionális gázipari kereskedelmi platform osztrák segítséggel Romániai regionális gázipari kereskedelmi platform létrehozásáról állapodott meg a román gázhálózatot üzemeltető Transgaz állami vállalat az Austrian Central European Gas Hub (CEGH) osztrák társaság­gal - közölte az Agerpres hírügynökség kedden. A 2020 februárjáig létrehozandó Romanian Gaz Hub (RGH) nevű részvénytársaságban a román félnek 51, az osztráknak 49 százalékos részesedése lesz. Ezzel a gázipari gócponttal a Transgaz az energiabiztonság vezető tényezőjévé válik Romániában és a térségben, és a gáz­szektort a gazdasági fejlődés húzóágazatává tehetik - véleke­dett Ion Sterian, a Transgaz vezérigazgatója. Hozzátette: a bukaresti kormány döntésének függvényében más romániai vállalatok, a Romgaz, az OMV-Petrom, az Eximbank vagy a Bukaresti Értéktőzsde (BVB) is részvényessé válhat. Gottfried Steiner, a CEGH vezérigazgatója a megállapodás aláírása alkalmával kifejezte meggyőződését, hogy Románia ideális helyszín egy gázipari kereskedelmi platform számára, hiszen kiterjedt vezetékhálózattal és jelentős hazai gázterme­léssel rendelkezik. A BVB honlapján közölt dokumentum sze­rint Románia geostratégiai jelentőségű helyen, a délkelet-európai földgázforrásokat és a fejlett közép-európai piacokat összekötő folyosók útvonalán helyezkedik el. Romá­nia 13 300 kilométernyi földgázvezetékkel, évi 10 milliárd köbméterre tehető saját földgáztermeléssel és 11 milliárd köb­méteres fogyasztással rendelkezik. (MTI) Új török hadművelet indulhat Szíriában? Recep Tayyip Erdogan török elnök kedden Ankará­ban ismét elégedetlenségének adott hangot az Egyesült Államokkal közösen kialakítandó északke­let-szíriai biztonsági övezettel kapcsolatban, amelyre Törökország szerint a Népvédelmi Egysé­gek (YPG) nevű szíriai kurd milícia fenyegetése miatt van szükség. Erdogan a török parlament őszi ülésszakát megnyitó beszé­dében úgy fogalmazott: Törökország nem érte el a kívánt eredményt az Eufrátesz folyótól keletre eső szíriai területen. Ankarának már egyetlen vesztegetni való napja sincs - han­goztatta, hozzátéve, hogy országának nem maradt más lehe­tősége, mint a saját útját járni. Erdogan kijelentéseit több török sajtóorgánum egy újabb önálló szíriai katonai beavatkozás jeleként értelmezte, miután a török államfő szeptember 16-án arról beszélt, hogy ameny­­nyiben Ankara két héten belül nem éri el az ügyben a kívánt eredményt, megvalósítja terveit egy saját hadműveletre vo­natkozóan. A határidő tehát elviekben lejárt. Erdogan kedden hozzátette: „kétségtelen, hogy nem lesz könnyű dolgunk, de Allah segedelmével ebből a harcból is emelt fővel kerülünk ki.” A török és az amerikai kormányzat, bár eltérően ítéli meg az YPG szerepét Szíriában, az utóbbi hónapokban együttes erőfeszítéseket tett annak érdekében, hogy biztonsági övezet jöjjön létre egy Eufrátesz folyótól keletre eső, a közelmúltig az YPG által ellenőrzött sávban. Ankara a törökországi kurd szakadárokkal szövetséges ter­rorszervezetnek, és így nemzetbiztonsági fenyegetésnek, míg Washington a leghatékonyabb partnerének tekinti az YPG-t az Iszlám Állam nevű terrorszervezet dzsihadistái elleni harc­ban. A török és az amerikai fél csak hosszas tárgyalások után, augusztus 7-én tudott megállapodni egy közös műveleti köz­pont létrehozásáról a biztonsági övezet kialakítását és igazga­tását illetően. A műveleti központot közvetlenül a török-szíriai határon, a törökországi Sanliurfa tartomány Ak­­cakale településénél állították fel. Az egyezség értelmében egyelőre amerikai-török szárazföldi és légi járőrözés folyik az északkelet-szíriai térségben. Ankara a közelmúltban több­ször elégedetlenségének adott hangot a folyamat előrehaladtát illetően, mert úgy véli, hogy Washington halogatni akarja az övezet kialakítását. A tervezett zóna pontos elhelyezkedése, a török és az ame­rikai fél feladatainak megoszlása továbbra sem ismert. (MTI) Benedek István Már azóta is eltelt hét év, hogy az eredeti szerződés ér­telmében be kellett volna fejezni az észak-erdélyi A3-as au­tópályát, amelyből egy rövid szakaszt sikerült idén átadni megyénk területén is. Ehhez képest, 16 évvel a sztrádapro­jekt kezdete után az útnak még a negyede sincs meg, az ára viszont közben már a kétszeresére dagadt. Gazdasági portálok szerint a kormány ismét módosítani akarja ennek a beruházásnak a gazdasági mutatóit, mert újabb gondok merültek fel. Ennek kapcsán szemlézték ennek az építkezésnek a lassan egy dél-amerikai szappanoperát lazán lepipáló hosszúságú történetét is. Az ügy még 2003- ban indult, az akkori, szintén szociáldemokrata kormány egy amerikai céggel kötött szerződést a munkára. Rossz nyelvek szerint az akkor javában zajló NATO-csatlakozási folyamatot kellett kissé megzsírozni ezzel a szerződéssel. Ez részben lehet igaz, mert a kivitelező közel állt az Államokat akkor épp irányító republikánus kormányzati körökhöz, de azért stratégiai szempontból egy ilyen közberuházásnál nagyságrendekkel fontosabb, hogy a katonai szövetség a felvételünkkel tengerpartot és légi bázist is szerzett magá­nak az oroszok szomszédságában. Ahogy az nálunk lenni szokott, a munkát és a fizetést már nem kapkodták el. Fel is bontották a szerződést az ameri­kaiakkal, méghozzá azzal az indokkal, hogy ők túl drágán akartak dolgozni. Az eredeti szerződést 2,8 milliárd euró ér­tékben kötötték meg a jenkikkel, a legutóbbi becslések sze­rint viszont már 3,3 milliárd eurónál jár a költségvonzat. És ahogy itt a dolgok menni szoktak, ez még nem a végleges összeg. Állítólag időközben megdrágult az építőanyag, a lo­gisztika, a munkaerő, és még egy sor dolog­ lehet, a külön­böző döntéshozói zsebeket is vastagabb borítékkal illik újabban bélelni, bár erre persze a hivatalos nyilatkozatok sosem térnek ki, csak a korrupcióellenes ügyészek vádiratai, amikor hagyják őket is dolgozni. Ha időközben lettek volna értelmes és komoly kormányai ennn­ek az országnak, akkor, ha el is húzódott volna a munka a 2008 után bekövetkező válságig, abban az időszakban ba­góért is kapkodtak volna munka után az építkezők. Ha lett volna tartalékolt pénze az országnak rossz idők esetére köz­­beruházással serkenteni a gazdaságot, de mi akkoriban, ahogy most is, inkább adósságot gyűjtöttünk. De ugyanígy, 16 év alatt lehetett volna gazdaságfejlesztési lépésekre is gondolni az épülő sztráda vonzáskörzetében, hogy ha va­laha kész lesz, ne csak mi érjünk el gyorsabban az anyaor­szág határáig, hanem a jól fizető munkahelyeket létesítő vállalkozók is sebesen találjanak ide. Ha vannak is valaki­nek ilyen ötletei odafent, igencsak jól titkolja őket, pedig kampány, amikor az ilyen programokkal kéne a választókat csábítani, az aztán bőven volt ez idő alatt. De amikor oda­fent nem alkotni, csak markolni akarnak, akkor még az el sem végzett munka is a duplájára tud drágulni. Feneketlen sztrádazsák HÍREK - TUDÓSÍTÁSOK ____NÉPÚJSÁG 3 Ország - világ Levélben köszöntötte Jimmy Cartert Orbán Viktor Orbán Viktor miniszterelnök levélben köszöntötte fel 95. születésnapján Jimmy Carter korábbi amerikai elnököt - tájékoztatta az MTI-t Havasi Bertalan, a miniszterelnöki sajtóirodát vezető helyettes államtit­kár kedden. „Megannyi kiemelkedő alak és név ta­lálható a magyar történelem lapjain, olyan emberek neve, akik figyelemre méltó és nemes cselekedete­ket hajtottak végre Magyarországért és a magyar nemzetért. Biztosíthatom arról, hogy a magyar nép sosem felejti el annak az amerikai elnöknek nevét, aki visszaszolgáltatta a Szent Koronát hazánknak, a remény sugarát hozva ezzel a vasfüggöny sötét ár­nyékába" - írta a miniszterelnök, hozzátéve: „úgy hi­szem, hogy az Ön döntése nem csupán a politikai bátorság szép megnyilvánulása, hanem egyszers­mind a transzatlanti kapcsolataink iránti elkötelezett­ségének bizonyítéka volt” - írta Orbán Viktor. (MTI) Több magyar alelnök az EP szakbizottságaiban Az Európai Parlament kulturális és oktatásügyi bi­zottsága (CULT) negyedik alelnökének választotta Bocskor Andrea fideszes EP-képviselőt keddi brüsszeli ülésén. Az Európai Parlament szakbizott­ságai négy magyar képviselőt már alelnökökké vá­lasztottak július közepén tartott alakuló ülésükön. Deutsch Tamás és Gál Kinga fideszes EP-képvise­­lőket, Újhelyi István szocialista képviselőt, valamint Winkler Gyulát, az RMDSZ EP-képviselőjét válasz­tották meg EP-bizottsági alelnöki posztokra. (MTI). Macron: veszélyben vannak a menekültek jogai Európában A menekültek és bevándorlók jogait veszély fenye­geti Európában, noha az európaiság alapját jelenti a rászorulók megsegítése - jelentette ki Emmanuel Macron francia államfő kedden Strasbourgban, az Európa Tanács parlamenti közgyűlésében. Az Eu­rópa Tanács fennállásának 70. évfordulója alkalmá­ból tartott beszédében Macron azt mondta, az európaiak „azt kérték a kormányoktól, hogy kezeljék a migrációs helyzetet”. „Ha nem vagyunk képesek választ adni a migrációs kihívásokra, ha megfeled­kezünk alapvető kötelességeinkről, nem teszünk eleget az emberek akaratának, és sérül a demokrá­cia” -fogalmazott. Kiemelte, mindez teret hagy a te­kintélyelvű vezetőknek, akik az emberek félelmére alapozva erősítik rendszereiket. Az európai határok védelme egyebek mellett az afrikai országok gazda­sági felemelkedését szavatoló politika megteremté­sét, az embercsempész-hálózatok felszámolását jelenti - tette hozzá a francia államfő. (MTI) Dan Nica lehet az új román európai biztosjelölt Viorica Dancila miniszterelnök Dan Nica szociál­demokrata európai parlamenti (EP-) képviselőt javasolja az Európai Bizottságba (EB), akinek a jelöltségéhez kedden megkapta pártja támoga­tását - tudta meg a Hotnews.ro hírportál. A kormányon lévő Szociáldemokrata Párt (PSD) végre­hajtó bizottsága kedden ült össze, hogy új jelöltet nevezzen meg az EP jogi bizottsága által leszavazott korábbi jelölt, Rovana Plumb EP-képviselő helyett. A Hotnews a zárt ajtók mögött zajló ülésről kiszivárgott értesüléseire hivatkozva azt közölte, hogy - a távközlési mérnöki oklevéllel rendelkező, 2000 és 2004 között Ro­mániában távközlési miniszteri tisztséget is betöltő 59 éves­­ Nicát Dancila javasolta a posztra, és ehhez megszerezte a PSD végrehajtó bizottságának egyöntetű támogatását. Nica voltaképpen Dancila számára nem „pótmegoldás”, hiszen Románia - Ursula von der Leyen kérését teljesítve - eredetileg két biztosjelöltet javasolt, Plumbot és Nicát, majd az EB új elnökének a választása végül a női jelöltre esett. A jobbközép ellenzék egyébként a PSD mindkét jelöltjét alkalmatlannak tartja az európai biztosi posztra. Nica ese­tében azt emlegetik fel, hogy 2016 novemberében bűnvádi eljárás indult ellene az egyik leghangzatosabb, kilenc volt minisztert érintő korrupciós ügyben, az úgynevezett Mic­­rosoft-aktában, amelyet szerintük a többi volt tárcavezető­höz hasonlóan csak azért úszott meg, mert 2018 februárjában a feltételezett elévülése miatt a korrupcióel­lenes ügyészség (DNA) ejtette az ügyet. A DNA szerint a bukaresti oktatási és informatikai tárca, valamint a pénzügyminisztérium több korábbi vezetője né­hány tízezer és több millió euró közötti csúszópénzt foga­dott el, hogy a piaci árnál 30-40 százalékkal drágább szoftverlicencek, illetve akár 50 százalékkal drágább szá­mítógépek megvásárlásáról szóló állami szerződéseket hagyjanak jóvá. Az új román jelöltről Klaus Iohannis ál­lamfő is konzultálni akart Dancilával, a kormányfő azon­ban visszautasította kormányt rendszeresen bíráló elnök meghívását. (MTI)

Next