Népújság, 2019. október (71. évfolyam, 223-249. szám)
2019-10-02 / 224. szám
2019. október 2., szerda Winkler: fel kell hívni a gazdák figyelmét a szabadkereskedelmi egyezmények nyújtotta lehetőségekre Winkler Gyula, az RMDSZ EP-képviselője az EU szabadkereskedelmi egyezményeinek mezőgazdaságra gyakorolt hatásáról kérdezte a kereskedelmi biztosjelöltet. Kitért arra is, hogy milyen támogatást kapnak a gazdák, hogy ezeknek az egyezményeknek a nyerteseivé válhassanak. A kereskedelmibiztos-jelölt meghallgatására hétfő este került sor Brüsszelben, az Európai Parlamentben. „Egyértelmű a kapcsolat a mezőgazdaság és a kereskedelem között. Nemcsak arról kellene beszélnünk, hogy a szabadkereskedelmi megállapodások milyen kihívások elé állítják a gazdákat, hanem arról is, hogy milyen hatalmas lehetőséget teremtenek az agráriumnak, a gazdáknak, termelőknek, agrárélelmiszer-iparnak, vagyis az egész ágazatnak. Kereskedelmi biztosként hogyan tudja a gazdákat támogatni, hogy a szabadkereskedelmi egyezményekből minél nagyobb hasznuk legyen?” - kérdezte Winkler Gyula Phil Hogant, az EB kereskedelmibiztos-jelöltjét. „Az EU célja, hogy finanszírozza a mezőgazdaság promoválását. Kétszázmillió eurós keretet különítettünk el arra, hogy 2020-ban az agrárvállalkozások számára népszerűsítsük a kereskedelmi egyezményeket és azok előnyeit. Termékei minőségének köszönhetően az EU nagy előnyt élvez, ez kell a továbbiakban is a legfontosabb aduászunk legyen, különösképp Ázsiában. A mezőgazdasági szektornak is be kell vezetnie a fenntarthatóság szempontját, mert ez a többieket is bátorítaná, hogy hasonló alapelvek szerint állítsák elő termékeiket. Ennek megfelelően a továbbiakban a fenntarthatóságra és a magas minőségre kell összpontosítanunk, ugyanis ezáltal tudjuk a szabadkereskedelmi egyezmények fontosságát maximalizálni, ami több előnyt generál az állampolgáraink részére, beleértve az agrárszektort is”- válaszolt Phil Hogan a kérdésre. Példaként a Japánnal kötött megállapodást hozta fel, amelyről azt mondta, hogy hatalmas lehetőséget biztosít az Európai Unió számára, különösképpen a mezőgazdaság területén, ugyanis a vámtarifák 98 százaléka liberalizált. „Ugyanez érvényes az EU és Kanada közötti megállapodásra, a CETA-ra, amely számottevő lehetőségeket kínál, akárcsak a Mexikóval kötött egyezmény. Minden 1 milliárd eurós export hozzávetőleg 16-20 ezer munkahelyet generál. Tehát az Európai Uniónak gazdasági, környezetvédelmi és társadalmi szempontból is érdeke, hogy a szabadkereskedelmi megállapodásokat életbe léptessük, működtessük” - tette hozzá Hogan,közlemény. Regionális gázipari kereskedelmi platform osztrák segítséggel Romániai regionális gázipari kereskedelmi platform létrehozásáról állapodott meg a román gázhálózatot üzemeltető Transgaz állami vállalat az Austrian Central European Gas Hub (CEGH) osztrák társasággal - közölte az Agerpres hírügynökség kedden. A 2020 februárjáig létrehozandó Romanian Gaz Hub (RGH) nevű részvénytársaságban a román félnek 51, az osztráknak 49 százalékos részesedése lesz. Ezzel a gázipari gócponttal a Transgaz az energiabiztonság vezető tényezőjévé válik Romániában és a térségben, és a gázszektort a gazdasági fejlődés húzóágazatává tehetik - vélekedett Ion Sterian, a Transgaz vezérigazgatója. Hozzátette: a bukaresti kormány döntésének függvényében más romániai vállalatok, a Romgaz, az OMV-Petrom, az Eximbank vagy a Bukaresti Értéktőzsde (BVB) is részvényessé válhat. Gottfried Steiner, a CEGH vezérigazgatója a megállapodás aláírása alkalmával kifejezte meggyőződését, hogy Románia ideális helyszín egy gázipari kereskedelmi platform számára, hiszen kiterjedt vezetékhálózattal és jelentős hazai gáztermeléssel rendelkezik. A BVB honlapján közölt dokumentum szerint Románia geostratégiai jelentőségű helyen, a délkelet-európai földgázforrásokat és a fejlett közép-európai piacokat összekötő folyosók útvonalán helyezkedik el. Románia 13 300 kilométernyi földgázvezetékkel, évi 10 milliárd köbméterre tehető saját földgáztermeléssel és 11 milliárd köbméteres fogyasztással rendelkezik. (MTI) Új török hadművelet indulhat Szíriában? Recep Tayyip Erdogan török elnök kedden Ankarában ismét elégedetlenségének adott hangot az Egyesült Államokkal közösen kialakítandó északkelet-szíriai biztonsági övezettel kapcsolatban, amelyre Törökország szerint a Népvédelmi Egységek (YPG) nevű szíriai kurd milícia fenyegetése miatt van szükség. Erdogan a török parlament őszi ülésszakát megnyitó beszédében úgy fogalmazott: Törökország nem érte el a kívánt eredményt az Eufrátesz folyótól keletre eső szíriai területen. Ankarának már egyetlen vesztegetni való napja sincs - hangoztatta, hozzátéve, hogy országának nem maradt más lehetősége, mint a saját útját járni. Erdogan kijelentéseit több török sajtóorgánum egy újabb önálló szíriai katonai beavatkozás jeleként értelmezte, miután a török államfő szeptember 16-án arról beszélt, hogy amenynyiben Ankara két héten belül nem éri el az ügyben a kívánt eredményt, megvalósítja terveit egy saját hadműveletre vonatkozóan. A határidő tehát elviekben lejárt. Erdogan kedden hozzátette: „kétségtelen, hogy nem lesz könnyű dolgunk, de Allah segedelmével ebből a harcból is emelt fővel kerülünk ki.” A török és az amerikai kormányzat, bár eltérően ítéli meg az YPG szerepét Szíriában, az utóbbi hónapokban együttes erőfeszítéseket tett annak érdekében, hogy biztonsági övezet jöjjön létre egy Eufrátesz folyótól keletre eső, a közelmúltig az YPG által ellenőrzött sávban. Ankara a törökországi kurd szakadárokkal szövetséges terrorszervezetnek, és így nemzetbiztonsági fenyegetésnek, míg Washington a leghatékonyabb partnerének tekinti az YPG-t az Iszlám Állam nevű terrorszervezet dzsihadistái elleni harcban. A török és az amerikai fél csak hosszas tárgyalások után, augusztus 7-én tudott megállapodni egy közös műveleti központ létrehozásáról a biztonsági övezet kialakítását és igazgatását illetően. A műveleti központot közvetlenül a török-szíriai határon, a törökországi Sanliurfa tartomány Akcakale településénél állították fel. Az egyezség értelmében egyelőre amerikai-török szárazföldi és légi járőrözés folyik az északkelet-szíriai térségben. Ankara a közelmúltban többször elégedetlenségének adott hangot a folyamat előrehaladtát illetően, mert úgy véli, hogy Washington halogatni akarja az övezet kialakítását. A tervezett zóna pontos elhelyezkedése, a török és az amerikai fél feladatainak megoszlása továbbra sem ismert. (MTI) Benedek István Már azóta is eltelt hét év, hogy az eredeti szerződés értelmében be kellett volna fejezni az észak-erdélyi A3-as autópályát, amelyből egy rövid szakaszt sikerült idén átadni megyénk területén is. Ehhez képest, 16 évvel a sztrádaprojekt kezdete után az útnak még a negyede sincs meg, az ára viszont közben már a kétszeresére dagadt. Gazdasági portálok szerint a kormány ismét módosítani akarja ennek a beruházásnak a gazdasági mutatóit, mert újabb gondok merültek fel. Ennek kapcsán szemlézték ennek az építkezésnek a lassan egy dél-amerikai szappanoperát lazán lepipáló hosszúságú történetét is. Az ügy még 2003- ban indult, az akkori, szintén szociáldemokrata kormány egy amerikai céggel kötött szerződést a munkára. Rossz nyelvek szerint az akkor javában zajló NATO-csatlakozási folyamatot kellett kissé megzsírozni ezzel a szerződéssel. Ez részben lehet igaz, mert a kivitelező közel állt az Államokat akkor épp irányító republikánus kormányzati körökhöz, de azért stratégiai szempontból egy ilyen közberuházásnál nagyságrendekkel fontosabb, hogy a katonai szövetség a felvételünkkel tengerpartot és légi bázist is szerzett magának az oroszok szomszédságában. Ahogy az nálunk lenni szokott, a munkát és a fizetést már nem kapkodták el. Fel is bontották a szerződést az amerikaiakkal, méghozzá azzal az indokkal, hogy ők túl drágán akartak dolgozni. Az eredeti szerződést 2,8 milliárd euró értékben kötötték meg a jenkikkel, a legutóbbi becslések szerint viszont már 3,3 milliárd eurónál jár a költségvonzat. És ahogy itt a dolgok menni szoktak, ez még nem a végleges összeg. Állítólag időközben megdrágult az építőanyag, a logisztika, a munkaerő, és még egy sor dolog lehet, a különböző döntéshozói zsebeket is vastagabb borítékkal illik újabban bélelni, bár erre persze a hivatalos nyilatkozatok sosem térnek ki, csak a korrupcióellenes ügyészek vádiratai, amikor hagyják őket is dolgozni. Ha időközben lettek volna értelmes és komoly kormányai ennnek az országnak, akkor, ha el is húzódott volna a munka a 2008 után bekövetkező válságig, abban az időszakban bagóért is kapkodtak volna munka után az építkezők. Ha lett volna tartalékolt pénze az országnak rossz idők esetére közberuházással serkenteni a gazdaságot, de mi akkoriban, ahogy most is, inkább adósságot gyűjtöttünk. De ugyanígy, 16 év alatt lehetett volna gazdaságfejlesztési lépésekre is gondolni az épülő sztráda vonzáskörzetében, hogy ha valaha kész lesz, ne csak mi érjünk el gyorsabban az anyaország határáig, hanem a jól fizető munkahelyeket létesítő vállalkozók is sebesen találjanak ide. Ha vannak is valakinek ilyen ötletei odafent, igencsak jól titkolja őket, pedig kampány, amikor az ilyen programokkal kéne a választókat csábítani, az aztán bőven volt ez idő alatt. De amikor odafent nem alkotni, csak markolni akarnak, akkor még az el sem végzett munka is a duplájára tud drágulni. Feneketlen sztrádazsák HÍREK - TUDÓSÍTÁSOK ____NÉPÚJSÁG 3 Ország - világ Levélben köszöntötte Jimmy Cartert Orbán Viktor Orbán Viktor miniszterelnök levélben köszöntötte fel 95. születésnapján Jimmy Carter korábbi amerikai elnököt - tájékoztatta az MTI-t Havasi Bertalan, a miniszterelnöki sajtóirodát vezető helyettes államtitkár kedden. „Megannyi kiemelkedő alak és név található a magyar történelem lapjain, olyan emberek neve, akik figyelemre méltó és nemes cselekedeteket hajtottak végre Magyarországért és a magyar nemzetért. Biztosíthatom arról, hogy a magyar nép sosem felejti el annak az amerikai elnöknek nevét, aki visszaszolgáltatta a Szent Koronát hazánknak, a remény sugarát hozva ezzel a vasfüggöny sötét árnyékába" - írta a miniszterelnök, hozzátéve: „úgy hiszem, hogy az Ön döntése nem csupán a politikai bátorság szép megnyilvánulása, hanem egyszersmind a transzatlanti kapcsolataink iránti elkötelezettségének bizonyítéka volt” - írta Orbán Viktor. (MTI) Több magyar alelnök az EP szakbizottságaiban Az Európai Parlament kulturális és oktatásügyi bizottsága (CULT) negyedik alelnökének választotta Bocskor Andrea fideszes EP-képviselőt keddi brüsszeli ülésén. Az Európai Parlament szakbizottságai négy magyar képviselőt már alelnökökké választottak július közepén tartott alakuló ülésükön. Deutsch Tamás és Gál Kinga fideszes EP-képviselőket, Újhelyi István szocialista képviselőt, valamint Winkler Gyulát, az RMDSZ EP-képviselőjét választották meg EP-bizottsági alelnöki posztokra. (MTI). Macron: veszélyben vannak a menekültek jogai Európában A menekültek és bevándorlók jogait veszély fenyegeti Európában, noha az európaiság alapját jelenti a rászorulók megsegítése - jelentette ki Emmanuel Macron francia államfő kedden Strasbourgban, az Európa Tanács parlamenti közgyűlésében. Az Európa Tanács fennállásának 70. évfordulója alkalmából tartott beszédében Macron azt mondta, az európaiak „azt kérték a kormányoktól, hogy kezeljék a migrációs helyzetet”. „Ha nem vagyunk képesek választ adni a migrációs kihívásokra, ha megfeledkezünk alapvető kötelességeinkről, nem teszünk eleget az emberek akaratának, és sérül a demokrácia” -fogalmazott. Kiemelte, mindez teret hagy a tekintélyelvű vezetőknek, akik az emberek félelmére alapozva erősítik rendszereiket. Az európai határok védelme egyebek mellett az afrikai országok gazdasági felemelkedését szavatoló politika megteremtését, az embercsempész-hálózatok felszámolását jelenti - tette hozzá a francia államfő. (MTI) Dan Nica lehet az új román európai biztosjelölt Viorica Dancila miniszterelnök Dan Nica szociáldemokrata európai parlamenti (EP-) képviselőt javasolja az Európai Bizottságba (EB), akinek a jelöltségéhez kedden megkapta pártja támogatását - tudta meg a Hotnews.ro hírportál. A kormányon lévő Szociáldemokrata Párt (PSD) végrehajtó bizottsága kedden ült össze, hogy új jelöltet nevezzen meg az EP jogi bizottsága által leszavazott korábbi jelölt, Rovana Plumb EP-képviselő helyett. A Hotnews a zárt ajtók mögött zajló ülésről kiszivárgott értesüléseire hivatkozva azt közölte, hogy - a távközlési mérnöki oklevéllel rendelkező, 2000 és 2004 között Romániában távközlési miniszteri tisztséget is betöltő 59 éves Nicát Dancila javasolta a posztra, és ehhez megszerezte a PSD végrehajtó bizottságának egyöntetű támogatását. Nica voltaképpen Dancila számára nem „pótmegoldás”, hiszen Románia - Ursula von der Leyen kérését teljesítve - eredetileg két biztosjelöltet javasolt, Plumbot és Nicát, majd az EB új elnökének a választása végül a női jelöltre esett. A jobbközép ellenzék egyébként a PSD mindkét jelöltjét alkalmatlannak tartja az európai biztosi posztra. Nica esetében azt emlegetik fel, hogy 2016 novemberében bűnvádi eljárás indult ellene az egyik leghangzatosabb, kilenc volt minisztert érintő korrupciós ügyben, az úgynevezett Microsoft-aktában, amelyet szerintük a többi volt tárcavezetőhöz hasonlóan csak azért úszott meg, mert 2018 februárjában a feltételezett elévülése miatt a korrupcióellenes ügyészség (DNA) ejtette az ügyet. A DNA szerint a bukaresti oktatási és informatikai tárca, valamint a pénzügyminisztérium több korábbi vezetője néhány tízezer és több millió euró közötti csúszópénzt fogadott el, hogy a piaci árnál 30-40 százalékkal drágább szoftverlicencek, illetve akár 50 százalékkal drágább számítógépek megvásárlásáról szóló állami szerződéseket hagyjanak jóvá. Az új román jelöltről Klaus Iohannis államfő is konzultálni akart Dancilával, a kormányfő azonban visszautasította kormányt rendszeresen bíráló elnök meghívását. (MTI)