Neveléstörténet, 2013 (10. évfolyam, 1-4. szám)
2013 / 1-2. szám - KÖZLEMÉNYEK - Kis Krisztián Bálint: A leventeleány-mozgalomról
A LEVENTELEÁNY-MOZGALOMRÓL Kokas 1943. január 18-án társadalmi munka keretében 18 ún. vándorkonyha felállítását javasolta. Ennek célja a háborús közélelmezési helyzet javítása. Béldy szerint „ott kell elkezdeni a konyhák felállítását, ahol a statisztikai lapok (értsd: adatok) szerint a leggyengébb a leventék egészségügyi állapota. ”16 Nem sokkal később fölállították az első kísérleti konyhát Budapesten.17 A március 15-i ünnepi kormányzói szózat szövegének elkészítésére létrehozott bizottság munkájába is bevonták Kokast.18 Az ünnepi műsoron egy leventeleány — egy leventefiú mellett — rövid, egymondatos hűségnyilatkozatot tett, egy másik leventeleány pedig Czuczor Gergely Kiadó című, 1848-ban írott forradalmi versét szavalta el.19 A LEVENTELEÁNY-MOZGALOM TÖRVÉNYES KERETEI, SZERVEZETE ÉS MŰKÖDÉSE A leányszervezet mintegy első törvényes alapjának tekinthetjük az 1943. április 8-án aláírt és kiadott 8777/1943. sz. VKM-rendeletet. Ezt Szinyei Merse Jenő VKM miniszter telefonon közölte Béldyvel, hozzájárulva ahhoz, hogy Kokas címe Leventeleányok Országos Vezetője legyen. „Törölte azonban a rendeletben azt, hogy a leventeleány intézmény legfelsőbb irányítása a VKM felügyelete mellett az Ihnov-nak (vagyis Béldynek) van alárendelve, nehogy oly színben tűnjék fel, mintha a leventeleány intézmény katonai irányítás alatt volna. ” Viszont „Ünnepélyesen kijelentette, hogy külön rendelettel fogja a leventeleány intézményt az Ihnov hatáskörébe utalni. ”20 Ez az előírás — a Honvédelmi Minisztérium (HM) nem kis megelégedésére —, végre bevezette a Honvédelmi ismeretek című tantárgyat a leányiskolákban is. A képzés kezdete az 1943/44-es tanév első napja. A heti egy tanóra bevezetésének célja, hogy biztosítsa,,a honvédelmi nevelés eredményességét”. A rendelet alapján megállapíthatjuk, hogy a leányokat valóban nem katonai-fegyveres kiképzésben kívánták részesíteni az iskolák falain belül és kívül. A valódi célok a következők voltak: erősíteni a leányokban a nemzeti öntudatot és az éppen folyó „egyetemes népi háború” szükségességét; fejleszteni általános műveltségüket; testben és lélekben is fölkészíteni őket a szövetségesek bombázó repülőgépekkel történő várható légitámadásaira.21 A fiútagozatéhoz hasonló, de tartalmában a fent említett céloknak megfelelő kiadványok több kötetet töltöttek meg.22 A szervezet másik törvényes alapja, az évek óta oly nagy gonddal szövegezett Leventeleány-mozgalommal kapcsolatos törvénytervezet azonban sohasem emelkedett törvényerőre, mert az országgyűlés a háborús viszonyok között nem fogadta el. Többszöri — egyházakkal és minisztériumokkal való — egyeztetés után végül 1943. november 9-én a 9800/1943. sz. VKM rendelet formájában született meg a Leventeleány-mozgalom törvényes kerete. A rendelet mintegy egymillió leányt érintettek Magyarországon.23 Tartalmát a következő pontokban összegezhetjük: a tagság LEVELE STÖRTENE KIS KRISZTIÁN BAUST 129