Neveléstörténet, 2013 (10. évfolyam, 1-4. szám)
2013 / 3-4. szám - TANULMÁNYOK - NÉMETH ILDIKÓ: TISZTI LEÁNYNEVELŐ INTÉZETEK AZ OSZTRÁK-MAGYAR MONARCHIÁBAN....
TISZTI LEÁNYNEVELŐ INTÉZETEK AZ OSZTRÁK-MAGYAR MONARCHIÁBAN A TISZTI LEÁNYNEVELŐ INTÉZETEK TÖRTÉNETÉRE VONATKOZÓ FORRÁSOK ÉS A KUTATÁS NEHÉZSÉGEI A tiszti leányneveldék történetének kutatása izgalmas feladattá és nyomozómunkává válik, mihelyt a kutató túllép az ismert két-három, az intézmények történetével foglalkozó forrásmunkán, és levéltári adatok felhasználásával további részletek tisztázására törekszik. Ma már az interneten is elérhetőek az intézetek korai történetére vonatkozó legfontosabb adatok. Alapvető forrásmunka a hernalsi intézet igazgatónőjének, Adele Arbternek 1892-ben közzétett könyve a hernalsi és a soproni iskolák történetéről.1 Ugyancsak fontos adalékkal szolgál Karl Rosenberg millenniumra kiadott fényképalbuma A k. u. k. tiszti leánynevelő intézetek története szóban és képben címmel. Mivel Adele Arbter 1892-ig követte végig az intézetek történetét, az ezt követő időszakról kevés adatot találunk. A soproni iskola esetében nagy szerencsénk, hogy a jogutód M. Kir. Zrínyi Ilona Tiszti Leánynevelő Intézet tanárnője, Ganger Erzsébet 1930-ban, a tanintézet megalakulásának 80. évfordulóján, újra összefoglalta iskolája történetét. Ha a szintén nyomtatott formában elérhető 1859-es hernalsi rendtartást is számba vesszük a szakirodalmi listán, a továbbiakban már csak a nőnevelés kérdésével általánosságban foglalkozó neveléstörténeti munkák egy-egy részfejezetére, bekezdésére hivatkozhatunk. A tiszti leánynevelő intézetek történetének hézagait pótlandó, már csak a levéltári forrásfeltárás az egyetlen járható út. A probléma az, hogy nagyon kevés iratanyaga maradt fenn mind a hernalsi, mind a soproni intézetnek. A bécsi Kriegsarchiv egy levéltári doboz terjedelemben őriz hernalsi, és két doboz terjedelemben soproni iratokat. A Hernals történetére vonatkozó legfontosabb adatok Adele Arbter könyvében már megjelentek, a soproni intézetről pedig abból az időszakból származnak az iratok, amikor az 1870-es évek közepén a K. u. K. Hadügyminisztérium átvette az iskola fenntartását. A magyar Hadtörténeti Levéltárban csak az 1930-as, 1940-es évekből maradt fenn némi töredékes iratanyag — kevés ahhoz, hogy az intézet történetét a levéltári anyag alapján rekonstruáljuk.6 Iskolai értesítőket is csak az 1930-as évekből őriz az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum.7 Aprólékos és hosszadalmas kutatómunkát igényel az intézetekkel kapcsolatban lévő egyéb iratképzők iratanyagának felkutatása és áttekintése. Jó példa erre, hogy a soproni orsolyiták iratai közt szerepel egy külön dosszié, amely az 1850-es évek elején általuk néhány évre befogadott tiszti leányneveldére vonatkozik. De hivatkozhatunk az Oedenburger Zeitungban 1891-ben közölt cikksorozatra is, amelyben a szerző áttekintést közöl a soproni intézet addigi történetéről.„ Hosszan sorolhatnánk még az apró mozaikokat — mindezzel csupán arra kívántunk utalni, hogy a tiszti leányneveldék történetének kutatása korántsem lezárt feladat, e sorok szerzője csupán kutatásai jelenlegi állapotát szeretné rögzíteni e tanulmányban. Osztrák oldalról további adatok feltárását reméljük a hernalsi intézet épületében az első világháborút követően működött leányiskola NÉMETH ILDIKÓ