New Yorki Magyar Élet, 1971 (24. évfolyam, 1-51. szám)
1971-01-09 / 2. szám
8. oldal NEW YORK NEW YORK • NEW YORK NEW YORK NEW YORK NEW YORK Szerecsenmosdatás New Brunswickon Szorul a hurok debreceni zarándokaink nyakán. A közfelháborodás hullámai lassanként ellepik fejüket s — hogy mentsék, ami menthető. — megindult a szerecsenmosdatás. A „harci taktika” a következő: előadást hirdetnek, ahol egy „zarándok” beszámol a debreceni konferencia „politikamentes" vívmányairól, hangszalagról bemutatja, milyen „karakán" nyilatkozatok hangzottak el Debrecenben a „zarándokok” részéről, miután a budapesti kormány vendégeként heteket töltöttek Debrecenben, olyan élenjáró „nagy” magyarokkal, mint Bognár József, Boldizsár Iván, Losonczi Pál, meg a többi ,barátkoztak s elöl-hátul lefotografáltatták magukat a népi demokrácia propaganda munkájának elősegítésére. Meginvitálnak két- három „szerecsenmosdatót” is, akik, bár nem voltak Debrecenben, egy követ fújnak a mosakodó za- I rándokkal és segítenék tisztára mosni a kelméket, s ha lehetne, így esett, hogy noha Ér- I tavi József úr Buffalóban meghirdetett nyilvános mo- I sakodásán tucat ember sem volt, s az ottlévő tucatnak közel fele Ertavi József közvetlen családi köréhez tartozott, ezek előtt mosakodott feltűnési viszketegségben szenvedő zarándokunk. New Brunswick, New Jerseyben, ebben a szép kis amerikai magyar városban, már komolyabb ember, dr. Nagy Károly főiskolai tanár látott hozzá a nyilvános mosakodáshoz. Kár érte: tehetséges ember, lelkes ember. Otthon csak falusi tanítóságig vitte: Amerika szabad földjén doktorátust szerezhetett s főiskolai tanár lett. Azzal hálálja meg, hogy nemcsak szocialista és ateista maradt, hanem egy amerikai forradalom szükségességéről beszélt egyik legutóbbi angol nyelvű cikkében. .Megharapta azt a kezet, melynek mindent köszönhet.A New Brunswickon öszszejött vagy hatvan ember, de mint kiderült, 90 százaléka azért jött, hogy elítélős véleményt mondjon Nagy Károly és társai felett. Voltak ott szerecsenmosdatók is persze: régi, jól ismert hídépítőnk, Hamza Ákos, Kádár pénzén Pestre utazgató „honfitársi’'; Harsányi András, Hamza kómája és társa a washingtoni magyar követség emlékezetes koktélpartiján. Fekete Pál, az öregdiákok Egyesületének minden lében kanál tisztviselője és végül Cseh Tibor, a nemrégen Dél- Amerikából előkerült mélymagyar „népi” sámán is; minden magyar igazság állítólag kizárólagos hordozója. Ezek az urak voltak a szerecsenmosdatók és senki más. Ott volt még dr. Püski Sándor is, Budapestről napokban „engedélyivel áttelepült" honfitárs, (ki tudja, ez mit jelent?), aki nyilván a kultúrcsereprogram kultúrszakértőjének szerepét hivatott majd betölteni Amerikában, ő azonban nem szólalt fel, csak sumákolt a többi szerecsenmosdató között. Nem voltak hát sokan a zarándokok és szerecsenmosdatók. De, amit kaptak az „érdeklődő” közönségtől, az az övék volt. Az „öreg bessenyő” Hajdu- Németh Lajostól kezdve Fodor Dezsőig New Brunswick magyarjai elmondták nekik a szentleckét s ha abból nem tanultak, semmi sem segít rajtuk. Ittközöljük FODOR DEZSŐ felszólalását: ebből a rövid, gerinces és igaz írásból tanuljanak a zarándokok és szerecsenmosdatók egyaránt és épüljön belőle az amerikai magyarság hűségesnek maradt óriási többsége is. ■BRiiimimmiiitijiiiiflintffiitiiiimtffinuíiii'niiiiitüüi.'ü'iiiniatiiittimiiimim FODOR DEZSŐ: Érdeklődéssel hallgattam Nagy Károly előadását. Egyetértek vele abban, hogy az emigrációban élő magyaroknak nagy nehézségekkel kell megküzdeniük, ha meg akarják tartani az anyanyelvüket. Minden emigráns magyar érzi éknek "a már Dorf Quijote-i harcnak a súlyosságát — és hogy sokan már feladták, vagy lassan feladják a meddőnek láthzó küzdeni^^fj sajnos én tudom «j ^jigjubban. Az emigrációnak ez a súlyos problémáját az otthoni kormányzat is felismerte, és azt nagyon ügyesen ki is használta a maga céljaira a debreceni anyanyelvi konferencia megrendezésével. Nagy Károly és a többi debreceni zarándok legtöbbjének jóhiszeműségét nem vonom kétségbe, de vádolom őket külön-külön és együttesen gyermekded és végzetes naivitással. Mert, ahogy ezek az urak bekapták a Kádárék által kidobott csalétket az megdöbbentően gyermekded és végzetes naivitás. Azt hinni, hogy a kommunista kormányzat őszintén, minden hátsó gondolat nélkül, csupán magyarságunk és magyar anyanyelvünk megtartásában igyekszik az emigrációt segíteni, épp olyan gyermekded naivitás, mint szép álmokat valóságnak vélni és épp olyan végzetes, mint fejjel rohanni a kőfalnak. A Debrecenből visszajöttek mindannyian, és Nagy Károly is az előadásában hangsúlyozta az egész nyelvi konferencia politikamentességét, és valóban az általa gondosan összeállított és itt presentált anyagban nem sok kifogásolni való találhatunk. De, ha tüzetesebben megnézzük az egész dolgot, akkor a lóláb nagyon is kilóg a politikamentesség takarója alól. Az egekig fölmagasztalt Lőrincze Lajos pl. — értesülésem szerint — a magyar rádió Szülőföldünk adásában kijelentette, hogy az ő szívélyes amerikai fogadtatása nem az ő személyének szólt, hanem az Amerikában élő magyarok megváltozott magatartásának a jele a magyarországi rendszerrel szemben. Nesze neked politikamentesség! Nem értem, hogyan is takarózhat Nagy Károly vagy akármelyik másik debreceni zarándok politikamentességgel, mikor az egész megbeszélést a kommunista kormány propaganda szerve, a Magyarok Világ Szövetsége rendezte, Kárpáti József, Boldizsár Iván és Bognár József szakavatott „politikamentes” vezetésével, Molnár János és Losonczi Pál felügyelete alatt. Ugyancsak érdemes átböngészni a hazai kiadású Magyar Hírek azokat a számait, melyekben Ruffy Péter ír tudósítást a konferenciáról és közöl nyilatkozatokat egyes résztvevőktől. Ezek a nyilatkozatok a kommunista értelemben vett politikamentesség ragyogó gyöngyszemei. Csak néhányat szeretnék meg- m iHiiitttiiitlHümiituiuttinniiniimiHiiitimuittiiiintfiiamtimimmnHHnitnminiitiii említeni ezek közül. A Connecticut-ban élő Sinor Dénes professzor olyan zsinór egyenesen követi a kommunista vonalat, hogy öröm nézni. Mármint Kádáréknak öröm nézni. A jó professzor objektíven akarja tolmácsolni a magyar államrendet idekint, ami egyszerű szavakkal annyit jelent, hogy ismerjük el, nyugodjunk bele és szentesítsük a kommunista rendszert Magyarországon. A Buffalóban élő, feltűnési viszketegségben szenvedő, és magát elölről hátulról és profilból boldogan fényképezhető Értavi Barátit József, akiről az ember manapság már igazán nem tudja, hogy kinek is a barátja, örömmel látta, hogy Magyarországon milyen nagy a polarizáció és a demokratizálódás. Ha ez így igaz, akkor kérdem én, hogy miért nem hívták meg Debrecenbe például Tollas Tibort, Tűz Tamást, a papköltőt, Fáy Ferenccet, Márai Sándort, Nyisztor Zoltánt, vagy Wass Albertet? Ezeknek az embereknek van legalább annyi közük a magyar nyelv műveléséhez és megőrzéséhez, mint a Debrecenben összecsődült hatvankét mea culpázó zarándoknak. Galambos Iréneusz bencés tanár pedig betanított gerle módjára búgta a neki feladott leckét, miszerint a magyar nyelv ügyét csak Magyarországon lehet és szabad megtárgyalni. Ha ezt a tételt mi így elfogadtuk, akkor mi a fészkes fenének jöttünk mi itt öszsze ma este, és Nagy Károly minek hívott ide bennünket? Sokan az új vitákat keresők közül azt hangoztatják, hogy reálisan kell nézni a dolgokat. Hogy mi a realitás azt mi hajtyon jól tudjuk. ‘ Realitás A meggyilkolt és börtönbe hurcélt magyarok tízezrei és a gürcölő nép. 'Realitás az is, amit talán Te, Károly már elfelejtettél ! Itt Amerikában, hogy nem is olyan nagyon régen Te- Magad csak üggelel-bajjal tudtad a középiskolát elvégezni, egyetemre pedig nem vettek fel származásod miatt. Realitás az is, hogy ihn Magyarország v Csekedjüet a legalacsonyabb születési és a legmagasabb öngyilkos,sági arányszámmal. A nép reménytelen és éppúgy utálja a nyakán ülő, Moszkvát kiszolgáló elnyomóit, mint a hajdani Bach huszárokat utálták. Befejezésül mégiscsak annyit: bár végtelenül folyosnak tartom az emigráció esetében magyar anyanyelvünk megőrzését és művelését, véleményem szerint a magyar érzés megőrzése éppen olyan fontos. Mit nevezek én magyar érzésnek? Egyszerűen: a szabaság, függetlenség vágyát, az Istenbe vetett hitet és a magyar nép iránti szeretetek Kétlem, hogy Kádárék, Boldizsár Ivánék megfelelnének ezeknek a követelményeknek. A magyar érzés illusztrálására példának szeretném felhozni Széchenyi Istvánt, kinek magyar nyelvi tudása kissé még rozsdás volt, mikor megalapította a Magyar Tudományos Akadémiát, Görgey Artúrt, aki szívesebben írt németül, mint magyarul és mégis ledobta magáról a császár mundérját negyvennyolcban, az angol születésű Guyon Richárdot, aki csak itt-ott tudott egy-két szót magyarul és mégis ő vezette a honvédeket Branyiszkónál, vagy Damjanich Jánost, aki ugyancsak akcentussal beszélt magyarul, de Aradon a magyar szabadságért adta az életét. Ezért van bátorságom hinni a legnagyobb magyar megváltoztatott mondásában: nem csak nyelvében él a nemzet. És ezt jó volttá észben tartani mindanynyiunknak, még a debreceni hatvankettőnek is. finmiiiiik'Miiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiin HIRDELEN A MAGYAR ÉLETBEN A hegyek felett haloványan pirkal a reggel. A fenyő még ünnepi díszben ülti, a főoltárt és a betlehemes figurák árnyéka ott táncol a gyertyafények falatt Karácsony harmadnapja-Van, a kedves tanítvány és evangélista ünnepe. Itt, ebben a bortermelő községben pedig elsősorban a leopárdás papja. Mindenki elhozza a reggeli misére a maga díszes üvegét, faragott öreg fakulacsát, vagy hordócskáját, ha valamicskéje is termett az áldásihoz e venyigén. Mind férfiak, akik előtt ott látni a padban a szívet derítő edényeket. Fekete ünneplőben, hófehér ingben, komoly ábrázattal ülnek. Mert így illik: asszonynép hozza az ételt húsvétkor, a férfiak a bort Szent János-napján, ígyírja elő a hagyomány rendje. Meg aztán a férfinak van,rá leginkább szüksége, hogy Szent János apostol és evangélista érdemeiért eltávoztassa az ur ama kehélyből a méreg kígyóját. A kórus harsogva énekli a 22. zsoltárt, a jó pásztor dicséretét: „Az Úr az én pásztorom, semmi sem hiányzik nekem. Legelőhelyement megpihentet, üdítő víz nelé vezet és felüdíti leltemet . . . Asztalt terítesz számomra . . . olajjal kened meg fejemet s mily pompás az én üdítő kelyhem .. . A fekete ruhák koszorújában arany palástban ott áll a pap. Mire a kórus befejezi a zsoltárt, ő is elmondta már csöndesen a Miatyánkot. És igazi férfisóhajtással mondja hangosan az örök imádság befejező szavait: „És ne vigy minket a kísértésbe!” A férfiak fekete tömege egyértelmű helyesléssel zúgja rá: „De szabadíts meg a gonosztól!” A pap egy pillanatra megáll, mielőtt belefogna a könyörgésekbe és rápillant a mellékoltáron álló betlehemre. A kántor fent a kóruson magyarul kezdi olvasni a környörgések szövegét, hogy az emberek ott a Kisded jászola körül értsék meg, miért könyörög a pap latinul: „Urunk, mindenható Isten! Áldd meg, kérünk és szenteld meg ezt a bort, amelyet a tőkéről az embereknek italul adtál és add meg, hogy aki csak ezen a szent ünnepen abból magához vesz, vagy iszik, őrizze meg lelkének és testének egészségét . . . Isten, ki az emberi nem számára kenyeret eledelül és a bort italul teremtetted, hogy a kenyér testét megerősítse és a bor szívét megvidámítsa és aki annyi kegyelmet adtál Szent Jánosnak, hogy nemcsak maga maradt sértetlen, mikor mérget adtak neki inni, hanem a te erőd által másokat is, akik mérget ittak, megmentett a haláltól: add, hogy akik e bort iszszák, meg tudják őrizni lelkük vidámságát és örök életüket . . .” Néma csendben térdel az edényes sereg, míg a pap végigjárja soraikat és külön mindegyiknek meghinti szentelt vízzel az italát. Mikor a templomajtón lépked kifelé a hívő nép, az egyik őszbecsavarodott bácsi felemeli a reggeli fényben borosüvegét és olyan szeretettel néz rajta keresztül, ahogyan csak öreg emberek tudják nézni a borocskát. És mintha mondaná: — Istenem, akinek még az emberek vidámságára is van gondod, őrizz meg engem is, másokat is, hogy ne tegyük átkunkká azt, amit áldásként adtál! iHiimiiiHHUiiiiimmiiimiHmiii :vt ’ ’ II,Hitt' » Hozzaszolás dr. Nagy Károly, New Brunswickon, 1970. dec. 11-én, a debreceni anyanyelvi konferenciáról tartott előadásához iiMiiiaiiiiuHuiiiluiiHiiiiiiininiiiiummiiiiHiiiiiuiiiiHmHiiiiiuiiHHimwimuiuii. BORSZENTELÉS: t.U'i ■ I1 Szt. János áldása Két nappal karácsony után, december 27-én van Szent János apostol napja. Régi magyar szokás, hogy e napon borszentelés van. Erről szólnak e sorok. iiii i mim m imimmiimiiiiiiimi AZ ÉSZAKNYUGATI ÁTJÁRÓ Téli téma: a „Manhattan” történelmi útja, mely a fagyos Alaszka partjai mellett vezetett, de célja „forró” volt: a fontos fűtőanyag, az olaj útjait fürkészte az USA jégtörő. MAGYAR ÉLET „SOKOLDALÚ” AUTO Ennek az autónak nemcsak sok oldala van, hanem több felhasználási lehetősége is, mert szánkó, motorcsónak, hernyótalpas vontató, sőt, hat kerekével még a műúton is képes haladni. NIXON: „A CBC FILMJE PROPAGANDA” A karácsonyi héten a kanadai CBC—TV „szenzációs" és egyedülálló filmriportot közölt: mindeddig senkinek sem sikerült az észak-vietnamiak USA katonáknak fenntartott fogolytáboraiba behatolni. Nixon elnök a film megtekintése után kijelentette: a hadifoglyoknak propagandacélokra való felhasználása élesen ellenkezik a nemzetközi genfi egyezmény szellemével. Laird hadügyminiszter szerint a két számadat közölt, — amelyet az USA és a Viet Cong nyilvántart, — ezer USA hadifogoly hiány mutatkozik! "A HARC A „JOBB BÁNÁSMÓDÉRT” . . . ötszáz hong kongi fegyenc egy legyűrt túszként elfogott, hogy az állítólagos börtönbeli „durva bánásmódétt valamiképp igyekezzenek orvosolni. A durva bánásmód „önkezű" orvoslása többek között abban nyilvánult meg, hogy a börtönőrt koponyaalapi töréssel sziflíthttik kórházba." A rabok háromórás sztrájk, az ablakok, ajtók, evőeszközök összezúzása után megadták magukat a foglároknak — és a sorsnak. MMW:!iiiiiiiiiii!iiioiliiiiiiiiiiiiiiii!iiiiiiiiii. 1971. január 9. NEW YORKI SZERKESZTŐSÉGÜNK VEZETŐJE: KALMÁR MIKLÓS 100 OVERLOOK TERRACE, APT. 511 NEW YORK, NY. 10040 — TELEFON: 568-0251 I JÓLMENŐ ^CUKRÁSZDA - ESZPRESSZÓ-tj »átadnám megfelelő személynek* Évi 52S.OOO—32.000 tiszta haszon Társulás is lehetséges ^ Eladás esetén 4 hétig az üzletben maradok Kanadait sponzorálom ■ 3 MRS. SZÁRAZ, CÍM: 500 W. 176 ST , NEW YORKS 3----------------- TM Síel.: WA 7-2760, este 8 óra után FOTÓBÉLYEGEK KEDVES FÉNYKÉPE BÉLYEGEN! Személyesítse levélpapírját, meghívóját, üdvözlőkártyáit, hivatalos nyomtatványait, kérvényeit, üdvözlőkártyáit, borítékait, stb. 50 NAGY, VAGY 100 SZABVÁNYMÉRET CSAK $3.00 Megfelel minden méretű foto, negatív, vagy tervezet, melyet sértetlenül kap vissza. Küldje erre a címre: EASTERN MAILORDER 509 FIFTH AVE., NEW YORK, N. Y. 10017 KÜLÖNLEGES, SZÉP ÉS FIGYELMES AJÁNDÉK! KÉRJEN KATALÓGUST. Név: ...................................... Street:.............................. City: .......................... State: ............. Zip. Code........... Enclosed: $................... Bank check, Money order. A legjobban ebédelhet, vacsorázhat és közben IKEA-t is feladhat a TIP-TOP étteremben 1489 SECOND AVENUE (77—78. Street) Nyitva naponta de. 11.30-tól este 11.30-ig. Tel.: 734-9881 A legrégibb legismertebb magyar hentesüzlet a legjobb áruval! 1. MERTL PORK STORE 1508 2nd AVE. (78—79. Street) Tel.: RH 48292 40 ÉVE A MAGYARSÁG SZOLGÁLATÁBAN! EASTMORE FUNERAL HOME (volt BALO FUNERAL HOME) — Tel: TR 9-5404 Pres. Gilbert S. Peters • 240 East 80 St. NY C. 21. ■■UllllllllllllllllllllllllMIIIIM ínyenc falatok háza a MAGYAR MEAT CORP. [HUNGARIAN PACKING HOUSE! I A continens legnagyobb magyar hentesáru üzlete. Előzékeny kiszolgálás és finom áruk halmaza várja KEDVES VEVŐINKET.| 1530 SECOND AVE. (79—80 STREET), NEW YORK TEL.: RH 4-5936 ( Kedves vevőink kényelmére megnyitottuk REGO PARK ! FIÓKÜZLETÜNKET § 97—0364. AVENUE — TELEFON: 275-0066 és 200 DYCKMAN STREET, NEW YORK TELEPHONE: 569 1910 .................................................................................................... OJTOTNA COCKTAIL LOUNGE — RESTAURANT 304 EAST 78 ST. (First és 2nd Ave. között) Esténként JAKÓ VERA magyarnóta énekesnő, kíséri: TASNÁDI NÁCI és cigányzenekara Asztalfoglalás: 744-9101 • Nyitva du. 3 órától reggel 4 óráig. • Kitűnő italok, különleges steak-ek • Szeretettel várja vendégeit CSÖPY ÉS FÉRJE Nem csak jót ehet, de jót ihat is HUNGARIAN SELF SERVICE RESTAURANT 1556 SECOND AVE. (80—81. utcák között) TELEFON: 861-1096 • Zónaétel, ebéd, vacsora • Hihetetlen olcsó árak • Take-out service is. ITALMÉRÉS