New Yorki Magyar Élet, 1978 (31. évfolyam, 1-52. szám)

1978-07-22 / 29. szám

ÖRÖKLAKÁS ÉS ÉPÍTŐANYAG megint kapható az IKEÁNÁL ÉRDEKLŐDÉS: VOYAGES KELEN TRAVEL LTD. 1467 MANSFIELD ST., MONTREAL Tel.: 842-9548 Montreali szerkesztőségünk vezetője: SAS LÁSZLÓ címe: 3333 JEAN TALON WEST, Apt. 623 TELEFON: 735-1458 FINA GAZ TUNE-UP GARANCIÁVAL Mindenfajta mechanikai munkát olcsón és garanciával vállalunk. B & F SERVICE STATION 4325 ST. JAMES ST. WEST — 934-0716 Tulajdonosok: I. BODI és G. FÜRJES FAIRMOUNT MEAT MARKETS ★ 3833 St. Lawrence Blvd. telefon: 288-8046 FRISS HÚSOK — FELVÁGOTTAK •­­Legfinomabb csemegáru a világ minden tájáról. • Világhírű GLOBUS húskonzerveik és jam. • Magyar hentesáru különlegességek. • Naponta friss tejtermékek. • Sajt különlegességek kedvezményes áron • Kenyér, péksütemények. • Európai cukrászsütemények. Bourret Delicatessen & Pastry 5771 Victoria Ave.A RE 3­8462 SZABAD PARKOLÁS JELEDI TIBOR CHARTERED ACCOUNTANT Montreal: Toronto: 931-3814 363-8692 4333 St. Catherine St. W. 280 Jarvis Street # 600 Most érkezett új HERENDI figurák nagy választékban és mélyen leszállított áron kaphatóik. BANKRUPTCY-ból származó ajándéktárgyakat most olcsón vásárolhat. VICTORIA GIFT SHOP 5865 VICTORIA AVE. — 738-1414 VASARNAP IS NYITVA. ARENA GYÓGYSZERTAR 85 MOUNT ROYAL WEST — TELEFON :844-1184 Magyarországra szóló gyógyszer megrendelést ,, gyorsan és pontosan teljesítünk. MAGYAR ÉLET 10. oldal MONTREAL • MONTREAL • MONTREAL • MONTREAL • MONTREAL • MONTREAL • MONTREAL • MONTREAL Kanada történelme: Új-Franciaország bukása (Canadian Scene) — A 18. század közepén, bár a franciák pozícióját Észak-Amerikában meggyengítette az árulásnak nevezett Utrechti Szerződés, és a brit-ameri­kai gyarmatok növekvő ereje, — a francia hatalomnak mégis volt két biztos ézak-amerikai támasza: Louisburg erdője­lie Royale-on, a mai Cape Breton szigeten, és maga Quebec, ami a kontinens legerősebb települése volt.­­ Ha Louisburg és Quebec elesik, Új-Franciaor­­szág szükségszerűen megsemmisül velük.­ Az első katasztrófa Új-Skóciában érte az akádiai­­akat. ők 1713-ban már brit alattvalókká váltak, de soha nem voltak hajlandók hűségesküt tenni az ural­kodónak, s nem voltak hajlandók magukat alávetni olyan állampolgári kötelezettségeknek sem, mint példá­ul a katonáskodás. A legtöbb amire ezek a büszke és független farmerek és halászok hajlandók voltak, az volt, hogy semlegesek maradtak az angolok és franciák közt örökké dúló észak-amerikai civakodásban. 1755-ben, nem sokkal a két nemzet közti végső le­számolás előtt, Új-Skócia kormányzóia elrendelte, hogy az akádiaiak tegyék le a hűségesküt. Mikor ezt azok megtagadták, összefogdosták őket — abban az időben kb. hatezren lehettek — beterelték őket templomaikba, majd hajókra pakolták, s deportálták őket a brit gyar­matok déli kikötőibe. Ezután Louisburg következett. 1758-ban egy 1650 ágyúval felszerelt brit flotta indult el Halifax kikötő­jéből, hogy elfoglalja a francia erődítményt. A partra­szállást követő 48 órás ostrom Louisbourgot a britek kezére juttatta. 1768-ban, Quebec elfoglalása után, az erődítményt teljesen lerombolták. A franciák helyzete Új-Franciaországban kétségbe­ejtővé vált. A britek ellenőrizték a Szent Lőrinc folyó tölcsér­torkolatát, s Ile d’Aix melletti tengeri győzel­mükkel meghiúsították a franciák utolsó, elszánt próbál­kozását is, hogy erősítést vigyenek Quebecbe. Nem volt egyetlen szárazföldi út sem a francia kanadaiakhoz, az Atlanti óceánhoz, és a Hudson Bay-hez vezető utat el­zárta az ellenség. 1759 nyarán a Sir Charles Saunders parancsnoksága alatt menőverező brit flottával Quebec alá érkezett egy brit expedíciós sereg, melyet James Wolfe tábornok vezetett, s melynek feladata Quebec el­foglalása volt. A Quebec-i Csata a világtörténelem egyik sorsdöntő­­eseménye.­­ 1975 június hatodikán a brit flotta s a hadsereg, amit Wolfe tábornok vezetett, Or­leans szigetén vett fel állást, hogy elkezdje a büszke erőd ostromát, ami tizenkét hétig tartott. Az ősi város egy­ nagy sziklára épült a Szent Lő­rinc folyó északi partján, ahol a folyam körülbelül 1 mérföld széles. Mögötte pedig ott volt a Szent Károly folyó. Minden elképzelhető helyet, ahol egy csapatot fel lehetett volna vezetni a fennsíkra, melyen a város ál­lott, francia ágyúk és osztagok őriztek. De Montcalm­­nak mindössze 17 ezer embere volt szemben a britek 27 ezrer­­katonájával. Ráadásul Montcalm seregében mindössze 3.500 hivatásos francia katona szolgált. Hetek teltek el meddő manőverezéssel, ágyúzással. Ekkor a britek felfedeztek egy kis ösvényt, amint fel lehetett jutni az Ábrahám mezőre, arra a fennsíkra, me­lyen a város erődítményei álltak. Wolfe elhatározta, hogy megkockáztatja ezt az egyetlen lehetőséget. Az éj­szaka kellős közepén, a brit hajóktól takarva 5 ezer ember vágott neki a sziklás ösvénynek, némán, egy­más nyomában, kettesével., 1759. szeptember 3-án, mi­kor a reggel pirkadt, Montcalm már az Ábrahám me­zőn találta a vöröskabátosokat, akik csatarendbe fel­fejlődve várták a franciák támadását. A csata 15 per­cig tartott. Mindkét vezér halálos sebet kapott. A város megadta magát. Körülbelül egy esztendeig tartott még a szórványos francia ellenállás, de 1759. szeptember 8-án Új-Franciaor­szág utolsó kormányzója, Vaudreuil márki aláírta a ka­pitulációt. A britek nagylelkű győzteseknek bizonyultak, — London uralma alatt Quebec tartomány — ahogy Új- Franciaországot elnevezték — lakói kedvezőbb körülmé­nyek közé kerültek, mint voltak korábban Párizs ha­talmában. A francia kanadai törvényeket megtartották, biztosították a személyes szabadságjogokat, sőt, mond­hatni Quebec-ben nagyobb volt a­ vallásos tolerancia, mint magában Angliában: ott a római katolikusokat akkor még kirekesztették a közhivatalokból. Quebec-ben pedig az 1774 évi törvény megengedte részvételüket a tartomány törvényhozó testületében, é­s ily módon a francia kanadaiak kezdettől részt vettek hazájuk kor­mányzásában. MAGYAR HOTEL és ÉTTEREM A LAURENTIABAN ERÉNYI SÁNDOR és FELESÉGE szeretettel várják kedves vendégeiket a CONTINENTAL LODGEBAN Házikoszt, előzékeny kiszolgálás, mérsékelt árak Val David, Lac Paquin P.Q. AUTOROUTE EXIT 80 Tel.: Val David 322-6315 ALLIED TRAVEL BUREAU LTD. Oboa­ repülő- és hajózási vállalatok hivatalos képviselete. Jegyek részletre ,vagy credit kártyával is fizethetők. KEDVEZMÉNYES UTAZÁSOK. Hozassa ki családját! 3 hetes olcsó nyári utazás charter géppel 5300 COTE DES NEIGES RD. 733-4614, 737-5218 Quebec licence number:12313789-0260 Részletes felvilágosításért hívja: KISSNÉ KLÁRÁT EGER VÁR RESTAURANT 3463 ST. LAURENT BLVD. tel.: 845-5690 EGER-VAR BAR ÉS ÉTTEREM, MAGYAR KONYHA TELJES ITAL­MÉRÉS HÉT­­­VÉGÉN ZENE Szeretettel várjuk régi és új vendégeinket (hétfőn zárva) Korozs Házaspár „A juharlevél, a mi szeretett jelképünk” „It is the blood-hued maple straight and strong, Voicing abroad its patriotic song. Its daring colors bravely flinging forth The ensign of the Nation of the Nord”. (A fenti versnek szabad fordítása: A szálas és erős, vörös levelű juhar hazafiúi dalát zúgja odakint. Merész színei bátran csapnak előre a szélben, így jelképezik Észak nemzetét.­ (Canadiaan Scene) —­ így nyilvánította ki a mohawk költőnő, Paline Johnson, hogy Kanada felségjelének a juharlevelet kell tekinteni, — két évtizeddel azelőtt, hogy a mai hivatalos lobogót kibontották 1965-ben. A való­ságban a juharlevelet már sok-sok évvel korábban is Ka­nada szimbólumának tekintették. Már az első francia telepesek is megemlítették haza­írt leveleikben, hogy a juharnaik­ ősszel mily a briliáns vörösek a levelei. Tíz féle juhar él Kanadában, de közülük csak ket­tőnek, a cukor juharnak és a fekete juharnak vannak Marcus Van Steen: Szüksége van-e Kanadának új alkotmányra? (Canadian Scene) — Azóta, hogy a nyiltan szepa­ratista párti Quebecois kormány Quebecben hatalom­ra jutott, — egész Kanadában egyre több szó esik ar­ról, hogy az országnak új alkotmányra lenne szüksé­ge. Ha Quebec nagyobb önállóságot kap belügyeinek irányításában — érvelnek, — akkor megszűnik az igény a függetlenségre. Természetes, amilyen mértékben nő Quebec hatásköre belső ügyeiben, ugyanolyan mérték­­ben kell, hogy megnövekedjen a többi tartományé is. Egy ilyen változás szükségessé teszi a tartományi kor­­mányza­tok hatáskörét meghatározó British North Ame­rica Act jelentős módosítását. Azok, akik 1867-ben Kanada alkotmányát megfo­galmazták, egy erős központi kormány létrehozásán fá­radoztak. Sir George Etienne Cartier úgy vélte, hogy az új ország kormányának erősnek kell lennie ahhoz, hogy garantálni tudja a francia—kanadai nyelv és kul­túra fennmaradását. Ezzel Sir John A. McDonald is egyetértett, mondván, hogy erős központi kormányra van szükség, hogy Kanada megelőzhesse egy olyan pol­gárháború kitörését, mint amilyenen az Egyesült Álla­mok épp annak előtte átment. ,,Az amerikaiak rosszul kezdték” — mondta Sir John egy a konföderáció kérdését vitató parlamenti ülésen. „Kijelentették, hogy mindegyik állam szuverén, s min­degyik állam rendelkezik mindama hatáskörrel, ami a szuverenitás velejárója, kivéve azokon a területeken, melyeket az alkotmány a központi kormányzat hatáskö­rébe utalt. Mi itt más rendszer szerint járunk el. Mi a központi kormánynak adtunk minden hatalmat, ami a szuverenitás velejárója ... és egyértelműen deklarál­tuk, hogy minden általános érdekű ügy, ami nem tar­tozik meghatározottan, és egyértelműen a tartományi kormány hatáskörébe, a központi kormányra hárul.” Mindazonáltal a körülmények változtak. Quebec elég­­népes és elég gazdag ahhoz, hogy — úgy érezze, — ké­pes megvédeni a maga kulturális és nyelvi hagyomá­nyait. Néhány más tartomány, nevezetesen Ontarió és Alberta, ugyancsak türelmetlennek mutatkozik, mert korlátozva érzi autonómiáját. Ezért különböző javas­latok születtek a British North America Act módosításá­ra, sőt, új alkotmány megfogalmazására. Több alkotmányjogi szakértő van azon a vélemé­nyen, hogy egyikre sincs szükség. „Kanada alkotmá­nya nagyon rugalmas” — érvel J. A. Corry, a kingsto­­ni Queen’s University professzora. „Problémáink nem az alkotmányban gyökereznek,­­ hanem politikai ter­mészetűek.” Corry professzor szerint a Konföderáció Atyjainak legjobb szándéka ellenére, Kanadának van az egyik leg­­decentralizáltabb központi alkotmánya a világon. Ameny­­nyiben Quebec nem ragaszkodik a függetlenséghez, min­den más törekvését megvalósíthatja a British North A­­merica Act égisze alatt, feltéve, ha megnyeri a többi tar­tomány beleegyezését. Ha viszont a québeciek a teljes függetlenség mellett döntenek, akkor a British North America Act semmiféle foltozgatása sem lesz képes Que­­becet a kanadai föderációban tartani. Más szóval­, Corry professzor szerint, Kanada jövő­je teljességgel attól függ, hogy a kanadaiak hogy hatá­roznak felőle, lángoló vörös levelet ősszel. Ezt a két fajtát főleg On­­tarióban, Quebecben és az Atlanti óceáni tartományok­ban találni. Tavasszal mindkét fajtát megcsapolják szi­rupjáért. Sok korai telepesnek ez volt az egyetlen cu­kor forrása éveken át.­­ Ugyancsak juharból­­készítet­ték a régi telepesek bútoraikat, s a juhar fából készült bútor ma is keresett cikk a piacon. Az 1812-es hábo­rúban a kanadai polgárőrség egységeinek egyenruhája juhar leveles karpaszománttal volt díszítve, és mikor 1853-ban leleplezték Sir Isaac Brock Queenston He­­ights-i emlékművét, a felvonulók zászlói közül többen is ott lobogott a juhar levél. Mikor Victoria királynő legidősebb fia, a Wales-i herceg (később II. Edward király) 1860-ban Kanadába látogatott, a juhar levelét Anglia már Kanada hivatalos szimbólumának tekintette. 1867-ben, mikor Északamerika brit gyarmatai a Konföderációban egyetlen nemzetté egyesültek, írta a to­rontói Alexandre Muir híres dalát, „Az örökös juhar levél” című dalt, benne a sorral: „A juhar levél a mi szeretett jelképünk.”­­ A következő esztendőben Vic­toria királynő elfogadta és szentesítette Ontárió és Que­bec címerét, melyeken ugyancsak látható a juhar levél. 1921-ben V. György király jóváhagyta Kanada címe­rét, melyben mindkét juhar, a vörös és a zöld, levelei is bennefoglaltattak. A vörös levelet a címer fedelén, egy oroszlán tar­totta, a pajzson pedig annak alsó rszén, volt egy ág, három zöld juhar levéllel. Ezen a jelenlegi királynő vál­toztatott. 1957-ben úgy rendelkezett, hogy mind a há­rom levél piros legyen, hűen Kanada nemzeti színi­hez, a piroshoz és fehérhez. Időközben megszületett a kanadai zászló is, 1926- ban hivatalos rangot nyert. Ekkor nyitotta Kanada első követségét Washingtonban, s a kanadai parlament tör­vényt hozott, miszerint a kanadai kormány minden kül­földi és hazai épületén ki kell tűzni Kanada zászlaját. A királynő 1965. február 15-én jelentette be hiva­talosan a változást, s ugyanezen a napon lengett elő­ször Kanada új zászlaja az ottawai parlament tornyán. 1978. július 22. Meghalt Macartney, a magyar történelem nagy kutatója Angliában elhunyt Car­­lile Aylmer Macartney tör­ténész, a magyar történe­lem legnagyobb angliai szaktekintélye, az oxfordi All Souls kollégium taná­ra, a Magyar Tudományos Akadémia külföldi tagja. Hosszú betegeskedés u­­tán, 83 éves korában ér­te a halál. A magyar és számos más balkáni nép történelméről, sorsfordulói­ról írt művei mindmáig az angol kutatók alapvető ké­zikönyvei. Macartney 1923-ban angol alkonzul lett Bécs­­ben, majd a Népszövetség­nél dolgozott. Első ma­gyar tárgyú történeti mun­kája 1931-ben jelent meg „A magyarok a kilencedik században” címen, amely a magyar törzsek bejövete­lét és a honfoglalást írta meg. Könyve jelent meg a Horthy-korszak társadalmi szerkezetéről, és „Magyar­­ország és utódai” címen a trianoni békéről és követ­kezményeiről. 1962-ben kis magyar történelmet adott közre. 301IOEaoaoc Kanadai bevándorlás —1977 Kanadai bevándorlás — 1977 Megjelentek az „Im­migration” c. hivatalos statisztikai közlönyben az 1977. évi bevándorlási a­­datok. — Eszerint 1977-ben 114.914 bevándorló jött Kanadába, — ebből 287 magyar. — A legtöbb be­vándorló Ontario tartomá­nyában telepedett le: 36.594. A legnagyobb számmal Angliából (17.997) és az Egyesült Államokból (12.237) jöttek bevándorlók. „A Szent Korona XX. századi kálváriája” „A tanulmány egyetlen célja, hogy kiindulási, hi­vatkozási alapul szolgál­jon azoknak, akik majd ok­nyomozó módon fogják megírni a Szent Korona 32 éves kálváriáját és hogy áttekinthető összefoglalást adjon azok kezébe, akik a magyar kérdések, sorsdöntő események iránt még ér­deklődnek”. — Ezt a cél­ját a tanulmány nagysze­rűen, híven teljesíti! Megrendelhető a szer­ző címén: 45-54­4. Str. L.I. City, N.Y. 11104. USA. — Ara­d 2.­­ A fenti cím alatt írt ismertetőt vitéz Erdélyi István. — Az előszóban a szerző hangsúlyozza: ÉRTESÍTEM MONTREAL MAGYARSÁGÁT hogy a volt HUNGÁRIA helyén megnyílt a „CSÁRDA» Étterem Montreal legnagyobb magyar étterme. ízletes magyar ételekkel és italokkal mindenkit szeretettel vár az új tulajdonos a közkedvelt MARGITKA Esküvőkre, Partikra 140 sz­etmély befogadására alka­lmias külön­­­terem áll rendelkezésre Asztalfoglalás: tel.: 843-7519 — 3479 $t. Lawrence Blvd.

Next