New Yorki Magyar Élet, 1979 (32. évfolyam, 1-52. szám)
1979-07-28 / 30. szám
Ausztráliai mozaikok: Itt is keleten kel föl a nap Van áfa külföldi útján képeslapokat gyújt, van aki bélyeget, én a napilapokat vásárolom szorgalmasan, amerre csak járok. New Yorkban a N.Y. Timest böngésztem át (mind a 172 oldalát), kerestem benne „otthoni", ausztráliai híreket. Egy sornyit sem találtam. De így jártam az Egyesült Államok és Kanada többi nagy lapjaival is. Pedig kérem ezalatt nálunk is volt földrengés. (Ny.Ausztrália egyik részén 12.hónap alatt éppen annyi volt, mint a Times oldalainak száma: 172), választás sztrájk, rablás, vonatkatasztrófa, sőt az ausztráliai sivatagban ezekben a napokban tudódott ki a 20. század legmeghatóbb, ötven évig tartó romantikája, két nomád bennszülött között. — Ekkor gondoltam arra, hogy ha az angol újságok semmit sem írnak „Délsziget" lakóiról, akkor legalább a magyar olvasók kapjanakhíreket a világ legelhagyottabb kontinenséről, amelyen immár harminc esztendeje élek. Mert tudom, hogy százak és ezrek szeretnének olvasni itteni dolgokról!? Hogy honnan tudom? Hát elmondom. A legutóbbi torontói „Kolozsvári" Bálon felkértem táncolni az egyik hölgyet a társaságunkból, aki néhány keringő fordulat után így szólt hozzám: „Nagyon örülök, hogy találkoztunk, hisz már régen szerettem volna megkérdezni valakit, aki tudja, mert onnan való. Ausztráliában is keleten kel föl a nap?” Tehát van érdeklődés és ezért bátorkodom feltételezni, hogy „hézagpótló" munkát végzek tudósításaimmal. Talán nem veszítem el kedves olvasóimnak és a szerkesztő úrnak kegyét, ha egy új ausztrál világrekord leírásával kezdem. Futásban. Azt mindenki tudja, hogy a teniszben évtizedek óta mi vagyunk (voltunk?) a jelen és különben is sportoló és sportszerető nép vagyunk. Fogalmak tisztázására írom csupán talán az amerikai kontinensen is használják azt a kifejezést, ha valaki jó koma, jó barát, jó pofa, „good sport”. Ezt viszont itt nem a sportpályákon használják, hanem a kocsmákban. Mondjuk, amikor tíz korsó sör után valaki azt javasolja szesztestvéreinek, hogy igyanak egy tizenegyediket is. Ez a „good sport". Pocakos, elhízott, cammogó járású. Amióta vegyszerekkel kezelik az ivóvizet,nem engedi megmérgeztetni magát. Tejet, vagy sört iszik. — Tejet a gyereknek, meg az asszonynak, sört az embernek. De itt sem mindenki ilyen ám. Néhányan nem ilyenek és hogy lássa a világ, hogy nálunk ilyen ilyenek is vannak, ha egy kicsit szaladni is tud, mindjárt újságba kerül. Egy ilyen ilyen ez a George Pordon nevű melbotív női lakos. Megszállott, ötvennégy éves és 22 hosszútávú világbajnokságot jegyzett neve mellé a mindent tudó „Guiness” könyv. Hát George, — aki ha nem szalad, akkor szőnyeget árul, reggelenként, reggeli előtt, éhomra 50 kilométert szalad, — elhatározta, hogy Melbourneből Adelaidebe fut, hogy ezt a rekordot is megdöntse. Ez éppen 7-10 km. Hat nap alatt oda ért. Két nappal megjavította a rekordot, de mivel még mindig futhatékja volt, az ottani városházánál , ahol a pol-UHnniiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiip Az Amerikai Magyar Szépmíves Czéh MEGJELENT: Dr. Chaszar E.: Decision in Vienna (a Felvidék vitája) ......$12.00 Wass: Halálos Köd Holterriber Partjául, regény ...............$ 5.00 MAGYAR NYELVEN Török: Településtörténeti Tanulmányok és határproblémák a Kárpátmedencében, térképekkel, statisztikákkal ..._________________$10.00 Válogatott Magyar Népmesék, illusztrálva $ 8.00 Wass: A láthatatlan lobogó, versek .............. $ 4.00 Wass: Magyar örökségünk ............................| 2.00 Wass: Erdők Könyve ..................................16.00 Wass: Ember az országút szélén, regény.......................$ 8.00 Wass: Kard és Kasza 1. Krónikás trés ........... $16.00 Wass: Szemtanúság, Kard és KaszaTI $16.00 A Mi Családunk, olvasókönyv óvodásoknak.....2.00 Ünnepnapok, olvasókönyv első osztályosoknak........2.00 ANGOL NYELVEN: Burgss: Hungary and Hitler ....................................... $ 4.00 Haraszti: The Ethnic History of Transylvania...............$10.00 Haraszti: Origin of the Rumanians $ 5.00 Kisjókai: Counsel for the Defense, novel ......________ $ 5.00 Major: American-Hungarian Relations 1918—1945 ............ $10.00 Nánay: Transylvania, the Hungarian Minority in Rumania ......................................rr ......^ $ 5.00 Szemák: Living History of Hungary ............................ $ 3.00. Szilassy: Revolutionary Hungary ........................$4.00 Varga: Human Rights in Hungary _____________14.00 Wagner: Toward a New Central Europe, a symposium .... $10.00 Wass: Our Hungarian Heritage........................ $ 2.00 Wass Selected Hungarian Folk Tales, illustrated $ 8.00 Wass: Documented Facts and Figures on Transylvania, kötve -------........... ......________|___ $ 50Q Yves de Daruvár: The Tragic Fate of Hungary $ 8.00 Zathureczky: Transylvania, Citadel of the West__.__ $ 4.00 Jobbágy: Hungarian Folk Dances ........................... $ 7.00 Megrendelhetők az ár egyidejű beküldésével portamentesen: AMERICAN HUNGARIAN LITERARY GUILD Rt. 1, Box: 59 ASTOR, FLORIDA, 32902, USA HALLGASSA A SZABAD VILÁG LEGNAGYOBB MAGYAR RÁDIÓMŰSORÁT AZ UJ N.B.N. RADIOÁLLOMÁSRÓL (November 1-től) MAGYAR MŰSOR Mindennap 4 óra — d.u. 5-től este 9-ig A legfrisebb hírek minden órában, időjárás jelentés és magyar szívek muzsikája hozza össze magyart a magyarral szerte Észak-Ohioban. Erősítse a „gyökereket"! Segítse terjeszteni a magyar igazságot. Legyen ön is hallgatója Észak-Ohio Magyar hangjának, az új KOSSÁNYI RÁDIÓNAK. Bővebb felvilágosításán hívja a 221-0330 telefonszámot. •Cím: NBN RADIO 11916 Madison Ave. Cleveland, Ohio 44107 221-0330 Terjesztők — a magyar üzletek: NYUGATOLDALON KELETOLDALON Nádas Üzletház 121-5526 Magyar AnRBZ~— 991-3731 Bpt. Art Center 476-9180 Olympia Import 752-8680 N8N Rádió MAGYAR ÉLET 8. oldal NEW YORK ÉS KÖRNYÉKE • NEW YORK ÉS KÖRNYÉKE • NEW YORK ÉS KÖRNYÉKE • NEW YORK ÉS KÖRNYÉKE Flórián Tibor: Egyéni érdekek helyett — a közösségé Társadalmunkban az ártatlan olvasónak egyre kényesebb a helyzete. Nem tudja kinek és melyik lapnak higgyen? .Hiszen egyre gyakrabban fordulnak elő olyan esetek, hogy ugyanarról a rendezvényekről, vagy eseményről egyik lapban pozitív, a másikban negatív előjelű beszámolót olvas. Több esetben szomorúan lapoztam tovább, de hallgattam, mint aki jól tudja, hogy a beszámolók írói, akkor is védeni fogják véleményüket,hogy ha amögött csak egy kis kör érdeke, hiúsága,vagy szereplési vágya húzódik meg, de egyébként emigrációs közösségünk érdekeivel szemben áll. Most mégis kénytelen vagyok megszólalni. Megtehetem és meg is kell tennem, mert mindenféle csoporttól független vagyok. Nem óhajtottam és a jövőben sem óhajtom szolgálni személyek, egyletek, vagy egyletecskék önös érdekeit, csak az igazságot és magyar közösségünk tiszteletben és megbecsülésben való előrehaladását. Ezt az utóbbit olyan fontosnak tartom, hogy akkor is megszólalok, ha tudom hogy a felelősek és az önmagukat védők ellenállásába ütközöm. Magyar ügyben nem leszek hajlandó sohasem elismerni magán-, vagy csoportérdeket, és magyar jövőnk sikeres szolgálatát is csak úgy tudom elképzelni, ha a nemzetet szolgáljuk minden körülmények között és lemondunk végre egyéni hiúságunk, barátaink és nyájtársaink sikerének előmozdításáról, vagy védelméről. A most adott esetben nemcsak függetlenségem, hanem tanú voltam is kényszerít a megszólalásra. A sors akaratából adva volt befogadó hazánkban egy hétig tartó magyar ünneplés lehetősége. Olyan ünneplésé, amellyel bizonyságát adtuk volna annak,hogy az Egyesült Államok védelmében és építésében részt vettünk. Ennek megrendezésével megbíztunk valakit, akit kemény és terveit tettre váltó embernek ismertünk. És mi történt? Ezt az embert magára hagytuk és sem erkölcsi, sem megfelelő anyagi támogatást nem adtunk neki azokhoz a tervekhez, amelyek teljes magyar közösségünk érdekét szolgálták. (Csupán egy Baumgarten-díjas erdélyi írónk kísérelt meg lelkesítő cikkekkel híveket és látogatókat toborozni, a lapokon keresztül, az ünnepségnek.) Sőt akadtak olyanok is, akik a magára hagyott ügy sikerét egyidejű rendezésekkel is gyöngítették. (Helyesnek tartottam és tartom a gondolatot, hogy ezt az eseményt más városokban is, Amerika szerte megünnepeljük, de az ünneplés egyidejűségét a főünnepléssel elítélem. ) Mi történt ezek után? Amikor félig betegen, pusztán magyar köteleségemtől hajtva a főünnepség színhelyére megérkeztem, keserű csalódással tapasztaltam az elvárttöbb ezres magyar tömeg hiányát. Nem láttam lobogni magyar zászlóerdőt és nem láttam egyesületeink és egyházainkképviselőiből egyet sem. Jogosan kérdezheti mindenki: vajon miért maradtak el? A magyarokat az első napokban jóformán nem is lehetett látni a történelmi városban, de mindenütt ott láttam, az első percektől, egy bencés paptanárt, aki a távoli Nyugatról jött ide, hogy mindenhol ott legyen, ahol segítségre van szükség és pótolja egyházi képviseletünk hiányát is. És ott láttam egy művész-házaspárt, akik több, mint egy évi kutató munkával és tehetségükkel megadták azt a művészeti hátteret, amelyet maga az ünnepelt szabadsághős és a tiszteletére rendezett ünnepély megérdemelt. A ünnepély befejezésére, az utolsó 2-3 napra azonban megérkezett (saját rendezvényeik megtörténte után) néhány egyesületi vezetőnk és egyetlen lelkész is és kegyes tapsukkal résztvettek abban, ami még így is felemelő volt és a ottlevőknek feledhetetlen élményt adott, de ami — a saját mulasztásunkból — nem lehetett országos jelentőségű. gármester várta — meg sem állt, hanem indult vissza Melbournbe. A polgármester csak futva tudta neki átadni az elismerő levelet. Vissza is hat nap alatt futott. Pedig hat és fél napra tervezte. Ez okozta a bonyodalmat Melbourneben, mert az itteni polgármester is ünnepélyes fogadtatást szervezett és az előbb érkező futót autós küldönc intette, hogy legalább két órát kell várnia, amíg a rendezők készen lesznek. Semmit sem Chicagóban ülésezett a Lengyel—Magyar Világszövetség igazgatósága Az ülés Dr. Ripa elnöki beszámolójával kezdődött amelyben részletesen ismertette a szövetség eddig elért eredményeit, jelenlegi aktivitását s jövőbeni terveit. A Lengyel— Magyar Világszövetségnek jelenleg 1.500 aktív és fizető tagja van. Küldötteinek száma meghaladja a 75-öt, képviseletünk mind az 5 világrészre kiterjed. Az 1978-as év folyamán 250 új taggal nöekedett létszámunk. A gyűlés az alábbi Resulution-t fogadta el és továbbította az Egyesült Államok elnökéhez és Kongresszusához. 1. A Szovjet további terjeszkedése arra készteti szeretetünket,hogy erejét megduplázza, a Közép- és Keleti-Európai népekkel összefogva, továbbra is harcoljon a Szovjet elnyomás ellen! 2. A világ ügyeinek rendezésében a Közép- és Kelet- Európai népeket is be kell vonni, amit eddig megtagadtak tőlük. Tartós béke addig nem lesz, amíg e népek még a legalapvetőbb jogoktól is meg vannak fosztva. 3. Követeljük, hogy az Egyesült Államok kormánya, Kongresszusa és az Egyesült Nemzetek főtitkára újból erősítse meg a Emberi Jogokban kifejtett álláspontjukat a Rabnemzetek védelmében és azt tartsák is meg. 4. Mi biztosítjuk az Egyesült Államok elnökét táriogatásunkról a kommunizmus elleni harcában és kérjük az Egyesült Nemzetek Szervezetét, hogy újból tűzzék napirendre a Rabnemzetek kérdését és hassanak oda, hogy az elnyomott országok területén szabad választásokat tartsanak. Mi csakis a nép által választott kormányokat vagyunk hajlandók elismerni és velük együtt dolgozni! 5. Kérjük az Egyesült Államok elnökét, a helyi kormányokat, hogy minél több nemzetiségi illetve más nemzetségű amerikai állampolgárt nevezzenek ki kormányállásokba, amely nemcsak egyes nemzetiségi csoportnak, de magának az Egyesült Államoknak is a javát szolgálná! A Lengyel—Magyar Világszövetség őszentségéhez,II. János Pál pápához címzett levelet kapott, amelyben az aláírók azMoldvában (Románia egy része) élő 60.000 főnyi, római katolikus - csángó-magyar kisebbség érdekében esedeznek. A csángó-magyarok kétségbeesetten ragaszkodnak katolikus hitükhöz, de templomaikban és iskoláikban magyar nyelvük használatát megtiltották a hatóságok. Egyházi énekeiket sem szabad templomaikban énekelniük, s magyar anyanyelvű papokat sem engednek be hozzájuk. A történelem azt mutatja, hogy a csángó-magyarok római katolikus hitének megtartása elválaszthatatlan magyar nyelvük megtartásától. Mint katolikusok és magyar ajkúak ma végveszélyben vannak. Nyugat-Németországban élő magyarok az ügyben, a Lengyel-Magyar Világszövetség által, a Szentatya segítségét kérik, tesz az — mondja George, és, hogy a várakozási időt kihasználja vagy hússzor körbefutotta az emlékezetes, 1959-es olimpiai játékok arénáját. A fogadáson nagy parolázás, éljenzés és taps volt. Megkérdezték, hogy mi a legközelebbi terve? Egy tervem van még és ezt minél hamarább szeretném megvalósítani, hisz én sem leszek fiatalabb. . . No? Körülszaladni Ausztráliát, ami kb. 22.40 ft km, éspedig hét hónap alatt. Megkérdezték még, hogy volt-e valami nehézsége az úton? Volt. A cipőm. Én ugyanis 7-es cipőt hordok és amikor Adelaidebe értem csak 9-es cipőt tudtam felhúzni. És akkor, hogy akar Ausztrália körül szaladni? Mindjárt 9-es cipővel indulok. ★ Nem szeretnék mindjárt az első alkalommal kedves olvasóim türelmével visszaélni, azért még csak rövid ausztrálai — magyar hírt közlök. Ausztráliának egyik legkorszerűbben felépített és legnagyobb tyúkfarmjának a tulajdonosa Bakács Lajos. A Kínában megindult modernizálási folyamat elhozott néhány gazdasági szakembert Ausztráliába is és többek között megtekintették Bakács Lajos gazdaságát. Ennek a látogatásnak eredményeként Bakács Lajost meghívták Kínába és sok-sok díszvacsora közben megkérték, hogy tervezze meg és építse föl Kínában a legmodernebb tyúkgazdaságot. Az első látogatást még kettő követte és ma már gyártják az épületeket itt Melbourneben és az utolsó szegig mindent innen hajóznak és szállítanak kiszemelt helyre. Bakács Lajos többet beszélt vendéglátóinak Magyarországról és Pannonhalmáról, ahol született, — mint Melbourneről, ahol él. Úgy érzem, hogy idekívánkozik Gábor Áronnak Ausztráliáról írott könyve bevezetésének egyik bekezdése: — Miért Ázsia és miért nem Ausztrália peremén kötetem címe? Siettető jelenség, amely a gazdag és néptelen Ausztráliát — a szegény és túlnépesedett Ázsia tartalékföldjeként tartja számon. És számontartja, hogy harmincezer magyar is tartalékhazát keresett a dumeángok földjén? Tőlünk függ, értékeljük-e a „sanszot”, hogy európai honosok vagyunk, de Ázsiából indultunk útnak. + Torontóba üzenem: a nap itt is keleten kel föl! Galló Géza MÁR 15-IK ÉVE EBÉDEL ÉS VACSORÁZIK A MAGYARSÁG A Tip-Top étteremben TEL.: 212-650-0723 1489 SECOND AVENUE (77—78. Street) Nyitva naponta d.u. 1-től este 11.30-ig. Kedden zárva. A MAGYAR ÉLET PERTH AMBOY-i képviselője MELODY Import Store 322 SMITH STREET PERTH AMBOY, NJ. 08861 A MAGYAR ÉLET állandóan kapható, előfizetések s hirdetések felvétele A legrégibb, legismertebb magyar hentesüzlet a legjobb áruval! 1. MERTL PORK STORE 1508 2nd AVE. (78 — 79. Sz.) Tel.: RH 48292 Irodalmi-est New Yorkban A független Magyar Református Egyház Kultúrtermében, a Nemzetőr baráti köre nagysikerű irodalmi estet rendezett. Az estet Nt. Csordás Gábor esperes nyitotta meg. Majd Nagy Alajos, bevezetőül, Tollas Tibor „Westerland halászok” versét adta elő. Nt. dr. Havadtőy Sándor, connecticutállami lelkész, az emigráns sorsot vállaló magyarok életéről, ezzel kapcsolatosan az otthont nem felejtéssel együttjáró kísértésekről beszélve, jegyezte meg: „Az itteni szabadság levegője arra kötelez minket, hogy szószólói legyünk azoknak, akik otthon vannak. A magyar igazságról kell idekint vallást tennünk.” Ezután dr. Acsay László, a newyorki Magyar Ház elnöke szólt az egybegyűltekhez: „A Rákóczi—és Kossuth -nyomdokainjáró jelenlegi magyar diaszpóra, — akár hová is vitte sorsa — hazája ügyében, az országnak idegen megszállástól való megszabadítását a nemzeti élet, a jogrend visszaállítását kívánja. Ennek jegyében kell tiltakoznunk az úgynevezett hídépítés ellen. A híd rendeltetése, csak egyenlő lehetőségekkel nyerne értelmet, a hazai rendszer azonban, a csonkaország és az emigráció között, orosz megszállásban, ilyent nem gyakorol. Példa erre a szabad világban virágzó magyar irodalom, amelynek a termékei nem juthatnak el Magyarországra. Ez nem hídépítés, erre, az ebben való részvételre, nekünk idekint nem szabad vállalkoznunk.” Dr. Acsay László nagy tetszéssel fogadott szavai után, Tollas Tibor tartotta meg részben beszámoló, részben irodalmi értékl beszámolóját. 1979. július 28. MEGJELENT Mózsi Ferenc „Földközelben” c. verseskötete Juhász István Illusztrációval, művészi borítólappal, postaköltséggel, vászonkötésben $9, bőrkötésben 112. Kérésre dedikálással. Megrendelhető a szerzőnél: 6758 N. Sheridan Rd. #340, Chicago, 111. 60626 U. S. A. A Magyar Eset New York-i kiadóhivatalának vezetője. Hirdetéseik, előfizetések felvétele. DEKIlNY ANNA 145- 28-21st AVE., WHITESTONE NEW YORK, N.Y. 11357 TELEFON: (212) 539-8388 A newyorki Pilvax Kiadóvállalatnál most jelent fel FLORIÁN TIBOR erdélyi származású amerikai magyar író KESERŰ GYÖKÉREN című verskötete. A 176 oldalas, vászonkötéses könyv fedőlapját és 10 ilusztrációját ősze András a neves szobrász- és festőművész készítette. A könyv megrendelhető a szerzőnél: FLÓRIÁN TIBOR, 3 Mountain View Drive, New Milford, Conn. 06776, USA. Ara: $6,50 és 50 cent postaköltség az Egyesült Államokban és 75 cent külföldre. Kétrészes nagyítót adunk új egyéves előfizetőinknek valamint mindazoknak, akik a Magyar Életnek új egyéves előfizetést szereznek. Megrendelem a Magyar Élet-et NÉV:, UTCA:................................................ HÁZSZÁM: VAROS:----------------------TARTOMÁNY:________., Mellékelem az előfizetési díjat egy évre. Az előfizetés összege mellékelhető a Magyar Élet címére: 6 Alcina Avenue, Toronto, Ont., MGG 2E8, Canada kiállított csekk, vagy Money Order formájában. Kérem küldjék a............könyvet, vagy nagyítót. aláírás A Magyar Élet előfizetési díja egy évre 20 dollár. Félévre 12 dollár. Ha a nagyító helyett könyvet kívánnának, az alábbi négy könyv közül lehet választani: 1. Kenéz Zsuzsa: „Irsai Kartársnő” — 2. Acsay E. László: „Save the Splendor of Budapest” — 3. Magyar Sándor: ,A harmadik világháború története” — 4. Eckhardt Tibor: „Regicide in Marseille”. Az új előfizetés beérkezése után a Magyar Élet azonnal postázza, — vagy a nagyítót, vagy a kívánt könyvet, a megadott címre.