Nimród, 1914 (2. évfolyam, 1-36. szám)
1914-01-01 / 1. szám
SZERKESZTŐSÉG: Vili., József körút 49. Telefon: N6-68. KIADÓHIVATAL: IV., Egyetem utca 4. sz. Franklin-Társulat. Telefon: 72-42. Vadász- és Versenysportlap Szerkeszti: Szabó Kálmán. Megjelenik minden hónap-én, 10-én, 20-án. ELŐFIZETÉSI ÁRA: Egész évre 12 korona. Félévre: 6 korona. Negyedévre 3 korona. Egyes szám ára 40 fillér. Második évfolyam. 1. szám, 1914. Budapest, január 1. NIMRÓD JÓZSEF FŐHERCEG KÖNYVE. (Erdei magány és egyéb vadásztörténetek.) * Csalódnak a Nimród tisztelt olvasói, ha azt hiszik, hogy József főherceg könyve csupán a vadászoknak szól. Az én lelkemet mindössze egy nyuszika halála terheli sem, mégis végig olvastam e könyvet. Nem tagadom, más közönséges halandó vadászkönyvét tán csak végiglapozom, egy-egy érdekesebb, izgalmasabb kalandnál megállapodom, aztán a vége. Nem elég ennyi oly embertől, akinek lelkét csak egy nyuszika halála terheli ? De magyar ember s magyar író vagyok , hogyne érdekelne, mit ír József nádor unokája és hogyan ír? Mi ez a könyv? Ez a könyv egy felséges szép költemény. Nagy szó, s nagy felelősséggel járó, mert a könyv írója nemcsak főherceg, de a mi magyar szivünknek igen kedves — mi könnyebb, mint hogy vele szemben elfogultak legyünk? Önkéntesen kérdem magamtól: vájjon nem téveszt-e meg ítéletemben a magyar földnek az a megható szeretete mely e könyvnek minden lapjáról árad felénk? Hogy József főherceg vadásznak milyen vadász, az engem igazán kevéssé érdekel. Látom, hogy bátor szívű, biztos kezű, keresi a veszedelmet, vadász-szenvedelme el-elviszi messze idegenbe, de az én magyar lelkemet mégis csak az kapja meg, mikor a szive visszasír Afrikából, ahol a csillagoknagyobbak s szebbek, mint minálunk», s a honnét «mégis haza, csak haza húz és vágyódik a szívem, a lelkem ! Itt nagyon szép, de ott mégis minden szebb és jobb is. Itt az újat, ismeretlent bámulom, ott a kedves megszokottat szeretem, s bár folytonosan látom, mégis a legszebbnek érzem. Visz is már a hajónk hazafelé s minden méter, amellyel az óriási távolság kisebbedik, növeli örömömet. Hazamegyünk édes szép hazánkba , édes szeretett gyermekeinkhez, s elmondhatom én is a népdallal: Messze jártam, távol is volt jó dolgom ! Hejde szivem csak azt mondja: jobb otthon!» Ez egy szép lírai költemény, amit azonban az Alföldről ír, már magasan szárnyaló óda. «Hej de szép is vagy te, kedves öreg Alföld, ahol a szemem rajtad túl az örökkévalóságba tekint ! Szeretlek, kimondhatatlanul szeretlek, jó népeddel együtt, hisz gyermekkorom óta eszményem valól őszinte nyíltságoddal. — — Gondolataim oda szállnak , mily szép lehet ott lakni még szegénységben is. Bár cserélhetnék gazdáddal. A világ zajos életétől zaklatott lelkem vágyódik magányodba. Kik laknak ott? Jó magyar testvéreink. Imr e sugárra bízom üdvözletemet; vidd el nekik a távol ismeretlenből, egy hőn dobogó szívből, vagy tán te, aranyos sugárka, hozod ugyanezt felém? Amott, hová révedező tekintetem fordul, a Retyezát kecses csúcsa felhők fölé nyúlva, az alkonyaiban izzó tündérképével bűvöl el. De tekintetem csak visszatér a magyar Alföldre, a világ e legszebb tájára». Csak most veszem észre, hogy József főherceg könyvéről írni nem is oly nehéz feladat, sőt a * Megjelent az Athenaeum Irod. és nyomd. r. t. kiadásában. Ára bőrdiszkótésben 38 korona, díszes vászonkötésben 34 korona.