Nő, 1980 (29. évfolyam, 1-52. szám)

1980-10-14 / 42. szám

TITTilsZfl KflCSKÖNYVÉBE E heti szabadidő-ötletünket Takács István vadásztól kap­tuk. Mikor afelől faggattuk, hogyan készíti el a lőtt vadat, mentegetőzni kezdett. Ebben nem versenyezhetek a felesé­gemmel, a konyhának ő a szakértője, és nem is akár­milyen szinten, így hát TA­KÁCS ISTVÁNNÉTÓL kér­tünk étvágycsináló ételleíráso­kat az őszi—téli vadászidényre. — Vadkacsára, őzre, később nyúlra, fácánra számítok. Nem kísérletezem újdonságokkal, a régi, bevált receptek szerint készítem a vadételeket, mert ezeknek biztos a sikerük. A vadkacsát megtöltöm vagy pörköltnek készítem el, őzből tűzdelt őzgerincet vagy va­dast szoktam csinálni, fácán­ból többnyire levest főzök. Legváltozatosabban a vadnyúl készül, vadasan, paprikásan, nyúlgerincnek, esetleg fasíro­­zottnak. Szeretjük a vörös borban pácolt ételeket, körí­tésnek burgonyát, knédlit vagy lisztgombócot adok, de jó a kenyér is. (Én itthon villany­sütőben sütök hetente két nagy krumpliskenyeret, mert erről a család nem akar lemonda­ni.) A vadhús nem igényel különösebb főzési tudnivaló­kat, talán annyit, hogy „sze­reti“ a vörös bort, a sok hagy­mát, az erősebb fűszerezést, és helyenként — mint nálunk is — készítés előtt lobogó víz­zel leforrázzuk, hogy közöm­bösítsük a vadszagot. Különö­sen finom némely vadételhez az áfonyabefőtt, de megfelel az erdei bogyókból vegyesen készült kompót vagy a vegyes csalamádé. TÖLTÖTT VADKACSA A vadkacsát gondosan meg­tisztítom. Nem nyúzom meg, mert a vadászok szerint a bő­re alatti hús a legízletesebb. Leforrázom, 10—15 percig ben­ne hagyom a forró vízben, így nem érződik a mellékíz. A má­ját, zúzáját (lehet egy darab másféle fehér hús is) ledará­lom. Hozzáadok egy áztatott zsemlét, 2 egész tojást, sót, őrölt köménymagot, majorán­nát, törött borsot, petrezse­lyemzöldjét. A masszával megtöltöm a kacsát, kicsit megolajozom és alobalban pu­hára sütöm. Ha kész, kinyi­tom az alobalt és magas hő­fokon addig sütöm, amíg szép piros színt nem kap. VADKACSAPÖRKÖLT A megtisztított, leforrázott vadkacsát feldarabolom, mellét szalonnacsíkokkal megtűzde­lem, és forró olajban meg­forgatom. Majd kiveszem és félreteszem. Bő zsíron hagy­mát fonnyasztok, ráteszem a húst, jól megfűszerezem bors­sal, sóval, pirospaprikával, őrölt köménnyel és vörös bor hozzáadásával puhára páro­lom. Lisztgombóccal tálalom. LISZTGOMBÓC Fél liter forrásban levő víz­be belekeverek egy kanál zsírt, kevés sót és lassan szórva , gyorsan keverve elvegyítek benne fél liter daralisztet. Ha megsűrűsödött, leveszem a tűzről, hozzákeverek egy egész tojást és a masszából gombó­cokat formálok. Bő sós vízben kifőzöm, kiszedem és kevés olvasztott zsiradékkal meglo­csolom. Ha nem szaftos étel­hez adom, akkor párolt vörös­káposztát is készítek hozzá. TŰZDELT ŐZGERINC A leforrázott őzgerincet meg­tűzdelem szalonnával, fok­hagymával. Besózom, őrölt köménymaggal, borssal meg­szórom és forró zsírban meg­forgatom. Felöntöm forró víz­zel, és egy-két deci vörös borral. Fedő alatt puhára pá­rolom, ha kész, zsírjára sü­töm. Ehhez burgonyát és cék­larépát adok körítésnek. VADAS A nyúl csontosabb részéből paprikást készítek, a húsosak­ból pedig vadast, ami a család kedvenc étele. A vadasnak szánt húsdarabot nem forrá­zom le, csak gondosan meg­tisztítom hártyáitól és sok­szor öblítem hideg vízzel. Páclét főzök 2—3 sárgarépából, petrezselyemgyökérből, fok­hagymával, vöröshagymával, borssal, babérlevéllel, sóval ízesítem, és annyit öntök a húsra, hogy ellepje. Ebben érlelem a húst egy-két napig, aztán megfőzöm. Ha a hús puha, a zöldséget lemixelem, visszaöntöm a léhez és az egészet világos rántással be­rántom. Pici cukorral, ecettel vagy citrommal és tejföllel ízesítem. KORSZERŰ HÁZTARTÁS A reggeli rohanásban is fon­tos, hogy asztalhoz üljünk és reggelinket nyugodtan, kulturál­tan fogyasszuk el. Erre gondol­tunk, amikor háztartási boltjaink­ból a tojásfőző poharakat vá­lasztottuk ki, hiszen a lágytojás a legkisebb gyermeknek is reggeli. Egy vagy két tojást főz le­hetünk a képen látható jéna poharakban, forró vízbe állítva azokat. Áruk 10 illetve 12 koro­ m s RÓLUNK VAN SZÓ! // w A párkányi (Stúrovo) péküzem dolgozóinak nyolc­van százaléka nő, ezért figyelemmel kísérjük munka- és életkörülményeiket. Az üzemben, a ter­melésben segítenek a gépek, de az adagolást és az osztályozást, számolást leggyakrabban a nők végzik. A terv teljesítését mindannyian szívügyüknek tart­ják, ezért vállalják a túlórázást is. Az üzemben a szociális helyiségek és a munka­ruhák kifogástalanok, baj csak az ivóvízellátással van, szükség lenne ásvány- vagy szódavízre. Hosszú ideig gond volt a dolgozó nők napi bevásárlásának megoldása. Az üzem vezetősége és a Jednota fo­gyasztási szövetkezet úgy segített, hogy hetente négy alkalommal mozgóbolt jár az üzembe, s a nők itt megvásárolhatják a legszükségesebb élelmiszere­ket. A megoldás nagyon jónak bizonyult. Rosszabb a környékről bejáró asszonyok helyzete, mert ünnep­napokon a helyi autóbuszjáratok nem teszik lehe­tővé, hogy műszakváltásra beérjenek munkahelyük­re. Így általában 20—30 perces kieséssel állnak mun­kába, és bosszankodva. Az üzem száz százalékon felül teljesíti tervét; na­ponta nyolcvanötezer ember kenyér- és péksüte­ményadagját biztosítja, a nyári hónapokban pedig mintegy 20—30 százalékkal többet. A felmerülő problémákat nem az üzem dolgozói okozzák. Gya­kori, hogy meghibásodik valamelyik gép, vagy meg­sérül valamelyik villanyvezeték. A javításra szük­séges időt a termelésben pótolni nehéz. Nődolgozóik mindent megtesznek a termelés fo­lyamatosságáért, hiszen az üzemben két szocialista brigád dolgozik, s ez egymást segítő szándékukban is megmutatkozik. Az üzem vezetője, Kiss László megértéssel bánik a dolgozókkal, és a többi vezető­től is megköveteli, hogy körültekintően járjanak el a dolgozó nők problémáinak megoldásában. Az üzemben sikeresen tevékenykedik a SZISZ és a nőszervezet, közös kirándulásokon vesznek részt, irányítják a társadalmi munkát, részt vesznek a dolgozók számára rendezett szakmai tanfolyamokon. Tudják, hogy csak odaadó munkával, megfelelő munkahelyi légkörben lehet jó eredményeket elérni. SZÁRAZ MÁRIA MUNKÁVAL ELTÖLTÖTT ÉVEK Ha eredményekről beszé­lünk, óhatatlanul szóba kerül­­nek azok az emberek is, akik az eredmények eléréséért fá­ MBmIÍÍÍ&í­radoznak- ilyen Szilágyi Edit simliPii* is’ a Diószegi (Sládkovicovo) lllpflffij áBrilis H&B gazdasági osztályának vezetője, aki kemény, erélyes, közvetlen asszony, s ha úgy hozza a helyzet, nemcsak „lefelé“ mondja meg azt, ami a szívén fekszik. Munkaidő után beszélgettünk gondjairól, munkájáról. — Anyakönyvezetőnek lenni annyit jelent, mint jelen lenni minden jelentős évfordulón, eseményen, rendezvényen, ami a faluban zajlik, ami a lakosok és a szervezetek életével összefügg — mondja. Szilágyi Editet nemcsak Diószegen, hanem Kis­­mácsádon (Malá Maca) és Ábrahámban is ismerik, ott is eltöltött egy-egy választási időszakot. Munká­ját mindig becsülettel végzi. Egyike azoknak a dol­gozóknak, akiknek a szombat is munkanapot jelent, mert a polgári ügyek testületének tagjaként eskü­vőkön, névadókon vesz részt, s a pát jó munkájá­ban nem kis része van. Az anyagi feltételek meg­teremtésében is fáradhatatlan volt; munkáját dicséri a szép házasságkötő terem, a községi ravatalozó. Júniusban a kerületi nemzeti bizottság tüntette ki, nem sokkal később pedig „A nemzeti bizottság kiváló dolgozója“ címet nyerte el... Hogy mit mond magáról Szilágyi Edit? — Tudok örülni a munkámnak, most éppen úgy, mint évtizedekkel ezelőtt. Nem sajnálom a szabad időmet, s a legnagyobb jutalmam látni mások örö­mét, és érezni, hogy egy kicsit én is hozzájárultam ehhez. Gratulálunk! NAGY MIHÁLY

Next