Nő, 1980 (29. évfolyam, 1-52. szám)
1980-10-14 / 42. szám
TITTilsZfl KflCSKÖNYVÉBE E heti szabadidő-ötletünket Takács István vadásztól kaptuk. Mikor afelől faggattuk, hogyan készíti el a lőtt vadat, mentegetőzni kezdett. Ebben nem versenyezhetek a feleségemmel, a konyhának ő a szakértője, és nem is akármilyen szinten, így hát TAKÁCS ISTVÁNNÉTÓL kértünk étvágycsináló ételleírásokat az őszi—téli vadászidényre. — Vadkacsára, őzre, később nyúlra, fácánra számítok. Nem kísérletezem újdonságokkal, a régi, bevált receptek szerint készítem a vadételeket, mert ezeknek biztos a sikerük. A vadkacsát megtöltöm vagy pörköltnek készítem el, őzből tűzdelt őzgerincet vagy vadast szoktam csinálni, fácánból többnyire levest főzök. Legváltozatosabban a vadnyúl készül, vadasan, paprikásan, nyúlgerincnek, esetleg fasírozottnak. Szeretjük a vörös borban pácolt ételeket, körítésnek burgonyát, knédlit vagy lisztgombócot adok, de jó a kenyér is. (Én itthon villanysütőben sütök hetente két nagy krumpliskenyeret, mert erről a család nem akar lemondani.) A vadhús nem igényel különösebb főzési tudnivalókat, talán annyit, hogy „szereti“ a vörös bort, a sok hagymát, az erősebb fűszerezést, és helyenként — mint nálunk is — készítés előtt lobogó vízzel leforrázzuk, hogy közömbösítsük a vadszagot. Különösen finom némely vadételhez az áfonyabefőtt, de megfelel az erdei bogyókból vegyesen készült kompót vagy a vegyes csalamádé. TÖLTÖTT VADKACSA A vadkacsát gondosan megtisztítom. Nem nyúzom meg, mert a vadászok szerint a bőre alatti hús a legízletesebb. Leforrázom, 10—15 percig benne hagyom a forró vízben, így nem érződik a mellékíz. A máját, zúzáját (lehet egy darab másféle fehér hús is) ledarálom. Hozzáadok egy áztatott zsemlét, 2 egész tojást, sót, őrölt köménymagot, majoránnát, törött borsot, petrezselyemzöldjét. A masszával megtöltöm a kacsát, kicsit megolajozom és alobalban puhára sütöm. Ha kész, kinyitom az alobalt és magas hőfokon addig sütöm, amíg szép piros színt nem kap. VADKACSAPÖRKÖLT A megtisztított, leforrázott vadkacsát feldarabolom, mellét szalonnacsíkokkal megtűzdelem, és forró olajban megforgatom. Majd kiveszem és félreteszem. Bő zsíron hagymát fonnyasztok, ráteszem a húst, jól megfűszerezem borssal, sóval, pirospaprikával, őrölt köménnyel és vörös bor hozzáadásával puhára párolom. Lisztgombóccal tálalom. LISZTGOMBÓC Fél liter forrásban levő vízbe belekeverek egy kanál zsírt, kevés sót és lassan szórva , gyorsan keverve elvegyítek benne fél liter daralisztet. Ha megsűrűsödött, leveszem a tűzről, hozzákeverek egy egész tojást és a masszából gombócokat formálok. Bő sós vízben kifőzöm, kiszedem és kevés olvasztott zsiradékkal meglocsolom. Ha nem szaftos ételhez adom, akkor párolt vöröskáposztát is készítek hozzá. TŰZDELT ŐZGERINC A leforrázott őzgerincet megtűzdelem szalonnával, fokhagymával. Besózom, őrölt köménymaggal, borssal megszórom és forró zsírban megforgatom. Felöntöm forró vízzel, és egy-két deci vörös borral. Fedő alatt puhára párolom, ha kész, zsírjára sütöm. Ehhez burgonyát és céklarépát adok körítésnek. VADAS A nyúl csontosabb részéből paprikást készítek, a húsosakból pedig vadast, ami a család kedvenc étele. A vadasnak szánt húsdarabot nem forrázom le, csak gondosan megtisztítom hártyáitól és sokszor öblítem hideg vízzel. Páclét főzök 2—3 sárgarépából, petrezselyemgyökérből, fokhagymával, vöröshagymával, borssal, babérlevéllel, sóval ízesítem, és annyit öntök a húsra, hogy ellepje. Ebben érlelem a húst egy-két napig, aztán megfőzöm. Ha a hús puha, a zöldséget lemixelem, visszaöntöm a léhez és az egészet világos rántással berántom. Pici cukorral, ecettel vagy citrommal és tejföllel ízesítem. KORSZERŰ HÁZTARTÁS A reggeli rohanásban is fontos, hogy asztalhoz üljünk és reggelinket nyugodtan, kulturáltan fogyasszuk el. Erre gondoltunk, amikor háztartási boltjainkból a tojásfőző poharakat választottuk ki, hiszen a lágytojás a legkisebb gyermeknek is reggeli. Egy vagy két tojást főz lehetünk a képen látható jéna poharakban, forró vízbe állítva azokat. Áruk 10 illetve 12 koro m s RÓLUNK VAN SZÓ! // w A párkányi (Stúrovo) péküzem dolgozóinak nyolcvan százaléka nő, ezért figyelemmel kísérjük munka- és életkörülményeiket. Az üzemben, a termelésben segítenek a gépek, de az adagolást és az osztályozást, számolást leggyakrabban a nők végzik. A terv teljesítését mindannyian szívügyüknek tartják, ezért vállalják a túlórázást is. Az üzemben a szociális helyiségek és a munkaruhák kifogástalanok, baj csak az ivóvízellátással van, szükség lenne ásvány- vagy szódavízre. Hosszú ideig gond volt a dolgozó nők napi bevásárlásának megoldása. Az üzem vezetősége és a Jednota fogyasztási szövetkezet úgy segített, hogy hetente négy alkalommal mozgóbolt jár az üzembe, s a nők itt megvásárolhatják a legszükségesebb élelmiszereket. A megoldás nagyon jónak bizonyult. Rosszabb a környékről bejáró asszonyok helyzete, mert ünnepnapokon a helyi autóbuszjáratok nem teszik lehetővé, hogy műszakváltásra beérjenek munkahelyükre. Így általában 20—30 perces kieséssel állnak munkába, és bosszankodva. Az üzem száz százalékon felül teljesíti tervét; naponta nyolcvanötezer ember kenyér- és péksüteményadagját biztosítja, a nyári hónapokban pedig mintegy 20—30 százalékkal többet. A felmerülő problémákat nem az üzem dolgozói okozzák. Gyakori, hogy meghibásodik valamelyik gép, vagy megsérül valamelyik villanyvezeték. A javításra szükséges időt a termelésben pótolni nehéz. Nődolgozóik mindent megtesznek a termelés folyamatosságáért, hiszen az üzemben két szocialista brigád dolgozik, s ez egymást segítő szándékukban is megmutatkozik. Az üzem vezetője, Kiss László megértéssel bánik a dolgozókkal, és a többi vezetőtől is megköveteli, hogy körültekintően járjanak el a dolgozó nők problémáinak megoldásában. Az üzemben sikeresen tevékenykedik a SZISZ és a nőszervezet, közös kirándulásokon vesznek részt, irányítják a társadalmi munkát, részt vesznek a dolgozók számára rendezett szakmai tanfolyamokon. Tudják, hogy csak odaadó munkával, megfelelő munkahelyi légkörben lehet jó eredményeket elérni. SZÁRAZ MÁRIA MUNKÁVAL ELTÖLTÖTT ÉVEK Ha eredményekről beszélünk, óhatatlanul szóba kerülnek azok az emberek is, akik az eredmények eléréséért fá MBmIÍÍÍ&íradoznak- ilyen Szilágyi Edit simliPii* is’ a Diószegi (Sládkovicovo) lllpflffij áBrilis H&B gazdasági osztályának vezetője, aki kemény, erélyes, közvetlen asszony, s ha úgy hozza a helyzet, nemcsak „lefelé“ mondja meg azt, ami a szívén fekszik. Munkaidő után beszélgettünk gondjairól, munkájáról. — Anyakönyvezetőnek lenni annyit jelent, mint jelen lenni minden jelentős évfordulón, eseményen, rendezvényen, ami a faluban zajlik, ami a lakosok és a szervezetek életével összefügg — mondja. Szilágyi Editet nemcsak Diószegen, hanem Kismácsádon (Malá Maca) és Ábrahámban is ismerik, ott is eltöltött egy-egy választási időszakot. Munkáját mindig becsülettel végzi. Egyike azoknak a dolgozóknak, akiknek a szombat is munkanapot jelent, mert a polgári ügyek testületének tagjaként esküvőkön, névadókon vesz részt, s a pát jó munkájában nem kis része van. Az anyagi feltételek megteremtésében is fáradhatatlan volt; munkáját dicséri a szép házasságkötő terem, a községi ravatalozó. Júniusban a kerületi nemzeti bizottság tüntette ki, nem sokkal később pedig „A nemzeti bizottság kiváló dolgozója“ címet nyerte el... Hogy mit mond magáról Szilágyi Edit? — Tudok örülni a munkámnak, most éppen úgy, mint évtizedekkel ezelőtt. Nem sajnálom a szabad időmet, s a legnagyobb jutalmam látni mások örömét, és érezni, hogy egy kicsit én is hozzájárultam ehhez. Gratulálunk! NAGY MIHÁLY