Nógrád, 1965. október (21. évfolyam. 231-261. szám)
1965-10-01 / 231. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXI. ÉVF. 231. SZÁM. ARA: 50 FILLÉR 1965. OKTÓBER 1., PÉNTEK I magyar küldöttség egy mongóliai termelőszövetkezetben Ulan Bator. Márkus Gyula, az MTI kiküldött tudósítója jelenti: A magyar párt- és kormányküldöttség Kádár Jánosnak, az MSZMP KB első titkárának a vezetésével csütörtökön, mongóliai tartózkodásának negyedik napján, gépkocsin a Ulan Bátortól mintegy 90 kilométerre fekvő Erden faluba látogatott és megtekintette a „Mongol—Magyar Barátság” Termelőszövetkezetet. A magyar küldöttséget vidéki útjára elkísérte J. Cedenbal, a Mongol Népi Forradalmi Párt KB első titka, miniszterelnök; D. Nolomdzsamc, a Népi Forradalmi párt KB Politikai Bizottságának tagja, első miniszterelnökhelyettes és több más vezető személyiség. A vendégek megtekintették a szövetkezet jószágállományának egy részét, majd a magyar szakemberek által épített artézi kutat. Ezt követően a szövetkezet kultúrtermében ünnepi ebédet adtak Kádár János és a delegáció tiszteletére Ebéd után a szövetkezet udvarán ünnepi gyűlést rendeztek. Küldöttségünk a késő délutáni órákban visszatért Ulán Bátorba. Czinege Lajos Jugoszláviába érkezett BELGRÁD (MTI) Czinege Lajos vezérezredes, honvédelmi miniszter vezetésével csütörtökön délelőtt magyar katonai küldöttség érkezett Belgrádba. A delegáció Ivan Gosnjak nemzetvédelmi miniszternek, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság Fegyveres Erői helyettes főparancsnokának meghívására tíz napot tölt Jugoszláviában. Czinege Lajossal, együtt Belgrádba érkezett Csémi Károly vezérőrnagy, honvédelmi miniszterhelyettes, a Magyar Néphadsereg vezérkari főnöke, Borbándi János vezérőrnagy, Honvédelmi miniszterhelyettes, a néphadsereg politikai főcsoportfőnöke és a néphadsereg több más magasrangú tisztje. Hetvenötezer forint értékű jutalom az őszi munkákban kiváló tsz-eknek Fontos kérdések a megyei mezőgazdasági operatív bizottság ülésén Kibővített ülést tartott a megyei mezőgazdasági operatív bizottság: a rendes tagokon kívül részt vettek az ülésen a járási tanácsok elnökei vagy osztályvezetői, valamint a társadalmi szervek vezetői, vagy megbízottai is. A vita központjában a járási tanácsok vezetőinek beszámolója állott, amelyben az őszi munkák helyzetéről tájékoztatták a bizottságot és felhívták a figyelmet azokra a problémákra, amelyek hátráltatják az intézkedési terv előírásának megfelelően a gyors és jó munkát. A beszámolókból kiderült, hogy ütemtervüket a legkövetkezetesebben a pásztói és a salgótarjáni járás szövetkezetei tartják be, nyomukban a szécsényi járás halad, ellenben a rétsági és balassagyarmati járásban több helyütt lemaradás tapasztalható a burgonyaszedésben, silózásban, az árpa- és a rozsvetésben. A rétsági és a pásztói járásban kevesebb traktor üzemel kettős műszakban, mint ahogy azt az intézkedési terv előírja. Nehezíti viszont a szállítási munkákat, amint azt a járási tanácselnökök közül többen is felvetették, a gumiabroncs hiánya, valamint az is, hogy az AKÖV nem biztosít rendszeres gépkocsisegítséget a mezőgazdasági üzemeknek. Hasonlóképpen akadályozza a folyamatos szállítást a cukorrépánál, hogy a gyár csak csoportos rakodásra és szállításra hajlandó, s ahol nem tudnak egyszerre négy-öt teherautónak munkát adni, ott nem szállítják a répát. A pásztói járásban a kétműszakos szántótraktorok számát azért nem tudják emelni, mert a különböző üzemek, a Szénbányászati Tröszt, a Salgótarjáni Acélárugyár, a Nógrád megyei Sütőipari Vállalat, a ZIM és a kisterenyei Vasútépítő Vállalat nem engedi el a kikért traktorvezetőket. Több tsz-ben a vetési munkák meggyorsítása érdekében nagyon helyesen üzembe helyezték a lóvontatású vetőgépeket is. A Cserhát völgyében, ahol a terep- és talajviszonyok akadályozzák a gépek munkáját, már több napja lóval vetnek. Matuz József, a megyei pártbizottság titkára felszólalásában öt pontba sűrítette a vita tanulságait. Ezek szerint a mezőgazdasági üzemek jelentős részében bizonyos fokú szervezetlenség mutatkozik, s ez a hiányosság különösen feltűnő a gépi munkáknál. A nem eléggé körültekintő szervezés következménye azután, hogy a munkák üteme hullámzó, és még jó idő esetén sem egyenletes. A kétműszakos szántásnál, de minden más vonatkozásban is alacsony a gépek teljesítménye. Egyes szövetkezetek vezetői nem eléggé önállóak, olyan kérdésekben is a járásokhoz jutnak tanácsért, amelyeket helyileg maguknak kellene megoldaniuk. Helyesen járnak el azok a járási tanácsok, mint a pásztói is, amelyek minden fölösleges értekezletet felfüggesztettek az őszi munkák idejére, és a legkisebbre csökkentették a tsz-ek jelentési kötelezettségét, hogy ezzel is több erő és idő jusson a termelő munkára. Tóth Béla, a megyei pártbizottság mezőgazdasági osztályának vezetője felhívta a figyelmet, hogy a gépek teljesítményének fokozásával meg lehet kétszerezni a szántási és talajelőkészítési teljesítményeket. Helyeslőleg nyilatkozott a tsz-eknek arról a kezdeményezéséről, hogy az őszi munkák befejezésében élenjáró tsz-tagokat a november 7-i Békeirányvonattal nyolcnapos ingyenes szovjetunióbeli utazásra küldik el. Felhívta a figyelmet viszont arra, hogy a földművesszövetkezetek még mindig nem eléggé szorgalmazzák a háztáji gazdaságokból a zöldségfélék felvásárlását. Javasolta, hogy a malmok több helyütt létesítsenek liszt-cseretelepet. A szerződésekkel kapcsolatosan pedig szorgalmazta a baromfi, tojás, hús, zöldség és dohány szerződtetését, minthogy ebben lassúság és lemaradás tapasztalható. Tóta Ferenc, a megyei tanács vb-önökhelyettese, összefoglalójában ismételten felhívta a figyelmet az őszi munkák szervezettebb, gyorsabb, jó minőségű végzésére, s kérte, hogy a tsz-ek mielőbb jelentsék, hogyha az összetorlódott munkákban olyan munkaerő-szükséglet jelentkezik, amelyet falujukból nem bírnak biztosítani. Ugyanis mint a nyári munkáknál, most is számíthatnak az ipari munkások, bányászok segítségére. Most az illetékes tanácselnökök hozzájárulásával az általános iskolák és a középiskolák is nagyobb segítséget nyújthatnak a betakarításban, minthogy az új rendelkezés értelmében munkájuk — megfelelő bérezés ellenében — 15 napra igénybe vehető. Nógrád megye elfogadta a Szolnok megyeiek versenyfelhívását az őszi munkák szakszerű, gyors elvégzésére. A Nógrád megyei tsztek hetvenötezer forint értékű tárgyjutalomban részesülhetnek, ha szeptember végéig elvetik a koraőszi magvakat, október 30-ig földbe helyezik a búzavetőmagot, november 15-ig végeznek a betakarítással és december 15-ig befejezik a mélyszántást, vagyis betartják az intézkedési tervek ütemezéseit. Nyolc díjat tűztek ki, az első három díj 20, 15, és 10 ezer forintos tárgyjutalom, a továbbiakban nyolc, hat és ötezer forintos díjakat kapnak a versenygyőztes tsz-ek. Szünetben Megalakult a Nógrád megyei Népművelési Tanács Csütörtökön délelőtt Salgótarjánban, az erre vonatkozó kormányutasításnak megfelelően megalakult a megyei Népművelési Tanács. Az alakuló ülésen Géczi János, a Nógrád megyei Tanács vb elnökhelyettese vázolta a Népművelési Tanács létrehozásának célját, szükségességét. Tájékoztatójában ismertette az új társadalmi népművelési szerv feladatait. Eszerint a korábbi művelődési bizottság helyébe lépő Népművelési Tanácsra vár elkészíteni a népművelési munka irányelveit, javaslatokat tenni a megyei tanács végrehajtó bizottságának az irányelvek kidolgozására. Fontos feladata továbbá, hogy hatékony segítséget adjon a tervek megvalósításában és a tömegmozgósításban, segítse a tartalmi és a módszertani célkitűzéseket, irányelvekkel szolgálja a megyei művelődési ház tevékenységét. Szerep vár a Népművelési Tanácsra a megyében lévő anyagi,gazdasági eszközök célszerű felhasználását illetően is. Javaslatok formájában segítheti a különböző intézmények kulturális rendeltetésű összegeinek hovafordítását. Ismertette Géczi János a megyei tanács végrehajtó bizottsága által jóváhagyott társadalmi bizottság névsorát, s kérte a tagok segítségét a feladatok eredményes végzéséhez. Bejelentette, hogy a megyeihez hasonlóan Népművelési Tanácsot kell létrehívni járási és városi szinten is, a községekben pedig a népművelési állandó bizottságok hivatottak a megnövekedett feladatok betöltésére. A második ötéves terv előírásainak megfelelően Az energiarendszer ellátta a népgazdaságot A népgazdaság második ötéves terve igen fontos feladatokat bízott az energiaiparra. Az utolsó negyedév várható munkáját is figyelembe véve megállapítható, hogy a magyar energiarendszer a második ötéves terv időszakában az előírásoknak megfelelően látta el a népgazdaságot villamos energiával. A termelés a tervezettnél gyorsabban növekedett, az ágazat az 58 százalékos fejlődési előirányzatot előreláthatólag 61 százalékra teljesíti. Az ötéves terv előírja, hogy a villamosenergia termelést 1965-ben 11 milliárd kilowattórára kell emelni. A magyar villamosművek nagy erőművei a kooperáló ipari erőművekkel együtt ezt az energiamennyiséget elő is állítják. A tervezettnél kedvezőbben alakult az ágazat termelékenysége is. A többtermelés termelékenységgel fedezett részaránya a tervben előírt 76 százalékkal szemben 83 százalék. Hozzájárult ehhez, hogy a második ötéves terv összeállításakor számításba vett 4138 munkás és alkalmazott helyett csupán 3177 fővel növelték a létszámot. A termelt villamosenergia előirányzott 13 százalékos önköltségcsökkentését már 1964-ben elérte az ágazat. Az ágazat részére előírt 12,7 milliárd forint beruházásból előreláthatólag 11,1 milliárdot fognak felhasználni. Az eltérés nem a rossz, ellenkezőleg a jó beruházási munka következménye. Az új erőművekben ugyanis körülbelül ennyivel olcsóbban valósul meg a kitűzött műszaki cél. A második ötéves terv eredetileg 690 megawatt új erőműkapacitás üzembehelyezését írta elő. Időközben ez 605,8 megawattra módosult. Ebből 1960 év végéig 438 megawatt új teljesítményt építettek be. Nagy erőfeszítésre van szükség, hogy a még hátralévő üzembehelyezések — így elsősorban a Dunamenti Hőerőmű első 150 megawattos gépegységének kipróbálása — az évvégéig megtörténjenek. A második ötéves terv célkitűzése volt a szovjet-magyar energiakooperáció megvalósítása. Az ehhez felépített 220 kilovoltos Béke távvezetéket és a Sajószögedi Állomást a kitűzött határidő előtt helyezték üzembe. A második ötéves tervben befejeződött a faluvillamosítás. Jelentős eredményt ért el az ágazat a beruházási, elsősorban az építési költségek csökkentésével. Az Oroszlányi Hőerőmű félszabadtéri, a Dunamenti Hőerőmű szabadtéri telepítése, a villamosállomások előreszerelt tokozóil, részben szabadtéri elhelyezése jelentős megtakarításokat hozott. (MTI)