Nógrád, 1969. február (25. évfolyam, 26-49. szám)
1969-02-13 / 36. szám
AZ OLVASÓK! Honismereti szakkörök figyelmébe Mentsük, ami még menthető Ma a csodálatos, s már korában elismert XX. században élünk, a technika forradalmának meg nem szűnő folyamatában. Sorra ámulhatunk a technika halhatatlannak tűnő csodáin, s az elavult eszközök tökéletesítésén. Így van ez az élet minden területén, minden gépesített, minden modernizált. — Mi következik ebből? Az, hogy a ma embere barátságot köt a modernizmussal, magáévá teszi s pártfogása alá veszi. Ez az élet törvényszerűsége Nem ez a baj, hanem az, hogy a ma embere gépesíti lakását, felcseréli régi bútorait újakkal, használati eszközeit szintén és a régit megsemmisíti. Itt kezdődik a honismereti szakkörök munkája: az anyaggyűjtés, a népművészeti kincsek és muzeális értékek megmentése. Mert a „tavaszi nagytakarítás” idején selejtezésre kerülnek a sokak szerint értéktelen népi kerámiák, tulipános ládák, iratok, cselédkönyvek, régebben használt eszközök, bútorok, népviseleti ruhák, hímzések. A honismereti szakkörök hivatottak e muzeális értékek megmentésére az utókor számára. Ez legalább annyira fontos munka, mint a falukrónika írása, s ezt a honismereti mozgalomnak fel kell ismernie. Ezért javaslom a Hazafias Népfrontnak: fáradozzon a honismereti szakkörök létrehozásán. Szeretném, ha e mozgalom megyénkben kiszélesedne. Laukó László a sziráki Teleki László honismereti szakkör vezetője Még egyszer a „szomorú szerencséről’* Tavaly, október 23-i számunkban riport keretében mondtuk el Tari István pásztói lakos történetét. A nevezett azóta is keresi vélt igazát. Sajnos, nincs igaza. Az alábbiakban közöljük a Budapesti Központi Kerületi Bíróság döntését: „Tari István a Sportfogadási és Lottóigazgatóság ellen 20 ezer forint tőke és járulékai iránt a pesti központi kerületi bíróság előtt pert tett folyamatba. A bíróság az 1967. évi február hó 8-án 8. P. 91 143(1966)4. sz. alatt hozott ítéletében nevezettnek a 10 000-10 000 Ft. Összegű tárgynyeremény kifizetésére irányuló keresetét elutasította. Az ítélet indokolása szerint a hivatalos nyereményjegyzékből megállapítható volt, hogy a felperes által hivatkozott 6 110 540 és 7 014 648 számú lottószelvények a jutalomsorsoláson nem nyertek.” Köszönetet mondunk A nógrádgárdonyi tbc-szanatóriumban folyó gyógyító munkáról szeretnék soraimmal megemlékezni. Nagyon sok beteg ember, aki már elfáradt a munkában, köszönheti az itt dolgozó orvosoknak, ápolóknak a gyógyulását. Ezek közé tartozom én is. 1968 októberében érkeztem ide gyógykezelésre, s már a portás bácsi kedvessége és a felvételi iroda munkatársai is valósággal gyógyító hatással voltak rám. Az orvosok és a nővérek kedvességéhez pedig szinte nem is találni hasonlót. Valósággal bizalmat és derűt sugároznak. Becsületes munkájukat a négyes szoba volt betegei nevében ezúton is szeretnénk megköszönni. Úgy láttuk, hogy munkájukat nemcsak nagy szaktudással, de nagy lelkiismeretességgel is végzik. Mi, akik már meggyógyultunk, s újra munkába álltunk, szeretnénk ezúton is hálás köszönetet mondani, igaz szeretettel. K. A. Nagyobb türelmet kérünk A Nógrád január 16-i számában Pontosabban... címmel Medve István saját és utastársai nevében a Salgótarján—mizserfai vonal utasszállítási problémáiról írt. Sajnos azt kell válaszolnunk, hogy január első felében nemcsak i. mizserfai vonalon, hanem utas vonalakon, és a helyi járatokon is hasonló problémák voltak, több esetben volt késés és járatkimaradás. Aki rendszeresen olvassa a NÓGHAD-ot, az értesülhetett erről. A késések és járatkimaradásokat a hosszantaró hideg idézte elő, melynek következményeképpen annyira nagymérvű volt a meghibásodás hogy az így kiesett üzemképtelen autóbuszokat a rendelkezésünkre álló tartalékgépkocsi-állományból nem tudtuk pótolni. Az üzemképtelen gépkocsik javítását pedig szerelőhiány is gátolta. Ennek ellenére ígérjük: a 2. sz. AKÖV dolgozói a jövőben mindent megtesznek az utazóközönség jobb kiszolgálása érdekében. Intézkedéseket tettünk a járatkimaradások elkerülésére, és a késések csökkentésére. Afelől is biztosíthatjuk önt és utastársait, hogy hanyagságból eredő mulasztás nem történt és nem is fog történni, sőt azt is el kell mondanunk, hogy a forgalmi szolgálattevők leleményessége olytán a járatkimaradások 4 NÓGRÁD - 1969 február 13., csütörtök Hol szórakozzunk a hónapban/ Mozgalmas és érdekességekben gazdag a salgótarjáni József Attila Művelődési Központ februári programja. A színházi események sorában Lorca Vérnászának tegnapi bemutatója után a hónap során még a debreceni Csokonai Színház vendégjátékát láthatjuk. A tervezett időpontban azonban a debreceni operisták külföldi vendégszereplése miatt változás történik, s Bizet: Carmen című operája február 17—18-a helyett csak 25—26-án kerülhet a salgótarjáni közönség elé. Egyébként február 16-án két művészeti eseménye is lesz a művelődési központnak. Délelőtt fél 11-től a nagybatonyi, a balassagyarmati és a salgótarjáni zeneiskola rendezi itt első megyei találkozóját, ezt megelőzően, 10 órakor megnyílik az üvegcsarnokban a dunaújvárosi fotóklub kiállítása. Február 18- án szintén a művelődési központ ad helyet a kulturális szemle városi , emu*adóinak. Ez alkalommal az irodalmi színpadok és kórusok mérik össze tudásukat. Február 15-én a salgótarjáni Madách gimnázium szalagavató ünnepsége kínál eseményt. Nagy érdeklődésre számíthat a Beat, olasz módra című, zenés műsor, melyben kiváló olasz szólistákkal és zenekari együttessel ismerkedhetünk meg. Homokterenyére üzenjük: Hiányzik még a határozat Több homokterenyei olvasónk panasza irányult a Nógrádi Szénbányákhoz, mivel feltételezésük szerint lakóházaik megrongálódásának körülményeit bányaműveléssel hozták okozati összefüggésbe. A Nógrádi Szénbányáktól kapott tájékoztatót ezúton hozzuk az érdekeltek tudomására: „Az elmúlt évben 17 homokterenyei háztulajdonos jelentett be panaszt vállalatunknál amiatt, hogy a lakóházuk — feltételezésük szerint — bányaművelés következtében megrongálódott. Minthogy a bányakárra vonatkozó panaszt egyikük esetében sem ismertük el, panaszosok bírói útra terelték az ügyet. A Salgótarjáni Járásbíróság az eljárás során bányaműszaki szakértőt hallgatott meg, illetve vett igénybe, a szakértő panaszosok túlnyomó részének elutasítását javasolta, mert szakvéleménye szerint az említettek lakóépületének megrongálódása a bányaműveléssel nem áll okozati összefüggésben. A bíróság a továbbiakban megállapította, hogy az államigazgatási hatóság még nem hozott érdemi határozatot az ügyben, ezért érdemi határozat meghozatala végett a szóbanforgó 17 tulajdonos panaszát a Salgótarjáni Járási Tanács VB Igazgatási Osztályához rendelte áttenni. Az igazgatási osztály eddig határozatot még nem hozott. Ami a vízelvonásra vonatkozó panaszokat illeti, közöljük, hogy a kivizsgálást folyamatosan végezzük, azonban a kivizsgálás bonyolult, összetett műszaki feladat lévén, egyetlen eredménnyel nem adhat megnyugtató választ a vízelvonás valódi okára, vagyis a mérések különböző időszakokban (tavasszal, nyáron stb.) történő megismétlése fog végleges és műszakilag megalapozott adatot nyújtani. E mérések még nem történtek meg a kívánt számban, s előreláthatóan ez év augusztus vagy szeptember havában tudunk nyilatkozni arra nézve, hogy a vízelvonás bányaműveléssel áll-e okozati összefüggésben vagy sem.” Nógrádi Szénbányák Salgótarján Válaszol az illetékes Különjárat a jobbágyi Lapunk január 30-i számában Változtatni kellene. .. címmel olvasóink panaszát közöltük az Erdőkürt — Palotás — Jobbágyi stb. térségében közlekedő autóbusz túlzsúfoltsága miatt. A 2 sz. AKÖV Személyforgalmi Osztályának vezetője az alábbi tájékoztatást küldte hozzánk: Vállalatunk 1969. januárjában utasfelmérést tartott az említett községek térségében közlekedő autóbuszjáratokon. Az utasfelmérés során megállapította, hogy mely járatok közlekednek kihasználatlanul, melyek zsúfoltan és átdolgozta e térség menetrendjét. A lehetőségekhez mérten kocsik áttelepítésével és újabb járatok beállításával mérsékeltük a zsúfoltságot a kérdéses erdőkürti vonalon is. A módosított menetrendet 1969. február 3-i érvénnyel adta ki vállalatunk. Reméljük, utasaink elégedettek a jelenlegi szállítási móddal, hiszen a jobbágyi üzemhez utazók részére a fenti időponttól külön autóbuszjáratot biztosítottunk, üzemhez száma sokkal kevesebb volt, mint amit a nagyszámú üzemképtelen gépkocsi okozhatott volna. Amennyiben objektív körülmények miatt mégis előfordul késés, úgy utasainktól nagyobb türelmet kérünk és kérjük, gondoljanak arra is, hogy ez sok gépkocsivezető megfeszített munkája ellenére is bekövetkezhet. Józsa Mihály 2. sz. AKÖV személyforgalmi O.V. központi lapokat, illetve az Egerben megjelenő megyei lapot a község a tárgynapon megkapja. Ennek megfelelően a kérdéses vonal ellátását a Kálból induló és Kisterenyére érkező mozgóposta végzi. Kál- Kápolna megállóhelyen kapja meg a mozgóposta a központi és a megyei lapokat. Ha a mozgóposta Kisterenye felől közlekedne, sem a központi, sem a Heves megyei lapokat nem tudná szállítani. Budapest-Vidéki Postaigazgatóság Nem tudnak változtatni A NÓGRÁD január 17-i számában megjelent Bányászüdülő Bükkszéken c. cikkben hiányosságként merült fel, hogy a NÓGRÁD c. napilap Bükkszékre egy nappal később érkezik. Ezzel kapcsolatban közlöm, hogy az országhatártól alig 10 kilométerre levő Salgótarjánban éjjel 1 órakor elkészülő megyei lapot más megye területére a tárgynapi kézbesítésre eljuttatni nem tudom a jelenlegi vasúti összeköttetés miatt. Jóllehet, légvonalban Salgótarjántól Bükkszék kb 50 kilométerre van, de Heves megyében és Heves megye járati összeköttetése annak megfelelően van kialakítva, hogy a Mérjék fel az utasok számát A Mátraalmási kérelem c. cikkre közöljük, hogy Mátraalmásról naponta 3 járat közlekedik a dorogházi elágazót érintve Ménkes bányaüzemhez, illetve a bányaüzemtől a Nógrádi Szénbányák bérletében. A jelenleg közlekedő szerződéses járatokkal a minimális utazási igény ki van szolgálva. Megjegyezni kívánjuk azonban, hogy a községi tanács vb-t kértük az utasok számának felmérésére, hogy a későbbiek folyamán az utazási igényeket — a lehetőségeken belül — ki tudjuk elégíteni. * Ugyancsak az AKÖV közli, hogy december 16-tól Szécsényből 13.09 órás indulással új járatot helyezett forgalomba, mely Balassagyarmatra 13.35 órára érkezik. Így ezen a vonalon is csökkentette a zsúfoltságot. A földhasználat kérdéseiről A háztáji, az illetmény és más, a személyes szükségletet kielégítő földhasználat kérdéseit az új termelőszövetkezeti, illetve a földtörvény, az eddig érvényben volt jogszabályoktól több vonatkozásban eltérő módon szabályozza. Ezekkel a szabályokkal korábban már foglalkoztunk. Több olvasónk kérésére azonban dr. Jónás Sándor jogtanácsos ismerteti a jogszabályok idevonatkozó, de kevésbé ismert rendelkezéseit. A háztáji, illetve a munkások és alkalmazottak illetményföld-használatának közös jellegzetessége, hogy mindkettő elsősorban a személyes szükségletek kielégítését szolgálja. Mindkét földhasználat személyhez kötött. Közös jellegzetességeik mellett azonban eléggé sok eltérő szabályokat is találunk. Az illetményföldtől eltérően, a háztáji földhasználatra jellemző, hogy az a közös gazdaság szerves részét képezi, azt kiegészíti, és bizonyos mértékű árutermelés is folytatható rajta. A háztáji föld formáját tekintve is többfajta lehet. Történetesen a saját földből visszatartott és állandósított, vagy az évenként változó helyen kijelölt, úgynevezett mozgó háztáji föld. A háztáji föld joga a tag földbeviteli kötelezettségéhez kapcsolódik. Az új tsz-törvény sem változtatott azon a szabályon, hogy a termelőszövetkezet tagja köteles a saját, valamint a vele közös háztartásban élő családtagok tulajdonában, haszonélvezetében, haszonbérletében vagy bármilyen más törvényes jogcím alapján használatában levő összes földet — kivéve a személyi tulajdonban álló földet — a termelőszövetkezetbe bevinni. A beviteli kötelezettség tehát bármely művelési ágú és rendeltetésű földre, külterületen, és a személyi tulajdon mértékét meghaladó belterületi és zártkerti földre is kiterjed. Az a tag, aki belterületen vagy zártkertben tulajdonában levő területet háztáji céljára visszatartott, további háztáji területre csak akkor tarthat igényt, ha munkavégzése után ennél nagyobb mértékű háztáji területre jogosul. Ha valaki a belterületen, vagy zártkertben a megengedettnél nagyobb területet használ, a többletterületért a tsz vezetősége által meghatározott haszonbért köteles a termelőszövetkezetnek befizetni. Ha belterületen vagy zártkertben a személyi tulajdon mértékénél, vagyis 1600 négyszögölnél nagyobb terület volt a tulajdonában, azt a beviteli kötelezettség alapján, ugyanúgy át kellett adni a tsz közös használatába, mint a külterületi földeket. Ezeket a területeket a tsz hasznosította, vagy úgy, hogy más tagjának háztáji területként adta ki, vagy bevonta a közös művelésbe. Ezekre a területekre a tulajdonos tsz-tag rendelkezési jogosultsága megszűnt, tehát se el nem idegenítheti, se nem terhelheti meg. Az ilyen területekre kötött adásvételi szerződés még akkor is semmis, ha valamilyen oknál fogva földjáradékot nem kapott utána. A személyi tulajdon mértékét meg nem haladó, a tag tulajdonában és háztáji használat címén jelenleg is használatában levő területre a terhelési és elidegenítési tilalom nem vonatkozik. Ezen területek elidegenítése esetén azonban helyette máshol háztáji területet nem kaphat. Nem tekintheti elidegenítésnek, ha a területre a tag saját maga vagy családtagja építési engedély alapján lakóházat épít, ha pénzkártalanítás mellett kisajátítják, vagy azt a termelőszövetkezet üzemi célból megvásárolta. Ez esetben helyette máshol köteles a tsz háztáji területet kiadni. A háztájihoz való jogot, valamint a háztáji terület mértékét a tsz-törvény és ennek alapján az alapszabályok is meghatározott munkavégzéshez kötik. A kötelező munkamennyiséget az alapszabályok túlnyomó többsége, férfiaknál 150, női tagoknál pedig 100 tízórás munkanapban határozta meg. Ha ezt teljesíti a tag, 800 négyszögöl háztájit kaphat. Aki ennél többet dolgozik, az nagyobb háztáji földre lesz jogosult. Mindez azt is jelenti, hogy háztáji terület címén 800 négyszögölnél kevesebb és 1600 négyszögölnél nagyobb földet kiadni egy-egy tagnak nem lehet. A munkavégzés után jogosult háztáji föld mértékébe be kell számítani a tag tulajdonában és tényleges használatában levő belterületet vagy zártkertet. Nem lehet viszont az ilyen területnél sem beszámítani a teleknek vagy kertnek épülettel elfoglalt részét, valamint a tényleges használattól függetlenül háromszáz négyszögöl nagyságú, a művelés alól kivett területet. A háromszáz négyszögöl általában udvar címén számolható le a háztáji területből. A háztáji föld mértékének meghatározásánál munkavégzésként kell figyelembe venni a tényleges ledolgozott munkanapokon túl, a betegségi segélyezésben részesített napokat, a fizetett szabadságon, vagy tanfolyamon töltött időt is. Mind a háztáji, mind az illetményföld személyhez kötött földhasználat. Gyakorlatilag tehát előfordulhat, hogy egy családon belül több tag is jogosult munkavégzése után háztáji földre. Lehetséges az is, hogy illetményföldre jogosult családtag is van. Egymás jogára hivatkozva sem a tagnak, sem az alkalmazottnak nem lehet jogosultságát megvonni vagy csökkenteni. Az alkalmazott illetményföldje is munkaviszonyhoz, vagyis munkavégzéshez kötött. A tsz-alkalmazott illetményföldjének mértéke azonban a tsz-törvény hatályba lépése óta megkötött munkaszerződések alapján, az azonos munkakörben foglalkoztatott tsz-tag jogosult háztáji területének felénél több nem lehet. A tsz-alkalmazottakon kívül illetményföld-juttatásra jogosultak még az állami gazdaságok dolgozói, a közép- és felsőfokú mezőgazdasági oktatási intézmények oktatói, a tanyai és falusi pedagógusok, gátőrök, útőrök, vasúti pályaőrök. Az ezekre vonatkozó szabályokat azonban nem a tsztörvény, hanem más jogszabályok tartalmazzák. Lakóankétok? A Salgótarjáni Ingatlankezelő Vállalat közölte, hogy ebben az évben Salgótarján több lakótelepén lakóankétot szervez. A kezdeményezés nem új. Két-három évvel ezelőtt már rendezett ankétokat a vállalat, ám ezek később elmaradtak. Az ez évi „felújítás” sikerre számíthat. A népfronttagok és a tanácstagok bevonásával a lakók kerekasztal-beszélgetésen elmondhatják panaszaikat, ugyanakkor a vállalat illetékesei válaszolnak: miben segíthetnek. r