Nógrád, 1970. március (26. évfolyam. 51-75. szám)
1970-03-28 / 74. szám
A szándékos rongálok ellen A habban, ahol lakom, valaki vagy valakik cigarettával kiégették a lift hívószerkezetének jelzésére szolgáló egyik lámpát Nyilvánalóan szándékos rombolás történt. A cigaretta parázsló egével szabályos lyukat „ estek” az elég vastag műanyagba, azután kitörték az egészet úgy, hogy most a ,,foglalt” jelzést csak sejteni lehet.Azóta is gondolkodom, mi vezette ezeket a szándékos rombolókat. Unatkoztak talán? Vagy ainnyiba nem tekintik a társadalmi tulajdont, hogy szántszándékkal kárt okoznak benne? Mindenesetre elszomorító. Az egyik lakó, amikor meglátta az oktalan rombolást, felháborodottan jegyezte meg. „Ha én észreveszem, akkorát ütök a kezére, hogy a jövőben elment volna a kedve az ilyen szórakozásoktól.” Dehát nem látta senki. Ez csak egy példa a sok közül. Hosszan lehetne sorolni, hogy mennyi kárt okoz az ilyen és hasonló szándékos rombolás- Mert ki érti, mi öröme telik abban valakinek, ha kiégeti a lift jelzőlámpáját, fölhasogatja az autóbuszok ülését, összekarcolja a frissen festett lépcsőházat, vagy kidobálja a villanyégőket? Soksok forintjába kerül ez az államnak — vagyis, mindannyiunknak —, amíg újra és újra pótolják a szándékosan tönkretett dolgokat. Számtalanszor napirendre kerülnek a park és a farongálók is. Szinte nincs olyan értekezlet, összejövetel, tanácskozás, ahol a felszólalók ne vetnék fel ezt a kérdést. És joggal. Hosszú évek keserű tapasztalatai győznek meg bennünket arról, hogy beszélni kell a meglevő értékek védelméről. Tavasz van- Ismét nehéz százezreket fordítunk a parkosításra, faültetésre. Kinek ne facsarodna el a szíve, amikor látja, hogy a tegnap frissen fölásott, fűmaggal elvetett, rendbehozott parkon keresztül-kasul lábnyomok vezetnek, vagy a kijelölt útra oda se figyelve, a járókelők össze-vissza járkálnak a parkon. Hányszor lehet látni derékba tört fiatal facsemetéket, amint koronájuk kókadtan hajol a földre. Annak mindenki örül, ha szép a város, szaporodik a zöldterület, lombosodnak a fák, virágok gyönyörködtetik a járókelőket. Ennek Salgótarjánban különös jelentősége van, egyrészt a szennyezett levegő, másrészt a város területének zsúfoltsága miatt. De ezeket a parkokat meg is kell védeni. Az a néhány parkőr — akik bizonyára nagyon becsületesen teljesítik kötelességüket — sajnos, nem képes erre a feladatra. Társadalmi üggyé kellene tenni a köztulajdon védelmét. Mindannyiunk ügye ez. Vigyázzunk arra, amit már létrehoztunk- Ehhez közös összefogásra van szükség. A múltkoriban az egyik városi tanácstag megszívlelendő javaslatot tett, érdemes elgondolkodni rajta. A tanácstag azt javasolja, fogjanak össze az iskolák tanulói, szervezzenek ők parkőrséget, figyelmeztessék a rendetlenkedő társaikat. A pedagógusok és az iskolák igazgatói minden bizonnyal egyetértenek ezzel a javaslattal. Jó lenne mielőbb hozzáfogni, hogy mire a városgazdálkodási üzem munkásai rendbehozzák a parkokat, a gyerekek „átvehessék” őrzésüket. El tudnék képzelni valamilyen versenymozgalmat is az iskolák között. Ebből mindenkinek csak haszna származnék. Szót kell ejteni azonban a felnőttek kártevéséről is. Mert nem minden esetben a gyerekek a bűnösek. Velük szemben az eddigieknél szigorúbb eljárásokat kellene foganatosítani. Senki ne menjen el közömbösen a szándékos rongálás mellett. Ez valamennyiünk érdekét szolgálja Cs. E. VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! NÖCSRÁD AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MA XXVI. ÉVF. 74. SZÁMÁRA: 80 FILLÉR 1970 MÁRCIUS 28., SZOMBAT 4 felszabadulási munkaversenyről jelentjük Eredmények a tanácsi iparban Felszabadulásunk közelgő évfordulóját a tanácsi ipar dolgozói, szocialista brigádjai és kollektívái is jó munkával köszöntik. A nemes versengéssel, az elért eredményekkel egyúttal már a Lenincentenárium és a tanácsok megalakulásának két évtizedes jubileumának méltó megünneplésére is készülnek a tanácsi vállalatok. E hármas évforduló jegyében tevékenykednek ezekben a hónapokban megyeszerte. A Balassagyarmati Ipoly Bútorgyár dolgozói számos vállalást tettek a termelékenység növelésére, az önköltség csökkentésére, a minőség javítására és a gyártmányválaszték bővítésére. A felajánlások nagymértékben hozzájárulnak ahhoz, hogy a vállalat idei termelési terveit maradéktalanul teljesíteni tudja. Nemcsak a gép mellett, a rajzasztaloknál is lelkes munka folyik: a műszakiak külön vállalásként egy új típusú szekrénysor terveit és prototípusát készítették el. Élénk érdeklődés tapasztalható a tömegszervezeti oktatások iránt: különböző tanfolyamokon 160, a műszaki továbbképzés keretében 30 dolgozó tanul a gyárban. A bútorgyár szécsényi telepén szintén nemcsak a munkások, de a műszakiak, az adminisztrációs munkakörökben és a raktárban dolgozók is beneveztek a felszabadulási munkaversenybe. Ennek eredményeként az előző év hasonló időszakához viszonyítva közel hárommillió forint többlettermelést értek el. Az eredményjavulás hatását a gazdasági mutatók is tükrözik, a verseny elősegítette a megrendelők igényeinek jobb kielégítését és a minőség javulását. Az év első három hónapjában különösen kiemelkedő munkát végzett a balassagyarmati gépműhely brigád, a szécsényi Zrínyi-, Törekvőbrigád és a Hámán Kató ifjúsági szocialista brigád. A szécsényiek hét brigádja közül hégy teljesítette a Szocialista brigád cím elnyerésének feltételeit. Az április 4-i ünnepségen a legjobb dolgozók között 10 kiváló dolgozó jelvényt, 12 kiváló dolgozó oklevelet és 75 ezer forint pénzjutalmat osztanak ki. A Nógrád megyei Nyomdaipari Vállalat termelését ebben az évben 1,7 millió forinttal kívánja növelni. A vállalat dolgozóinak a felszabadulási verseny sikeréért tett vállalásai e központi feladat köré csoportosíthatók. Az első két hónapban a vállalat szocialista és munkabrigádjai rendszeresen túlteljesítették a termelést, az időszakot 103 százalékos átlagos teljesítménnyel zárták. Több okos kezdeményezés látott napvilágot a papírhulladék feldolgozására, a forma előkészítésére és a gépi szedés hibaszázalékának csökkentésére. A jubileum tiszteletére a többi tanácsi vállalathoz hasonlóan a Nógrád megyei Nyomdaipari Vállalat is monográfiát állít össze a nyomda történetéről, negyedszázados fejlődéséről A jubileumi év jegyében Salgótarjánban tegnap délután ülést tartott a megyei úttörőelnökség. Az 1970/71- es oktatási év úttörőprogramjának és az úttörőszövetség huszonöt éves évfordulójának megyei rendezvényeit tárgyalták meg. A tervezet előirányozza a vezetők és az úttörőaktivisták felkészítését a jubileum méltó megünneplésére. A jubileumi év nemes célkitűzéseinek egyik jelentős területe az úttörő történeti gyűjtés, feldolgozás és értékelés. A mozgalom történetének és tárgyi dokumentumainak gyűjtését az Úttörők Történeti Bizottsága által közzétett pályázat alapján kívánják végezni. Napvilágot lát majd a megye úttörőmozgalmának története, egy háromnyelvű képes album, valamint az úttörőmozgalom egyes területeit feldolgozó gyűjteményes kötet. A jubileumi év legjelentősebb programjai az Ajándék a hazának elnevezésű gyermekakcióhoz kapcsolódnak. Ennek jegyében a megyei úttörőelnökség különböző pályázatokat hirdet meg a gyermekek, valamint az úttörővezetők és a pedagógusok részére. Mint az előterjesztő Szilasi András, a KISZ Nógrád megyei bizottságának titkára elmondta, vezetői konferenciákat, emléküléseket rendeznek. Jelentősnek ígérkeznek a járási, városi és megyei úttörőtalálkozók. Egyben a szécsényi járásban az idén megindított Felnőttek a gyermekekért elnevezésű mozgalom kiszélesítésére is számít a megyei úttörőelnökség-Az ülés további napirendi pontjaként Hódi Mihály számolt be az úttörővezetőképzés helyzetéről és feladatairól, majd Steib Pál a megyei ifjúvezetői tanács munkaprogramját ismertette, valamint a KISZ-es ifjúvezetők helyzetét, tevékenységét elemezte. yereségrészesedés a gépjavító A múlt évi gazdasági tevékenység eredményeként mintegy 22—23 napi keresetnek megfelelő nyereségrészesedés képződött a Pásztói Mezőgazdasági Gépjavító Vállalatnál. Az év során jelentős bérfejlesztés történt, s így most 12 napi keresetnek megfelelő összeget fizetnek a dolgozóknak nyereségrészesedés címén. A nyereséget a kollektív szerződésben meghatározott szempontok alapján osztják el a gépjavító állomások között. Mindenekelőtt az eredményes munkát vették figyelembe. Az az elv érvényesül, hogy amelyik gépjavító állomás „többet tett a közös kasszába”, most többet is kapjon vissza. A legeredményesebb munkát Kisterenyén végezték tavaly, s így most 31 napnak megfelelő napi keresetnek megfelelő nyereségrészesedést kapnak a dolgozók. Érsekvadkerten és vállalatnál Szécsényben 21—21, a tulmácsi és a pásztói állomáson pedig 20—20 napi bér a nyereségrészesedés összege. Természetesen mindezekből le kell számítani az év közben kifizetett béremelés összegét. A fizetésrendezés szinte valamennyi gépjavító állomáson számottevő volt. A nyereségrészesedést is figyelembe véve a gépjavító vállalatnál meghaladja a 24,5 ezer forintot az egy főre jutó átlagos kereset. Ez annyit jelent, hogy 866 forinttal növekedett minden dolgozó bére egy év leforgása alatt. Ismeretes, hogy a gépjavító állomásokon a múlt év második felében csökkentették a dolgozók munkaidejét. Áttértek a 44 órás munkahétre. De a személyi jövedelmek mindezek ellenére csaknem 700 forinttal emel Magyar cikk a Pravdában Hável József, az MTI tudósítója jelenti: A Szovjetunióban változatlan érdeklődés kíséri a magyar kultúra napjait. Pénteken a moszkvai belváros egyik hangulatos utcájában, a Petrovkán, a magyar és a szovjet Művelődésügyi Minisztérium képviselőinek jelenlétében megnyitt a magyar könyvhét. Ilku Pál művelődésügyi miniszter vezetésével a magyar kulturális küldöttség péntek reggel megérkezett Leningrádba. A szovjet sajtó továbbra is különleges figyelemmel fordul a felszabadulásának ünnepére készülő Magyarország felé. A Pravda pénteki száma közli Bálint Józsefnek, az MSZMP Központi Bizottsága gazdasági osztálya vezetőjének cikkét a magyar gazdasági reform megvalósításáról. (MTI) Mai számunkban: Formálódik a nyugati szárny (3. oldal) Opera és balett (4 oldal) Mátranovák és Szécsény vezet (7. oldal) Baleset a Karancs utcai átjárónál (8. oldal) Aláírták a magyar—bolgár együttműködési bizottság jegyzőkönyvét Apró Antal és Ivan Mihajlov miniszterelnök-helyettesek pénteken a Gundel Étteremben aláírták a magyar—bolgár gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési bizottság IX. ülésszakának jegyzőkönyvét. A március 25—27 közötti ülésszakon a magyar, illetve a bolgár delegációt a két miniszterelnök-helyettes vezette, s Apró Antal elnökölt. A bizottság áttekintette a két ország közötti gazdasági kapcsolatok fejlődését, s megállapította, hogy a közös erőfeszítések nyomán teljesítették az előző ülésszak határozatait. A bizottság munkacsoportjai több szakosítási, kooperációs és kölcsönös szállítási javaslatot dolgoztak ki a gépipar, a kohászat és a vegyipar területére, ami hozzájárult a két ország közötti áruforgalom bővüléséhez. A bizottság megállapította, hogy a két ország tervezőszervei az 1971—75. évi tervek egyeztetése során számos fontos kérdést megtárgyaltak, és kidolgozták az együttműködés továbbfelesztésének fő irányait. Ezzel meg kívánják teremteni a magyar és a bolgár népgazdaság szélesebb integrációjának feltételeit. A bizottság határozata szerint a népgazdasági tervek egyeztetését 1970 első félévének végéig be kell fejezni. A bizottság elégedetten állapította meg, hogy a műszaki-tudományos együttműködés sikeresen fejlődik a két ország között. Az ülésszakon jóváhagyták az úgynevezett általános feltételeket, amelyek az országos műszaki-fejlesztési bizottság és a bolgár testvérintézmény a tudományos és műszakifejlesztési állami bizottság között a műszaki-tudományos, továbbá a tervezésiszerkesztési együttműködést szabályozzák- Szovjet veteránok érkeztek hazánkba A budapesti majd a dunántúli és a felszabadító harcokban sokszor kitüntette magát az I. N. Rosszijanov tábornok vezette első szovjet gépesített gárdahadosztály. A Magyar— Szovjet Baráti Társaság meghívására a felszabadító harcok 32 résztvevője csütörtökön éjjel hazánkba érkezett. A szovjet veteránküldöttség vezetője A. N. Szolncev parancsnoki beosztásban harcolt. Tagja a delegációnak A. M. Kulnyev, felderítő gárdaőrmester, a Szovjetunió Hőse, aki a fasiszták által robbantásra előkészített legutolsó bácsi Duna-híd megmentéséért kapta magas kitüntetését. A vendégek között van A. Popov őrnagy, aki mint zászlóaljparancsnok harcolt Baracskától Fehérvárig és Balatonfüredig, Zsámbéktól Dunaújvárosig, azakkori Dunapenteléig vívott csatákban. M. Gicsenko őrnagy, a hadosztály tüzérségét vezette és a legnehezebb körülmények között is biztosította a harcoló csapatok fedezetét. Ezekben a harcokban esett el — sok más társával együtt — E. Ljasenko zászlóaljparancsnok is, akinek özvegye a veteránküldöttség tagjaként keresi fel férje sírját. A Fejér megyei pártbizottság és Tanács meghívásának eleget téve Budapestre érkezett I. Dempn sebész is, aki annak idején a harcoló egységek sebesültjeinek ellátásán kívül, a polgári lakosságnak egészségügyi ellátását is segítette. (MTI) kedtek.Keszeg a rétsági járás kis községe, Pest megye közeli szomszédja- A hajdani földbirtokos kastélyában most az óvoda és az iskola kapott helyet. (összeállításunk az 5. oldalon;