Nógrád, 1972. január (28. évfolyam. 1-25. szám)

1972-01-28 / 23. szám

VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK] AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TAN­ÁCS LAPJA XXVIII. ÉVF., 23. SZÁM ARA: 80 FILLÉR 1972. JANUÁR 28., PÉNTEK Hazaérkezett Prágából a magyar párt- és kormány­küldöttség Kádár Jánosnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottsága első titkárá­nak vezetésével csütörtökön hazaérkezett Prágából a Var­sói Szerződés politikai tanács­kozó testületének ülésén részt vett magyar párt- és kor­mányküldöttség. A küldöttség tagjai voltak: Fock Jenő, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a Minisztertanács elnöke és Péter János, kül­ügyminiszter, az MSZMP Központi Bizottságának tagja. A küldöttséget a Nyugati pályaudvaron Fehér Lajos, a Minisztertanács elnökhelyet­tese, Komócsin Zoltán és Nyers Rezső, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának titkárai, a Politikai Bizottság tagjai, Benkei András belügyminisz­ter, dr. Csanádi György köz­lekedés- és postaügyi minisz­ter, Pója Frigyes, a külügy­miniszter első helyettese, Gye­­nes András és Katona Ist­ván, a Központi Bizottság osztályvezetői fogadták. Jelen volt a fogadtatásnál Frantisek Dvorsky, a Csehszlovák Szo­cialista Köztársaság budapesti nagykövete is. (MTI) Ö­tven eire város Salgótarján Együttes ünnepi ülés a megyei művelődési központban Salgótarján ünnepel. Pontosan tíz órakor hangzott fel tegnap délelőtt a város szignálja a József Attila Megyei Művelődési Központ alkalomra feldíszített nagytermében. Az ün­nepélyes akkordokkal kezdődött meg Salgótar­ján várossá nyilvánítása ötvenedik évforduló­ja tiszteletére a városi pártbizottság, a KISZ városi bizottsága, a város tanácsa, és a Haza­fias Népfront városi bizottsága együttes ün­nepi ülése.­­ A tegnapi napon sokan látogattak Nógrád megye székhelyére, Salgótarjánba, hogy ve­lünk együtt ünnepeljenek. Az együttes ülés elnökségében foglalt helyet Brutyó János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi El­lenőrző Bizottságának elnöke, városunk or­szággyűlési képviselője, Jakab Sándor, a Központi Bizottság tagja, a KB osztályveze­tője, Jedlicska Gyula, a Központi Bizottság tagja, a megyei pártbizottság első titkára, Pothornik József, a Központi Bizottság tagja, a Nógrádi Szénbányák Vállalat igazgatója, Tarcsay Tibor vezérőrnagy, Solymosi Jó­zsef vezérőrnagy, Szilágyi Lajos, az Építés­ügyi és Városfejlesztési Minisztérium minisz­terhelyettese, Buda Gábor, a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának elnökhelyettese. Ott ül­tek az elnökségben a megyei és a városi pártbizottság, a megyei és a városi tanács, a tömegszervezetek vezetői, Salgótarján nagy­üzemeinek, intézményeinek, szocialista bri­gádjainak kiváló munkásai, társadalmi éle­tünk képviselői.­­ Részt vettek az együttes ülésen és együtt ünnepeltek a nógrádiakkal kedves szovjet és csehszlovák vendégeink is. Az elnökségben foglalt helyet Jevgenyij Alekszejevics Zale­­szov, Kemerovo város tanácselnöke, a szov­jet delegáció vezetője, Vlagyimir Makszimo­­vics Koloszov, a Szocialista Munka Hőse, la­katos brigádvezető. Koloman Viglassky, a Szlovák Kommunista Párt Besztercebányai járási Bizottságának titkára, a közép-szlová­kiai delegáció vezetője és Jozef Mikus, Besz­tercebánya város tanácselnöke. A jelenlevő kedves vendégeket Devcsics Miklós, a városi pártbizottság első titkára köszöntötte,­­ majd felkérte Jedlicska Gyula elvtársat ünnepi beszéde megtartására. Jedlicska Gyula beszéde r — Tisztelt ünneplő közön­ség! Kedves elvtársak! Vendé­geink! Barátaink! — kezdte beszédét Jedlicska elvtárs. — ötven éve annak, hogy 1922. január 27-én délelőtt kilenc órakor az acélgyári Olvasó Egy­let nagytermében alakuló ülést tartott Salgótarján rendezett tanácsú város képviselőtestü­lete. — Városok általában nem létesülnek, a városok szület­nek. Székesfehérvár ebben az évben ünnepli fennállásának ezeréves történetét, Pest-Bu­da az egyesülésének századik évfordulóját. A mi városunk nem született, szinte a semmi­ből jött létre. Nem fejlődött, hanem szinte ugrásszerűen alakult ki, múlt, tradíciók, kultúra, értelmiség, városi életmód nélkül. — Kialakulásakor a kapita­lizmus városa, a kizsákmá­nyolt munkás városa. A bur­zsoázia nem otthont teremtett magának, nem várost, csalá­di tűzhelyet épített, hanem vagyont szerezni jött ide. Kik ültek ötven évvel ezelőtt a képviselőtestület székeiben? A Rimamurányi Részvény­­társaság, a Kőszénbánya Rt., a salgótarjáni takarék képvi­selői, földbirtokosok, és így tovább. Igaz, három meghí­vót küldtek a munkásság kép­viselőinek is, Hraskó Károly­­nak, Oczel Jánosnak, Priska Dezsőnek. De ezek az elv­társak tanácsköztársasági múltjuk miatt internálva vol­tak, s már csak emiatt sem jelenhettek meg az ünnepsé­gen. • Mi teremtett itt várost a kopár dombok övezte, víz­mosás most a szűk medrében a völgynek? Laktak itt embe­rek már kétezer-ötszáz évvel ezelőtt. Megfordultak erre a szkíták, kelták, dákok, hunok és germánok, avarok és szlá­vok. Jártak ezeken a földeken a tatárok, törökök, habsbur­­gok katonái. Mégsem terem­tődött számottevő település Salgótarján Nógrádnak még a múlt század közepén is csak egy kis községe volt a sok közül. — Ami várost teremtett a faluból, az az erő, a szén. A szén, az ipar kenyere, a feke­te gyémánt, az energiát adó, éltető erő. Energia, gőz az iparnak, meleg és világosság a családi otthonoknak. — A nógrádi tájakon a szén szülte a vasutat, a vasat, majd az üveget. És mindez megte­remtette a munkásosztályt. A csilléseket, vájárokat, öntőket, üvegfúvókat. — Ezen a napon emléke­zünk a kemény és kegyetlen harcokra. Egyrészt az ember és a természet között, más­részt a proletariátus és a bur­zsoázia, a munka és a tőke között, amelyből keserves küzdelem után a proletariátus került ki győztesen. — Tisztelt ünneplő közön­ség! Vendégeink! Barátaink! — Évszámokat bőven tu­dunk felsorakoztatni- Az em­lékezés dátumait, amelyek egyet jelentettek a kenyér­ért, a nyolcórás munkáért, a több bérért, jobb lakásért, a proletárhatalomért folyta­tott harcban. 1867 az első bányászsztrájk, amelyet köve­tett a többi­ katonaság. Csendőrség szállt szembe a kenyeret követelő munkások­kal. Eldördült az első sor­tűz és életét vesztette Targos Árpád, a megye első munkás­­mozgalmi hősi halottja. A harcok eredményeként vilá­gossá válnak az osztálycélok, megteremtődik a harc fő esz­köze és irányítója, a párt. 1917. szeptemberében az első győzelmes sztrájk, amelynek jelentősége túlnő Salgótar­ján határain. 1918. decem­berében Salgótarjánban járt Kun Béla, és megalakul a Kommunisták Magyarországi Pártjának helyi­ szervezete. — 1919. március 21. a Ta­nácsköztársaság győzelme. Az ezt követő százharminchárom nap városunknak is legcsillo­góbb napjai közé számít- Fegyverbe áll a munkásság, védeni a proletárdiktatúrát. Vörös munkásezred alakul. Elhangzik a jelszó: ,,A salgó­tarjáni szén nélkül a prole­tárdiktatúra tarthatatlanná válik- Rajtunk a Tanácskozz társaság vigyázó szeme!” Sal­gótarján pedig megvédte ön­magát. Hősök születtek, so­kan ma is névtelenek. S a megízlelt szabadság után a bukás még fájdalmasabb. 1919. után üldözés, illegalitás, fehérterror, a munkanélküli­ség és a fasizmus gyalázatos háborújának nehéz esztendei következtek. De a párt él és harcol. Nem alkusznak a munkások sem. Tüntetések, sztrájkok követik egymást. Végül a fegyveres harc a fa­sizmus ellen, 1944-ben Nógrá­di Sándor partizáncsoportja harcol ezen a vidéken, a ka­­rancslejtősi ellenállók, a ve­lük együtt küzdő százak és ezrek történetét nem felejt­jük. Beszéde további részében Jedlicska Gyula így folytatta: — Salgótarján a kolóniák városa lett. Kenyeretlen, sá­ros, füstös Tarján- Víz nélkü­li és csatornázás nélküli vá­ros. A Horthy-korszak ne­gyedszázada szenvedést, nyo­mort és nagyon-nagyon sok tennivalót hagyott ránk. Volt is városunk, meg nem is­ Mert Salgótarján nem volt valóban város. 1944. karácsony estéjén a Forgács utcán vé­gigvágtató kozák annyit je­lentett, hogy a régi rend urai eltakarodtak, a Vörös Hadse­reg katonái számunkra is elhozták a szabadságot. Sal­gótarján pedig élni tudott a szabadsággal. — Mindenekelőtt az életet kellett újrateremteni. Mert a város kifoszva, a vasút fel­szabdalva, az üzemek romok­ban hevertek, a bányák víz alatt. Dolgozni, újjáépíteni kellett, de most már nem másnak, hanem magunknak. — Salgótarján a legelsők között ad ismét szenet, villa­mos áramot az országnak. Elő­kerülnek az elrejtett gépek, megkezdődik a vasútépítés, és földet osztanak. Közben a város szavaz a Magyar Kom­munista Pártra. 1947-ben ti­zenötezer munkás ünnepli nagygyűlésen a kommunista párt választási győzelmét­ És a választási nagygyűlés táv­iratot küldött Kádár János elé­(Folytatás a 3. oldalon.) H­íj»ér­éssel fogadták a laftáás intézked­éseket A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: a Miniszter­­tanács csütörtökön ülést tar­tott. Fock Jenő, a kormány el­nöke tájékoztatta a Minisz­tertanácsot a Varsói Szerző­dés politikai tanácskozó tes­tületének prágai üléséről és a magyar küldöttség tevékeny­ségéről. A kormány a beszá­molót jóváhagyólag tudomá­­sul vette. Vályi Péter, a Miniszterta­nács elnökhelyettese tájékoz­tatást adott a Kölcsönös Gaz­dasági Segítség­ Tanácsa Vég­rehajtó Bizottságának Moszk­vában, január 18. és 20. kö­zött megtartott ülésszaka munkájáról. A tanácskozás részvevői megvitatták a szo­cialista gazdasági integráció komplex programjának telje­sítésével kapcsolatos kérdése­ket. A Minisztertanács megelé­gedéssel vette tudomásul, hogy a barátság és az egyet­értés légkörében lezajlott ülés­szakon elfogadott határozatok hozzájárulnak a KGST-tagor­­szágok sokoldalú gazdasági kapcsolatainak fejlesztéséhez. A kormány megtárgyalta az építésügyi és városfejlesztési miniszter jelentését a lakás­építés fejlesztéséről, a lakás­elosztás és a lakbérek új rendszeréről szóló határoza­tok végrehajtásáról. A jelen­tés megállapítja: az állami rendelkezéseket és a végre­hajtási intézkedéseket, a la­kosság megértéssel fogadta. A Minisztertanács a jelen­tést jóváhagyólag tudomásul vette és határozatában utasí­totta az építésügyi és város­­fejlesztési minisztert,­ vala­mint a­­ pénzügyminisztert, hogy továbbra is kísérjék fi­gyelemmel az új lakásügyi jogszabályok végrehajtását. A kormány ezután egyéb ügyeket tárgyalt. (MTI) Delegáció utazott Helsinkibe a BET elnökségi ülésére Csütörtökön Helsinkibe uta­zott a magyar békemozgalom küldöttsége, amely részt vesz a Béke-világtanács elnöksé­gének péntekre összehívott ülésén. A magyar delegációt Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsá­nak, valamint az Európai Biztonság és Együttműködés Magyar Nemzeti Bizottságá­nak elnöke vezeti. A küldött­ség tagjai: Darvasi István, az Országos Béketanács alelnöke, a Magyar Hírlap főszerkesz­tője és Sebestyén Nán­dorné, az OBT főtitkára. Búcsúzta­tásukra a Ferihegyi repülőté­ren megjelent Bencsik István, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára, Pethő Tibor, az Országos Béketa­nács alelnöke és Esztergá­lyos Ferenc, a Külügyminisz­térium főosztályvezetője. Több napos tanácskozás lesz a film fővárosban a BVT elnökségének kibővített ülése: megtárgyalják a békevilág­­mozgalom 1972. évi munka­tervét és akcióprogram­j­át. (MTI) Biszku Béla a munkásőrség jubileumi ünnepségén la, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagja Cseterki Lajos, az Elnöki Tanács tit­kára, dr. Horváth István, a KISZ központi bizottságának első titkára. Jelen volt B. P. Ivanov vezérezredes is, a szovjet déli hadseregcsoport parancsnoka. A Himnusz hangjai, majd­­ Major Tamás Kossuth-díjas színművész szavalata után Ruzsbatzky László, a mun­kásőrség budapesti parancs­noka üdvözölte az ünnepség­re egybegyűlteket. Ezt követő­en Papp Árpád vezérőrnagy, a munkásőrség országos pa­rancsnoka mondott ünnepi beszédet. Testületünk születésének 15. évfordulóját ünnepeljük, ha visszatekintünk a megtett út­ra, nem felejthetjük el, hogy fejlődésünk a párt politiká­jától elválaszthatatlan. A mi eredményeinknek is pártunk helyes politikája a­ forrása. A munkásőrség ereje léte, pers­pektívája egyaránt abban van, hogy a párt helyes politikájá­nak alapján áll, amely a bi­zalomra épül. Felszólalt az ünnepségen Biszku Béla is, aki az MSZMP Központi Bizottsága nevében köszöntötte a jubiláló mun­kásőrséget, és egyben tolmá­csolta Kádár Jánosnak, az MSZMP Központi Bizottságá­­­ga első titkárának elvtársi üdvözletét, legjobb kívánsá­gait. A munkásőrség megalakulá­sának 15. évfordulója alkal­mából a testület országos pa­rancsnoksága, pártbizottsága és budapesti parancsnoksága csütörtökön délután műsoros ünnepséget rendezett a vasas szakszervezet székházának dísztermében. Részt vett az ünnepi eseményen Biszku Bé­

Next