Nógrád, 1977. március (33. évfolyam. 50-76. szám)
1977-03-05 / 54. szám
Ifjúsági aktívaértekezlet a néphadseregben Pénteken Budapesten megtartották a magyar néphadsereg ifjúsági aktívaértekezletét. A katonafiatalok tanácskozásán részt vett dr. Maróthy László, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KISZ kb első titkára. Kárpáti Ferenc vezérőrnagy, politikai főcsoportfőnök, honvédelmi miniszterhelyettes mondott megnyitó szavakat, majd Czinege Lajos vezérezredes, honvédelmi miniszter összegezte a hadseregben folyó ifjúságpolitikai munka eredményeit, hasznosítható tapasztalatait. Az előadói beszédet követő eszmecserében felszólalt dr. Maróthy László is. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a KISZ központi bizottsága nevében köszöntötte az aktívaértekezlet részvevőit A felszólalásokból — mint ahogy itt, a néphadsereg aktívaértekezletén is — kicsendült: az új generáció tudja a helyes ,.sorrendet”, előbb a kötelességek, s azok teljesítése után a jogok — mondotta többek között. Dr. Maróthy László a néphadseregben tevékenykedő ifjúkommunisták eredményeit méltatva rámutatott: munkájuk tartalmának igazi minőségi mutatója, hogy a különböző, a parancsnoki elismerésekben részesülők 80 százaléka a KISZ-tagok sorából kerül ki. Mutassanak továbbra is példát a harci és a politikai kiképzésben, a testedzésben, járjanak élen továbbra is a közhasznú társadalmi munkákban, társaik segítésében. Nyugati hűhó az emberi jogok körül Alekszej Petrov, a TASZSZ politikai hírmagyarázója írja: Abban a rágalomhadjáratban, amely az emberi jogok ürügyén most több nyugati országban a Szovjetunió és más szocialista országok ellen kibontakozott, gyakran az európai biztonsági és együttműködési értekezlet záróokmányára és különösen az emberi jogok tiszteletben tartásának elvére hivatkozva próbálják igazolni a Bukovszkij és Amalrik típusú renegátoknak nyújtott pártfogást. E nyilatkozatok nyilván az emberek tájékozatlanságára számítanak. A nyugati országok többségében az átlagemberek nem ismerik a záróokmány tartalmát. A helsinki záróokmány kimondja: az értekezleten részt vevő államok fajra, nemre, nyelvre és felekezetre való tekintet nélkül tiszteletben fogják tartani az emberi jogokat és az alapvető szabadságjogokat, beleértve a gondolkodás, a lelkiismeret, a vallás és a meggyőződés szabadságát, ösztönözni és fejleszteni fogják a polgári politikai, gazdasági, szociális, és egyéb jogokat amelyek a személyiség méltóságából következnek és lényegesek a személyiség szabad és teljes értékű fejlődése szempontjából. Az emberi jogokról szóló zárótétel kimondja: az államok oly’ módon teljesítik ilyen irányú kötelezettségeiket, ahogy azt a nemzetközi egyezményekben leszögezték. Ezek a szerződésjellegű nemzetközi dokumentumok pontosan és konkrétan meghatározzák az állampolgárok jogait és azokat a kereteket amelyek között ezek a jogok megvalósíthatók. A Szovjetunióból kiebrudalt renegátok, akik egyébként köztörvényes bűnözők voltak, többször konfliktusba kerültek a szovjet társadalommal, társadalomellenes cselekedeteket követtek el. A záróokmány továbbá kimondja, hogy a benne foglalt valamennyi elvet ,,egyformán és maradéktalanul alkalmazni fogják, minden elv interpretálásánál figyelembe veszik a többi elveket”. Ez az igen fontos tétel azt jelenti, hogy az emberi jogok elvét a többi elv figyelembevételével, egyebek között a szuverenitás és a belügyekbe való be nem avatkozás elvét tiszteletben tartva kell interpretálni. A szuverenitás elve pedig előírja, hogy az értekezleten részt vett államok „tiszteletben tartják majd egymásnak azt a jogát, hogy szabadon válassza meg és fejlessze tovább politikai, társadalmi, gazdasági és kulturális rendszerét, csakúgy mint azt a jogát, hogy megszabja törvényeit és adminisztratív szabályait.” Mindezek fényében hogyan értékelhető egyes nyugati személyiségeknek az az igyekezete, hogy pártfogásukba vesznek olyan embereket, akik fellépnek a szovjet nép saját országában teremtett szocialista társadalmi rendszere ellen, a szovjet társadalom törvényei ellen? Beavatkozás ez a Szovjetunió belügyeibe, amivel megsértik a záróokmányt és a benne foglalt elveket. A záróokmány értelmében a a küszöbönálló belgrádi találkozó célja az lenne, hogy eszmecserét folytassanak az értekezleten részt vett államok kapcsolatainak javításáról, az európai biztonság megszilárdításáról, az együttműködés fokozásáról és az enyhülési folyamat fejlesztéséről. Erre az eszmecserére persze mindenki úgy készül, ahogy jónak gondolja, de azok, akik a Bukovszkijféle egyének segítségével készülnek a belgrádi találkozóra, vajon mit gondolnak, mivé válhat ez a találkozó, ha az államok képviselői ilyen poggyásszal utaznak oda? A helsinki értekezlet részvevői megerősítették, hogy hűek a béke, a biztonság, az igazságosság ügyéhez, s fejleszteni kívánják a baráti kapcsolatot és az együttműködés folyamatát Mélyértelmű, bölcs szavak ezek. Nem szabad soha többé megismétlődnie a múlt háborús tragédiának. Erre a felelősségre mindenkinek gondolnia kell. Gondolnia kell elsősorban azoknak az államférfiaknak és politikusoknak, akik meghatározzák államuk politikáját — hangsúlyozza végül a TASZSZ politikai hírmagyarázója. Tárgyal az iraki—magyar vegyes bizottság Az INA iraki hírügynökség jelentése szerint Bagdadban folytatódott az iraki— magyar gazdasági és műszakiegyüttműködési vegyes bizottság tárgyalása. A tanácskozáson részt vevő Iraki küldöttséget Hasszán Ali belkereskedelmi és ügyvezető külkereskedelmi miniszter, a magyar küldöttséget dr. Szekér Gyula, miniszterelnök-helyettes vezeti. A vegyes bizottság megvizsgálta a kereskedelmi, ipari, mezőgazdasági, kőolajipari és szállítási kérdések megvitatására korábban alakított öt albizottság munkáját. Foglalkozott Irak és Magyarország gazdasági együttműködésének fejlesztésével és kereskedelmük növelésével is. (MTI) 2 NÓGRÁD — 1977. március 5., szombat Hazánkba érkezik a csehszlovák külügyminiszter Pója Frigyesnek, a Magyar Népköztársaság külügyminiszterének a meghívására Bohuslav Chnoupek, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság külügyminisztere március 7- én hivatalos, baráti látogatásra a Magyar Népköztársaságba érkezik. (MTI) Ünnepeltek a vasasok (Folytatás az 1. oldalról) és a világ különböző országaiban folytat a munkásság a kapitalista kizsákmányolással és jogtiprással szemben. Szakszervezetünk magáénak vallotta és vallja a nemzetközi munkásság közös céljait és érdekeit. Ezért nagy megtiszteltetésnek tartjuk és őszintén örülünk neki, hogy a centenáriumi ünnepségekre szóló meghívásunkat 18 európai ország 27 szakszervezeti szövetsége fogadta el. A munkásgyűlés szónoka végül utalt a centenáriumi ünnep kapcsán kibontakozott országos munkaversenymozgalomra, amely erős szálakkal kötődik a Nagy Októberi Szocialista Forradalom Bő. évfordulójának megünnepléséhez. Szavait így fejezte be: Szocializmust építő hazánkban minden, amit teszünk, a dolgozó emberért van. Méltóan akkor köszönthetjük a centenáriumot, ha szocialista jelenünk és jövőnk következetes építésével, cselekvési és szervezeti egységünk növelésével tőlünk telhetően mindent megteszünk szép hazánk, a szocialista Magyarország építéséért. Az ünnepi beszédet követően az osztrák vendégek nevében Michael Zagenmeister titkár, a delegáció vezetője, a ciprusiak nevében pedig Michaelis Prokopiu, főtitkár, a delegáció vezetője, köszöntötte, a munkásgyűlést. A munkásgyűlés után Szilágyi Dezső, a kohászati üzemek pártbizottságának titkára megnyitotta azt a kiállítást, amely fényképeken mutatja be a vasasszakszervezet százesztendős történetét, a vasasok évszázados küzdelmét. Az ünnepség folytatásaként a külföldi delegációk részvevői, a vendégek, s a kohászati üzemek vezetői, a vasasveteránok baráti beszélgetésen emlékeztek a vasasszakszervezeti mozgalom nagy eseményeire. P. A. Márciusban tartják „a világ legnagyobb parlamenti választásait”. A színhely India, ahol több mint 320 millió ember járul az urnák elé, hogy megválassza a Lak Sabha, az indiai parlament képviselőházát. A márciusi erőpróbát nem sokkal később két újabb választás is követi. Először a nemrég elhunyt köztársasági elnök helyére választanak új államfőt. A választás közvetett: a hatalmas ország egyes államaiban levő helyi parlamentek, valamint a központi parlament megbízottai választják meg az állam közjogilag első emberét. Ezt követően az egyes államok helyi parlamentjeit is megválasztják A három erőpróba közüi a legfontosabb persze a mostani : a Lak Sabha-választások. Indiában meglehetősen kiélezett helyzetben kerül sor a parlamenti választásokra, Indira Gandhi miniszterelnök a kormányon levő Kongresszus Párt vezetője 19 hónappal ezelőtt meghirdette a rendkívüli állapotot. Ez különleges jogokat biztosított a kormány számára és az angol szisztémától örökölt, nyugat-európai értelemben vett polgári szabadságjogok egy részét felfüggesztette. Indira Gandhinak volt bátorsága feltenni a hatalmas ország egész életének talán legfontosabb kérdését. Azt, hogy a világ egyik legszegényebb országát, amelyben a gazdasági hatalom továbbra is a tőke kezében van, s ahol az emberi élet alapvető gondjaival kell megküzdeni — lehet-e egyáltalában a burzsoá demokrácia elvei szerint eredményesen kormányozni. A miniszterelnöknek ez a döntése óhatatlanul kiélezte kapcsolatait a hazai tőkésekkel, valamint a középpolgárság és értelmiség egy részével. Ezzel egy időben Indira Gandhi a kapitalista (mindenekelőtt az amerikai) sajtó vad támadásainak középpontjába került. Aligha kétséges, hogy Indira Gandhi és vele a Kongresszus Párt megnyeri a választásokat. A legszélesebb indiai tömegek szemében továbbra is Indira Gandhi az egyetlen általánosan ismert és becsült politikai vezető. Az ő személyével és az általa képviselt politikával szemben továbbra sincs nemzeti méretű alternatíva. Nem mindegy természetesen, hogy Indira Gandhi és a Kongresszus Párt milyen arányú, milyen méretű győzelmet arat. A választásokon 542 mandátum sorsa dől el. 1971-ben, politikai tömegbefolyásának csúcspontján. Indira Gandhi és a Kongresszus az akkori 518 mandátumból 350-et szerzett meg, de a szavazatoknak csak kedvesebb mint 44 százalékát kapta meg. A mostani választáson a miniszterelnöknek és pártjának legalább 300 mandátumra van szüksége ahhoz, hogy szabad kezet kapjon elképzeléseinek megvalósításához. Így voltaképpen a győzelem aránya a márciusi választás igazi politikai kérdése. Indira Gandhi ellen már 1971 táján összefogott a Kongresszus Pártnak a burzsoáziával leginkább összefonódott jobbszárnya, az úgynevezett szindikátus. Ennek a pártból kiszakadt szárnyak az élén akkor is és ma is egy volt miniszterelnök-helyettes, az immár nyolcvanéves Deszai áll. Most ez a csoport néppárt néven tömörülést szervezett, s belevonta a szélsőséges hindu jobboldali párttól kezdve a jobboldali szociáldemokratákon át a maoista csoportokig mindazokat a szervezeteket, amelyek Indira Gandhi megbuktatását tekintik politikai céljuknak. A tömörülés azonban csak akkor vált igazán veszélyessé, amikor Dzsagzslvan Ram, a kormány egyik veterán tagja röviddel ezelőtt hirtelen kilépett a pártból, szembefordult Indira Gandhival és „Demokratikus Kongresszus” néven ellenzéki pártot alakított, ő — éppen mert Indira Gandhi jobbkeze volt — országosan eléggé ismert politikus ahhoz, hogy esetleg számottevő választórétegeket szakíthasson le a miniszterelnök pártjáról. Országosan a választások eredményére aligha lesz hatással, mégis, káros az a vita, amely az Indiai KP és Indira Gandhi pártja között bontakozott ki. Az IKP — miközben a kormánypolitika bizonyos következetlenségeit bírálta — támogatta Indira Gandhi politikájának fővonalát a belpolitika és a nemzetközi élet legfontosabb kérdéseiben A miniszterelnöknő azonban közvetlenül a választások kiírása előtt szükségesnek tartotta, hogy elhatárolja magát az Indiai EP- től. Lépése mindkét fél helyzetét gyengíti és bonyolítja, összefoglalva: Indira Gandhi választási többségének mértéke mutatja majd meg, hogy teljes, vagy a jelenleginél korlátozottabb mozgási szabadsággal folytathatja-e az indiai kormány azt a politikát, amely eddig megfelelt a haladó erők érdekeinek. (1 -e) India választások előtt A szocialista országok kommunista és munkáspártjai KB-titkárainak tanácskozása 1977. március 2—3-án Szófiában tanácskozást tartottak a szocialista országok kommunista és munkáspártjai központi bizottságainak a nemzetközi és ideológiai kérdésekkel foglalkozó titkárai. A tanácskozáson részt vettek: A Bolgár Kommunista Párt részéről: Grisa Filipov, a Politikai Bizottság tagja, a KB titkára és Alexandr Kilov, a Politikai Bizottság tagja, a KB titkára; Csehszlovákia Kommunista Pártja részéről: Vasil Dilak, az elnökség tagja, a KB titkára és Josef Haviin, a KB titkára; a Kubai Kommunista Párt részéről: Antonio Perez Herrero, a KB titkárságának tagja; a Lengyel Egyesült Munkáspárt részéről: Jerzy Lukaszewicz, a Politikai Bizottság póttagja, a KB titkára és Ryszard Frelek, a KB titkára; a Magyar Szocialista Munkáspárt részéről: Óvári Miklós, a Politikai Bizottság tagja, a KB titkára, Gyenes András, a KB titkára. Győri Imre, a KB titkára, a Mongol Népi Forradalmi Párt részéről: Szandagijn Szoszorbaram, a KB titkára, a Német Szocialista Egységpárt részéről: Kurt Hager, a Politikai Bizottság tagja, a KB titkára, Hermann Axen, a Politikai Bizottság tagja, a KB titkára, Werner Lambert, a Politikai Bizottság tagja, a KB titkára, a Román Kommunista Párt részéről: Cornel Burtica, a Politikai Végrehajtó Bizottság tagja, a KB titkára, a Szovjetunió Kommunista Pártja részéről: Borisz Ponomarjov, a Politikai Bizottság póttagja, a KB titkára, Konsztantyin Katusev, a KB titkára és Mihail Zimjanyin, a KB titkára. A tanácskozás munkájában részt vettek a testvérpártok központi bizottságainak osztályvezetői és osztályvezető-helyettesei is. A tanácskozás részvevői kicserélték az eszmei-politikai és a propagandamunkában szerzett tapasztalataikat, szem előtt tartva a pártkongresszusaik óta eltelt időszakban hozott határozatokat. Megelégedéssel szóltak az ideológiai együttműködés fejlődéséről és az ideológiai munkáról tartott tapasztalatcseréről. Véleménycserét folytattak azokról a rendezvényekről, amelyeket a testvéri országokban a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója alkalmából szerveznek. Október évfordulója lehetővé teszi, hogy még átfogóbban és szemléletesebben kifejezésre jusson a szocializmus vívmányainak világtörténelmi jelentősége, a béke és a társadalmi haladás biztosításában betöltött szerepe. E dicső évforduló, valamint a testvéri pártok és népek életében más fontos évfordulók és események megünneplése elősegíti, hogy az októberi forradalom nagy eszméi tovább terjedjenek az egész világon. Hozzájárul a béke, a szabadság és a népek függetlensége október által meghirdetett és a testvérpártok által megvalósított lenini eszméinek népszerűsítéséhez. Jól szolgálja azt a propagandát, amely bemutatja a szocialista országoknak az új társadalom építésében elért kiemelkedő eredményeit, békeszerető külpolitikájukat, a fegyverkezési hajsza ellen, a leszerelésért, a nemzetközi biztonságért és együttműködésért vívott következetes harcukat. A tanácskozás résztvevői hangsúlyozták a tömegtájékoztató eszközök fontos szerepét abban a harcban, amelynek célja, hogy a helsinki európai biztonsági együttműködési értekezleten részt vett valamennyi állam maradéktalanul és következetesen megvalósítsa az értekezlet záró-okmányában rögzített elveket és megállapodásokat, s biztosítsák a kedvező feltételeket a belgrádi találkozó előkészítéséhez és megrendezéséhez. Ez a találkozó arra hivatott, hogy pozitívan és építően hozzájáruljon a béke és az európai biztonság megszilárdításához. A tanácskozás részvevői fontosnak tartják a Varsói Szerződés tagállami politikai tanácskozó testületének bukaresti értekezletén, valamint az európai kommunista és munkáspártok konferenciáján elfogadott dokumentumok széles körű népszerűsítését! Az értekezleten leszögezték, hogy erélyesen le kell leplezni az antikommunizmust és vissza kell verni a szocialista országok ellen, az imperialista körök által szervezett kampányt. Ezek a körök megpróbálják eltorzítani a szocialista országok bel- és külpolitikáját, beavatkoznak ezen országok belügyeibe, ami ellentmond az európai biztonsági és együttműködési értekezlet záróokmánya betűjének és szellemének. A szófiai találkozó az internacionalista szolidaritás, az egyenjogúság szellemében, tárgyszerű, baráti légkörben zajlott le. (MTI) külügyminiszteri konferencia Kairóban Kairóban folyik az arab és afrikai országok külügyminisztereinek tanácskozása. A mintegy 60 miniszter a közeljövőben megrendezendő államfői csúcs előkészítésére gyűlt össze 1