Nógrád, 1982. május (38. évfolyam. 101-125. szám)
1982-05-23 / 119. szám
Fenékpuszta régészetünk kincstára A fenékpusztai római erőd a Balatonba ékelődő földnyelvre épült. Hajdan a mainál sokkalta kiterjedtebb vízfelület vette körül, kitűnő védelmet nyújtva így az ott lakóknak. Ez az erősség — ókori nevén: Lacus Pelsó — védte, ellenőrizte a Balaton egykor legfontosabb átkelőhelyét, megrövidítve így a Rómába vezető főutat. Kulcsfontosságú hely volt, urai a környék feletti hatalmat is mindenkor gyakorolhatták. Nem véletlen, hogy másfél ezer évvel ezelőtt a keleti gótok királya, Thiudimer is Fenékpusztát választotta székhelyként. Hódításra nevelt fia, a későbbi Nagy Theodorik talán éppen a lenyűgöző, hatalmas víztükröt látva* kezdte el •lőni világhódító álmait Ha hihetünk a gótok történetírójának, Jordanesnek —, s a kutatók is jól értelmezik sorait —, akkor Nagy Theodorik itt, a Balaton mellett született Erre, s a történetkutatás más rejtélyeire is keresik a választ a régészek Fenékpusztán, valamint a környező területeken. A Balaton nyugati partja az előkerült leletek tanúsága szerint — a csiszoltkő-korszaktól napjainkig állandóan lakott volt. Nem véletlenül fordult a régészek figyelme erre a területre. A fenékpusztai római emlékekről Rómer Flóris már 1861-ben beszámolt SZOVJET—MAGYAR EGYÜTTMŰKÖDÉSSEL A keszthelyi Balatoni Múzeum volt igazgatója, dr. Sági Károly 1947-ben kezdte el a területen az ásatásokat 1970-től a Művelődési Minisztérium támogatásával indult meg Fenékpusztán a nagyobb arányú feltárómunka. 1976-tól pedig — dr. Erdélyi István vezetésével — a Magyar Tudományos Akadémia régészeti intézete irányítja az ásatásokat, s ebbe dr. Valerij Tyitov régész vezetésével négyfős szovjet kutatócsoport is bekapcsolódott (Ezzel párhuzamosan Majákiban, a Don-kanyarban magyar régészek bevonásával honfoglalás kori ásatásokat végeznek.) A háború végén a keszthelyi múzeum anyaga megsemmisült, s mivel a gyűjtemény java része régészeti leletekből állt, kézenfekvő volt, hogy ennek pótlására Fenékpusztán ismét meg kell kezdeni az ásatásokat. A munka az ókeresztény bazilika feltárásával indult. Ezt még a rómaiak építették, de a honfoglalók is használták. Sági Károlyt itt az a kérdés foglalkoztatta elsősorban, hogy a nagyon magas szintű római kultúra miként hatott az ide települt magyarságra. Régészeink egy része ugyanis azt vallja, hogy a pannóniai népességgel együtt eltűnt innen a római műveltség is. Máshol ugyanis Pannónia keresztény egyházközségeinek népvándorlás kori továbbélését még nem sikerült bizonyítani, Keszthely környékén, s főként Fenékpusztán azonban ez a folytonosság tetten érhető. Ezért ez a terület a római műveltség továbbélésének a vizsgálatában kulcsfontosságú. KATONAI TÁMASZPONT A fenékpusztai ásatások kiderítették, hogy az itt található nagyméretű, négyszázszor négyszáz méteres, 2,5 méter falvastagságú, húszméterenként körbástyákat, illetve magas sarokbástyákat magába foglaló, északon és délen egy-egy kapuval ellátott erődítményrendszert 337 körül, I. Konstantinus uralkodásának végén építette a környéken elterülő birtokok népe. Lakói nem voltak katonák Iparosok és földművesek védték —, ha kellett — az erődítményt. Pannónia területének egy részét — így Keszthely környékét is — 433-ban Róma átadta a hunoknak. Az ásatások azonban arra engednek következtetni, hogy ez a változás nem befolyásolta az itteni erődítmény életét. 453- ban meghalt a hunok királya, Attila. Ezt követően a germán törzsek fellázadtak, s a gepidák vezetésével megverték a hunokat, akik kelet felé húzódtak vissza. Az ottani germán törzsek, a keleti gótok azonban útjukat állták. Közben Avitus, római császár — kedvező alkalmat látva az elvesztett területek visszaszerzésére — 455 őszén hadjáratot indított Pannóniába. A rómaiak a fenékpusztai erődítményt szánták katonai utánpótlási bázisuknak. Ezért hatalmas mennyiségű gabonát, valamint bort, olajat és vaskészleteket halmoztak fel az erőd biztonságosnak vélt falai között. BARBÁR TÁMADÁS Az ásatások arra engednek következtetni, hogy igen jelentős tábor volt a fenékpusztai. A tábor területén levő pékségekben például több, mint 15 mázsa kenyeret süthettek egyszerre. A gyommagvak bizonyítják, hogy a búzát a Földközi-tenger vidékéről szállították Fenékpusztára. A békés időszak azonban alig pár napig, legfeljebb néhány hétig tarthatott 455-ben (valószínűleg októberben) megsemmisítették az erődöt. A csapás váratlanul érte a rómaiakat. Az ellenség felgyújtotta, kirabolta az erődöt, majd a hullákat temetetlenül hagyva, elvonult. Mintegy fél évig volt lakatlan az erőd, 456 tavaszán Thiudimier gót király telepedett itt le. Nyilvánvaló volt, hogy ezek a gepidák elől nyugat felé tartó keleti gótok pusztították el előzőleg a fenékpusztai erődöt. Visszatérve azonban, meg kellett tisztítaniuk az oszló emberi és állati hulláktól az erődítményt. Ezt a munkát a gótok a környék népével végeztették el. A hombárokba és a kemencékbe összevissza dobált, egymásra hányt tetemek maradványainak látványa megrázó volt A régészek szerint talán sehol máshol nem jelentkezett még ilyen nyersen, a maga borzalmasságában a népvándorlás kor arculata, mint éppen Fenékpusztán. A hullák eltakarítására kivezényelt emberek a talált értékeket megpróbálták biztonságos helyekre elrejteni. Elásták, vagy eldugták, azt remélve, hogy egyszer még visszajöhetnek értük. Az elrejtett kincseket azonban csak 1500 évvel később találták meg a régészek, sok értékes lelet birtokába jutva így. A THEODORIK-REJTÉLY Fenékpusztáról a gótok csak 471 után vándoroltak a Balkánra, majd Itáliába. Ekkor már Nagy Theodorik a birodalom ura, akiről a legenda azt tartja, hogy Fenékpusztán született A romokból újjáépült erőd, valamint az évekkel ezelőtt előkerült keleti gót fejedelmi leánysír (ami egyébként az első ilyen lelet hazánkban) igazolja, hogy a gótok valóban meg is telepedtek a Balaton mellett Az is tény, hogy Nagy Theodorik Fenékpusztán nevelkedett, az viszont mindmáig nem bizonyított még, hogy itt is született volna. A keleti gótok idővel továbbvándoroltak nyugat felé, de egy csoportjuk valószínűleg később is helyben maradt a letelepült avarokkal, valamint a megmaradt rómaiakkal sajátos késő népvándorlás kori kultúrát hozva itt létre. A késő római időkben igen fejlett volt ezen a területen a gyümölcstermesztés. A leletek tanúsága szerint szőlőt diót, mandulát, cseresznyét szilvát, almát és barackot is termesztettek a Fenékpusztán élt rómaiak. Apáról fiúra örökített sajátos agrotechnika ötvöződött aztán , a honfoglaló magyarok mezőgazdasági ismereteivel. A Keszthely környéki iparhoz, földműveléshez értő keresztény népcsoport minden bizonnyal az itt letelepült magyarság életforma váltásában is nagy szerepet játszhatott. Persze, mindezek eldöntésére még sok mindent kell tisztázni, ehhez azonban előbb fel kell tárni az egész földnyelvet. Szelestey László A fenékpusztai ásatások. NÓGRÁD - 1982. május 23., vasárnap VASÁRNAP KOSSUTH RÁDIO 1 7.23: Baráti körben 8.05: öt kontinens két napja 8.21: Népdalok 9.00: Hallotta? Rádiómagazin, Bányai Gábor műsora. 10.03: „Muzsika Ünnepe”* Kiskunfélegyházán 11.00: Vasárnapi koktél 12.05: Harminc perc alatt a föld körül 12.40: Vendégágy Bakonyi Péter Jegyzete 12.50: A Magyar Rádió és Televízió gyermekkórusa énekel 13.15: Bach-művek 13.59: Így láttam Kodályt 14.20: Gondolatjel 15.05: Művészlemezek 16-01: Bankett Butvában 6. (befejező) rész 17.05: Vízre vágyunk! 17.35: Délutáni nótamuzsika 18.40: Diákkönyvtár hangszalagon 19.26: Balázs Árpád: Tíz könnyű zongoradarab 19.33—20.48: Zenemúzeum 19.33: Találkozásom a népzenével 19.59: Kedves lemezeim 20.48: Csajkovszkij: Anyegin Háromfelvonásos opera 23.34: Banda Ede gordonkázik, Lux Erika zongorázik 0.10: Az EDOSZ Szilágyi Erzsébet női kara énekel PETŐFI RÁDIÓ: 6.00: Népszerű muzsika 7.00: A római katolikus egyház félórája 7.30: Vasárnapi orgonamuzsika 8.05: A sárga táltos Horváth Péter mesejátéka 8.59: Litvánia Devecseri Gábor verse 9.05: Mit hallunk? 9.30: Magyar művészek Leltárfelvételeiből 350: Futó-kocogó nap Szegeden és Békéscsabán 10.50: Reklámfotó 11.00: Színházi magazin 12.10: Jó ebédhez szól a nóta 13.06: A lovag, aki nincs 14.00: A tegnap slágereiből 14.35: Táskarádió 15.35: poptarisznya 17.30: A 200 nap Fegyverrel a munkáshatalomért 13.35: Útközben hazafelé 20.00: A vasárnap sportja. Totó. 20.35: A világ „másik"ele 21.05: Néptáncmuzsika 21.30: Sztevanovicy Zorán énekes 22.00: Gigi Részletek Leesve zenés játékából 22.30: Kellemes pihenést! MISKOLCI STÚDIÓ: 8.00: Jó, reggelt, jó szórakozást, jó pihenést. A miskolci stúdió kétnyelvű Információs szolgáltató és szórakoztató műsora. — Vasárnapi krónika. — Lapszemle. 1.15: Hová menjünk, mit csináljunk. Programajánlat. 1.30: Rt* porternapló: Közkívánatra. Szerkesztő: Paulovits Ágoston. 3.00: Táncritmusban. 9.20: Sport. — 9.25 Műsorösszefoglaló. 9.30: Szlovák nyelvű műsor: Hírek — határjárás. — Felnőttek lesznek. — Tv-programajánlat. — Zenés percek. Szerkesztő: Tóth Márta. 9.55: Műsorösszefoglaló és a délutáni program ismertetése. 19.30: Hírek. Időjárásjelentés, tartalomismertetés. 19.35: Mérkőzésen, versenypályán. A miskolci stúdió vasárnapi sportmagazinja. Szerkesztő: Felföldi György. 19.57—20.00: Műsorösszefoglaló és a hétfői program ismertetése. MAGYAR TELEVÍZIÓ: 8.05: Tévétorna 8.10: Mindenki iskolája. Földrajz 8.40: Kémia Mindennapok kémiája (ism.) 9.15: Óvodások filmműsora Kisfilm-összeállítás 9.35: Játsszunk bábszínházat! 10.20: Mese a fehérlófiáról 11.30: Hírek 11.35: Reklám 11.40: Pulzus 14.45: Marczis Demeter énekel 15.15: Reklám 15.20: Kalendárium 16.20: Műsorainkat ajánljuk ! 16.45: Moszkvai napok Budapesten 17.40: Reklám 17.50: Lehet egy kérdéssel több? 18.20: Reklám 18.35: A Közönségszolgálat tájékoztatója 18.40: Tévétorna 18.45: Esti mese 19.00: A HÉT 20.00: Hírek 20.05: Magas, szőke férfi, felemás cipőben. Magyarul beszélő francia filmvígjáték 21.30: Sporthírek 21.40: Kisded játékaim Bárdi György műsora 22.30: A 22. miskolci tévéfesztivál díjnyertesei Műsorok 2. MŰSOR: 17.30: Reklám 17.40: Forma—1, autós-világbajnokság 19.00: A HÉT 20.00: Hírek 20.05: Haydn szimfóniái 20.55: Új Idők, új dalai Kosztolányi Dezső 21.30: Az inkák aranya. Magyarul beszélő francia—román— NSZK film BESZTERCEBÁNYA: 17.40: Filmmúzeum 19.10: Esti mese 19.20: Időjárásjelentés és műsorismertetés 19.30: Tv-híradó 20.00: Vasárnapi vers 20.10: J. Hubac: Intermezzo 21.55: Gólok, pontok, másodpercek 22.10: Közvetítés a Forma—1-es autós-világbajnokságról 23.10: Hírek 2. MŰSOR: 20.00: Cirkusz a porondon 21.00: Hírek 21.10: itt a nőrszerkesztőség 21.50: Szórakoztató műsor a bratislavai Bajkál bárból MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 1.: fél 4-től: Vadölő. Színes, NDK kalandfilm. Háromnegyed 6 és 8- tól: A remény foga. Színes magyar film. Matiné: A szultán fogságában. — Kohász: Rítus. (18.) Svéd filmdráma. — József Attila MMK: Abba: Színes, zenés, látványos svéd—ausztrál film. — Balassagyarmati Madách: Szívzűr. (14) Színes magyar filmvígjáték. Matiné: Az ördög menyasszonya. — Nagybátonyi Bányász: A keresztapa. 1—H. (16) Színes, szinkronizált amerikai bűnügyi film. — Petőfi: Benzinkutasok az Aranypatkónál. Színes, szinkronizált csehszlovák film. — Pásztói Mátta: Cirkusz Vadnyugaton. Színes román western. — Matiné: A kétéltű ember. — Szécsényi Rákóczi: Ki öli meg Európa nagy konyhafőnökeit? (14) Színes, szinkronizált USA—NSZK bűnügyi filmkomédia. — Rétság: Kicsi a kocsi, de erős. Színes, szinkronizált amerikai film. — Kisterenyei Petőfi: Luxusbordély Párizsban. (16) Színes, szinkronizált francia film. — Karancslapujtö: Megsebzett csend. Színes szovjet film. — Érsekvadkert: Pukk. (14) Színes olasz filmburleszk. — Nagylóc: Fehérlófia. Magyar színes rajzfilm. — Jobbágyi: Egy holland Jáva szigetén. I—II. Színes holland film. Il.»i T. Pál cár ét , Napoleon I Kun Miklós történésszel beszélget Vadász Sándor 11.39: Szép remények 12.45: Válaszolunk hallgatóinknak 13.00: Zenei érdekességek az elmúlt hét műsorából 14.42: Csillag az égen Sásdi Sándor novellája 14.54: Édes anyanyelvünk 15.95: A Lipcsei Rádió énekkara Mendelssohn-műveket énekel 15.28: Leporello 16.00: Andor Éva operafelvételeiből 16.30: Világablak 17.05: A borsodi bányamunkásság zenei élete IV/3. rész 17.30: Kinn vagyunk a szakvásáron ! 18.00: Liza Minelli énekel 18.15: Hol volt, hol nem volt— 19.15: Népdalest 20.00: „Mindig meggyőződésem szerint éltem.” Dokumentumműsor. 20.30: Hétfő este Pesten és Budán 22.20: Tíz perc külpolitika 22.30: Kapcsoljuk a 6-os stúdiót 23.30: Operettdalok 0.10: Blum József táncdalaiból PETŐFI RÁDIÓ: 8.05: Zala Tóth Erzsébet nótafelvételeiből 8.35: Figyelmébe ajánlom... 8.50: Slágermúzeum 9.50: A bölcsek köve? Tóth Benedek írása 10.00: Zenedélelőtt 12.00: Böbe Gáspár Ernő népi zenekara játszik, Halmai Tünde nótákat énekel 12.35: Kis magyar néprajz 12.40: Tánczenei koktél 13.25: Éneklő ifjúság 13.35: Weiner Leó zongoramuzsikája 14.00: Kettőtől ötig. ... 17.00: Vizsgálatok nyomában 17.30: ötödik sebesség 18.35: Hangadó 19.30: Tipp-topp parádé 20.00: Balettzene operákból 20.35: Arcképek közt válogatva 21.05: szimfonikus táncok 21.40: Nóták 22.12: Rádiószínház 23.20: A tegnap slágereiből MISKOLCI STÚDIÓ: n.o«: Hírek, Időjárásjelentés, tartalomismertetés. 17.05: Hétről hétre, hétfőn este. A miskolci stúdió zenés magazinja. Vendégünk Szabó György, a miskolci UNIÓ ÁFÉSZ elnöke. A műsor telefonügyelete 35-510. Szerkesztő: Imre»» József. — Közben: El szeretném mondani... Paulovits Ágoston jegyzete. — Válaszolunk hallgatóink leveleire... Gyárfás Imre összeállítása. — Sport. — 18.00: Észak-magyarországi krónika. (Új beruházásokhoz szállít a Ganz-MÁVAG mátranováki gyáregysége. — A BNV-ről jelentjük.) 18.25—18.30: Szemle az Észak- Magyarország, a Déli Hírlap, a Heves megyei Népújság és a NÓGRAD keddi számából. besztercebánya: 19.00: Esti mese 19.20: Időjárás jelentés és műsorismertetés 19.90: Tv-híradó 20.00: J. Repko: A büszke osztály 21.00: Azimut 21.45: Ez történt 24 óra alatt 22.on: a külföld sportja 23.00: Hírek 2. MŰSOR: 19.30: Mezőgazdasági műsor 20.00: Vég nélküli élet. 5. rész 20.25: Flamenco 21.45: Farkasfalka MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: Szívzűr. (14) Színes magyar filmvígjáték. — Kohász: Cirkusz Vadnyugaton. — Ifjúsági Művelődési Ház: A királyi biztos szeretője. (16) Brazil kalandfilm. — MHSZ: Ballagás. (14) Színes magyar film. — TIT-stúdió mozi: A kétfenekű dob. (14) Színes magyar filmszatíra. — Balassagyarmati Madách: Mennyei napok. Színes USA filmdráma. — Petőfi: A keresztapa. I—n. (16) Színes, szinkronizált USA bűnügyi film. — Pásztói Márta: A remény joga. Színes magyar film. 8 órától: Hét januári nap. (14) Színes, szinkronizált spanyol—francia film. — Szécsényi Rákóczi: A homok asszonya. Japán filmdráma. — Rézsász: A kék lagúna. (14) Színes amerikai film. — Kisterenyei Petőfi: Luxusbordély Párizsban. (16) Színes szinkronizált francia film. — Karancslapujtó: Vadölő: Színes NDK kalandfilm. — Érsekvadkert: Pukk. (14) Színes olasz filmburleszk. Mesemozi: Boldog új évet! Eskolamozi: Vadvízország. — Nagylóc: A Rézhegyek királynője. — Jobbágyi: Mesemozi: A sárga elefánt. 8.25: 9.00: 9.30: 9.42: 10.05: 10.35: 11.04: HÉTFŐ KOSSUTH RÁDIÓ: Bolgár művészek operafelvételeiből A hét zeneműve Paul Valéry versei Ki kopog? Nyitnikék Ravel-művek A magyar munkásmozgalom dalaiból. 20.05: Magas szőke férfi, felemás cipőben Az állatok vedlése Köztudomású, hogy a prémes állatok bundája évszakonként vedlik, s hogy a bunda szőrének finomsága, sűrűsége, hosszúsága, színe stb. a vedlés után az évszaknak megfelelően jócskán megváltozik. Francia kutatók a vedlést okozó mechanizmust vizsgálva abból indultak ki, hogy az a nappalok hosszúságától függ. Ezért a tobozmirigy szerepét kezdték vizsgálni. A tobozmirigy az agynak az a belső elválasztású része, amely a többségében már kihalt kétéltűek és hüllők fejtetői szemével kapcsolatos, és a mai élőkben is a pigmentsejtek összehúzódására, vagyis a fényhez való alkalmazkodásra ható hormont, melatonint képezi. A tobozmirigy az emlősállatokban és az emberben is megvan. A francia kutatók a nyár derekán, júliusban melatonint juttattak vidranyestek bőre alá, s az állatok rövid idő múlva vedleni kezdtek, majd októberre kialakult a rendes körülmények között csak jóval később megjelenő téli bundájuk. Csipkerózsika és Ördögkapu A tudósok befejezték a Távol-Kelet tajgáiban és hegyvidékein megbúvó különböző barlangok feltárását, összesen 178 barlang tudományos leírását állították össze. A több éve tartó feltárás jelentősége igen nagy, többek között az építészeknek és a tervezőknek is rendelkezésére áll majd egy olyan dokumentáció, melynek segítségével pontosan meghatározhatják a föld alatti patakok és tavak helyét. A legszebb barlangokat, melyeknek a barlangászok a Csipkerózsika és az Ördögkapu romantikus neveket adták, a turisták is felkereshetik.