Nógrád, 1983. június (39. évfolyam. 128-153. szám)
1983-06-17 / 142. szám
Megyei pályázatok közművelőknek Számos példa igazolja, hogy a különböző pályázatok nemcsak a gazdasági életben, de a közművelődésben is hatékony segítséget, új ötleteket adnak. A Magyar Népművelők Egyesülete Nógrád megyei területi szervezetének elnöksége is olyan pályázatot hirdetett meg a közelmúltban, amelynek célja, hogy segítse a jelenlegi közművelődési gyakorlat tudatosabbá tételét, az új formák és kezdeményezések elterjedését. Az „Egy nap a művelődésért” című pályázatra a népművelőknek — a folyamatos művelődés reprezentatív példájaként — egy, a településre jellemző napot kell elemeznie, amelyen sűrítve jelentkeznek a művelődési és szórakozási alkalmak. A pályaművekben ezek hatásait, lehetőségeit, nevelési céljait, rétegenkénti igényeit kell feltárni, mintegy húsz gépelt oldalon. (Igazán nem rosszmájúság téteti fel velünk zárójelben a kérdést: vajon megyénk településein jellemzőnek tekinthető egy olyan nap, melyen több művelődési alkalom is kínálkozik?) Ugyancsak népművelőknek hirdette meg a szervezet azt a pályázatot, melynek témája önéletrajzi jellegű. „Pályaképem” címmel a pályázók saját életútjukat mutathatják be, különös tekintettel természetesen népművelővé válásuk folyamatára és gyakorlatára. A közművelők eredményei és gondjai bizonyára jó alkalmat nyújtanak a pályázat értékelőinek némely problémakör mélyrehatóbb vizsgálatára. Az előbbi pályázat, munkáinak beküldési határideje december 30., a mintegy 10 oldalnyi „önéletrajzok”, beküldésének határideje pedig szeptember 30. Természetesen mindkét pályázatra jeligével ellátott munkákat kell beküldeni a megyei művelődési központ címére. Az értékes díjak odaítéléséről az elnökség által létrehozott szakmai munkaközösség dönt. , Pierre Székely békeemlékműve Június 14-én avatták a fővárosban, a Nagyvárad téren Pierre Székelynek, a Franciaországban élő magyar származású szobrászművésznek monumentális békeemlékművét. A hatvan évvel ezelőtt Budapesten született kiváló művészt, aki munkásságával tevékenyen hozzájárult a magyar-francia együttműködés előmozdításához, a Magyar Népköztársaság Zászlórendjével tüntette ki az Elnöki Tanács. Székely az a fajta alkotó, aki mindig több irányban keresi a kifejezés lehetőségeit, a kor művészeti törekvéseivel szinkronban. A grafika, a festészet, a szobrászat és az építészet ma egyaránt foglalkoztatja az alkotótevékenysége teljében levő művészt. Tanulmányait az egykori Atelier művésziskolában Dallos Hannánál végezte. A történelem vihara hamar megismertette vele a társadalmi igazságtalanságokat, az üldözöttek vigasztalan sorsát. Mégsem esett kétségbe. A kilátástalanság, a bizonytalan jövő, a túlélés reménye, erői összpontosítására késztette. Az élete központját adó kőfaragással éppen a negyvenes években, a munkatábor idegtépő zaklatottságai közepette ismerkedett meg. A szenvedések elmúltával a kor nyomásától felszabadulva, a második világháború vége óta fogadott hazájában, Franciaországban él, ahol azonnal magával ragadta a háború utáni évek nagy művészeti fellendülése, amelynek rövid idő múltán nem csak résztvevője, hanem egyik formálója is lett. Tevékeny művész, alkotó munkásságának rangját nemcsak a legnagyobb francia múzeumokban, a Musée National d’Art Moderne Centre Pompidou, a reims-i, az amiens-i és a világ számos nemzetközi hírű gyűjteményébe került alkotásai, hanem előkelő művészeti kitüntetések is hírül adják. A hatvanas években érdeklődése az építészet felé fordult: Valenciennes-ben egy, a modern építészetben úttörő jelentőségű templom- és kolostoregyüttest, valamint Dél- Franciaországban egy üdülőfalut épített, korszerű formai és technológiai megoldásokkal. A Nagyvárad téren felállított, konstruktív formaadású, széttárt karú madárszimbóluma alkotói munkásságának legjobb tulajdonságait, a jelképteremtő erőt, a drámai lendületet és a monumentalitást hangsúlyozza. Talapzata is jelképes, a földgömböt példázza, gránitkockáin a világ népeinek „Béke” felirataival, melyeknek sorát Kádár János és a francia államelnök kőbe vésett kézjegye nyitja meg. Egyedi technikával, robbantásos kőrepesztéssel készült, amely a felületeknek dinamikus feszültségét fokozza. Az emlékmű személyes élményekben gyökerező, ma is nagyon időszerű megtestesített gigantikus kiáltás, mely arra int bennünket, ne engedjük, hogy az egész föld Hirosima, vagy Coventry sorsára jusson. Brestyánszky Ilona Egervári esték ősbemutatóval Magyarországi ősbemutatóval, Fabio Storelli „A szent strici” című komédiájának premierjével kezdődik hétfőn az Egervári esték '83 rendezvénysorozatának színházi programja. Az igazi nyári szórakozást ígérő darabot a zalaegerszegi állandó színház társulata adja elő a zalai megyeszékhelytől tíz kilométerre fekvő Egerváradon várkastélyának udvarán levő színpadon. Rendező: Merő Béla. A főbb szerepekben Nemcsák Károlyt, Deák Évát, Gyürki Istvánt és Egervári Klárát láthatja a közönség. Az előadás kezdési időpontja: 20 óra 30 perc. A vígjáték még további négy alkalommal kerül színre Egerváron, majd Lentiben, Keszthelyen, Nagykanizsán és Gödöllőn is megnézhetik az érdeklődők. Az egervári esték másik színházi produkcióját, Tóth Ede „A falu rossza” című népszínművét július 8-án, szintén este fél 9-kor mutatják be. Magyar—kubai tv-koprodukciók Júliusban, Hemingway halálának évfordulóján vetíti a televízió „A kubaiak mind a barátaim” című, magyar—kubai koprodukcióban készült dokumentumfilmet. A világhírű író életének egy korszakát megelevenítő alkotásban azok az emberek szólalnak meg, akikkel Hemingway kubai tartózkodásakor találkozott: hajójának kapitánya, kedvenc éttermének pincére és halásztársai idézik fel az író alakját. A filmet a napokban nagy sikerrel mutatták be Havannában a kubai televízió, valamint a Magyar Népköztársaság havannai nagykövetségének vezetői jelenlétében. Ugyancsak levetítették előttük a Varadero ’82 fesztiválon forgatott zenés szórakoztató programot, amelyben a magyar tévések az évente megrendezett, négynapos zenei rendezvény legsikeresebb előadásait örökítették meg. Mindkét produkciót Csenterics Ágnes rendezte. I 'A/'/' Ma a „KI MIT TUD?” — holnap a NÓGRÁD nyár műsorában Stoor Christel diszkótáncos Nógrád színeiben A „KI MIT TUD?" ma esti — ötödik — elődöntőjében egy hirtelenszőke diáklány mutatkozik be Nógrád megye képviseletében az ország nyilvánossága előtt. Neve: Stoor Christel. Életkora 16 év. Különös ismertetőjele: szeret táncolni. Legkülönösebb ismertetőjére: — ahogyan táncol. .. — A Christel — mi tagadás — nem túl gyakori keresztnév Nógrád megyében.. — Az NDK-beli Laudaban születtem. Édesanyám német származású. 1973-ban költöztünk Magyarországra. Szüleim jelenleg Diósjenőn élnek, én a salgótarjáni Madách Imre Gimnázium második osztályát fejezem be holnap — mondja gördülékeny, mi több, szabatos magyarsággal. Christel azonban nem csak a magyar nyelvet sajátította el tökéletesen Nógrád megyében, de a tánc nyelvét is, vagy mondjuk szakszerűbben: mozgáskultúrája te itt csiszolódott A „KI MIT TUD?” korábbi elődöntőinek majd mindegyikében felvetődött a kérdés, diszkótáncnak avagy jazzbalettnak tekintendő-e az az új műfaj, mely idén először szerepel külön kategóriaként a tehetségkutató versenyen. Versenytársainak többségével ellentétben Christel határozottan vallja: amit ő csinál az diszkótánc. Csakhogy ennek a műfajnak valójában még annyira sincs nálunk iskolája, mint a jazzbalettnak. Hogyan lehet hát valaki országos figyelmet érdemlő diszkótáncos? — Bármilyen különös, sokáig nem jártam diszkókba. A szüleim otthon ma sem igen engednek. Kezdetben szégyelltem is előttük, hogy vonzódom a tánchoz. Ezért aztán legtöbbször szobámba zárkóztam, és magnózenére találtam ki magamnak a különböző táncelemeket. Amikor azután Salgótarjánban, iskolánkban is megkezdődött a „táborozás” a diáknapokra meg a „KI MIT TUD?” -ra, akkor figyelt fel rám Liszkai Zsuzsa kollégiumi nevelőtanárom, és ő irányított Kulcsár Józsefné táncpedagógushoz, aki attól kezdve rendszeresen foglalkozik velem. Mentorai szerint Christel ösztönös tehetség, mozgáskultúráinak említett csiszolódása azonban nem csupán az elmúlt hónapok eredménye. Erre nézve némi magyarázatul szolgál: miért került Diósjenőről Salgótarjánba? — Magyarországon Diósjenőn kezdtem az általános iskolát, de a hetedik osztály második félévétől már Balassagyarmaton folytattam tanulmányaimat. Egy általános iskolák közötti atlétikai tornán megnyertem a 300 méteres futóversenyt. Tehetségesnek találtak, és meghívtak a balassagyarmati Dózsa Általános Iskolába, melynek diákjaként aktívabban sportolhattam. Innen vezetett az út a salgótarjáni Madách Imre Gimnázium testnevelés tagozatára, ahol másfél évig atletizáltam. — Eszerint időközben szakítottál a sporttal? — Az aktív sportolást abba kellett hagynom. Bár nyelvakadályok mind kevésbé zavartak, de azért így is nehezen ment a tanulás. Be kellett látnom, hogy a kettőt nem tudom együtt csinálni. — Azt gyanítom, hogy a jövőben is szeretnél a tánccal foglalkozni, de gondolom más terveid is vannak. . Mindenekelőtt szeretnék leérettségizni. Németből remélem nem okoz gondot megszerezni az államvizsgát, de az angol nyelvet sem ártana elsajátítani, és azután — ha a tánccal nem tudok — akkor nyelvekkel szeretnék foglalkozni tolmácsként vagy idegenvezetőként — Lehet, hogy illetlen a kérdés, de mi a véleményed arról, hogy a diszkó állítólag kezd kimenni a divatból.’ — Az, hogy én nem engedem kimenni! — vágja rá ingerülten, kedves fintor kíséretében. — Nekem a tánc az .... az..., hát nem érted! Nekem a tánc a kibontakozás! Mint másnak a zenélés vagy az írás. Nekem ez fontos, értsd meg! Nem mehet ki a divatból, mert akkor szegényebb leszek! Szavai választ adnak arra is, hogy miért várja az indokoltnál nagyobb lámpalázzal a ma esti szereplést! Lámpaláza a kívülálló számára azért tűnik túlzottnak, hisz végtére is az, hogy több ezer jelentkező közül bejutott a „KI MIT TUD?” nyilvános versenyére, máris elismerése, nem csak kivételes tehetségének, de a diszkótánc műfajának is. Stoor Christel a hét elején osztálykiránduláson vett részt Észak-Dunántúlon. Szüleinek Sopronból írt levelet Édesanyjának címzett sorait az alábbi mondattal zárta: „ .. Kívánom Neked, hogy a Talányod jól szerepeljen a „KI MIT TUD?”-on! A NÓGRÁD olvasói nevében mi sem kívánunk egyebet! — pintér — 440 GRAD m 1983. június 17., péntek Mi műsor KOSSUTH RADIO: 8.35: zenekari muzsika 10.05: Hétszínvirág 10.35: Telekes Béla versei 10.40: Melis György nótafelvételeiből l1.OO: Változatok egy pályára 12.45: Hét végi panoráma 14.02: Emlékezés Nagy Sándor kórusvezetőre 15.05: Révkalauz 15.35: Csajkovszkij: Rómeó és Júlia — nyitány fantázia 18.00: Húszas stúdió 17.05: Mozart: g-moll zongoranégyes K. 478. 17.35: Életünk, ahogy éljük 18.00: Részletek Morricone filmzenéiből 19.15: Mazsaroff Mária népdalokat énekel 19.55: Örömök kertjében Zoltán Péter sorozata 20.35: Operettkedvelőknek 21.30: Mi mennyi? 82.30: Kapcsoljuk a 22-es stúdiót Kb.: 23.30: zenekari dalok 0.10: Melódiakoktél PETŐFI RÁDIÓ: 8.05: Helge Roswaenge Leltárfelvételeiből 8.35: Slágermúzeum 9.21: Háttérbeszélgetés 10.00: zenedélelőtt 11.35: Tánczenei koktél 12.40: Népi muzsika 13.15: Nyolc rádió nyolc dala 14.00: A Petőfi rádió zenedélutánja 17.30: Ötödik sebesség 18.35: popvullám 19.40: Régi nóta, híres nóta 20.35: Sokféle 21.35: Ritmus 22.05: Népdalkörök pódiuma 22.30: Engedje meg! 23.20: A tegnap slágereiből MISKOLCI STÚDIÓ. 17.00: Hírek, időjárás, műsorismertetés. 17.05: Péntek este Észak-Magyarországon. (A tartalomból: Vizijármű-kölcsön — Így látja a KÖJÁL _ Magánlakás-építők gondjai — Programajánlat.) Szerkesztő: Nagy István. 18.00: Észak-magyarországi krónika. 18.25—18.30: Lap- és műsorelőzetes. MAGYAR TELEVÍZIÓ: 15.35: Hírek 15.40: Gyermekek az ókori Görögországban 15.50: Mindent a pillanat dönt el. Szovjet film 17.35: Reklám 17.40: Postafiók 250 Takács Mari műsora 17.55: Képújság 18.00: Ablak 19.00: Reklám 19.10: Tévétorna 19.15: Esti mese 19.30: Tv-híradó 20.00: Ki mit tud? V. elődöntő. Kb. 22.30: Tv-híradó 3. 22.45: Madárjeszlő. Magyarul beszélő amerikai film. (18 éven felülieknek!) 2. MŰSOR: 20.01: Szemle 20.50: Tv-híradó 2. 21.10: Ausztria—Magyarország— Csehszlovákia—Görögország, nemzetek közötti női-féri válogatott atlétikai verseny. Közvetítés Schwechatból, felvételről 22.20: Wallenstein. Magyarul beszélő NSZK tévéfilmsorozat. IV/2. rész: A jó vásárok. 23.50: Képújság BESZTERCEBÁNYA: 19.30: Tv-hiradó 20.00: Martin Eden. Olasz film Jack London regényéből ( befejező rész) 20.35: A nékéért és az életért Dokumentumműsor 21.20: Josef Zima énekel 22.00: Ez történt 24 óra alatt 22.15: Profik. Angol bűnügyi filmsorozat 23.05: Hírek 23.10: Kék láng. Szovjet zenés szórakoztató műsor (ism.) 2. MŰSOR: 18.00: Ausztria—Csehszlovákia— Magyarország—Görögország nemzetek közötti válogatott női-férfi atlétikai verseny 20.30: Tarka melindiaegyveleg 21.30: Időszerű események 22.00: Carl Marzani: Aki túléli. Tévéjáték (2. rész) MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.2 Fél tói: Akit Bulldózernek hívtak. Színes, szinkronizált olasz kalandfilm. — Balassagyarmati Madách: Háromnegyed 6 és 8 órától: Dutyi dili. Színes, szinkronizált amerikai filmvígjáték. Fél 4-től: Éjszakai boszorkányok. Színes, szovjet háborús kalandfilm. — Pásztói Mária: Vérszerződés. (14) Színes magyar film. — Rétság: A kétes hírű menyasszony. Színes szovjet film. — Szécsényi Rákóczi: Elveszet illúziók. (14) Színes magyar film. — Érsekvadkert: Morfium. Színes, szinkronizált jugoszláv bűnügyi film. — Nagylóc: Hair. (14) Színes, látványos, zenés amerikai film.