Nógrád, 1988. szeptember (44. évfolyam, 209-234. szám)

1988-09-23 / 228. szám

1988. SZEPTEMBER 23., PÉNTEK NOGRAD Az „adidaszos” nem dicsérget... Rendezték a fiatal varrónők bérét Lágyan simul ki az asztal­ra helyezett tréningalsó. A négyes szalag vezetője, Mak­ra Józsefné néhány pillan­tást vet a kész darabra, majd a rendkívüli kézügyes­séget és szaktudást igénylő varrási pontokat mutatja. Az ADIDAS-márkák jelleg­zetes hármas csíkja nem le­het ferde; még a színárnya­latnak is stimmelni kell, mert az átvevő rendkívül szigorú. Ma is várják a SENIOR Vá­ci Kötöttárugyár pásztói gyáregységébe, s ha a szúró­próbán a még elfogadható­nál több hibát talál, úszott a szállítmány... — Tavaly is jelentős men­­­nyiséget szállítottunk tőkés­partnereinknek — ad felvi­lágosítást Kiss Károlyné mű­szaki vezető — mintegy 76 millió devizaforintért. Idén a terv 90 milliós kiszállítást irányoz elő, s az az érzésem, hogy erre még rá is tehe­tünk. Az üzlet érdekessége, hogy amíg a múlt évben több nyugati vásárlónk is volt, most szinte minden té­telt a nyugatnémet ADIDAS- nak készítünk. Majd hozzáteszi: Ez a bi­zalmat is jelzi, tehát elége­dettek a munkánkkal. Más­felől viszont látnunk kell, hogy ilyen magas minőségi követelményeknek csak meg­felelő szervezettel, jó mű­szaki feltételekkel tehetünk eleget. A szervezet kiépítése még év elején megkezdődött, s a technikai előbbrelépések sem várattak magukra soká­ig. Az automaták és a cél­gépek elsősorban a varrási műveletek gyorsítását, ese­tenként a biztonságot szol­gálják. Minden héten meg­történik a kiszállítandó tré­­n­i­nggarni­túrák ellenőrzése­. Egy ilyen átvétel min­dig hordoz izgalmat — foly­tatja a műszaki vezető —, hiszen a termékeink 40 mű­veleten esnek át, míg az utol­só címke is felkerül rájuk. Nem utolsósorban azért is nehéz a helyzetünk, mivel s­ok a fiatal, a kezdő, és­ pót­lásuk kizárólag a szakmun­kástanulókból oldható meg. Arra ugyanis nincs időnk, hogy dolgozóinkkal az ala­poknál kezdjük... Lehet bármilyen jó szer­vezet, lehetnek csúcstechno­lógiáit képviselő célgépek, automaták, ha az anyagi ösztönzés nem a jól megfo­galmazott célhoz igazodik. Talán nem érdektelen bele­kukkantani a varrónők ..zse­beibe”, márcsak azért is, mivel a kollektíva jól fizető, tőkésexportra kerülő ruhákat gyárt, szigorú követelmények mellett. — Kinek mennyi a gépi visszavetése (javítaniva­lója), annak arányában ré­szesül a minőségi prémium­ból — magyarázza Makra Józsefné. — Három fokoza­tot különböztetünk meg, s minél kevesebb a hiba, an­nál magasabb a prémium: a darabbéres kereset 15, 20, vagy 25 százaléka. Hogy ez mennyit jelent forintban? Úgy 500-tól ezer forintig... Évente kétszer, háromszor kapnak célprémiumot a var­rónők, annak alapján, ki vál­lalt túlórát, kinek volt ke­vés gépi visszavetése és így tovább. Ismerve az alapbé­reket, elkél az ösztönzés, de még így sem mindenki akar maradni... — Több mint egy évig dolgoztam vendéglátósként — mondja Gömbic Emese, aki nem titkolja, hogy a ,,szakközép” elvégzése után visszatér a szakmájába. — Nem találtam megfelelőbbet, ezért kötöttem ki itt. Előző munkahelyemen megvolt a három és fél ezer, itt 2500 ás 3000 forint között viszek ha­za. Megmondom úgy, ahogy van: ha kétszer ennyi len­ne, akkor sem maradnék, mert nem tudtam hozzá­szokni az ülőmunkához. Vele ellentétben Cseri Ka­talin itt volt ruhaipari szak­munkás, s jelenleg is tanul Budapesten, a ruhaipari szakközépiskolában, ahol másodéves. — Szívesen csinálom — mosolyodik el —, bár a pénz lehetne több is. Most úgy 3200 és 3300 forint körül ka­pok kézhez. Megtudom róla azt is, hogy — hajadon lévén — akad ideje az Ifjú Gárdára, a KISZ-re, s tagja a szakszer­vezetnek is. Nem véletlen hát a kérdés: látja-e — mondjuk — a KISZ az a­lap­­bérhelyzet gondjait? — KISZ-ti­tkárunk nagyon határozottan áll ki mellet­tünk. Tavaly októberben elég erősen vetődött fel a kérdés, hiszen a kezdő átlag­bérek nagyon alacsonyak voltak. Fellépésük eredmé­nyeként a varroda valamen­­­nyi fiataljának felemelték a fizetését 20 százalékkal. Jól jött a kiegészítés, hiszen a szakmunkásképzőben van össztöndíj, szakközépben vi­szont nincs. Szabó Andrea 5 éve dolgo­zik a SENIOR-ban, s az átszervezés folytán idén már brigádot vezet. Vele a gyáregységi véradáson be­szélgetünk, melyre század­­magával jelentkezett: — Itt végeztem, s nem volt nehéz beletanulni a mű­veletekbe. Aki előbbre akar lépni, akár fizetésben is, an­nak rendkívüli­ módon igye­keznie kell. Az ,,adidaszos” nem dicsérget senkit, de ha gondja van, megmondja. Majd elárulja, hogy pré­miummal együtt a havi bére megközelíti a hatezret. Keze alól hibátlan csíkozású nad­rágok kerülnek ki, ami csak látszólag természetes: sok munka, kitartás áll mögötte. Sajnos, többen vannak, akik nem tartanak itt. Az átlag­­kereset — a fiatalok köré­ben — 3000—3500 forint, de legalább van munkaalkalom. Nem árt ha tudjuk hogy Pásztóról és vonzáskörzetéből naponta 9 ezer ember ingá­zik nap mint nap, főképp a létszámcsökkentés előtt álló fővárosi üzemekbe. A bér­munka tehát megéri legalább­is a foglalkoztatás oldaláról. A bérből élőknek viszont patthelyzet! T. Németh László Kép: Bencze Péter OD—HA — a közös nemesítésű kukorica Többéves kísérleti prog­ram után megszületett az OD—MA, a magyar—szovjet közös kukoricahibrid. Nagy reményű takarmánynövény­ről van szó, amelyet mind­két országban sikeresen ter­meszthetnek a nagyüzemi táblákon. A két ország ku­tatói, mindenekelőtt a nö­­vénygenetikusok, kiemelke­dő munkát végeztek, úgyne­vezett kétszeresen módosított kétvonalas hibridet nemesí­tettek ki, ez pedig eléggé ritka a szakmai gyakorlat­ban. A programban magyar részről az MTA Mezőgazda­­sági Kutatóintézete, Marton­­vásár vett rész­t, szovjet­­ részről pedig az odesszai önssz-szövetségi nemesítési és genetikai intézet. A magyar kutatók a Szuvenír kukori­ca két testvérvonalának ke­resztezésével jutottak hozzá az egyik „szülőhöz”, míg Odesszában, az ottani Szme­­na kukorica ugyancsak két testvérvonalának „összeho­zásával” nyerték a szülőpá­ros másik tagját. Ez a ge­netikai program eredmé­nyezte végül is az OD—MA-t, amely önmagában mindkét kiinduló „alapanyagon”, vagyis mindkét szülőn túl­tesz a teljesítmények dolgá­ban. A kukorica különben a FAO 300-as éréscsoport­ba tartozik, tehát egy olyan érési időben törhető, ami a gazdaságok szempontjából előnyökkel biztat. A közös kísérletek nyo­mán kinemesített hibridet a Szovjetunióban ismerték el először hivatalos állami faj­taként, miután az ottani kí­sérletek egyértelműen bizo­nyították jó termőképessé­gét. Ezután a magyarorszá­gi kísérletek lezárásaként született meg a döntés: az OD—MA itthon is állami minősítést érdemel és azt meg is kapta. Mindenekelőtt exportcélra termesztik vető­magját, mivel az érdeklő­dés meglehetősen nagy kül­földön, főleg a Szovjetunió­ban. Már az elmúlt évben 700 hektáron termesztették szaporítóanyagát a Szovjet­unióban. Magyarországon 1987-ben 1200 tonnát nyertek és ezt csaknem kivétel nél­kül a Szovjetunióba szállí­tották. Az idei vetőmagter­mésből is jelentős exportot terveznek. 3 Ellentmondások és feloldásuk A hiányosságok visszaütöttek Nehéz, de nem kilátásta­lan helyzetbe került az el­­ső fél évben a Pásztó és Vi­déke Áfész, amely üzletpo­litikai célkitűzéseinek idő­arányos részét nem teljesí­tette. Az idei árbevételi terv ké­szítésekor azzal számoltak, hogy forgalmuk változatlan áron meghaladja majd az 1 milliárd forintot. Sajnos, az elképzelés az első fél év­ben sem jött be, mert 48,6 millióval volt kevesebb az árbevétel, mint az előző év hasonló időszakában. Ezzel a teljesítménnyel elmaradnak az országos és a megyei át­lagtól is. Vajon miért következett be a sikertelenség? Erre keresték a választ az igazgatósági ülés résztvevői, elsősorban a kiváltó okok és tények felkutatásával. Ide­sorolták, hogy csökkent a lakosság jövedelme, az ár­színvonal emelkedése vissza­fogta a fogyasztását. Ezzel egy időben megváltozott a fogyasztás szerkezete is: nőtt az iparcikk, csökkent az élelmiszer és a ruházat ré­szesedése. Ráadásul jelentő­sen emelkedett az önfogyasz­tás. Tetézte a gondokat az év elején visszafogott szál­lítás, az együttműködési készség hiánya. Az utóbbi­ak miatt szűkült a válasz­ték, miközben megnehezed­tek az árubeszerzés feltéte­lei. Megtévesztő dolog lenne csak a külső okokkal ma­gyarázni az első félévi ku­darcot. Fogyatékosságokkal volt terhes a forgalomszer­vezés, a vezetés, az irányí­tás, s mindezt tovább nehe­zítette a váltakozó pénzügyi helyzet, valamint az érde­keltség hiánya. A külső és belső okok odavezettek, hogy a különböző tevékeny­ségek — kiskereskedelem, vendéglátás, építőipar, fel­vásárlás — közül egyedül csak a felvásárlásnál halad­ták meg a bázi­st, de még így sem érték el­ az időará­nyos árbevételt. Bátortalanság — pluszköltségek * A tervet nem, a nyereséget igen A tervezett árbevétel el­maradása tükröződik a nye­reség kedvezőtlen alakulásá­ban, ami 61,3 százalékkal kevesebb az előző év azonos időszakáénál, és 900 ezer fo­rinttal marad alatta a terve­zettnek. Az apadó nyereség­ben része volt a bátortalan árpolitikának, melyhez egy túl bonyolult árkialakítás is párosult. A kettő együtt je­lentősen mérsékelte az elér­hető gazdasági eredmény nagyságát. Vagyis az árrés tömege több mint 5 millió forinttal csökkent. Ezzel szemben egy ellen­tétes folyamat következett be a gazdálkodásban. A bér­­bruttósítás, a társadalombiz­tosítás, a kamat és az ügy­viteli költségek növekedése pluszkiadást jelentett. To­vább rontották a gazdálko­dás pozícióját a különböző okokból táplálkozó feszültsé­gek: a finanszírozandó esz­közök árának emelkedése, a nagykereskedelmi vállalatok közös boltjainak felmondá­sából fakadó 9,3 millió fo­rintot képviselő készlet fel­vásárlása, az exportra ki­szállított áruk ellenértékének késedelmes elszámolása. Ilyen körülmények között nem kerülhetett sor bérfej­lesztésre. Ennek kapcsán szükséges megjegyezni, hogy azért még nem zárult le min­den lehetőség. Egy kiút kínál­kozik. A kötelező létszámle­építésből adódó megtakarí­tott bér egy részét ott hasz­nálják majd fel, ahol szüksé­gesnek látják a teljesítmény­érdekeltség megteremtését.­­ Ahol viszont a teljesítmé­nyek csökkennek, ott azzal arányosan kevesebb lesz a kifizethető bér. A tények szerint az első fél év igen ellentmondásos volt. Év elején a sok új kö­vetelményt támasztó átállás­sal a kollektívák rendkívüli erőfeszítések árán, kisebb gondokkal, de eredményesen megbirkóztak. A gazdálko­dás ellentmondásait kivál­tó okok viszont nemcsak a jelenben, hanem az átállás előkészítésének hiányossá­gaiban is keresendők. Vagy­is elmaradt a pénzügyi fel­készülés, s olyan anyagi le­hetőségeket meghaladó fej­lesztésekre került­ sor, me­lyeknek negatív hatásával és következményeivel korábban nem számoltak. A pillanatnyi helyzet alap­ján a kereskedelmi vendég­látó-ipari, ipari és nagyke­reskedelmi terv teljesítésé­hez szükséges reális feltéte­lek nincsenek meg. Az elő­írt nyereségrész igen. De erre is csak akkor kerülhet sor, ha a­­ költségeket a kí­vánatosnak megfelelően csökkentik. A már megtett és soron következő intézkedések — a célrészjegy-állomány nö­velése, a személyi feltételek­­ javítása, rugalmasabb együtt­­­­működés a nagykereskedel­mi szállítókkal. a meg­lévő készletek mozgásba ho­zása, az ármunka javítá­sa, a pénzügyi helyzet sta­bilizálása, a veszteséges ága­zatok felszámolása, a fi­nanszírozási gondokat oko­zó tevékenységek megszün­tetése — a tervbe vett nye­reség és üzletpolitikai célok elérését szolgálják. V. K Elképzelés és valóság * H MEB-vizsgálat megállapította:­Megfelelő az áruellátás Bátonyterenyén Az ez év januárjában be­vezetett új árrendszer újabb és magasabb követelményt állított a kereskedelem elé. Az áremelések miatti for­galom-visszaesés, a készlet­­szint csökkenése, az árrés beszűkülése mellett az in­tézkedéseknek a fogyasz­tókkal való megértetése to­vább növelte a kereskedők felelősségét és munkáját. Miként alakult mindeköz­ben a lakosság áruellátása? Milyen változások követ­keztek be elsősorban az alapvető cikkek kínálatá­ban? Hol tapaszt­a­lhatók fe­szültségek, hiányosságok, mit kell tenni ezek meg­szüntetésére? — többek kö­zött ezekre a kérdésekre kereste a választ a Báitony­­terenyei Népi Ellenőrző Bi­zottságnak a vizsgálata. A Kiss Csaba népi ellen­őr által vezetett vizsgálat a Palócker Vállalat egységei­re vonatkozóan megállapí­totta: az alapvető élelmi­szerekből és napi clikkeikből megfelelő az ellátás, az áru­­utá­npótlás folyamatos. Kü­lönösen a 2., az 5. és a 35. számú boltok árukínálata ítélhető jónak. Ugyanakkor a 100. számú üzlet áruellá­tása és áruválasztéka nem elégséges tejtermékekből és hentesárukból.­­ Az egységek és a szállító­­partnerek kapcsolata kielé­­gítő. A megrendelések tel­jesítése mindemellett hiá­nyos, különösen az olcsóbb árfekvésű termékekből. A boltok főleg a Békéscsabai Baromf­i­feldol­gozó Vál­lalat, a tejipar és a Hernádi Mgtsz szállítási készségét kifogásolták. Kritika érte még a Dunai ÉVKV-t, a Piért Vállalatot és a Ka­­rancshús Vállalatot az ol­csóbb áruk alacsony rész­aránya miatt. Az ellenőrzés alkalmával lejárt szavatosságú árut csak a 100. számú boltban találtak a vizsgálatot vég­zők. A csomagolóanyagok rendszerint megfelelnek az áruk jellegének. Az értéke­sítést elősegítő gépek általá­ban rendelkezésre állnak, kivétel az 53. számú egy­ség, ahol nem volt szele­telőgép. Az ellenőrök nem tapasz­taltak súlyosabb mulasztást az árak alkalmazásában, feltüntetésében. A Nógrádker Vállalat bá­­tonyterenyei Házépítők Bolt­jában általában folyamatos az ellátás az építőipari ter­mékekből. Kivételt képez­nek ez alól az épület vasak, a tetőfedő és burkolóanya­gok, valamint a gáz- és víz­melegítő készülékek, me­lyekből esetenként hiány van. A bolt bővítésre szo­rul, a tárolóterét is növelni szükséges. A kiszolgálás színvonala megfelelő, de előfordult,, hogy a vevőt félretájékoz­tatták a vásárlás lehetősé­géről. (K. L.) A bátonyterenyei Mátra lakótelep ellátását gazdag válasz­­tékú ABC-áruház biztosítja. —kj—

Next