Nógrád Megyei Hírlap, 1993. augusztus (4. évfolyam, 178-202. szám)

1993-08-09 / 184. szám

1993. augusztus 9., hétfő Manapság is kelendő a kisterenyei tégla Hozzávetőlegesen fél évszá­zada termel a kisterenyei tégla­gyár. Nem egészen két évtized­del ezelőtt élte aranykorát, ami­kor is csaknem hétmillió téglát égettek évente, s több mint het­venen keresték itt a kenyerüket. Manapság fele a létszám és fele a termelés. Érdi László gyárvezető mondta: -Az idén - kistéglaegység­­ben számolva - három és fél­millió darabot állítunk elő. Ha­gyományosan kisméretű és B 30-as téglát, kísérletképpen vá­lyogtéglát gyártunk. Korábban volt, most nincs piaci gondja a téglagyárnak. Járnak ide vásárolni még Szi­­getszentmiklósról, Jászberény­ből, Tiszaújvárosról is s első­sorban a kisméretű tégla iránt élénk az érdeklődés. Az ok: az árengedményes akció keretében 40 százalékkal olcsóbban meg­vásárolható, mint az országban másutt. A kisterenyei Mátra Mezőgazdasági Szövetkezet birtokában lévő téglagyár így is 600 ezer forint nyereséggel zárta az első fél évet. Érdi László bizakodik a hasonló jó folytatásban. A közelebbi és a távolabbi jövőről is szót ejtettünk. -Remélem, a kísérleti dara­bok bevizsgálása pozitív ered­ménnyel zárul s megkezdődhet a vályogtégla sorozatgyártására - mondta a gyárvezető. - Mi­után a nap szárítja ki a nyers vá­­lyogté lát, így megtakarítható a fűtési költség. A termék ára leg­feljebb fele lehet a tégláénak. Min említettük, fél évszáza­dos a kisterenyei téglagyár. Ám ami a rendelkezésére álló agyagkészletet jelenti, még sok­száz esztendeig üzemelhet. Ku­tató mi yfúrás adatai alapján ki­számították: évi 20 millió kis­­téglaegység gyártása esetén is több m­­it egy évszázadig volna eleget­ő az ásványvagyon. Téglagyári portré: Cozmicza Mihály kihordó Fotó: M. I. Nagy lehetőség előtt a F­űtőber A Shell beszállít­i lesznek? A Bátonyterenyei Fűtőber Épületgépészeti Kft. további talpon maradása érdekében ke­resi azokat a partnereket, akik­kel együtt olyan igényes megbí­zások elvégzésére vállalkozhat­nak, amelyek egyfelől megfe­lelnek a jelenlegi technikai, technológiai felkészültségük­nek, másfelől nagyobb köve­telmények elé állítják és maga­sabb teljesítményre kényszerí­tik a szakmunkásgárdát. Ebben a folyamatban megha­tározó szerepe lesz a múlt ked­den elkezdett vizsgálatnak, amelynek végén kiderül, hogy megfelelnek-e a nemzetközi minőségbiztosítási rendszer kö­vetelm­nyeinek. Ezt a vizsgála­tot a t­saság üzleti partnere, a Shell cég rendelte meg a Quasco angol egyesülettől. A Londonból megérkezett két szakember már hozzákez­dett a munkához. Megfelelő vé­lemény­ük esetén a Shell ötéves szerződést helyezett kilátásba. Mégpedig azért, mert a külföldi cég a Bátonyterenyén gyártott termékekkel szándékozik el­látni a kelet-európai piacait: Csehországot, Szlovákiát, Len­gyelországot, Romániát, délen pedig Bulgáriát. E nagy lehető­ség a g­yár jövő évi kapacitása 50 százalékának lekötését eredményezheti. BÁTONYTERENYE ÉS KÖRNYÉKE Két üveg sör áráért szállítják havonta a szemetet Új élet­­ terhes „hozománnyal” Július 1-étől új gazdálkodási formára tért át a Bátonyterenyei Városgazdálkodási Vállalat. Új neve: Bátonyterenyei Ingatlan­­kezelő Kommunális és Szolgál­tató Kft.(IKSZSZ).­­Egyszerű névcseréről van szó, avagy tevékenységük tar­talma is megváltozik?­­Két ok indokolta a válto­zást. Az egyik: az erre vonat­kozó törvényi előírás. A másik: az a követelmény, hogy a jelen­ben és a jövőben vállalkozás­ként, nyereségesen tevékeny­kedjünk — mondotta Szabó Fe­renc, akit július 1-jével nevez­tek ki ügyvezető igazgatónak. Azt megelőzően két hónapig önkormányzati biztosként irá­nyította a vállalatot. Nyolc pá­lyázó közül nyerte el a cseppet sem hálás beosztást. - Milyen starthelyzetből in­dul? - A tizenöt tulajdonos ön­­kormányzat ugyanazokat a ten­nivalókat szabta meg, mint az elődnek, beleértve az építőipari vállalkozásokat is. A vagyonvi­­ták tisztázása után 25,6 millió forint törzstőkével alakult meg a társaság. Az átalakulási mér­leg alapján - amely az április 30 és június 30 közötti időszakot foglalja magában - a képvi­selő-testületek az alaptőkén felül kétmilliós tartalékalapot szavaztak meg az említett idő­szak veszteségeinek a fedezé­sére. Egyébként az előző két évben bekövetkezett 16 millió forintos ráfizetést a tulajdono­sok leírták a vagyonból. Egyéb­ként a veszteség oka: a múlt év­ben teljesen megszűnt a koráb­ban kapott 30 milliós állami tá­mogatás. - Ezek szerint tiszta lappal kezdték újat is ígérő munkálko­dásukat? - Elkölthető pénzünk nincs, mivel nem rendelkezünk a szükséges forgótőkével. Ötmil­lió forint kellene ahhoz, hogy zökkenőmentesen oldjuk meg napi feladatainkat. - Miben reménykedik? - Abban, hogy az önkor­mányzatok legközelebbi, au­gusztusi ülésén elfogadják azo­kat a tényeket, amikkel bizonyí­tom: egyszeri, hárommillió fo­rintos támogatásra van szüksé­günk, hogy el tudjuk kerülni az átmeneti pénzzavart, biztosítsuk a cég működőképességét. Erre nem volna szükség, ha nem rúgna ötmillió forintra a több évre visszamenő be nem fizetett lakbér-, vízdíj- és szemét­­díj-hátralék. Jelenleg 160-180 bérlőt perelünk lakbérhátralék be nem fizetése miatt. Ahol szükséges, végrehajtást kérünk, indokolt esetben a foglaláshoz megszerezzük a törvényes tá­mogatást. Egyébként többen 60-70 ezer forint lakbérrel tar­toznak. - Bizonyára azért, mert sze­gények, ennélfogva nem tudnak fizetni. Vagy netán vannak olyanok, akik nem is akarnak eleget tenni anyagi kötelezett­ségüknek? - Is-is. A lakbért nem fizetők 80-90 százaléka Bátonytere­nyén lakik. Ezenkívül más köz­ségekben a bányászkolóniák bérlői közül is jó néhányan vannak, akik évek óta elfelejtik a havi száz forint lakbérük befi­zetését. A szemétszállítási díj­hátralék egy-másfél millió fo­rint. Az önkormányzatok au­gusztus 1-jével 500-ról 800 fo­rintra emelték a kötelező össze­get. Ez csupán annyit jelent, hogy egy-egy lakó szemetét ha­vonta két üveg sör áráért szállít­juk el. Egyébként az áremelést az áfa 4 százalékos növelése is indokolta. Csupán érdekesség­ként említem, hogy a nem fize­tők felszólítására fordított pos­taköltség egy-egy alkalommal 20-30 ezer forint kiadást jelent számunkra. Amennyiben a bí­róságot is bevonjuk, akkor eléri a 60 ezer forintot. Elismerem, esetenként azokat is zaklatjuk, akiket ez nem illet, mert idő­közben rendezték tartozásukat. Ezért tőlük ezúton is elnézésü­ket kérem. Mentségünkre szol­gáljon: 33 ezer ügyfelünk van, és bizony a legfigyelmesebb munka mellett is előfordulhat­nak kisebb hibák. -Ezzel a „hozománnyal” nem lehet messzire jutni. Mitől várnak önök nyereséget? - Az építőipari tevékenység­től, a létszámcsökkentéstől, a szociálpolitika át nem vállalásá­tól, a valós működési költsé­geknek a szolgáltatásainkat igénylőkre való áthárításától reméljük gazdasági eredménye­ink javulását. Venesz Károly Szénbányákat vegyenek! Hol vannak már a hajdani nógrádi bányászsikerek?! Volt idő, amikor 44 akna termelt megyeszerte, az évi termelés meghaladta a 3,8 millió tonnát, s több mint 15 ezren keresték itt a kenyerüket. Nógrád bányász­kollektívái rendszerint olyan eredményeket értek el, hogy azok országos összehasonlítás­ban is állták a versenyt. A szakma és művelői iránt szimpatizálónak fájdalmas leír­nia: már csak papíron létezik a Nógrádi Szénbányák. Három és fél esztendővel ezelőtt született meg a döntés, miszerint felszá­molják az egykoron szebb na­pokat látott, ám súlyosan eladó­sodott, önmagától gazdaságilag talpra állni képtelen vállalatot. Ezzel megkondult a vészharang a 130 éves iparág felett, mi több, az idén már egyetlen gramm szenet sem hoztak fel a mélyből. A felszámolás elindításakor még 2700-an dolgoztak a bá­nyavállalatnál, mostanra azon­ban csak 82-en maradtak. Közü­lük is 52-en állnak felmondási tilalom alatt: gyeden vagy gye­sen vannak, a katonaidejüket töltik, üzemi baleset szenvedtek és így tovább. Csak múlt de­cemberben - afféle karácsonyi ajándékként - csaknem 1200-an kapták kézhez az értesítést, mi­szerint hamarosan utcára kerül­nek. - A mi feladatunk a még meglévő értékek eladása - vála­szolta érdeklődésemre Szaba­dos Gábor műszaki és kereske­delmi igazgató. - Tudathasadá­sos állapot ez, hiszen például jómagam, aki eddig csak építet­tem, akkor dolgozom eredmé­nyesen, ha a lehető legtökélete­sebben pusztítok. Az ingatlanok többsége és a legfontosabb termelő berende­zések zöme már elkelt. Sajnos, a reméltnél lényegesen olcsób­ban, mert pang a piac. Minden bányát bezártak, már csak a volt besenyőbérci és a nyírmedi kül­fejtés területének eredeti álla­potba való visszaállítása, a re­kultiváció van hátra. Székvöl­­­gyön a Nógrádszén Kft. szán­dékozik újraindítani a bánya­­művelést. Van érdeklődés a volt szorospataki, kányási, ménkesi akna épületei iránt, nagy a való­színűsége annak, hogy elkelnek. - Úgy gondolom, az első zá­rójelentést év végére elkészítjük a felszámolónak, a Fővárosi Bí­róságnak - mondotta Szabados Gábor. - Ám a várható jogi pro­cedúrák miatt a felszámolás be­fejezése elhúzódhat. A hitele­zők szeretnék megkapni a pén­züket, s követelésüknek akár bí­rósági úton is megpróbálnak ér­vényt szerezni. Tehát ma még csak találgatni lehet, mikor tör­lik majd a Nógrádi Szénbányák nevét a cégbíróságon. (kolaj) Eladják, vagy az enyészeté lesz? Fotó: Mikuska I. Sámsonháza csordása és a pulik Alacsony, szikár, barnára sült ember a 63 éves Csire István, Sámsonháza csordása. Találko­zásunkkor Váralján legeltette a gondjaira bízott hatvanegy te­henet. Miként érdeklődésünkre elmondta, havonta százhatvan forint fizetség illeti meg őt da­rabonként. Nyugdíj mellett adta fejét a pásztorkodásra, s nem­csak a pénzért, hanem mert sze­reti a jószágokat. A termelőszö­vetkezetben fejeként kereste a kenyerét. A legeltetési szezon májustól decemberig tart. Ilyentájt, nyár­időben reggel 7-kor hajtja ki és este fél 8-kor tereli haza az álla­tokat. Három hűséges pulija -Buszi, Bogár és Marcsi - van segítségére. Ember és kutyái egyazon kosztot kapják: azt eszik, amit az asszony bepakolt a tarisznyába. Ha Csire István elunja magát vagy a kedve úgy tartja, bekapcsolja az elemes rádiót s hírek hallgatásával mú­latja az időt. De elsősorban is a szép magyar nótákat szereti. Felpanaszolta: az idén ko­rántsem fenékig tejfel az élete. A szárazság miatt kiégett a fű, a tehenek nehezen tudnak jól­lakni. Csak mennek-mennek, csipegetve a gyér legelőt s a pásztornak lépést kell velük tar­tani. Egész álló nap húsz kilo­méternél is többet gyalogol. Nyugovóra térvén, párjának nem kell álomba ringatnia. (K. L.) Csire István, Sámsonháza csordása Fotó: Mikuska Hiányzik a vállalkozó kedv Szuha. Az első nekibuzdulá­sok után nagymértékben vissza­esett mind itt, mind a közigaz­gatásilag a faluhoz tartozó Mát­­raalmáson a vállalkozó kedv. Az év elején nyilvántartott huszonöt főnyi vállalkozói csa­pat az első fél évben két új tag­gal gyarapodott, ugyanakkor egy, aki takarmányértékesítés­sel foglalkozott, visszaadta a működési igazolványát, mivel nem tudott megélni ebből a te­vékenységből. Az önállóan dol­gozó, szolgáltatásaikat ajánló vállalkozók közül többen kő­művesek, villanyszerelők, te­herfuvarozók. HÍRLAP 5 Bátonyterenye és környéke Gyermekparadicsom # Mátraalmás. Harmadik éve üdülnek gyerekek a művészte­lepen, mely a híresztelések el­lenére továbbra is várja az itt dolgozni szándékozó alkotókat. A jelenlegi nyári szünetben 300 leány és fiú tölt el hosszabb-rö­­videbbb időt a szép környezet­ben, miközben kiadós túrák ke­retében ismerkednek a környék nevezetességeivel. A múlt héten Ceglédbercelről 40 iskolás ven­dégeskedett a Mátra rengetegé­­ben megbúvó gyermekparadi­csomban. A község kútja Két és fél évtizeddel ezelőtt fúr­ták Sámsonháza centrumában a kilencvenhat méter mély ár­­tézi kutat. Vize kiváló minő­ségű és jéghideg. A község egész népe innen hordja az éle­tet jelentő nedűt, köztük a fel­vételen látható özvegy Ottrok Béláné és Fábián Károly. Hármasiker született : Bátonyterenye. Hármasi­kernek adott életet a Diák út 8. szám alatt lakó Kapás Ká­­rolyné. Az édesanya és aprósá­gai - Kitti, Alex és Erik - a le­hetőséghez képest jól érzik ma­gukat. Új képviselő # Nemti. Kiegészült a képvi­selő-testület, mely - a polgár­­mesterrel együtt - ismételten nyolc fős. Az új tisztségviselő Lázár János, aki az 1990-es vá­lasztáskor sorrendben a nyolca­dik legtöbb szavazatot kapta. Az új összetételű testület au­gusztus 16-án tartja soron kö­vetkező ülését. Sikeres alkotótábor # Szorospatak. Ötödször ren­dezték meg a történelmi alkotó­tábort, melyen az eddigi leg­több, csaknem száz gyerek vett részt. Az ifjúsági táborban meg­tartott egyhetes programsorozat a Törökvilág Magyarországon címet viselte. Fogadónap # Kisterenye: Szomszéd Ta­más alpolgármester augusztus 11-én 14-től 16.30-ig, az ügy­félszolgálati irodán tart fogadó­napot. Horgászverseny # Mátraterenye. A Tóalja Bá­nyász Horgász Egyesület au­gusztus 22-én reggel 8 órától kishalfogó versenyt rendez a község belterületén lévő tavon. Holnapi számunkban „Salgótarján és környéke” összeállítással találkozhat a kedves olvasó

Next