Nógrád Megyei Hírlap, 2003. március (14. évfolyam, 51-75. szám)

2003-03-29 / 74. szám

6. oldal - Nógrád Megyei Hírlap MOZAIK 2003. MÁRCIUS 29., SZOMBAT Mezőgazdaság: alapvető érdek az uniós csatlakozás A megyénk mezőgazdaságában dolgo­zók közül a rendszerváltás óta a legna­gyobb veszteséget a szövetkezetek szen­vedték el. Pedig korábban a nyugati világ­ban is sok magas képzettségű szakember ismerte el, hogy bizonyos területeken ága­zatunk a világszínvonalnál magasabb eredményeket ért el, s igaz volt ez Nógrád­­ra is. Az elmúlt tíz évben azonban, amit a rendszerváltás idejének tekinthetünk, a magyar mezőgazdaság, így megyénké is lefelé tendáló átalakuláson ment át. A megváltozott birtokviszonyok, a jelentős nagyságú birtokelaprózottság mellett nem jutott pénz a technológiai folyamatok el­végzésére, a talaj kondíciójának megőrzé­sére, s erőteljesen csökkent az ágazat mű­szaki, technikai színvonala is. Jelen valóságunkat a KSH Nógrád Me­gyei Igazgatóságának nemrég közreadott jelentése többi között így jellemzi: „A megye kalászos gabonáinak több mint 40 százalékát a rendszerváltás óta egyesek részéről sokat szidott szövetkeze­tek adják, amelyek életképességük fenn­tartása, megmaradása érdekében, önkén­tes kényszer alapján gazdasági társaságok­ká, kft.-kké, részvénytársaságokká alakul­tak át.” Ilyen előzmények után jutottunk el az európai csatlakozáshoz vezető útra. Erről beszélgettünk Mayer Antallal, a Nógrád Megyei Termelők Érdekvédelmi Szövetsé­gének elnökével.­­ Megítélése szerint mennyire ismerték fel az érdekvédelmi szövetséghez tartozók az EU adta lehetőségeket, különös tekintet­tel a szövetséghez tartozó üzemekre, gazda­sági társaságokraa - fordultunk Mayer An­talhoz. - Úgy gondolom, Nógrád mezőgazda­­sági termelőinek, egyéni gazdálkodóknak döntő többsége csatlakozáspárti, s ha meg­ismerik a lehetőségeket, biztos megszűnik a kétkedésük. Akkora stabilitást jelent szá­munkra, ami a hetvenes-nyolcvanas éve­ket jellemezte az ágazatban hazánkban. Az EU-csatlakozással már a vetéskor tudja a mezőgazdasági termelő, hogy aratáskor van fix vevője, s az előírt mennyiségre és az előírt áron (de csak ennek alapján!) mi­lyen összegű támogatást kaphat. Úgy is fo­galmazhatok: csak azért a mennyiségi és jó minőségi termékért kap pénzt, amit az EU előír, megenged. Szövetségünk felada­ta az „igen” kimondása előtt kettős: nem csak az előnyökről szólunk, hanem tagja­inkat meggyőzzük az EU-szabályok betar­tásának feltétlen szükségességéről, ugyan­is azokat nagyon szigorúan ellenőrzik. Ezek megfogadása mindannyiunk jól fel­fogott és legsajátosabb érdeke. - Milyennek ítéli meg a szövetséghez tartozó szervezetek, s azok tagja­inak az EU által nyújtott lehe­tőségek, követelmények befo­gadását­.­­ A mi körünkben nem az Európai Unió befogadá­sával van gond, hanem az­zal, miként elégítsük ki tagszervezeteink infor­mációs igényét, illetve ezzel kapcsolatos infor­mációéhségét. Az MOSZ által küldött in­formációs anyagokat el­juttatjuk tagszervezete­inknek, a vezetőknek és dolgozóknak egyaránt. Az előbbi célt szolgálta szakmai továbbképzé­sünk. A Hajdúszobosz­lón megtartott egyhetes tanfolyamon tanulmányoz­tuk az EU tagsággal járó lehe­tőségeket, az előnyöket, az ehhez kapcsolódó tennivalókat. Elnökségünk legutóbb is az unióval összefüggő témákat tárgyalta. Több területen tartottunk meg­beszélést a témát alaposan ismerő elő­adókkal. A Nógrád Megyei Agrárkamará­val közösen indítjuk azt a tíz előadásból ál­ló sorozatot, amelyek tematikusan tárgyal­ják az egyes szakágak szabályozásait. - Ön szerint milyen szerepe vat az uni­óhoz való csatlakozás kedvező alakulásá­ban a mostani kormány azon intézkedésé­nek, amely magában foglalja az éven belü­li és az éven túli adósságrendezést, ami kedvező irányba tered a mezőgazdasági nagyüzemek, társas gazdaságok, mező­­gazdasági vállalkozók termelése, ugyan­akkor segít a korábbi években megtépázott kormány iránti bizalmatlanság visszafor­dításában?­­ Először az éven belüli hitelállomán­­nyal kapcsolatos intézkedésével kezde­ném. Ez mindenkire, nagy- és kistermelő­re egyformán vonatkozott, vagyis általános érvényű volt. Stabilizáló hatással volt az egész mezőgazdaságra. Az összeg az aszálykárral együtt 60 milliárd forint volt, e nélkül csaknem 47-48 milliárd forintot jutott hitelkonszolidációra. A tavalyi év stabilizáló hatásán kívül sokat segített a következő évek tevékenységének meg­alapozásában, kialakításában, mert min­den Nógrád megyei mezőgazdasági ter­melő tiszta lappal indulhatott az idei esz­tendőben. A másik kormányintézkedés a kedve­zőtlen adottságú térségekben gazdálkodó mezőgazdasági termelők éven túli hitelál­lományának átütemezését szolgálja. En­nek pályázati úton történő rendezése most folyik, tehát idei lehetőség, s mint jelen fel­adat jöhet számításba. Mivel Nógrádban több helyen kedvezőtlen termőhelyi adott­ságok között gazdálkodnak, az utóbbi in­tézkedés is sokat ígérő. Ettől függetlenül a kivitelezésben elég sok nyitott kérdés vár még megoldásra. Ez is bizonyítja, hogy ér­dekvédelmi szervezetünkre az „igen” ki­mondása után nem csak a belépéskor, ha­nem azt követően is sok feladat vár.­­ Mielőtt tovább folytatnánk az érdekvé­delmi szerep új megközelítésével kapcsola­tos gondolatainkat, még egyszer kikíván­kozik belőlünk annak firtatása, milyen ko­rábban fel nem sorolt tények bizonyítják az önök erőteljes felfogását az „igen” kimon­dása mellett?­­ Érdekvédelmi szervezetünkhöz tar­tozó tagszervezetek azért egyértelműen csatlakozáspártiak, mert alapvető ér­dekük. Ebben meghatározó szere­pe van a kiszámíthatóságból adódó előnyöknek. Az EU- tól az első évben kapható támogatás önmagában is több mint amennyit az ágazat kap a jelenlegi magyar költségvetés­ből. Ezen felül a kor­mánytól még 30 száza­lékos támogatást kap­hat az ágazat az EU-val való egyezség alapján. A lehetőségekről, az elő­nyökről nem csak a nagy­üzemek közgazdaságilag is magasan képzett szakemberei tudnak jól számot adni, hogy mit jelent számukra a belépés, hanem a mezőgazdasági egyéni termelők és vállalkozók is. - Mondana egy példát? - Szívesen, de név és helység megjelö­lése nélkül, mert az utóbbiak közlésére nem kaptam felhatalmazást. Annyit mondhatok, hogy jelentős területtel ren­delkező társas gazdaságról van szó. Mai termelési struktúráját, elért termelési szintjét figyelembe véve, a belépés éve­ NEVE: Mayer Antal SZÜLETÉSI HELYE: Bácsalmás CSALÁDI ÁLLAPOTA: nős GYERMEKEI: Antal, Csaba, Eme­se Végzettsége: Gödöllői Agrártudomá­nyi Egyetem Mezőgazdasági Tudo­mány Kara, szakképzett mérnök-tanár. MUNKAHELYEI: Ácsa - főagronó­­mus, Szob-járási mezőgazdasági osz­tály, Vámosmikola - főagronómus-el­­nökhelyettes, Bemecebarát - elnök, Drégelypalánk - Szondy György Mező­­gazdasági Szövetkezet, elnök. 1994-1998. között: országgyűlési képviselő, a mezőgazdasági bizottság tagja ben 153 millióval kap többet. S nem csak a nagyüzemekben gondolkodnak így. Ál­lítom, hogy Nógrádban jól gazdálkodó, gondosan kalkuláló emberek vannak többségben, ezért nem csak a magas kép­zettségű szakemberek fogadják be az EU- lehetőségeket és követelményeket, ha­nem a sok termelési tapasztalattal bíró, előrelátó, jövőjüket megalapozni szándé­kozó, munkájuk eredményét, kiszámít­hatóságát kívánó kisgazdálkodók is.­­ Visszatérve az érdekvédelemmel kap­csolatos gondolatra: miben nyilvánul meg az érdekvédelmi szerepük még nagyobb sú­lya? - Megszabadulunk azoktól a politikai kötelezettségektől, amelyeket a rendszer­­váltás óta ránk kényszeríttetek a kormá­nyok. Ebből adódóan változik szerepkö­rünk is. A termelői érdekek érvényesítése lesz a feladatunk, nem pedig bizonyos kényszerű politikai szerepvállalás, bár az elmúlt 12 évben az utóbbiakra kénysze­rítettek bennünket. Az EU-ba való belépé­sünkkel az előbb említett kényszerünk teljes egészében megszűnik, a szakma ki­zárólagos és alapos képviseletére kon­centrálhatjuk erőinket - zárta szavait Mayer Antal, a Nógrád Megyei Termelők Érdekvédelmi Szövetségének elnöke. V.K. A tartalomból: Elmebajnokság vagy számháború? Az intelligencia precíz meghatáro­zását a szakembe­rek mindmáig képtelenek voltak megalkotni, ennek ellenére divatos fogalommá vált. Olyannyira, hogy napjainkban intel­ligensnek nevezett mosógépek, ma­roktelefonok is lé­teznek. Persze az emberi képességeket, a józan paraszti ész (fel)kutatását is lehet méricskélni - például IQ- tesztekkel igyekeznek vizsgálni: kié mekkora? Hazánkban a Mensa HungarIQa nevű szervezet igyekszik egybegyűjteni a magas intelligenciá­jú egyedeket. Vitray Tamás az egyik zászlóvi­vőjük, de Michelle Wild pornószínésznő szin­tén büszkén hordja jelvényüket. De vajon mi­től függ, hogy kinek mekkora az IQ-ja? A VR cikke ezekre a kérdésekre is választ ad, mi az, amiről a legszívesebben beszélnek a má­siknak. A nők valamennyi országban arról pa­naszkodtak, hogy párjuk szűkszavú, nem lehet bevonni őket érzelemdús beszélgetésekbe. Ez azért érdekes, mert a kutatás arra is fényt derí­tett, hogy a férjek igenis szeretnének a közös dolgokról beszélgetni - csak éppen nem tudják, hogyan kezdjenek hozzá! Titkok, nagy hallgatá­sok és félreértések - mindezekre fényt derít a VR írása. Szinetár Dórának éltes a Mozart Bécs, Ham­burg és Tokió után végre Budapestre érkezett Syl­vester Levay és Michael Kunze musi­calje, a Mo­zart. A halha­tatlan zene­szerző felesé­gét, Cons­­tanzet alakító Szinetár Dóra szerint a da­rab sikere fő­leg azzal ma­gyarázható, hogy Wolfgang akár egy mai srác is lehetne, aki nem akarja, hogy az apja irányítsa. A színésznő a VR-nek elárulta: roppantul élvezi, hogy ki­léphet a szende naiva szerepköréből, s végre egy temperamentumos hölgyet alakíthat. Rá­adásul­­ csiripelik a verebek - májustól a Nem­zeti Színházban is láthatjuk őt. Vajon igaz ez, s mi lesz a szerep? Mindez kiderül a VR-ben közölt interjúból. Titkolózó házastársak A magyar felesé­gek szívesebben mesélnek régi sze­retőikről a férjük­nek, mint a lengyel nők - derül ki ab­ból a felmérésből, amely arról árulko­dik, hogy mit tit­kolnak egymás elől a házastársak, és JÓ MEGFEJTÉS, SZERENCSÉS NYERTES Elmúlt heti rejtvényünk helyes megfejtése: „Mit akar itt azzal az egy lóerővel jóember?” Szerencsés nyertesünk: Tomis István Magyarnándor, Fő út 53. Kérjük, hogy mai rejtvényünk megfejtését legkésőbb április 3-ig jutassák el szerkesztőségünk címére.

Next