Nógrádi Krónika, 1994. április (1. évfolyam, 27-51. szám)
1994-04-11 / 34. szám
1994. ÁPRILIS 11., HÉTFŐ ROSSZUL VIZSGÁZOTT ET-TAG Hiteltelen román ígérvények Számomra érthetetlen, miért nem teljesíti Románia az Európa Tanács által támasztott legalapvetőbb feltételeket sem — nyilatkozta lapunknak Hörcsik Richárd, az Országgyűlés Európai Közösségi Ügyek Bizottságának elnöke. Az MDF-es képviselő szerint magának az Európa Tanácsnak mint az egyik legfontosabb európai fórumnak a méltósága kérdőjeleződik meg a kontinens egyszerű polgárai előtt, ha Románia az ET-nek nyújtott kilenc ígérvénye közül egyetlenegyet is csak részlegesen teljesít, lásd a romániai fordulat után politikai okból koncepciózusan elítélt magyarok szabadon bocsátását. A román hatalom három magyar nemzetiségű rab elengedését mondvacsinált ürügyekkel továbbra is halogatja. Hörcsik Richárd elmondta: az Európa Tanács e heti strasbourgi közgyűlésekor a jogi bizottság ülésén fel fogja vetni, hogy vizsgálják meg a tanács képviselői, Románia esetében vajon mennyire igazolódott az a beléptetéskor győzelemre jutó~jatott vélemény, hogy e kelet-európai országra az Európa Tanács keretein belül lehet majd kedvező hatást gyakorolni a kisebbségvédelemmel kapcsolatos normák betartása érdekében. A honatya hangsúlyozta, az anyaországnak a két állam közötti feszültségnövekedés nem érdeke, de az igen, hogy a romániai emberi jogi ígérvények lépésről lépésre, a szenátustól a végrehajtásig érvényesüljenek, az országban élő magyar közösség érdekeivel összhangban. Hörcsik, aki az Európa Tanácsba most felvételét kérő Moldáviának az ET-raportőre, úgy vélekedett, a Moldáv Köztársaság — amelynek többségi etnikuma öntudattal használja román anyanyelvét — már a bebocsáttatás előtt Romániánál hitelesebben törekszik a kisebbségi jogok érvényesítésére az ország területén. MILOSEVIC—THÜRMER TÁRGYALÁSOK Elvtársi megbeszélés MTI • Slobodan Milosevic szerb elnök és Thürmer Gyula, a Munkáspárt elnöke belgrádi tárgyalásairól a szerb elnök kabinetje közleményt adott ki, amely megállapítja, hogy elvtársi, őszinte és baráti megbeszéléseket tartottak. A konzultáción hangoztatták, hogy a Jugoszlávia elleni szankciók feloldása a jugoszláv és a magyar gazdaság számára egyaránt fontos cél. A két szocialista vezető úgy foglalt állást, hogy a Szerbiában élő magyaroknak megvan az alkotmányban szavatolt összes joguk, s így lehetővé válik, hogy a kisebbségek a híd szerepét töltsék be a két ország között. Thürmer Gyula a tanácskozáson kijelentette: Magyarországnak sok gondot okoz az elsietett privatizáció és az elvadult kapitalizmus, s ennek még súlyos gazdasági és szociális következményei lesznek. Thürmer Gyula elmondta, hogy a magyar parlamentben olyan szerződés megkötését javasolják majd, amelyben a két ország kölcsönösen lemond az egymás iránti területi igényről, és kötelezettséget vállal a kisebbségek jogainak szavatolására. A Munkáspárt elnöke szerint a választáson a Magyar Szocialista Párt a szavazatok legalább 28 százalékát szerzi meg, a Munkáspárt pedig mintegy 7-8 százalékát kapja majd. Suli ’94 diáktalálkozó B. I. Magyarországon ellentmondásos a diákönkormányzatok helyzete. A közoktatási törvény, bár több rendelkezés is megkérdőjelezhető, komoly jogosítványokat biztosít a diákok számára. Ma mégis kevés az igazán jól működő diákönkormányzat az országban, amelynek alapvető oka az információhiány és az érdekérvényesítésben való járatlanság — nyilatkozta lapunknak Fürjes Balázs, a Fideszhez közel álló KÖSZ ’90 ifjúsági diákszervezet ügyvivője Debrecenben megrendezésre a került Suli ’94 diáktalálkozó tapasztalatait összegezve. Debrecenben több száz középiskola képviseletében közel ezer diák, köztük határon túlról érkezett fiatalok vitatták meg az iskola világának a diákokat érintő problémáit. A diáktalálkozó zárónyilatkozatában a fiatalok üdvözlik az egyházi oktatás újraindulását, úgy, mint az iskolarendszert színesítő elemet. Torgyán: 2030-ban ötmillióan leszünk DÁNYI LÁSZLÓ „Becsületes Magyarországot!”, újabban ez az egyik jelmondata a Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Pártnak, melynek országos elnöke, miniszterelnök-jelöltje dr. Torgyán József országgyűlési képviselő a szombati, békéscsabai fellépést követően vasárnap délelőtt az újszegedi sportcsarnokban megtartott választási nagygyűlésen több mint kétórás beszédet mondott. Kifejtette: ha a független kisgazdák megnyerik az országgyűlési választásokat, az lesz az első dolguk, hogy elszámoltatják az 1990. május 2.-a után hirtelen meggazdagodott embereket. A pártelnök-ügyvéd szerint a Ptk. 210. és 236. paragrafusai kifejezetten alkalmasak arra, hogy a feltűnő aránytalansággal megkötött adásvételi szerződések semmisségét kimondják. A Nyugat, persze, most röhög rajtunk, hiszen amíg ott 10 dollárért is a világ végéig üldözik a tolvajt, nálunk súlyos milliárdokat vágnak zsebre. Azt már eddig is tudtuk, hogy dr. Torgyán József nem szívleli a kommunistákat, vasárnap afelől is megbizonyosodhattunk: habár mindenáron a kezükbe akarja adni a sarlót és a kalapácsot, kizárólag a nagy kommunisták felelősségre vonását szorgalmazza, a kis kommunistákat semmiképpen nem akarja bántani. Az országút szélén 13-14 éves lányok állnak, hazánk a szexturizmus egyik központja lett. Ha ez így megy tovább, 2030-ban már csak ötmillió magyar él országunkban —jelentette ki az elnök. Nónádi#Krónika BOROSS PÉTER RÁDIÓINTERJÚJA Óvakodjunk Horn Gyulától MTI • Boross Péter a jelöltállítások ismeretében sem tart a balra tolódástól, és reményei szerint a baloldalra adott voksok száma a választások után sem lesz nagyobb arányú a kívántnál. A miniszterelnök a Vasárnapi újság című rádióműsornak nyilatkozva úgy vélekedett: a számok önmagukban nem mondanak semmit, mert az ajánlószelvények gyűjtése nem egy esetben „ az erre mozduló kampánycsapatok produkcióját, és nem a képviselőjelöltek személyes kvalitásait fejezi ki”. A kereszténydemokratákkal kapcsolatot kereső ellenzéki pártokra utalva úgy vélekedett, hogy a KDNP nem ül fel bizonyos szirénhangoknak, tisztában van ugyanis azzal, hogy a párt jövője szempontjából rendkívül kockázatos a tagság és az őket támogató tömegek igényeivel ellentétes politikai szövetséget kötni. Meglátása szerint az SZDSZ-en belül két párt és két irányzat létezik, igaz — ami általában más pártoknál előfordult — a szabaddemokraták egyáltalán nem „hasadtak”. A kisgazdáknál ez szomorú módon végződött, másutt viszont tisztulási folyamatnak is nevezhetően ment végbe. A Fidesszel való közeledésre utaló kérdés kapcsán Boross Péter emlékeztetett: a Fidesz debreceni kongresszusán nemzeti liberális arculatot hirdetett meg, s ez természetes módon keltette fel a nemzeti irányzatú párt, az MDF figyelmét. A Magyar Demokrata Fórum ugyanis minden pártnál keresi azokat a motívumokat, amelyek az ország érdekében a jövőbeni együttműködés alapjául szolgálhatnak. A nemzeti irányzat vállalása fellelhető a Fidesznél, ez azonban a jövőre nézve nem jelent semmit. A kormány leváltására felszólító Horn Gyula minapi vádjait érthetőnek nevezte Boross Péter, hiszen az MSZP elnöke szocialista kormányt óhajt. Az ország nagyon rosszul járna, ha hallgatna Horn Gyulára, mert akinek jó az emlékezete, az felidézheti, hogy mit értek el a szocialisták reformjaikkal — tette hozzá. Boross Péter visszautasította, hogy ő vagy a kormány dilettáns munkát végez vagy végzett volna. Okfejtése szerint mai kormánynak volt mersze felvállalni a korszerűtlen, elavult, gazdaságtalan, rossz iparszerkezet felszámolását, és eközben a valutatartalék majd tízszerese lett annak, ami felett a korábbi kormányzat rendelkezett. Boross Péter kifejtette azt is, hogy az örökölt adósságállomány miatt a kormány nem tudott jelentősebb hiteleket felvenni az átalakulás finanszírozásához, de megindult a visszafordíthatatlan folyamat. Bár ez még nem érezhető a háztartásokban, mégis a jövő ígéretét hordozza magában. A külföldiek magyarországi tulajdonszerzésével kapcsolatban utalt arra, hogy a fejlett technika behozatala a hatékony gazdaság megteremtésének feltétele. Szó sincs azonban arról, hogy ennek aránya akár csak megközelítené a bármelyik nyugat-európai ország által befogadott külföldi tőkét. Megnyugtatásként hozzátette: a kormány nagyon ügyel arra, hogy a külföldi beruházások aránya ne lépje túl azt a keretet, amellyel megkérdőjeleződhető az ország önrendelkezése, netán szuverenitása. A fél éve hivatalban lévő miniszterelnök megerősítette azt is, hogy további négy évre kormányfő kíván maradni, hogy érvényesíteni tudja azokat a felismeréseket, amelyek megérlelődtek benne. Elődjéhez hasonlóan lélekben ő is 15 millió magyar miniszterelnökének tartja magát, de csakúgy, mint Antall József, visszautasította, hogy ebben a határok megváltoztatására irányuló szándékot lássanak, netán erőszakos határrevízióra következtessenek. Boross Péter kormányfő és Szabó Iván pénzügyminiszter tegnap ellátogatott a Patrona Hungáriáé leánygimnáziumba, ahol találkozott az intézmény diákjaival, szüleikkel, valamint a tanári karral, köztük Bajzák M. Eszter igazgatóval és Bácsay Mária Jozefina tartományfőnökkel FOTÓ: MTI ÜLÉSEZETT A FIDESZ ORSZÁGOS VÁLASZTMÁNYA A választások tétje: baloldal vagy a liberálisok folytatás az 1. oldalról A jövendő kormánynak az oktatásügy fejlesztésével biztosítania kell a fiatalok társadalmi felemelkedésének lehetőségét, a külpolitikában fenn kell tartani az egyértelmű nyugati orientációt. Minden lehetséges eszközzel segíteni kell, hogy Magyarország a legrövidebb időn belül tagja legyen az Európai Uniónak és a NATO-nak. A tömegtájékoztatás területén végre kell hajtani azokat az elengedhetetlen személyi és szervezeti változásokat, amelyek biztosítják a pártatlan és korrekt tömegtájékoztatást. El kell fogadni a televízióról és a rádióról, valamint az írott sajtóról szóló törvényt és privatizálni kell a médiákat úgy, hogy mind a televízióban, mind a rádióban csak a közszolgálati funkciók teljesítéséhez feltétlenül szükséges csatornákat szabad állami tulajdonban hagyni. Szájer József szerint a választási küzdelem első szakaszának, az ajánlószelvény gyűjtésének tapasztalatai alapján a liberális erők sikerrel vehetik fel a versenyt a baloldallal, sőt lehetőség és jó esély van arra, hogy 1994-ben Magyarországnak liberális kormánya legyen. A kopogtatócédulák gyűjtésének lezárásához kapcsolódva Áder János, a párt ügyvezető alelnöke bejelentette: a Fidesznek minden megyében van területi listája. Horváth László, a fiatal demokraták Heves megyei alelnöke szerint pedig a kopogtatócédulák gyűjtésének tapasztalatai is bizonyítják, hogy a ’94-es választásokon az MSZP és a Fidesz versenyfutására kell számítani. E két párt között fog eldőlni a végső küzdelem. Bogár László visszalépett LAPINFORMÁCIÓ A Magyar Demokrata Fórum 175 egyéni választókörzetben állított hivatalos jelöltet — nyilatkozta lapunknak Herényi Károly pártszóvivő. Egyetlen körzet akadt mindössze, amelynek jelöltje, Bogár László (egyben a Borsod-Abaúj- Zemplén megyei lista vezetője) visszalépett az egyéni indulástól. A szóvivő kérdésünkre elmondta azt is, hogy az MDF számít azoknak a választópolgároknak a szavazataira, akik egyébként országos listát, néhol területi listákat vagy egyéni képviselőjelölteket állítani nem tudó jobboldali kispártokat támogatnának. HELYI LAPOK ORSZÁGOS TALÁLKOZÓJA Az MDF szeretné folytatni a rendszerváltoztatást folytatás az 1. oldalról Jelen volt többek között: Alexa Károly, a Magyar Távirati Iroda vezérigazgatója, Balsai István igazságügy-miniszter, Barsiné Pataky Etelka világkiállítási kormánybiztos, Juhász Judit kormányszóvivő, Kónya Imre belügyminiszter, Kozma Imre, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat elnöke, Nemeskürty István író, Schamschula György közlekedési miniszter és Sepsey Tamás, a kárpótlási hivatal elnöke. Délután megérkezett a találkozóra Boross Péter miniszterelnök is, aki a fórumon politikai helyzetértékelést tartott. A kampányról szólva elmondta: megjelent egy sajátos, indokolatlan magabiztosságról tanúskodó magatartás, amely rendszerint stíluszavarral párosul. A kormányfő épp ezért nem optimista a kam■pány hangnemét és stílusát illetően, csupán abban bízik, hogy az említettek környezete megfelelő kontrollt gyakorol. Közvélemény-kutatási eredményekről szólva Boross Péter elmondta: nem ismeri a felmérések módszertanát, ám azt tudja, hogy akik rácsapják az ajtót a kérdezőbiztosokra, azok kimaradnak a közvélemény-kutatásból. Jó volna tudni — tette hozzá —, hányan vannak ilyenek és milyen pártokkal szimpatizálnak, mert gyanítható, hogy a jelenlegi koalícióval. A választásokkal kapcsolatban a kormányfő leszögezte: a tét jelentős, s amennyiben a magyar nép nem engedi tovább kormányozni ezt az irányzatot, akkor sokat veszít. Boross Péter megerősítette korábban hangoztatott álláspontját, miszerint a választási küzdelem a Magyar Szocialista Párt és az MDF között zajlik. A két politikai erő között egyértelmű eszmei, felfogásbeli, módszertani különbségek vannak. — Mi jobban értünk a kormányzáshoz — jelentette ki a miniszterelnök, és hozzáfűzte: ismeretes, milyen kormányzás folyt itt 1989-ig, korlátlan eszköztárral és szomorú eredménnyel. Az MDF tisztában van a kormányzás törvényi, jogszabályi korlátaival, és ezek ismeretében szeretné folytatni, amit elkezdett: a rendszerváltoztatást. A találkozón, az idén először, a költészet napja alkalmából átadták a MÚK és a Fakitelek Alapítvány által újságírók és költők számára alapított Kölcsey-díjat Agócs Sándornak, Apáti Miklósnak, Döbrentei Kornélnak, Kiss Dénesnek, Körmendi Lajosnak, Nagy Gáspárnak, Serfőző Simonnak és Tollas Tibornak. Kuncze Gábor a KDNP-nek udvarol sz. s. Az SZDSZ 176 egyéni képviselőjelöltjéből 171 önállóan indul a ’94-es választásokon — jelentette be a vasárnap délutáni sajtótájékoztatóján Magyar Bálint, a Szabad Demokraták Szövetségének kampányfőnöke. Az SZDSZ- nek négy közös jelöltje van. ■ Zwack Péter a Vállalkozók Pártjának elnöke, Czeglédi Péter Pál, az Agrárszövetség tagja, Bődi János, a Köztársaság Párt képviselőjelöltje, valamint Nagy Tamás, az Agrárszövetség elnöke. Az SZDSZ listáján sok közismert személyiség található, többek között Jancsó Miklós filmrendező, Konrád György író, Makk Károly filmrendező. A liberális blokk a jelen időszakot nem tartja alkalmasnak a közös kampányrendezvények megtartására. Kuncze Gábor elmondta, hogy szerencsére a szélsőséges pártok jelöltjei az eddigi jelentések szerint nem kerülnek be a parlamentbe, kivétel jelenthet a Torgyán József-féle kisgazdapárt. Lapunknak arra a kérdésére, hogy a KDNP-vel szívesen együttműködne-e az SZDSZ a koalíciós tárgyalások esetén, a párt miniszterelnökjelöltje elmondta: minden demokratikus párttal keressük a kapcsolatfelvétel lehetőségét és a jelenlegi koalíciós pártok közül a KDNP-t tartjuk erre alkalmasnak.