Nógrádi Krónika, 1994. április (1. évfolyam, 27-51. szám)

1994-04-11 / 34. szám

1994. ÁPRILIS 11., HÉTFŐ ROSSZUL VIZSGÁZOTT ET-TAG Hiteltelen román ígérvények Számomra érthetetlen, miért nem teljesíti Románia az Eu­rópa Tanács által támasztott legalapvetőbb feltételeket sem — nyilatkozta lapunknak Hörcsik Richárd, az Ország­­gyűlés Európai Közösségi Ügyek Bizottságának elnöke. Az MDF-es képviselő szerint magának az Európa Tanács­nak mint az egyik legfontosabb európai fórumnak a méltósága kérdőjeleződik meg a konti­nens egyszerű polgárai előtt, ha Románia az ET-nek nyúj­tott kilenc ígérvénye közül egyetlenegyet is csak részlege­sen teljesít, lásd a romániai for­dulat után politikai okból kon­cepciózusan elítélt magyarok szabadon bocsátását. A román hatalom három magyar nem­zetiségű rab elengedését mondvacsinált ürügyekkel to­vábbra is halogatja. Hörcsik Richárd elmondta: az Európa Tanács e heti stras­­bourgi közgyűlésekor a jogi bi­zottság ülésén fel fogja vetni, hogy vizsgálják meg a tanács képviselői, Románia esetében vajon mennyire igazolódott az a beléptetéskor győzelemre ju­tó~j­a­tott vélemény, hogy e kelet-eu­rópai országra az Európa Ta­nács keretein belül lehet majd kedvező hatást gyakorolni a ki­sebbségvédelemmel kapcsola­tos normák betartása érdeké­ben. A honatya hangsúlyozta, az anyaországnak a két állam közötti feszültségnövekedés nem érdeke, de az igen, hogy a romániai emberi jogi ígérvé­nyek lépésről lépésre, a szená­tustól a végrehajtásig érvénye­süljenek, az országban élő ma­gyar közösség érdekeivel össz­hangban. Hörcsik, aki az Eu­rópa Tanácsba most felvételét kérő Moldáviának az ET-ra­­portőre, úgy vélekedett, a Moldáv Köztársaság — amelynek többségi etnikuma öntudattal használja román anyanyelvét — már a bebo­­csáttatás előtt Romániánál hi­telesebben törekszik a kisebb­ségi jogok érvényesítésére az ország területén. MILOSEVIC—THÜRMER TÁRGYALÁSOK Elvtársi megbeszélés MTI • Slobodan Milosevic szerb elnök és Thürmer Gyula, a Munkáspárt elnöke belgrádi tárgyalásairól a szerb elnök kabinetje közleményt adott ki, amely megállapítja, hogy elvtársi, őszinte és baráti meg­beszéléseket tartottak. A kon­zultáción hangoztatták, hogy a Jugoszlávia elleni szankciók feloldása a jugoszláv és a ma­gyar gazdaság számára egy­aránt fontos cél. A két szocia­lista vezető úgy foglalt állást, hogy a Szerbiában élő magya­roknak megvan az alkot­mányban szavatolt összes jo­guk, s így lehetővé válik, hogy a kisebbségek a híd szerepét töltsék be a két ország között. Thürmer Gyula a tanács­kozáson kijelentette: Magyar­­országnak sok gondot okoz az elsietett privatizáció és az el­vadult kapitalizmus, s ennek még súlyos gazdasági és szo­ciális következményei lesz­nek. Thürmer Gyula el­mondta, hogy a magyar par­lamentben olyan szerződés megkötését javasolják majd, amelyben a két ország köl­csönösen lemond az egymás iránti területi igényről, és kö­telezettséget vállal a kisebbsé­gek jogainak szavatolására. A Munkáspárt elnöke szerint a választáson a Magyar Szocialis­ta Párt a szavazatok legalább 28 százalékát szerzi meg, a Munkáspárt pedig mintegy 7-8 százalékát kapja majd. Suli ’94 diáktalálkozó B. I. Magyarországon ellentmon­dásos a diákönkormányzatok helyzete. A közoktatási tör­vény, bár több rendelkezés is megkérdőjelezhető, komoly jogosítványokat biztosít a diá­kok számára. Ma mégis kevés az igazán jól működő diákön­kormányzat az országban, amelynek alapvető oka az in­formációhiány és az érdekér­vényesítésben való járatlan­ság — nyilatkozta lapunknak Fürjes Balázs, a Fideszhez kö­zel álló KÖSZ ’90 ifjúsági diákszervezet ügyvivője Debrecenben megrendezésre a került Suli ’94 diáktalálkozó tapasztalatait összegezve. Debrecenben több száz kö­zépiskola képviseletében kö­zel ezer diák, köztük határon túlról érkezett fiatalok vitat­ták meg az iskola világának a diákokat érintő problémáit. A diáktalálkozó zárónyilatkoza­tában a fiatalok üdvözlik az egyházi oktatás újraindulását, úgy, mint az iskolarendszert színesítő elemet. Torgyán: 2030-ban ötmillióan leszünk DÁNYI LÁSZLÓ „Becsületes Magyarországot!”, újabban ez az egyik jelmondata a Független Kisgazda-, Föld­munkás- és Polgári Pártnak, melynek országos elnöke, mi­niszterelnök-jelöltje dr. Torgyán József országgyűlési képviselő a szombati, békéscsabai fellépést követően vasárnap délelőtt az újszegedi sportcsarnokban megtartott választási nagygyű­lésen több mint kétórás beszé­det mondott. Kifejtette: ha a független kisgazdák megnyerik az or­szággyűlési választásokat, az lesz az első dolguk, hogy elszá­moltatják az 1990. május 2.-a után hirtelen meggazdagodott embereket. A pártelnök-ügy­véd szerint a Ptk. 210. és 236. paragrafusai kifejezetten alkal­masak arra, hogy a feltűnő aránytalansággal megkötött adásvételi szerződések sem­misségét kimondják. A Nyu­gat, persze,­ most röhög raj­tunk, hiszen amíg ott 10 dol­lárért is a világ végéig üldözik a tolvajt, nálunk súlyos milli­­árdokat vágnak zsebre. Azt már eddig is tudtuk, hogy dr. Torgyán József nem szívleli a kommunistákat, va­sárnap afelől is megbizonyo­sodhattunk: habár minden­áron a kezükbe akarja adni a sarlót és a kalapácsot, kizárólag a nagy kommunisták felelős­ségre vonását szorgalmazza, a kis kommunistákat semmikép­pen nem akarja bántani. Az or­szágút szélén 13-14 éves lányok állnak, hazánk a szexturizmus egyik központja lett. Ha ez így megy tovább, 2030-ban már csak ötmillió magyar él országunk­ban —jelentette ki az elnök. Nónádi#Krónika BOROSS PÉTER RÁDIÓINTERJÚJA Óvakodjunk Horn Gyulától MTI • Boross Péter a jelöltállítá­sok ismeretében sem tart a balra tolódástól, és reményei szerint a baloldalra adott vok­­sok száma a választások után sem lesz nagyobb arányú a kí­vántnál. A miniszterelnök a Vasárnapi újság című rádió­műsornak nyilatkozva úgy vé­lekedett: a számok önmaguk­ban nem mondanak semmit, mert az ajánlószelvények gyűjtése nem egy esetben „ az erre mozduló kampánycsapa­tok produkcióját, és nem a képviselőjelöltek személyes kvalitásait fejezi ki”. A keresz­ténydemokratákkal kapcsola­tot kereső ellenzéki pártokra utalva úgy vélekedett, hogy a KDNP nem ül fel bizonyos szirénhangoknak, tisztában van ugyanis azzal, hogy a párt jövője szempontjából rendkí­vül kockázatos a tagság és az őket támogató tömegek igé­nyeivel ellentétes politikai szövetséget kötni. Meglátása szerint az SZDSZ-en belül két párt és két irányzat létezik, igaz — ami általában más pár­toknál előfordult — a szabad­­demokraták egyáltalán nem „hasadtak”. A kisgazdáknál ez szomorú módon végződött, másutt viszont tisztulási folya­matnak is nevezhetően ment végbe. A Fidesszel való közeledés­re utaló kérdés kapcsán Bo­ross Péter emlékeztetett: a Fi­desz debreceni kongresszu­sán nemzeti liberális arculatot hirdetett meg, s ez termé­szetes módon keltette fel a nemzeti irányzatú párt, az MDF figyelmét. A Magyar Demokrata Fórum ugyanis minden pártnál keresi azokat a motívumokat, amelyek az ország érdekében a jövőbeni együttműködés alapjául szol­gálhatnak. A nemzeti irányzat vállalása fellelhető a Fidesz­­nél, ez azonban a jövőre néz­ve nem jelent semmit. A kormány leváltására fel­szólító Horn Gyula minapi vádjait érthetőnek nevezte Boross Péter, hiszen az MSZP elnöke szocialista kormányt óhajt. Az ország nagyon rosszul járna, ha hallgatna Horn Gyulára, mert akinek jó az emlékezete, az felidézheti, hogy mit értek el a szocialis­ták reformjaikkal — tette hozzá. Boross Péter visszauta­sította, hogy ő vagy a kor­mány dilettáns munkát végez vagy végzett volna. Okfejtése szerint mai kormánynak volt mersze felvállalni a korszerűt­len, elavult, gazdaságtalan, rossz iparszerkezet felszámo­lását, és eközben a valutatar­talék majd tízszerese lett an­nak, ami felett a korábbi kor­mányzat rendelkezett. Boross Péter kifejtette azt is, hogy az örökölt adósságál­lomány miatt a kormány nem tudott jelentősebb hiteleket felvenni az átalakulás finan­szírozásához, de megindult a visszafordíthatatlan folyamat. Bár ez még nem érezhető a háztartásokban, mégis a jövő ígéretét hordozza magában. A külföldiek magyarországi tulajdonszerzésével kapcso­latban utalt arra, hogy a fej­lett technika behozatala a ha­tékony gazdaság megterem­tésének feltétele. Szó sincs azonban arról, hogy ennek aránya akár csak megközelí­tené a bármelyik nyugat-eu­rópai ország által befogadott külföldi tőkét. Megnyugtatás­ként hozzátette: a kormány nagyon ügyel arra, hogy a külföldi beruházások aránya ne lépje túl azt a keretet, amellyel megkérdőjeleződhe­tő az ország önrendelkezése, netán szuverenitása. A fél éve hivatalban lévő miniszterel­nök megerősítette azt is, hogy további négy évre kormányfő kíván maradni, hogy érvé­nyesíteni tudja azokat a felis­meréseket, amelyek megérle­lődtek benne. Elődjéhez ha­sonlóan lélekben ő is 15 millió magyar miniszterelnökének tartja magát, de csakúgy, mint Antall József, visszauta­sította, hogy ebben a határok megváltoztatására irányuló szándékot lássanak, netán erőszakos határrevízióra kö­vetkeztessenek. Boross Péter kormányfő és Szabó Iván pénzügyminiszter tegnap el­látogatott a Patrona Hungáriáé leánygimnáziumba, ahol találkozott az intézmény diákjaival, szüleikkel, valamint a tanári karral, köztük Bajzák M. Eszter igazgatóval és Bácsay Mária Jozefina tartomány­főnökkel FOTÓ: MTI ÜLÉSEZETT A FIDESZ ORSZÁGOS VÁLASZTMÁNYA A választások tétje: baloldal vagy a liberálisok folytatás az 1. oldalról A jövendő kormánynak az ok­tatásügy fejlesztésével biztosí­tania kell a fiatalok társadalmi felemelkedésének lehetősé­gét, a külpolitikában fenn kell tartani az egyértelmű nyugati orientációt. Minden lehetsé­ges eszközzel segíteni kell, hogy Magyarország a legrövi­debb időn belül tagja legyen az Európai Uniónak és a NA­­TO-nak. A tömegtájékoztatás területén végre kell hajtani azokat az elengedhetetlen személyi és szervezeti változá­sokat, amelyek biztosítják a pártatlan és korrekt tömegtá­jékoztatást. El kell fogadni a televízióról és a rádióról, vala­mint az írott sajtóról szóló törvényt és privatizálni kell a médiákat úgy, hogy mind a televízióban, mind a rádióban csak a közszolgálati funkciók teljesítéséhez feltétlenül szük­séges csatornákat szabad álla­mi tulajdonban hagyni. Szájer József szerint a vá­lasztási küzdelem első szaka­szának, az ajánlószelvény gyűjtésének tapasztalatai alapján a liberális erők siker­rel vehetik fel a versenyt a baloldallal, sőt lehetőség és jó esély van arra, hogy 1994-ben Magyarországnak liberális kormánya legyen. A kopogtatócédulák gyűj­tésének lezárásához kapcso­lódva Áder János, a párt ügy­vezető alelnöke bejelentette: a Fidesznek minden megyé­ben van területi listája. Hor­váth László, a fiatal demokra­ták Heves megyei alelnöke­ szerint pedig a kopogtatócé­dulák gyűjtésének tapasz­talatai is bizonyítják, hogy a ’94-es választásokon az MSZP és a Fidesz versenyfutására kell számítani. E két párt kö­zött fog eldőlni a végső küz­delem. Bogár László visszalépett LAPINFORMÁCIÓ A Magyar Demokrata Fórum 175 egyéni választókörzetben állított hivatalos jelöltet — nyilatkozta lapunknak Heré­nyi Károly pártszóvivő. Egyet­len körzet akadt mindössze, amelynek jelöltje, Bogár László (egyben a Borsod-Abaúj- Zemplén megyei lista vezető­je) visszalépett az egyéni in­dulástól. A szóvivő kérdé­sünkre elmondta azt is, hogy az MDF számít azoknak a vá­lasztópolgároknak a szava­zataira, akik egyébként orszá­gos listát, néhol területi listá­kat vagy egyéni képviselője­lölteket állítani nem tudó jobboldali kispártokat támo­gatnának. HELYI LAPOK ORSZÁGOS TALÁLKOZÓJA Az MDF szeretné folytatni a rendszerváltoztatást folytatás az 1. oldalról Jelen volt többek között: Alexa Károly, a Magyar Távirati Iro­da vezérigazgatója, Balsai Ist­ván igazságügy-miniszter, Barsiné Pataky Etelka világkiál­lítási kormánybiztos, Juhász Judit kormányszóvivő, Kónya Imre belügyminiszter, Kozma Imre, a Magyar Máltai Szere­tetszolgálat elnöke, Nemes­­kürty István író, Schamschula György közlekedési miniszter és Sepsey Tamás, a kárpótlási hivatal elnöke. Délután megérkezett a ta­lálkozóra Boross Péter minisz­terelnök is, aki a fórumon po­litikai helyzetértékelést tar­tott. A kampányról szólva el­mondta: megjelent egy sajá­tos, indokolatlan magabiztos­ságról tanúskodó magatartás, amely rendszerint stíluszavar­ral párosul. A kormányfő épp ezért nem optimista a kam­­■­pány hangnemét és stílusát il­letően, csupán abban bízik, hogy az említettek környezete megfelelő kontrollt gyakorol. Közvélemény-kutatási ered­ményekről szólva Boross Pé­ter elmondta: nem ismeri a felmérések módszertanát, ám azt tudja, hogy akik rácsapják az ajtót a kérdezőbiztosokra, azok kimaradnak a közvéle­mény-kutatásból. Jó volna tudni — tette hozzá —, há­nyan vannak ilyenek és mi­lyen pártokkal szimpatizál­nak, mert gyanítható, hogy a jelenlegi koalícióval. A válasz­tásokkal kapcsolatban a kor­mányfő leszögezte: a tét jelen­tős, s amennyiben a magyar nép nem engedi tovább kor­mányozni ezt az irányzatot, akkor sokat veszít. Boross Pé­ter megerősítette korábban hangoztatott álláspontját, mi­szerint a választási küzdelem a Magyar Szocialista Párt és az MDF között zajlik. A két politikai erő között egyértel­mű eszmei, felfogásbeli, mód­szertani különbségek vannak. — Mi jobban értünk a kor­mányzáshoz — jelentette ki a miniszterelnök, és hozzáfűz­te: ismeretes, milyen kor­mányzás folyt itt 1989-ig, kor­látlan eszköztárral és szomo­rú eredménnyel. Az MDF tisztában van a kormányzás törvényi, jogszabályi korlátai­val, és ezek ismeretében sze­retné folytatni, amit elkez­dett: a rendszerváltoztatást. A találkozón, az idén elő­ször, a költészet napja alkal­mából átadták a MÚK és a Fakitelek Alapítvány által új­ságírók és költők számára ala­pított Kölcsey-díjat Agócs Sán­dornak, Apáti Miklósnak, Döb­­rentei Kornélnak, Kiss Dénes­­nek, Körmendi Lajosnak, Nagy Gáspárnak, Serfőző Simonnak és Tollas Tibornak. Kuncze Gábor a KDNP-nek udvarol sz. s. Az SZDSZ 176 egyéni képvi­selőjelöltjéből 171 önállóan indul a ’94-es választásokon — jelentette be a vasárnap délutáni sajtótájékoztatóján Magyar Bálint, a Szabad De­mokraták Szövetségének kampányfőnöke. Az SZDSZ- nek négy közös jelöltje van. ■ Zwack Péter a Vállalkozók Pártjának elnöke, Czeglédi Pé­ter Pál, az Agrárszövetség tag­ja, Bődi János, a Köztársaság Párt képviselőjelöltje, valamint Nagy Tamás, az Agrárszövetség elnöke. Az SZDSZ listáján sok közismert személyiség találha­tó, többek között Jancsó Miklós filmrendező, Konrád György író, Makk Károly filmrendező. A li­berális blokk a jelen időszakot nem tartja alkalmasnak a kö­zös kampányrendezvények megtartására. Kuncze Gábor elmondta, hogy szerencsére a szélsősé­ges pártok jelöltjei az eddigi jelentések szerint nem kerül­nek be a parlamentbe, kivétel jelenthet a Torgyán József-féle kisgazdapárt. Lapunknak arra a kérdé­sére, hogy a KDNP-vel szíve­sen együttműködne-e az SZDSZ a koalíciós tárgyalások esetén, a párt miniszterelnök­jelöltje elmondta: minden de­mokratikus párttal keressük a kapcsolatfelvétel lehetőségét és a jelenlegi koalíciós pártok közül a KDNP-t tartjuk erre alkalmasnak.

Next