Nógrádi Krónika, 1996. október (3. évfolyam, 1-234. szám)
1996-10-21 / 12. szám
1996. OKTÓBER 21., HÉTFŐ Az anyákat is „stabilizálták” Folytatás az 1. oldalról Ez a pénz már csak az 1996. április 15-e előtt született gyermekekre folyósítható. A gyermekgondozási segély, elterjedt nevén a gyes a gyermek három éves koráig - beteg gyermek esetén tízéves korig - volt folyósítható a már említett jogszabályváltozásig. A gyes összege két részből állt, az egyik a gyermekszámtól függően 800, 900, 1000 forint havonta beteg gyermek esetén ennek kétszerese és ezt egészítette ki az a jövedelempótlék, amely inflációfüggő volt, miután évenként, általában a nyugellátások emelésével egyidőben „karbantartották”, jelenlegi összege 6700 forint. Ezt a gyest, hasonlóan a gyedhez, már csak addig folyósítják, ameddig ez a forma ki nem fut. A stabilizációs intézkedések részeként vezették be a jövedelemtől függő családi pótlék mellett az alanyi jogon járó, szintén jövedelemtől függő gyest. Ezek az ellátási formák már nem társadalombiztosítási ellátások, mivel biztosítástól függetlenül járnak, de a társadalombiztosítási szervek feladatában maradt ezek megállapítása és folyósítása. Ennek költségét nem a tb-alapokból, hanem a központi költségvetésből fedezik. A jövedelemtől függő gyest minden olyan magyar állampolgár igénybe veheti, aki három (beteg gyermek esetén tíz) év alatti gyermeket gondoz, amennyiben a család egy főre eső havi nettó jövedelme nem haladja meg a 19 ezer 500 forintot, egyedülálló esetében a 23 ezer 400 forintot. Ez az ellátási forma sem a közalkalmazottak, sem a vállalkozók számára nem kedvező, mivel összege az elvesztett keresetnek csupán töredéke. Összege a legkisebb nyugdíjéval azonos, amely jelenleg 9600 forint, melyet 6 százalék nyugdíjjárulék terhel. 1996. április 15-től eltűnt a várandósági pótlék is, amely a családi pótlék összegéhez igazodó havi ellátás volt. Helyette bevezették az anyasági támogatást, amelyet a szülés után 30 napon belül, és csakis 30 napon belül lehet igénybe venni, ennek elmulasztása jogvesztéssel jár. Az anyasági támogatás állampolgári jogon járó egyszeri, egyösszegű ellátás. A folyósítás összege a terhesgondozáson való részvétel, jelenlegi összege 14 ezer 400 forint. Húszéves a helyközi autóbuszállomás Folytatás az 1. oldalról van egy vezénylőtiszt, aki a dolgozók munkabeosztását koordinálja. A részleghez tartozik a szécsényi autóbuszállomás egy fős személyzete is. A forgalmi irodában éjjel-nappali szolgálat van, s az éjszakai forgalmi szolgálattevő egyben az egész társaság ügyeletét is ellátja. A helyközi és szabadáras üzem vezetője, Kasza Ernő 23 éve dolgozik a pályaudvaron. Vele a részleg mindennapjairól, gondjairól beszélgettünk. - Mekkora a buszpályaudvar forgalma, mennyi ember fordul meg itt napjában? - Reggel fél hattól folyamatosan érkeznek a vidéki utasaink a pályaudvarra, de a reggeli csúcs fél nyolc körül van, akkor mintegy 1500-1600 ember érkezik ide a központba. Ilyenkor nagy feladatunk fogadni, s lepakolni ezt a tömeget, beérkeztetni a buszokat. A délutáni csúcs a fél három és fél öt közötti időszakban van, abban az időszakban szintén zsúfoltak vagyunk, a kocsiállások mind foglaltak, s szinte egyszerre indítunk ki 15-16 autóbuszt. Ez nem kis göndöt okoz, s bizony, amíg a gépkocsijaink a lámpákon túljutnak, eltelik 5-7 perc is. - Adja magát a kérdés, mi lenne, ha megvalósulna a város vezetőinek terve, s a helyközi buszállomás a déli decentrum helyére kerülne? - Szerintem megoldhatatlan helyzet elé állítana minket a pályaudvarcsere, lehetetlen lenne onnan csúcsidőben 15 autóbuszt kiindítani. Ha a Rákóczi utat „lámpáznák” le, akkor annak a forgalma bénulna meg, ha pedig nem tennének oda jelzőlámpákat, akkor az ipolytarnóci ember még egy órával az indulás után is ott fog ülni a buszon. Ellentétben a többi üzemmel a jelentős számú utast önöknek informálni is kell. Mennyi energiát vesz ez el önöktől? - Ha valamelyikünk kimegy az irodából, vagy éppen bejön ide, nem tudja azt úgy megtenni, hogy ne kelljen információt adnia. A forgalmi, szolgálattevő munkaidejének mintegy 70-80 százalékát teszi ki az információadás, s ez nagy türelmet, figyelmességet igényel. Én úgy érzem ebbe nem lehet beletanulni, erre a szakmára születni kell, tudni kell bánni az emberekkel, hiszen egy rossz információval, egy durva hangnemmel az egész rendszert romba lehet dönteni. Hiszen magát az egész vállalatot értékelik itt az emberek, itt hangzanak el a vélemények. - Csak vélemények hangzanak el, vagy utaspanaszok is vannak? - Vannak utaspanaszok, bár azt kell mondanom, hogy ezek inkább vélemények. Ilyenkor szeptember-október körül szoktuk tapasztalni, hogy változnak az utazási igények, kérik az időpontok módosítását, a zsúfoltság megszüntetését. Az utasok észrevételeik mellett néha konkrét javaslatokkal is előállnak, s amennyiben beigazolódik azok jogossága, úgy természetesen eleget teszünk kéréseiknek. Mivel azonban az eszközparkunk véges, a felmerülő problémákat csak forgalomszervezéssel tudjuk megoldani, úgy kell a járatokat összehangolni, hogy az utas is elégedett legyen és a társaságunk sem legyen gazdaságtalan. A reggeli zsúfoltság megszüntetésére csuklós autóbuszok kellenének, ezek beszerzésére azonban nincsenek forrásaink, hiszen egy ilyen jármű ára közel 30 millió forint. - Milyen gyorsan használódnak el az autóbuszok, mennyire vigyáznak azokra az utasok? - Érdekes dolog, hogy nálunk nem is annyira a járműveket teszik tönkre, hanem a külső információkat semmisítik meg. Mivel a helyközi járatokon hosszabb időt töltenek el az utasok, nem merik szétvagdosni, összefirkálni az üléshuzatot, viszont ellopkodják a buszmegállót jelző táblákat, letépik a menetrendet, elszakítják az információs jegyzéket. Az utas pedig nem maradhat tájékoztatás nélkül, így a külső információ fenntartása, annak pótlása nagyon sokba kerül számunkra. Mivel az eszközpark véges, a felmerülő problémákat csak forgalomszervezéssel lehet megoldani a a család pénzügyeit Konzumbank Családi Bankszámla intézi, több ideje jut családjára! KONZUMBANK Közeli fiókunk: Salgótarján, Fő tér 6, Nógrádi Krónika Krumpli a zsákban nem beszél Folytatás az 1. oldalról fizetni még a tehetősebb gazdák sem tudnak. Dr. Radván Mihály elmondta azt is, hogy valósnak véli a burgonyatermesztők gondját. A mai problémák eredője az a két évvel ezelőtti, példa nélküli árrohanás, amely a gazdálkodók többségét az áruvisszatartás stratégiájához vezette - letárolták a termést. Vesztükre, hiszen tavaly, a szeptemberben még 35 forintért elkapkodott burgonya márciusban már a kutyának sem kellett, pedig addigra 50 százalék alá esett az ára. Amin tavasszal nem tudott túladni, hova tehette a paraszt? Természetszerűleg a földbe - tudatja Kanyó István őrhalmi gazdálkodó. - Ebből következően idén jócskán megnőtt a vetésterület, ami pedig azzal járt, hogy több lett az idei termés. Legalábbis Nógrádban. A hírek szerint ugyanis a Nyírség, a Dunántúl és a Hajdúság egyes vidékein kevesebb termett, s minőségüknek sem kedvez, hogy a sok eső miatt rothadásnak, csírázásnak indultak a földtakarásban. A fogyasztók pedig a viszonylag olcsónak számító áruért sem tülekednek, éppen a tavalyi „élményeik” miatt. No meg mert csak keveseknek telik a spajzolásra. Pedig lehet, hogy most megérné, hiszen a kitermelt burgonya jelentős hányada nem elálló, amiből az következhet, hogy tavaszig jócskán megugorhat a tárolásra alkalmas krumpli ára.. A gazdák viszont nem hiszik, hogy egy későbbi, esetleges áremelkedéssel pénzükhöz jutnának. A hasznot más zsebelné be akkor is, aminek máris tapasztalható jeleit látják: francia krumplit terítettek a nagybani piacokon, s élénkülni látszik a piac. Az előbbiről semmi konkrétat nem lehet tudni, hiszen, mint az Agrárrendtartási Hivatal illetékesétől megtudtuk, burgonyaügyben sem a behozatalt, sem a kivitelt nem kötötték engedélyhez. Utóbbit épp azért liberalizálták a nyáron, mert a termésbecslések alapján előre tudható volt, hogy sok lesz a gumós. Botos Károly elmondta: 200-300 ezer tonnával több termést regisztráltak, mint amennyit a hazai piac felvehetne. Arról, hogy francia krumpli került volna a hazai fogyasztókhoz, Botos úr nem tud konkrétat. Mindenesetre nem tartja hihetőnek, hiszen olcsó a magyar áru is. Ettől persze még bekerülhetett az országba, ha megfizették érte a vámot, és megfelelt a növényegészségügyi követelményeknek. A megyei agrárkamarához is érkeztek jelzések a francia eredetű krumpliról, viszont a gazdajegyző sem tud konkrétat. Persze meglehet, hogy csak a zsák francia. A krumpli mindenesetre hallgat. A gazdák fejébe viszont befészkelte magát a gyanú, hogy mesterségesen szorítják le a hazai árakat. - Már szeptember közepén hozták a hírt, hogy az oroszoknál egy mázsa krumpli egy mázsa műtrágyára cserélhető - mondja a hugyagi Farkas János, aki maga is hallott elszállítóitól a francia eredetű termés megjelenéséről. Ehhez tudni kell, hogy mi, termelők már akkor tapsikolunk, ha a gumós mázsáján 1800 forintért túladhatunk. Ugyanennyi műtrágya pedig jó, ha ennek duplájáért kapható. S lássunk csodát! Október közepére Nógrádban megélénkült a krumplipiac. Megjelentek a nagybani felvásárlók, akik ráadásul a burgonyatermelők megmentőinek képében tetszelegnek. Drága műtrágyára cserélik a burgonyát. - Mindezzel csak az a baj - véli Kanyó úr -, hogy az esetleges cserét még több pénzünk bánja. A cserekereskedők ugyanis csak 15 forintot adnak a krumpli kilójáért. Amikor például a megyei agrárkamara információi szerint az oroszok 40 forintot is adnának érte. Kérdéses azonban, hogy a horribilis összegű szállítási költségekkel együtt megérné-e a kivitel a gazdáknak. Vélhetően nagy tételek esetén igen, s főleg ha a kamara is besegíthetne, így a gazdálkodók két legyet ütnének egy csapásra: túladhatnának a burgonyán, s féláron juthatnának műtrágyához. Vagy gépekhez, mivel hírlik, hogy az oroszok gépre is átcserélik a magyar árut. Közelebbi piacok felé nem érdemes tülekedni. Az Ipoly túloldalán például mindössze 2 koronát adnának a magyar termés kilójáért. Ugyanakkor odaát nem ismeretlen a hazai áru, no meg termelőinek érdekvédelme. Míg itthon a magyarnak elveszik a kedvét a termeléstől. jószerével valamennyi mezőgazdasági termék megtermelése veszteséget jelent, de maradjunk csak a burgonyánál. A szécsényi határban földet bérlő gazda, aki csak 50-80 mázsa közötti hozamot ért el egynéhány hektárján, úgy döntött, amit az esőzések előtt nem szedett fel, azt már a földben hagyja. - Egy fillérem nem maradt már a további napszámra. Azt sem tudom, hogy nyelem le az eddigi veszteségemet. S máris sorolja milyen költségekkel járt az idei krumplitermelés: 8 ezerbe került egy hektár felszántása, amire 12 ezer volt a műtrágya. 4 ezer volt a vetés előtti talajelőkészítés, 8 az ültetés, 10 a töltögetés. 30 ezerre rúgott az alapgyomirtásra fordított összeg, 40 ezer volt a háromszori bogárölés. 10 ezret fizettem a kiásásért, hatvanezret vittek el a napszámosok a felszedésért. 25 ezerért szállítottam haza, 20-at fizettem a zsákokért, 22-őt adtam földbérletre, tavasszal 250 ezer volt a vetőmag ára. Ez eddig már 9 ezerrel több a félmilliónál. Ahonnét kiszedtem, ott egy hektárról felszedtem 200 mázsa vegyeset, étkezésit és az apraját. Számításaim szerint én egy kilogramm burgonyát 25 forint 45 fillérért termeltem meg, amit, ha mondjuk Pesten értékesítenék, még megfejelné egy 60 ezres szállítási költség, ami azt jelenti, hogy az előállítás költsége máris 28-29 forintra alakul. Ezzel szemben, jó, ha 18-at megkaphatok érte. Csoda, ha a maradékot rohadni hagyjuk?! Nincs szerencséjük a krumplival löknek ide csak a krumplival?) a terme Gondozóját taposta agyon a bika MNK-INFOTRMÁCIÓ ___ Szerencsétlen tragédia történt szombaton Pásztón, Tetkepuszta melletti Major-dűlőben, ahol saját gondozóját taposta halálra egy megvadult bika. Az 52 éves R. F. tehetetlen volt a megvadult állattal szemben, de már a karámból sem tudott kimenekülni. A rendőrség vizsgálja a tragédia körülményeit. „Pártházosztás” Bátonyterenyén Folytatás az 1. oldalról tudott felajánlani erre a célra, az Alkotmány úti, és az iskolával szembeni hasznosításra váró helyiséget. Miután a Pofosz és a KDNP képviselői úgy döntöttek, hogy nem kérnek helyiséget, a két ingatlanra négy párt maradt. A tanácskozó felek megegyeztek abban, hogy a felajánlott ingatlanokat névleges bérleti díjért és a rezsiköltségek vállalásával használják, s míg a most szerveződött, s egyre erősödő kisgazdapárt az Alkotmány úti épületre jelentette be igényét, addig a többi párt az egykori pártházban nyer majd elhelyezést. Persze ez csak az előzetes megbeszélés eredménye, a végleges döntést majd a város képviselő- testülete hozza meg, soron következő ülésén. 3