Nógrádi Szövetkezetek, 1986 (9. évfolyam, 1-12. szám)
1986-01-01 / 1. szám
MEZŐGAZDASÁGI IPARI ÉS FOGYASZTÁSI SZÖVETKEZETEK LAPJA IX. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM ARA: 4,50 FT Január, február — a szövetkezetek életében ilyenkor zárul igazán az óesztendő. Elkészül a főkönyv, világossá válik a kiadás és a bevétel, oldala, mutatkozik a nyereség. Egyszóval ilyentájt fölsóhajthat vezetőség és tagság egyaránt: becsületes év van mögöttünk. Az évekő azonban nem csupán a számvetés ideje, a zárszámadások együttlétének öröme, ötéves tervet zártak tavaly a megye termelő- és ipari szövetkezetei, így nem csupán a közvetlen közelükbe pillantanak mostanában vissza, hanem nagyobb időbeli, távolságra is, öt esztendő pedig már távlat. Tükör, amelyben megláthatok ötször tizenkét hónap hibát és erényei egyaránt. És ebbe a tükörbe jó belenézni. Jó még akkor is, ha nem mindig a legszebb oldalát mutatja egyegy gazdálkodó egységnek, hiszen nem csupán a jól sikerült döntések megvalósítása lehet a példamutató. Sokszor nagyobb erőt adnak a hibák — az elismert és fölismert hibák —, mert azok kijavításával máris előbbre léphet a közös gazdaság. Szükség van-e az előbbre lépésre? Szükség bizony és ez nem újkeletű bölcsesség, nem is a világ ezen a fertályán találták ki. Most készülnek az új esztendőben elvégzendő tennivalók tervei is, többnyire ugyancsak erősen megnyomva a ceruzát az elmúlt esztendő számadatai nyomán. Teljesíthetők lesznek-e ezek a nagyratörőbb tervek? Miért ne? A kollektív vezetésben már annyi megfontoltság rejlik és bölcsesség, hogy ne a számok bűvöletében hanem a valóságból tervezzen, induljon ki. Szemük előtt ott vannak az országos érdekek is, de azoknak akkor felelnek meg legjobban, ha a megye szövetkezetei, tagságuk érdekeinek is megfelelnek. Ehhez pedig előbbre lépésre lesz szükség. Több és jobb minőségű terményre a termelőszövetkezetektől, eladhatóbb és gazdaságosabb termékekre az ipari szövetkezetektől. Ezerszer hallott tények ezek, de kétségtelenül bizonyított: megvalósításuk néldft csak egy helyben topognánk a Karancs és a Börzöny ajtón. Márpedig jobban élni itt is szeretnének az emberek. De nem csupán egy esztendőre terveznek mostanában ország- és megyeszerte, öt esztendőre előregondolkodnak most a szakemberek ismét. Meglehetősen sok tény és adat áll rendelkezésükre a korábbi időszakból, amik egyben a jövendő tervek elkészítésekor már az utat is megmutatják. A felelősség nagy. A megváltozott és gyorsan változó gazdálkodási körülmények között talán még nagyobb, mint öt esztendővel ezelőtt. Ezt a felelősséget pontosan érzik a megye szövetkezeteiben is. Bizonyosra vehetjük, hogy ez a felelősség és fedezete: a becsületes, tisztességes munka — meghozza gyümölcsét csakúgy, mint a hatodik ötéves tervben. kívánunk munkasikereket Ehhez a jó megye szövetkezeteiben dől gőzöknek. 1986. JANUÁR Termékváltás az ipari szövetkezetekben A KISZÚK elnöksége tárgyalta A korszerű termelési és termékszerkezet kialakulása nógrádi ipari szövetkezetek számára is az egyik legfontosabb feladat, sőt, nem túlzás állítani: létkérdés. A KISZÖV megyei elnöksége először 1979 végén, majd 1980 decemberében tűzte napirendjére a leendő végrehajtásában elért eredményeket. Ezt követően 1983 februárjában vette ismét górcső alá a témát, meghatározva a legsürgősebb teljesítést igénylő feladatokat is. Fokozni a versenyképességet Figyelmébe ajánlotta többek között az ipari szövetkezeteknek azt, hogy gazdasági tevékenységüket következetesebben igazítsák a népgazdaság egyensúlyi helyzetének javításához, a termelés hatékonyságának növeléséhez, a termék versenyképességének fokozásához. Az aránylag szerény fejlesztési lehetőségek közepette is több, jobb minőségű és helyét a piacon is megálló terméket állítsanak elő — költségtakarékos eljárásokat favorizálva. A kis- és közepes méretű üzemeket oly módon fejlesszék tovább, hogy általa a hazai és az exportpiacok változó igényeihez igazodó valósuljon termékkorszerűsítés meg Járuljanak hozzá az importhelyettesítési célok valóra válásához, vegyenek részt szélesebb körben a háttéripari tevékenységben. Legutóbb az elmúlt év decemberében került ismét a KISZÖV megyei elnökségének, terítékére az ipari szövetkezetek termékváltása. Az alapos vizsgálódás után készült előterjesztés nyomán a testület megállapította, hogy az utóbbi években a termelés, s kivált a termékszerkezet átalakulása lassúnak bizonyult, a szövetkezetek kevés új, piacon jól értékesíthető termékkel jelentkeztek. Az ok nem hat az újdonság erejével: a megújulási folyamat alapfeltétele a technológia korszerűsítése, a műszaki fejlődés meggyorsulása, s éppen ez az, ami a szövetkezetek jelentős óriási terheket jelent. részének Nem minden esetben a helyes felismerésen múlik a siker. Sokkal gyakrabban arról van szó, hogy a gyakorlati megvalósításhoz szükséges anyagi eszközök hiányoznak. Pedig a beruházási, fejlesztési lehetőségek a VII. ötéves tervidőszak folyamán sem bővülnek. Ez időre a nógrádi ipari szövetkezetek mintegy 200 millió forintos összeget fordíthatnak erre a célra, a jelenleginél is nagyobb szerephez kell tehát jutniuk az üzem- és munkaszervezési belső tartalékoknak, ezek hasznosításának, az okos takarékoskodásnak és az együttműködésben rejlő lehetőségek kihasználásának. Az utóbbi években bekövetkezett termékváltásról szólva eredményekről legfőképpen a könnyűipari ágazatban dolgozó ipari szövetkezetek esetében lehet beszélni. A balassagyarmati szövetkezet például ruhaipari új termékként vezette be a hazai piacon hiányt pótló kamaszöltönyök gyártását, ugyanekkor műszaki feltételek megteremtésével készül kilépni a világpiacra. A szövetkezetben hagyományosan gyártott termékek színvonala ugyanis hosszú távon nem garantálta a már megszerzett piaci pozíció megtartását. A fejlődéshez szükséges komoly gépek beszerzése igen nagy terheket rótt a szövetkezetre, el is adósodott, a kollektíva számára tehát életbevágó fontosságú a nyereség növelése. A termékváltáshoz azonban mindezt vállalni kellett, más út nem kínálkozott. A Salgó Cipőipari Szövetkezet a kaliforniai eljárással készült tetszetős, könnyű lábbelikkel jelent meg a piacon. Megtanulta a női cipők, csizmák, balerinacipők előállítását is. Kényszerűségből, miután a korábban gyártott nők kelendőségével baj férficivolt — most viszont annál nagyobb haszonnal. Erősödött a szövetkezet picai helye, megszűntek a rendelésbe!i bizonytalanságok, s ma sokkal nyugodtabban nézhet a jövőbe, mint tehette azt még egy esztendővel ezelőtt is. A szolgáltató ágazatba tartozó szövetkezet az eltelt néhány esztendőben elsősorban a minőségi átalakulásban léptek előre. Megújították, korszerűsítették az üzlethálózatukat, s olyan új szolgáltatásokat vezettek be, melyekkel egyrészt hiányt pótoltak, másrészt alkalmazkodtak a jelentkező igényekhez (ékszerjavítás, számítógép-javítás). 361 alkalmazkodtak Az építőipari termelési szerkezet változását a beruházási igények megcsappanásával a munkák fenntartási feladatok felé eltolódása jellemzi. A STÉSZ a lakásépítés abbahagyását fontolgatja — ez irányú kapacitására nincs igény. Az ipari szövetkezetek termelékenysége számottevően emelkedett az utóbbi esztendők folyamán —, ami kedvező irányú elmozdulást jelez. Ugyanakkor még mindig jogosan kifogásolható, hogy a nem termelő dolgozók részaránya jelenleg is magasabb a ténél, vannak még tehát kellőkihasználatlan belső tartalékok. A szövetkezetek többsége jól alkalmazkodott a megváltozott gazdasági helyzethez, a piaci viszonyokhoz, s a nehezebb körülmények között is képes volt termelése és jövedelmezősége fokozására. Ennek eredményeként az 1985-ös termelési érték várhatóan meghaladja az 1 milliárd forintot, a nyereség pedig mintegy 130 millió forint lesz. Ami eddig elég volt, az nem biztos, hogy a következő esztendőkben is az lesz. Nem tűr hát halasztást, hogy valamennyi gazdálkodó az eddiginél is nagyobb szigorral nézzen körül a saját portáján, de úgy, hogy másik szemét közben a piacon tartsa. A hazai és a külhoni piacon kínálkozó lehetőségeket egyképp látókörébe fogva. Ami bizony nem könnyű feladat, csakhogy elvégzése a jövő egyedüli biztosítéka. Tovább fokozza az eddig megszerzett bizalmat a ludányhalászi takarékszövetkezet nógrádmegyeri kirendeltsége, ugyanis január első napjaiban új, tetszetős épületben fogadja ügyfeleit az intézmény. — kj — TOT kongresszus tiszteletére Szocialista brigádok vetélkedője A TOT V. kongresszusára a készülődés már most megkezdődött. A kongresszus jegyében szervezte a Nógrád Megyei TESZÖV a szocialista brigádok területi vetélkedőit, melynek tavasszal lesz a megyei döntője és hozzávetőleg a kongresszus idejében az országos döntő. (A felhívás és versenyfeladatok a 6. oldalon.) A TESZÖV felhívására több mint száz brigád kezdte el versengését a munkahelyeken. A legjobb 15 nyújtotta be nevezését a területi versenyekre. Az Érsekvadkerten Pásztón és Karancslapujtőn megrendezett vetélkedőn végül is 11 brigád vett részt. Az izgalmas, jó hangulatú játék „belépője” a termelőszövetkezet rövid történetének ismertetése és a gyűjtött archív emlékek bemutatása volt. A sok értékesség közül is említést érdemel az érsekvadkerti termelőszövetkezet több kötetes feldolgozása, a pásztói termelőszövetkezet gazdag — levéltárba is beillő — dokumentumgyűjteménye és a karancslapujtőiek ugyancsak több kilós anyaga. A szövetkezet- és gazdaságpolitikai, a közművelődés, a sport- és a környezetkultúrával kapcsolatos ismeretek igen változatos feldolgozása tette színessé és játékossá a vetélkedőt. Leginkább a lufifújás okozott derültséget. Ugyanis a sporttémájú kérdéshez csak a léggömb szétpukkanása után juthattak a versenyzők. De legalább ennyi gyerekes örömet jelentett Veres Péter mozaikképének összerakása is. A Sarkadi Szövetkezetiek című novellájából összeállított kérdésekre is zömmel jól válaszoltak a brigádok, ami a kötelező irodalom olvasását igazolta. A mezőgazdasági témájú képzőművészeti alkotások színes diáiban is kellő tájékozottságot mutattak a vetélkedőcsapatok. Elsősorban a szövetkezetpolitikai ismereteikkel volt elégedetlen a jószívű zsűri, ami a mindennapi élet jogainak és kötelességeinek, méginkább a szövetkezeti demokrácia gyakorlásának lehet gátja. Többen fölvetették, hogy kevés idő volt a felkészülésre, hogy későn jutott el hozzájuk a felhívás. Ez az észrevétel a TESZÖV számára fölöttébb kellemetlen, mert első ízben 1985 februárjában küldte ki felhívását a tszekbe és azóta is folyamatosan küldte a vetélkedővel kapcsolatos információkat a versenyfelelősöknek. Mint utóbb kiderült, nem, vagy igen későn jutott el azok kezébe, akik érdekeltek voltak a munkahelyi vetélkedők szervezésében és azokon való részvételben. E kellemetlen mellékzöngék ellenére a vetélkedők jól sikerültek, céljukat elérték. A győztesek jelentős pénzjutalomban és valamennyi résztvevő könyvjutalomban részesült. A döntőbe jutott brigádok: Thán Károly (Érsekvadkert), Gagarin (Varsány), Zója (Pásztó), Ságvári Endre (Palotáshalom), Béke (Szurdokpüspöki), Béke (Karancslapujtő), Zója (Mátraterenye), Ivitz Zoltán Ipari szövetkezetek Önkormányzat, bizottsági munka Az MSZMP XIII. resszusa határozatának kongszellemében, de az OKISZ VIII. kongresszusának irányelvei is hangsúlyozták: társadalmi rendszerünk kiteljesedésének egyik — talán legfőbb — feltétele a szocialista demokrácia kiteljesedése. Része ennek a munkahelyi demokrácia, azok a fórumok, ahol a dolgozók élhetnek jogaikkal. Az ipari szövetkezetek esetében is az önkormányzati intézményrendszer működésében ölt testet a szocialista demokrácia. KÜLDÖTTGYŰLÉSEK A KISZÖV úgy ítélte meg, hogy a legtöbb szövetkezetnél működő küldöttgyűlések betöltötték funkciójukat, alkalmasak voltak érdemi döntések meghozatalára. Az ipari szövetkezetek megyei szövetségében azonban azt is megállapították, hogy néhány helyen előfordult ennek ellenkezője. Nem fordítottak kellő figyelmet a küldöttek kiválasztására, előfordultak formális elemek is. Előbbi megválasztandó szövetségi bizottságok működését nehezítheti meg, hiszen a küldöttek közül választják azokat többnyire, míg utóbbi bizonyos érdektelenséget szül. A munkahelyi tanácskozások szintén jó lehetőségei a szövetkezeti tagok eszmecseréjének, ám ez sem működik mindenütt egyformán. Nehezíti e korszerű forma megvalósítását ott, ahol például magas a bedolgozók aránya, hiszen a területen szétszórtan élők összefogása bonyolultabb az egy telephelyen dolgozóknál. HOZZÁSZÓLÁSOK BÁTRAN Aki a munkahelyi fórumokon szót kért, azt elsősorban a közösséget érintő problémárfoglalkoztatták, ilyen témákkal hozakodtak elő. Javaslataikat, észrevételeiket már a tervezésnél is figyelembe vették a szövetkezetek vezetőségei. A munkahelyi tanácskozások nem kis szerepet kaptak tisztújítások a jelölésben és a alkalmával választásban egyaránt. A tapasztalatok azt mutatják, hogy ezekben a kis közösségekben jobban kialakul a tulajdonosi szemlélet és alaposabb a tájékozottság a részterületet illetően is. A KISZÖV úgy ítéli meg, hogy erősödött Nógrád megye ipari szövetkezeteiben a kollektív szervező, vezető és irányító tevékenység. aktivitás a döntésekben A szövetkezeti demokrácia egyik fokmérője kétségkívül a tagság aktivitása: egyre tudatosabban élnek is választási jogukkal. A tisztségviselők személyének kiválasztásában a közösség akarata a döntő. A szövetkezet életében forduló kisebb szervezeti erőés személyi változások nem érintik a tagságot, ezek megoldását a vezetőktől várják. Akad azonban olyan elítélendő szemlélet is — elsősorban a kisszövetkezeteknél —, hogy a laikus tagság nem képes hozzáértőn, megfelelően dönteni, így fölösleges a demokratikus fórumok működtetése. BIZOTTSÁGOK BIZONYÍTVÁNYA Az önkormányzati egységeken belül működnek a szövetkezetek bizottságai, amelyek az alapvető célok elérésében adnak segítséget, de számos speciális feladat megoldását is magukra vállalják. (folytatás a 4. oldalon/)