Növényvédelem, 1998 (34. évfolyam, 1-12. szám)
1998-12-01 / 12. szám
651 NÖVÉNYVÉDELEM 34 (12), 1998 A NÁD (PHRAGMITES AUSTRALIS [CAV.] TRINEX STEUDEL) TÁPELEMTARTALMÁNAK VIZSGÁLATA I. NITROGÉN, FOSZFOR ÉS KÁLIUM Lukács Domonkos,Hunyadi Károly és Kazinczi Gabriella Pannon Agrártudományi Egyetem, Georgikon Mezőgazdaságtudományi Kar, Növényvédelmi Intézet, 8360 Keszthely, Deák F. u. 16. A nádrizómák nyugalmi állapotának okait keresve 1997 novemberétől egy éven át vizsgáltuk a rizómák, szárak és levelek tápanyagtartalmának alakulását és megpróbáltunk következtetni a növényben lejátszódó anyagcsere-folyamatokra. Megállapították, hogy a nitrogén a levelekben volt jelen a legnagyobb koncentrációban, a szárban fokozatosan csökkent a vegetáció során. A rizómában februárban volt a legalacsonyabb szinten (0,5%), majd májusig fokozatosan emelkedett és elérte a maximumot. A káliumszint mind a levélben, mind a szárban csökkent. A rizóma káliumtartalma januárban volt a legnagyobb (2,22%), majd fokozatosan csökkent, és júniusban, a rizóma nyugalmi állapotának időszakában érte a minimumszintet (0,69%). Ezután októberig szintén emelkedett. Eredményeink alapján a három fő makrotápelem közül egyértelműen a káliumtartalom csökkenése hozható összefüggésbe a rizómák nyugalmi állapotával. Egyes évelő gyomnövények szaporodására jellemző, hogy a maggal történő szaporodás és terjedés mellett sokkal jelentősebb a különböző vegetatív szaporító képletek szerepe. A nád maggal való terjedése lényegében elhanyagolható, ám a rizómáról történő szaporodás és ily módon az új területek meghódítása rendkívül nagy jelentőségű. Gyomnövényként elsőként Újvárosi (1951) írta le hazánkban, majd bekerült a védekezés szempontjából legveszélyesebb 12 gyomfaj közé (Németh és mtsai 1994). Vízi élőhelyen a nádasok pusztulása egész Európára jellemző folyamat, a szántóföldeken egyre nagyobb gondot okoz a megtelepedése és irtása. Visszaszorításához a szakembereknek fel kell használniuk mind az agrotechnikai, mind a kémiai gyomirtási módszereket, hisz csak így érhető el, hogy a rizómán lévő és a csúcsrügy dominanciája miatt alvó rügyeket is „felébresszük”, majd az intenzív anyagcseréjű hajtásokat elpusztítsuk. Ehhez olyan készítményeket kell alkalmaznunk, melyek szisztemikusak, azaz a növény nedváramlásával a floemcsatornákon keresztül képesek a földfelszín alatt elhelyezkedő rizómák rügyeibe eljutni (Kursóczki 1994). Az intenzív transzportot tehát befolyásolja a növény anyagcsere-folyamatainak intenzitása, valamint az anyagcseretranszport iránya. Korábbi vizsgálataink során megállapítottuk, hogy a rizómák növekedésében májusjúnius hónapokban nyugalmi állapot lép fel, ami az Agropyron és Cynodon fajoknál megfigyelt időszakkal esik egybe. Ezért javasoltuk az említett két faj esetében használt „tavasz végi-nyár eleji nyugalmi állapot” fogalmának bevezetését a szántóföldön károsító Phragmites-Щок esetében is (Lukács és Hunyadi 1998). Mivel ezt az időszakot a nád esetében egy intenzív föld feletti hajtásképzés előzi meg, arra következtettünk, hogy a rizómák tápanyagraktárainak kimerülése okozza ezt a nyugalmi állapotot. E tanulmány célkitűzése a három legfontosabb tápelem (nitrogén, foszfor, kálium) mennyiségének ismertetése a szántóföldön károsító Phragmites australis fajok esetében. Anyag és módszer A mintákat Keszthely környékén, Várvölgy térségéből 1996 novemberétől 1997 októberéig havonta gyűjtöttük, és minden esetben szét-