Az Érem, 2009 (65. évfolyam)

2009 / 1. szám - Ujszászi Róbert: Zsigmond király ismeretlen verdejegyű dénárja

későbbről is, a Károly Róbert uralkodása utáni időszakból egyetlen írott forrás sincs a székesfehérvári pénzverésről. Mivel a 14. században még nem alakult ki a pénzeken verdejegyként használt ellenőrző betűk al­kalmazásának rendje, könnyen lehet, hogy a század második felében már nem Fehér­várra oldandó fel az A betű. Nagyjából az 1410-es évekig bizonytalan az egyes jegyek jelentése, így például Lajos alatt a verdeje­gyek sokszor inkább a kamaraispánra utal­nak, mintsem a verdehelyre, de ez nem te­kinthető általános érvényű szabálynak. Zsigmond veretőin is találkozhatunk A jegy­gyel, így például a CNH 121 -es típuson (I be­tűvel kombinálva), viszont különös módon hiányzik a CNH 125A típusú parvusról, amelyet a CNH 121-el párhuzamosan ver­tek. Legnagyobb számban a CNH 129-es quartingon láthatunk A elsőtagú jegyet, ezen a típuson azonban meglehetősen nagy szám­ban fordul elő A-A, A-B, A-D, A-F, A-G(?), A-I, A-L, A-n, A-O, A-Q(?), A-R formákban. Úgy tűnik tehát, hogy az A je­gyet használó verde igencsak aktív működést folytatott az 1430 és 1437 közötti időszak­ban, bár dénár mindeddig nem volt ismert ilyen verdejeggyel. Pohl egyébként még eze­ket a vereteket is a székesfehérvári verdében készült pénzeknek tartja. [11] Írott források hiányában a verdejegyek nem szolgáltatnak elég bizonyítékot a szé­kesfehérvári verde működéséhez a 14. század második felében, sem az azt követő időszak­ban. Annál inkább nem, mivel I. Ulászló ko­rából számos A betűs veret ismert, amelyek ugyan csak feltételesen, de az alsólendvai verde termékeinek tekinthetők. [12] Minthogy az A verdejegyű verde nem azonosítható egyértel­műen, így a verdejegy második betűjének je­lentését sem lehet feloldani. Bár továbbra is fenntartható annak lehetősége, hogy a székes­­fehérvári verde vezetőivel van dolgunk, akkor sem tudjuk megfejteni az S feletti kombiná­ció jelentését, mivel semmilyen adatunk sincs a fehérvári műhelyről, egyetlen kama­raispán neve sem ismert innen. Ugyanakkor igen érdekes az a jelenség is, hogy több mint tíz, különféle , elsőtagú verdejeggyel ellátott quartingot ismerünk, azonban ezek között nincs olyan, amelyik verdejegye megegyezne a most bemutatott darab jegyével. [13] Ugyan­csak nem ismeretes sem dénár, sem pedig quarting csillag nélküli jeggyel sem. Ez el­lentmondani látszik az olyan feltevéseknek, amelyek a csillag kiegészítő jegyet adott ver­dejegy forma második évben, vagy ciklusban használt megkülönböztető jegyének tartják. (Egyébiránt ezt számos más, ismert verde­jegy összefüggés is megkérdőjelezi - leg­alábbis az évenkénti elkülönítést.) Az itt bemutatott A­S feletti verdejegyű dénár székesfehérvári származása tehát nem igazolható egyértelműen, tekintettel arra, hogy a fehérvári pénzveréssel kapcso­latos utolsó - nem túlságosan bőbeszédű források - az 1330-as évekből származnak. A 15. századi székesfehérvári pénzverés le­hetősége azonban ellenbizonyítékok hiá­nyában mégsem vethető el. Jegyzetek [1] Gyöngyössy Márton: Pénzgazdálkodás és monetáris politika a későközépkori Magyar­­országon. Budapest 2003. 50. old. [2] A dénár köriratából ugyan alig látszik valami, de típusba sorolásához nem férhet kétség. [3] Kovács László: A kora Árpád-kori magyar pénzverésről. Éremtani és régészeti tanul­mányok a Kárpát-medence I. (Szent) István és II. (Vak) Béla uralkodása közötti idősza­kának (1000-1141) érmeiről. Budapest 1997. 232-238. old. Az Érem • LXV. évfolyam, 2009/1. szám

Next