Az Érem, 2009 (65. évfolyam)
2009 / 1. szám - Ujszászi Róbert: Zsigmond király ismeretlen verdejegyű dénárja
későbbről is, a Károly Róbert uralkodása utáni időszakból egyetlen írott forrás sincs a székesfehérvári pénzverésről. Mivel a 14. században még nem alakult ki a pénzeken verdejegyként használt ellenőrző betűk alkalmazásának rendje, könnyen lehet, hogy a század második felében már nem Fehérvárra oldandó fel az A betű. Nagyjából az 1410-es évekig bizonytalan az egyes jegyek jelentése, így például Lajos alatt a verdejegyek sokszor inkább a kamaraispánra utalnak, mintsem a verdehelyre, de ez nem tekinthető általános érvényű szabálynak. Zsigmond veretőin is találkozhatunk A jegygyel, így például a CNH 121 -es típuson (I betűvel kombinálva), viszont különös módon hiányzik a CNH 125A típusú parvusról, amelyet a CNH 121-el párhuzamosan vertek. Legnagyobb számban a CNH 129-es quartingon láthatunk A elsőtagú jegyet, ezen a típuson azonban meglehetősen nagy számban fordul elő A-A, A-B, A-D, A-F, A-G(?), A-I, A-L, A-n, A-O, A-Q(?), A-R formákban. Úgy tűnik tehát, hogy az A jegyet használó verde igencsak aktív működést folytatott az 1430 és 1437 közötti időszakban, bár dénár mindeddig nem volt ismert ilyen verdejeggyel. Pohl egyébként még ezeket a vereteket is a székesfehérvári verdében készült pénzeknek tartja. [11] Írott források hiányában a verdejegyek nem szolgáltatnak elég bizonyítékot a székesfehérvári verde működéséhez a 14. század második felében, sem az azt követő időszakban. Annál inkább nem, mivel I. Ulászló korából számos A betűs veret ismert, amelyek ugyan csak feltételesen, de az alsólendvai verde termékeinek tekinthetők. [12] Minthogy az A verdejegyű verde nem azonosítható egyértelműen, így a verdejegy második betűjének jelentését sem lehet feloldani. Bár továbbra is fenntartható annak lehetősége, hogy a székesfehérvári verde vezetőivel van dolgunk, akkor sem tudjuk megfejteni az S feletti kombináció jelentését, mivel semmilyen adatunk sincs a fehérvári műhelyről, egyetlen kamaraispán neve sem ismert innen. Ugyanakkor igen érdekes az a jelenség is, hogy több mint tíz, különféle , elsőtagú verdejeggyel ellátott quartingot ismerünk, azonban ezek között nincs olyan, amelyik verdejegye megegyezne a most bemutatott darab jegyével. [13] Ugyancsak nem ismeretes sem dénár, sem pedig quarting csillag nélküli jeggyel sem. Ez ellentmondani látszik az olyan feltevéseknek, amelyek a csillag kiegészítő jegyet adott verdejegy forma második évben, vagy ciklusban használt megkülönböztető jegyének tartják. (Egyébiránt ezt számos más, ismert verdejegy összefüggés is megkérdőjelezi - legalábbis az évenkénti elkülönítést.) Az itt bemutatott AS feletti verdejegyű dénár székesfehérvári származása tehát nem igazolható egyértelműen, tekintettel arra, hogy a fehérvári pénzveréssel kapcsolatos utolsó - nem túlságosan bőbeszédű források - az 1330-as évekből származnak. A 15. századi székesfehérvári pénzverés lehetősége azonban ellenbizonyítékok hiányában mégsem vethető el. Jegyzetek [1] Gyöngyössy Márton: Pénzgazdálkodás és monetáris politika a későközépkori Magyarországon. Budapest 2003. 50. old. [2] A dénár köriratából ugyan alig látszik valami, de típusba sorolásához nem férhet kétség. [3] Kovács László: A kora Árpád-kori magyar pénzverésről. Éremtani és régészeti tanulmányok a Kárpát-medence I. (Szent) István és II. (Vak) Béla uralkodása közötti időszakának (1000-1141) érmeiről. Budapest 1997. 232-238. old. Az Érem • LXV. évfolyam, 2009/1. szám