Nyelvtudományi Közlemények 92. kötet (1991)

Tanulmányok - Berta Árpád: Török eredetű törzsneveink [Ungarische Stammesnamen türkischer Herkunft] 3

Török eredetű törzsneveink immár 250 éve annak, hogy a magyar történetírás tudomást szerzett Bíborbanszületett Konstantin 10. századi bizánci császárnak hányatott sorsú, A birodalom kormányzása című munkájáról.­ A 952 k. összeállított — nehezen meghatározható műfajú — mű méltán váltotta ki itthon és külföl­dön a történész- és nyelvészgenerációk meg-megújuló érdeklődését. A munka magyar vonatkozású részei mindmáig őstörténetírásunk legalapvetőbb bázi­sául szolgálnak.­ A császár művéről, az eredeti szöveg hagyományozódásának kérdése­iről, a különféle kéziratok filiációjáról, a magyar vonatkozású részek főbb forrásairól, a császárnál 948-ban Bizáncban járt magyar követekről, Tor­más (Termacsu) és Bulcsú vezér személyéről és szerepéről, a felmerülő szép­számú, rendkívül szerteágazó mikrofilológiai kérdésekről mára már egy ki­sebb könyvtárnyi irodalom áll rendelkezésre.3 Konstantin császár — munkájának 40. fejezetében — a magyar őstörté­net írásos forrásai közül egyedülálló módon felsorolja a magyar (nála: türk) törzsszövetséget alkotó törzs neveit.4 A bizánci forrásban rögzített törzsnevek megfejtésére már a 18. század­ban is tettek kísérletet, majd számos próbálkozás, kalandos magyarázatok A munka magyar nyelvű kiadása: Moravcsik (1950), kritikai angol nyelvű kiadása: Moravcsik-Jenkins (1967), így van ez még akkor is, ha a császár munkájának megbízhatóságát, információinak hitelét különféle okból és eltérő mértékben többen kétségbe vonták a magyar tudományosság­ban. Jó áttekintést nyújt a kérdésről Kristó (1980. 23-25), aki ismertetve Deér (1945-46), Györffy (1959), Váczy (1975), Dümmerth (1977) kritikus megjegyzéseit a bizánci forrás történeti hiteléről, maga egyértelműen a forrás megbízhatósága mellett szavaz. Saját mon­dandóját Konstantin császár 38. fejezetének szövegére fűzi fel.­­ A főbb irodalomról 1. Moravcsik (1983.1. 356-90), uő. (1988. 30-34), vö. még itt a 2.jegyzetet. L. Moravcsik (1988. 46b, 47b): „Első a kabaroknak a kazároktól elszakadt előbb említett törzse, második a Nyékié, harmadik a Megyerié, negyedik a Kürtügyermatyé, ötödik a Tarjáné, hatodik Jenehé, hetedik Kéri, nyolcadik Keszi." Nyelvtudományi Közlemények 92. 1991.

Next