Tiszavidék, 1871 (7. évfolyam, 1-53. szám)

1871-09-17 / 38. szám

Zárbeszéd a gazdasági­ intézetben. A debreczeni m. kir. felsőbb gazdasági intézetben az állam költségén egy havi szakoktatásban részesült népta­nítók tanfolyama auguszt. 30-kán délelőtti 10 óra felé fe­jeztetett be. A reggeli szakelőadások után a tanterembe lépett Deininger Imre tanár s igazgató helyettes, szokott folyékony előadási modorban következő párbeszédet inté­zett a néptanítókhoz : „A magas m. kir. minisztérium bölcs intézkedése folytán, közel és távol vidékről egybegyűltek a tanító urak, hogy a tudománynak emelt ezen csarnokban gazdasági ismereteiket úgy elméletileg, mint gyakorlatilag bővíthes­sék. Most midőn a szakoktatások e teremben elhangzot­tak, és mielőtt az urak családi tűzhelyeikhez visszatérné­nek, engedjék meg nekem, hogy azon czélt röviden körvo­­nalazzam, melyet a magas minisztérium ezen nyári gazda­sági tanfolyamok felállítása által elérni kíván. Hazánk főleg a földmivelés felvirágozása által emel­­kedhetik nag­gyá. Népünket nevelni, a kor kivánta hala­dásban megerősíteni, jobb eszmékre vezérelni, ezen ma­gasztos hivatása van a néptanítóknak. Mint legtöbb ténye­zői a miveltségnek, legközelebb érintkezésben lévén a nép zsengéivel, szóval és tettel hivatvák terjeszteni és hirdetni a korszerű eszméket, s jobb kezelésre ösztönözni s alkal­mas kísérletekkel a föld népét utánzásra serkenteni, szóval közvetve és közvetlen a nép jólétét a kor követelte irányba észszerűen előmozdítani feladatuk. Szép, de nehéz feladat, de a­ki erőt és kitartást érez, ezen czélnak meg fog felelni, és hogy a tevékenységre akarat nem fog hiányozni, rövid együttlétünk alatt tapasztalt szorgalmuk eléggé tanúsítja. Igaz, hogy a mezőgazdaság azon foglalkozás, mely annyi tudományosságot feltételez, mint bármely más korszerű tudomány , azonban az önök tevékenységétől és igyekeze­­tüktől fog függni, hogy azon mű, melynek alapját itt letet­ték, önszorgalmuk által egés­szé váljék. Midőn tehát itt nyert tapasztalataik által is a nép okszerű nevelésén fára­doznak, de jutalmat fognak találni azon öntudatban , hogy a nem­zetgazdászat előmozdításával hazánk befolyását és hatalmát gyarapították. Isten vezérelje az urakat szeren­csésen a népnevelés magasztos terén !“ Ezen zárbeszéd után, Novák Ferencz szatmár-németi-i tanító búcsú­beszédet tartott a tanár urakhoz, átnyújtva egyszersmind a tanítók által készített s a minisztériumhoz terjesztendő köszönő feliratot, a magas minisztérium által kegyesen adományozott szakkönyvekéit, és a bizonyítvá­nyok átvétele után, elbúcsúzva a szakképzett jeles tanár uraktól, még az­nap délutáni vonaton többen családi tűz­helyük felé utaztak. Mielőtt társadalmunk e két legjelentősebb osz­tályáról szólnék, szabadjon előbb egy kis elmefutta­tást tennem. Emberek vagyunk mindannyian, kik csengünk a boldogság után anélkül, hogy tudnók , mi tulajdon­képen e fogalom. A plutokrácia, subaritafény és túlvitt kényelem hihetetlennek tartják, hogy pótkunyhóban megelége­dés, a boldogság e bőségszaruja, lakozhatik; a nád­­fedelű házikókban elgondolni nem tudják, mint hiá­­nyozhatik a boldogság azokból a nagy palotákból, hol az valóban oly könyen megteremhetne! E fogalomzavar a legidétlenebb mozgalmak kul­­forrása. Tény, hogy nem kevésbé tisztult világnéz­ettel kell annak bírnia, ki a boldogságot, az emberiség ezen egyik látszólagos életczélját, helyesen körvona­­lazni tudja. Én — vajha bűnül ne lenne betudható nekem! — a legtöbb dologban optimista vagyok; tehát hi­szem pl. legelőször is azt, hogy fajunkban sok a természetes ész; és sajátságos mégis, hogy átalános­­ságban szólván, aligha vagyunk azok közé sorolhatók, kik a boldogság fogalmát helyesen magyarázni, vagy legalább megérteni tudnák. És ez nagyon egyszerű dolog. Mert bizonyos emelkedettebb lélekállapot, hiva­tásunknak melegebb magyarázata szükséges ahoz, hogy mi emberek, a sok baj és kevés öröm közt letelt napokban többet tudjunk látni, mint egy föld­höz lánczolt szellem czéltalan vergődéseit Tudnunk kell azt is, hogy a boldogság, a boldo­­gulhatás leghőbb vágyát a szegény érzi leginkább, s épen maga a szegény az, ki a boldogságot mindenütt­­ keresi, csak ott nem, hol az voltaképen található. S e tévedés a balfogalmak hosszú lánczolatát adja kezeinkbe, e balfogalmak, mint a tengerszemek­­ zöld hínárja, mind beljebb csalják a kiváncsit, mig végre a feneketlen mélységben menthetlenül alásülyed vágyaival, reményeivel s avval a kevés boldogságér­zettel, mely még az öntudatlan, játszi gyermekévek­ből maradt fönn lelkében. A tévedések fája — mondja a mi nagy Szalaynk — igen terebélyes, s annak ága-boga közt aztán nem egy ragadozó madár rakja le fészkét, s azt örömest a szentség glóriájával övezné körül, hogy ahoz igazság és ész hozzá ne férhessenek.“ (Folyt, köv.) ment eléje. Az indóháznál nagyszámú néptömeg várta a vonatot, mely megérkezvén, a főispánt Kile János helyettes főbíró ur, rövid, de velős szavakkal üdvözölte. A főispán erre szinte röviden és szívélyesen felelt, mire bevonulását tartá a városba. Gr. Haller­­ Sándor ur fogata vitte szállá­sára, kisérve számos magánfogatok, bérkocsisok és gyalog járó közönség által. A kocsik hosszú sorát a főkapitány kocsija nyitá meg, az önkéntes tűzoltó-egylet tagjai pedig főparancsnokuk vezérlete alatt mintegy dísz testőrségként haladtak a kocsik élén. — JPntay András főispán ur Nagyváradon a szeptember 12-diki városi közgyűlésen tartotta eskületé­­telét és székfoglalóját. — Szo­ntay Aladárnak következő mun­kái jelentek meg : Költemények, irta Szántay Aladár, 128 lap finom velin papíron, a részvénynyomdában igen csi­nos kiállítással nyomatott. Ára 1 frt. Kiadja Telegdi K. Lajos Debreczenben, Debreczen környékén, Bikás megy­ében, és a Hajdúkerületen talált kő- és bronzkorszaki ma­radványokról írta Szántay Aladár. Bizományban van ifjú Csáthy Károly gazdasági académiai könyvárusnál. Mindkét művet ismertetni fogjuk. — Mitchell Károly városunkban időző fran­­czia festész, „Rajz és festészeti“ tanfolyam megnyitásán fáradozik. Az intézet tervrajzát legközelebb közzé teemt­­jük. — Üdvözöljük a korszerű eszmét, s örülnénk rajta, ha már a jövő October hóban a vállalat teljesedést nyerne.­­ A h.­böszörményi 48-as kör zászló fel­­szentelési ünnepélye octóber hó 1-jén fog megtörténni, a felszentelési ünnepély programmja már meg van állapítva. Vidékről is többen meg fognak hivatni. A zászlóanya, mint már lapunkban említettük, Csanádi Sándor ország­­gyűlési képviselő neje leend. Az ünnepélyről részletes tudósítást fogunk hozni. — t­ uh­a­y Gusztáv jól rendezett színtársulata Nyíregyházán működik, a közönség folyton növekedő pártolása mellett. — A társulatnak harmincznál több tagja van, s ezek közt elsőrendű vidéki színészek neveit olvas­hatjuk. Hubay Gusztáv igen ügyes színigazgató, a színház belső részét kicsinosította, s a közönség kényelmére múl­hatatlanul megkívántak­ ülőhelyekkel látta el. — A legkö­zelebbi előadások következők lesznek: Szept. 17. Dunanán apó és fia utazása. Szept. 19. Ravennai viador. Szept. 20. Gerolsteini nagyherczegnő. Szept. 21. Pajkos diákok, és Hasznos gyógyszer az anyósok ellen. Szept. 23- Kéksza­kállú herczeg. Szept. 24. Heideman és fia. Szept 26. Mekkai basa. Egy úr és asszonyság. Szept. 28. Nők az alkotmányban. Szept. 30. Völgy lilioma. Oct. 1. Numero 28 Oct. 3. Frou-Frou. Oct. 4. Nőnövelde, és Nyelvtan. Okt. 5. Delila. Oct. 7. Ördög pilulái. Okt. 8. ugyanaz. Oct. 9-kén búcsú előadás: III. Napoleon bukása. — Nyíregyházán jelenleg Hubay Gusztáv dal­­szintársulata működik. A múlt héten több jó színdarabot adtak, mint „Egy szegény leány“ életkép 3 felvonásban; „Matrózok a fedélzeten“ vig operette; „A haza“ történeti szinmű 5 felv., ebben különösen Gönczyné jeles és szabatos játéka köztetszésben részesült; szept. 6 -án adták a „Ki­csapott diákok“-at, vigj. 4 felv., szept. 7-kén „Szapáry Péter“-t, melyben Komáromy Szapáryt meglehetős siker­rel, Gönczyné Ilkát remekül és Gáspárné Zulinát szinte jelesen játszotta. szept. 8. „Szép Heléna“ czimü vigoperet­­tet adták elő, zsúfolásig telt teremben, de a várakozásnak ezen nagyon is paródiás darab meg nem felelt, csupán Czakóné, a szép Heléna, jeles hangja nyújtott némi élve­zetet. Sokkal jobban sikerült a múlt vasárnapi darab : „Nagy­apó“ melyben Hubay, Rácz, Kiss, Czakóné igazán remekeltek; hétfőn „Fiammina“ 4 felv. szinmű; kedden „Utazás Chinába“ operette 3 felv., csütörtökön szept. 14- kén „Fokról-fokra“ népszínmű 5 képben, melyet átalában remekül adtak, különösen Gáspárné, Czakóné és Raizné, a férfiak közzül pedig Raiz és Gáspár köztetszésben része­sültek. Szombaton szept. 16-án Czakóné jutalomjátéka lesz „Orpheus az alvilágban“ látványos operette 4 felv. — Az alföld-fiumei vasút nagyvárad-csabai vonalrésze f. hó 15-kén fog a közforgalomnak általadatni, e miatt f. hó 11-kén volt egy nagy küldöttség leküldve e vonal megvizsgálása végett, élén gróf Haller Sándor s Ribáry miniszteri titkárral. — A ti­harmegye nagyváradi gazdasági egye­sület f. hó 15-kén nagyszerű kiállítást rendez. A kiállított tárgyak a megyeházban tekinthetők meg, a gépekkel pedig az általános próba a vasútnál leend. — Ugyancsak mint írják, f. hó 17-kén honvéd zászlószentelési ünnepély is leend, melyre nagyban folynak a készülődések. — Vasúti vendéglőkre általános a panasz, részint a rész ételek, részint a drága árak miatt. Nagy- Váradon ezt hatványozva élvezhetik az utazók, mit még azon körülmény is nehezít, hogy mivel az ottani vendéglős Herr Weber-nek egy magyar pinczérje a harmadik osz­tálynál lévén elfoglalva, ki a második osztályú helyiségben kiván étkezni (verstehe nicht ungrisch) tanuljon meg a Herr Weber kedvéért németül. — Ajánljuk a „Bihar“ s „Ellenőr“ figyelmébe. (Több szemtan­u.) — A nyíregyházi városháza építésénél több debreczeni kőmives és ács dolgozik. Régóta úgy van már az, hogy a vidéken alig történik nagyobbszerű épít­kezés, a debreczeni ácsok és kőművesek közreműködése nélkül. — Nyíregyházán kedden délután egy ló, mely a szekeret elragadta, széttépett szerszámmal sebes vág­tatva rohant a vasút felé, s egy épen a porban játszó gyermeket menthetlenül eltipor, ha egy emberbarát a lovat más irányba nem riasztja.­­ A gyermek megmenekült, a ló pedig egy talyigás által megfogatott . Szept. 13 -án reggeli négy óra tájban tűz ütött ki az Ér alatti utczában s egy ház és istálló lett az elem áldozata, szept. 15-kén szinte reggeli 4 óra felé, a selyem-utczában égett el egy ház. — folyó év szept. sS -án kezdődnek meg a beiratások a nyíregyházi ág. hitv. ev. elemi iskolákba, felkéretnek a t. ev. szülők, hogy tanköteles gyermekeiket mindjárt a tanév kezdetén beíratni el ne mulas­szák.­­ Érdekes újság nézve, hogy a helybeli a dohányzás kedvelőkre szivar áruló boltokba két új dohány­ nem érkezett. Egyik Macedonischer, a másik Asiatischer névvel igen Ajánlatos cigarett készítésére. Ára az elsőből egy csomagnak 20 kr, a másodiknak 14 krajezár.­­ A szerkesztőségünkhöz több helyről beérkezett tudósítások szerint, a Tisza vízállása oly cse­kély, hogy több szállító hajó Szolnok körül is felakadt, melyeknek mindaddig ott kell maradniok , míg a vizár a hegyekről meg nem ered s a hajók vitelére szükséges vízmagasságot el nem éri. — A helybeli m kir. szekérposta f. év január 1-től mai napig 44,620 darabot küldött el, részint pénzes levélben, részint csomagokban. — A debreczeni sakkör még mindig csak alakulóban van, ennek egyik oka abban rejlik, hogy az­­ indítványozók közzül néhányan városunktól távol vannak s igy a megalakulás még egy heig meg nem történik. — Az alakuló gyűlési határnapra annak idején a sakkedvelők meghivatnak. Csütörtökön a debreczeni sommás bíróság előtt egy szoboszlai lakos ügye tárgyaltatott, s a szemé­­lyesen megjelent alperes, daczára hogy csak egyszerű falusi kézműves, az ellen bizonyítékok daczára is oly ha­talmasan védte magát, hogy még az ügyvédek is csodál­­koztak rajta. Nem hiába mondják hogy : prókátor nemzet vagyunk. — Sokan panaszkodnak nálunk a jéghiány miatt, a nagy Debreczenben alig lehet egy kis jeget kapni, bizony pedig ha valami járvány ki talál ütni, a jégre nagy szükség lesz.­­ A­kik a veszedelemnek ki vasnnak téve. A csapó­ utcza elején áruló, hüvelyes vetemén­­­nyel kereskedő kufárnők közzül, többen csaknem minden héten egyik vagy másik részeg szekeres által feldöntetve, ugyancsak kofa stylusban szoktak elmélkedni kirakataik sorsa felett. Így történt ez a legközelebbi hetivásár alkal­mával is, midőn 2 részeg, állítólag sámsoni szekeres, a bámészkodók csoportosulása mellett is, elhordta az irhát. — Óhajtandó volna, ha kapitányi hivatalunk intézkednék, hogy azon elgázoltatásnak kitett kufárnők, más e czélra alkalmasabb helyen árulnának. — Bájdalu*fülemüle. Ki esténként városunk egyik főutczáján a nyájas holdvilágnál sétálni szokott : többször találkozhatik egy ifjú lantossal, ki­húzó hang­szerén, ábrándosan zöngicsélő hangja mellett egyre húzza az ismeretes népdalt „Szeretlek én egyetlen egy virágom“ Történt pedig, hogy az ifjú dalos midőn egyik­­ este szive választottját, a nagyon ismeretes ablak alatt mulattatni akarta : megnyílt az ablak és óh ... a várt kedves helyett egy tót szobaleány rekedtes hangjával visszadalolta „Sze­retlek én zegyetlen egy zvirágom.“ Képzelhetni a fiatal ember bosszúságát, mit még a járó-kelők homéri kaczaja is növelt. Az egész história onnét nyer megoldást , hogy az illető kisasszony falun volt időzni,­­ a szobaleány ház felvigyázónak maradt otthon. — Újkori Ad­onys. Egy fiatal ember, ki min­denáron hódítani akart, többektől kérdezősködött bizo­nyos szépítő paszta iránt. Miután ki egyet ki mást taná­csolt , sietett a gyógyszertárba, — arcza széppé varázsol­­hatása édes ábrándokban ringatván, — a sok közzül egyet venni. Azonban a szerencsétlen sors­ elfelejtvén a szépitószer nevét, valami oly kenőcscsel kente be ábrá­­zatját, mely igen kellemetlen nyomokat hagyott hátra. Ez is elénekelheti : szép voltam, de most szebb vagyok. — 1 Egy félékeny asszonyság. Egy jómódú vidéki nő, ki távol lakó gyermekét m­eg akarta látogatni, igen nagy félelemmel viseltetik a vasút iránt, úgy hogy utazni rajta csak a legnagyobb biztatgatások után szánta rá magát; miután a vasúti szerencsétlenségeket hallva, azt gondolta, hogy neki azon okvetlen meg kell halnia. De végre csak el­ment s meg is érkezett gyermekéhez szerencsésen. Azonban most jön a java ; onnan vissza is kellett jönni; felült te­hát még egyszer nagy lelki szoron­gások között , mint haladnak hombile dictu, egyszer csak megáll a vonat, mert azon kocsinak, melyen asszony­ságunk utazott, bizonyos baja esett. No képzelhetni azt a kétségbeesést, a mit elkövetett. Elmondá, Istennek ajánlva lelkét, hogy ő nemes N. N. s a kocsiba levő utasoknak erővel fel kellett irni, hogy Ő Debreczenbe lakik itt meg itt. Néhány percz múlva pedig, a mint a vonat tova robogott, a félelem verejtékével arczán, mennyre földre kérte az utasokat, hogy állíttassák meg ezt a vasból csinált griff madarat, mert­­ még háza tájékát meg akarja látni. Újdonságok. — Patay András úr Nagyvárad város főis­pánja, szeptember 11-kén délután 5 órakor a vonattal Nagyváradra érkezett, tisztelt és szeretett polgármester Lukács György ur kíséretében, ki Püspök-Ladányig Felelős szerkesztő : ifj. Csáthy Károly. Myilt-tér. Árverési hirdetmény. Szabóié sí negye törvényszéke telekkönyvi osztálya részé­ről közhírré tétetik,­ miként Ehrenreich Antal te­löki lakos fel­peresnek­­­ Major József elleni végrehajtási ügyében utóbbitól végrehajtás alá vont ingatlan javak, s pedig a nyíregyházi 2816-ik sz. íjkönyvben. A t. i. 10. sz. alatt felvett s 950 frtra becsült belsőség a rajta levő épületekkel e f. 1871. évi okt. 50-dik napján, mint első, s szükség esetén t. 1871. évi nov. 50-dik napján d. e. 10 órakor tartandó nyilvános árverésen a

Next