Nyírvidék, 1920 (41. évfolyam, 147-223. szám)

1920-08-04 / 176. szám

•UH Biharország székhelyéről Egy nagyváradi fiatalember a; eláll megszállásról Nyíregyháza, jullius 31. (Saját tudósítónktól.) Az erdélyi magyar törzs büszke hajtásai székely és magyar ifjak egyre-másra szöknek át a demarkációs vonalon. A piros sárga kék zászló szégyenpír­ éget arcukra. Bucsut mon­danak a drága földnek, az utca­sornak, a ka­punak, virágos ablaknak, édesanyjának, kedves­ének, és jönnek hogy egy napon mind-mind visszatérjenek ... Egy nagyváradi orvosnövendék utazott át Nyíregyházán s kereste fel szerkesztőségünket. Elmondotta, hogy hálás eziránt az újság iránt, amelynek egy-egy példányát a román megszál­lás alatt kézről kézre adták a váradiak azokért a pesti hírekért, amelyeket a Nyírvidék a Ti­szán átcsempészett fővárosi lapokból átvett. Kérésünkre, hogy mondjon el egyet mást a Nagyváradon élő magyarság helyzetéről, szí­vesen tett eleget. A vörösök kivonulása után Amint a vörösök kivonultak, apró hegyi lovakon, lerongyolódva érkezett meg a román katonaság. Pár nap múlva kezdetüket vették a letartóztatások s nagyon sok embert vittek el Nagyszebenbe, Bukarestbe. Napirenden volt a botozás. Pénzzel azonban mindent lehetett vinni. A románok bevonulását keresztül olyan rémhírek előzték meg, hogy a lakosság elől sokan elmenekültek. v Szigorú határzár A határt szigorúan elszárták, aki az át­szökést megkísérelt irgalmatlanul lelövik. szigorú büntetést az sem kerüli el, aki Magyar­­­országról levelet kap, vagy küld oda, mert menten letartóztatják. Útlevelet Magyarországba senki sem kaphat, csak a kiutasítottak léphe­tik át a magyar határt, de vissza nem térhet­nek onnan. Állandóan megy a sok kiutasított esküt nem tett magyar tisztviselő csonka Ma­gyarország felé. Magyar iskolák, újságok Az iskolák közül sok magyarnak maradt. A felekezeti és magániskolák mind azok Heti három órában azonban a román nyelvet is kell tanítaniok. Magyarország földrajza és törté­nelme helyett pedig Románia történelmét és földrajzát. A magyar tanulóifjúság mind a feleke­zeti és magániskolákat látogatja. A premontreiek gimnáziumában, a kereskedelmi iskolában za­vartalanul tanultak és vizsgáztak a tanulóifjak. Azt is megengedték, hogy az azelőtt állami is­kolában működött és elbocsátott tanerők által csoportonként magánúton oktatott növendékek bármely intézetben vizsgát tehessenek és bizo­nyítványt kapjanak. Az állami tanítóktól azon­ban esküt kívántak. Senki se tette le közülök s most magánórák adásából tengődnek. Az állami iskolák román iskolák lettek. A magyar újságokat szigorúan cenzúráz­zák. Kettőt közülök, a Nagyváradot és a Ti­szántúlt be is tiltották. Most csupán három magyar lap jelenik meg, de egyik sem írhat me­g semmit. Egy magyar színházi star A Magyar színtársulat Erdélyi színigazgató vezetése alatt háborítatlanul játszik tovább, állandóan zsúfolt házak mellett. Néhány héttel ezelőtt nagy szenzációja volt a nagyváradi szín­háznak, egy román tábornok és katonai parancs­nok teljhatalmi barátnőjét léptették fel a „Far­kas" főszerepében. A hatalmas virágerdőn kívül egy gyönyörű brilliáns collier és diadam is ott díszelgett az ajándékok között közszemlére ki­téve. A­ színházi szar-rá léptetett barátnő pazar életmódot folytatott. Befolyása, hatalma legen­dás volt s mikor a legelőkelőbb szálló tulaj­donosa kijelentette, hogy szállójában a mulato­zásokat nem tűri, a barátnő még az éjszakán internáltatta. Két este lépett fel rossz alakítással, de zajos sikerrel. A harmadik est vendégszereplése elmaradt Egy verzió szerint a befolyásos barátnő kémkedett a magyarok javára, más hk­ szerint a tábornok felesége és annak családja tett olyan erélyes lépéseket, hogy el kellett hagynia a várost, sőt a román területet is a királynő egyenes parancsára. Magyar viseletben A magyarság sok mindenre kényszerült, de nem hódolt be soha. Magyar érzését min­den alkalommal külső megnyilatkozásokban is kifejezésre juttatja. A magyar nők kivétel nél­kül nemzeti viseletben járnak, még a gyerme­kek is. A korzó, az utca, színültig tele van pruszlikos, ingvállas nőkkel, gyöngyös pártás leányokkal. Eleinte tiltani próbálták, különösen azt, hogy csoportban járjanak, de hiába. Más­nap az egész város igy jelent meg az utcákon és százszámra még sem lehet büntetni az asszonyokat azért, mert meggyszínű, vagy hara­goszöld pruszlikot viselnek. A templomokba egyáltalán nem járnak más viseletben a hivők s a zsidó templomban csak ugy mint a katholikus, vagy a református­ban felhangzik az istentisztelet végén az,Isten áldd meg a magyart..." A váradi piac és boltik. Az élelmicikkek legnagyobb része szabad forgalom tárgya, a fehér lisztet a piacon árul­ják. Olcsóság van, egyedül a cukor drága, kilója 130—140 román bélyegzésű ,magyar korona. A gyümölcsből rengeteg van s nagyon olcsó. Ellenben az iparcikkek drágák. Egy pár cipő 1500-2000 K, harisnya 220-250 K, egy méter kelme 1500 K stb. Az árdrágítókat radikálisan intézik el botozással, de csak a szegény árdrádrágitókét. A gazdag megfelezi a hasznot a hatóságokkal és békén hagyják. A magyar feliratok előtt mindenütt a románt kell alkalmazni, a cégtáblákon is. De azért mindenütt magyar szót hallani, magyar nótát húz a cigány. A záróra hajnali kettő, de azon túl is szól a muzsikaszó, vigasság volna. Pedig az­ éjben mintha minden komor fekete vonatok futnak kelet felé s viszik a hazátlanná lett magyarokat... Ezt a néhány képet festette elénk a bihari fiú. Csúffá tették szülővárosát, hazug mázába vonták idegen színnek, de tudja, hogy minden kártyavár összedül, csak szél érintse, ő is viharverőnek jött közénk... | k«lagyminiszternek, aki a lakásínség enyhítése érdekében sürgős és gyökeres intézkedéseket helyezett kilátásba. A kisvárdai és nagykállói gimnáziumok Az utóbbi időben az a hír terjedt el, hogy a kormány több gimnáziumot, közöttük a nagykállóit is legközelebb beszünteti. Dr. Jármy Béla főispán kormánybiztos Jármy József nem­zetgyűlési képviselővel Haller István kultusz­miniszternél járt, ahol a nagykállói gimnázium további fentartása érdekében emelt szót. A közoktatásügyi miniszter kijelentette, hogy a kállói gimnázium beszüntetésének tervét elejti, úgy hogy a főispán-kormánybiztos azzal az örvendetes eredménnyel közoktatásügyi minisztertől, tért meg a vallás­ és hogy a nagykállói gimnázium feltétlenül fennmarad. Dr. Jármy Béla főispán-kormánybiztos, egyidejűleg a kisvárdai főgimnázium érdekében is kérelmet terjesztett a A kisvárdai új főgimnázium kultuszminiszter elé, felépítése tudva­levőleg félbemaradt. A főispán­ kormánybiztos kérte az épület használható karba helyezését, hogy az iskola minél előbb új hajlékába köl­tözhessék. Haller István kultuszminiszter meg­ígérte, hogy a pénzügyminiszterrel azonnal érintkezésbe lép , az építésre szükséges fede­zet biztosítása esetén sürgősen elrendeli az új épület jakarba helyezését s az iskolának áttelepí­tését. Szabolcsvármegyét érintő kormányintézkedések Nyíregyháza, aug. 3 (Saját tudósítónktól.) Dr- Jármy Béla főispán kormánybiztos és Mikecz István alispán a napokban érkeztek haza Budapestről, ahol az illetékes kormány­körökben a vármegye lakosságát érintő több jelentős kérdésben nyertek tájékozódást. A beszolgáltatandó termény új átlaga A vármegyeházán a múlt hó 27-én tar­tott tiszti értekezleten tudvalevőleg elhatároz­ták, hogy a földmivelési és közélelmezési minisz­terektől küldöttség útján fogják kérni a vár­megyére beszolgáltatásra kivetett, s az idei ga­bonatermés hozamát jóval meghaladó átlagnak leszállítását. A küldöttség, melynek tagjai Dr. Jármy Béla főispán kormánybiztos vezetésével Mikecs István alispán, Megyery Géza, gazdasági egye­sületi elnök, Kauzssy Tibor gazdasági felügyelő, Szabó Sándor, Jármy József és Moser Ernő nemzetgyűlési képviselők voltak, a közélelme­zési és földmivelésügyi minisztereknél megértő fogadtatásra talált. A küldöttség élén Dr. Jármy Béla főispán kormánybiztos kérte a miniszte­reket, hogy a túlságosan magas termésátlag felülbecslése rendeltessék el, amit mindkét miniszter határozottan meg is ígért, úgy, hogy a miniszteri felülbecslés rövidesen meg fog tör­ténni és ennek eredményéhez képest lesz a beszolgáltatandó termény kontigens megálla­pítva. A lakásínség enyhítése. A főispán kormánybiztos kedvező ered­ményt igérő lépéseket tett az egész vármegyé­ben, de különösen Nyíregyházán s a megye több nagyobb községében, mint Kisvárdán, Nyírbátorban, Nagykállón stb. fenyegető lakás­ínség enyhítése érdekében is. Mikecz István al­ispán a vármegye, dr. Bencs Kálmán polgár­mester a város lakásínsége tárgyában egy-egy felterjesztést intéztek a kormányhoz, amelyet a főispán kormánybiztos hozzájáruló véleménye­zéssel látott el és személyesen nyújtott át a .J JOJN­LJ'. 1920. augusztus 4 SHHWSW Hadirokkantak, Hadiözvegyek és Hadiárvák Nemzeti Szövetsége Szabolcs Stopi és Nyíregyházi csoportjának megalakulása Vasárnap délután 4 órakor a világháború által legjobban sújtottak, a hadirokkantak, hadi­özvegyek és hadiárvák mintegy 500 an gyűltek össze a városháza nagytermében, hogy helyi egyesületek feloszlását és ugyanakkor a Hadi­rokkantak, stb. Nemzeti Szövetségéhez való a csatlakozást mondják ki. A gyűlésen megjelent szabolcsvármegyei katonai parancsnokság képviseletében Rácz Ernő őrnagy és Erdélyi István főhadnagy, a vármegye részéről Tóth László vm. főjegyző és a budapesti Nemzeti Szövetség kiküldött előadója Sebők László bajtárs Dr. Bernáth Zoltán elnöke bejelenti, hogy a belügyminisztérium rendelkezése folytán a volt egyesület működése beszüntetted a és a központi szövetséghez való­­ csatlakozással sza­bolcs vármegyei csoport megalakítása vált a közgyűlés feladatává. Elnöki beszámoló után Tarnay Béla főtitkár és Ferenczi István pénz­tárnok teszi meg jelentését a volt egyesület működésének eredményéről. Az elnök beszá­molójában rámutat arra a tényre, hogy a múlt­ban a forradalmi idők bizonytalansága s a tár­sadalom közönye miatt, majd a román meg­szállás következtében az egyesület nem fejthe­tett ki oly mértékű munkásságot, mint amilyent a szerencsétlen néma hősök tábora joggal el­várhatott volna. Az újra való tömörülés szük­ségességét hangoztatva óva inti, mint a múlt­ban is tette, az egyesületet a bármely politikai párt érdekében való állásfoglalástól A közgyűlés tudomásul vevőn a beszá­moló jelentéseket, a teljesen önzetlenül teljesí­tett munkáért köszönetet mond a volt tiszt­viselőknek s nekik a felm­entvényt megadva a régi egyesület feloszlását és ugyanakkor a Budapesti Nemzeti Szövetséghez való csatlako­zás kimondásával megalakítja a megyei és Nyíregyházi csoportot. Szabolcsvár: Rácz Ernő őrnagy nyitja meg az újonnan alakult csoport ülését, megállapítván annak alapszabály szerinti megalakulását s egyúttal őszinte s meleg szívvel biztosítja a megjelen­teket a nemzeti hadsereg részéről a legmes­­szebbmenő támogatásról. Az uj tisztikar a következőkből alakítta­tott meg: Elnök: dr. Bernáth Zoltán. Társelnökök: Rakovszky István vm. kat. parancsnok, Mikecz István alispán, Mikecz­­ Dezső földbirtokos, Geduly Henrik ág. h. ev. püspök, Miklósy István gör. kath. püspök, Éne­kes János kanonok, dr. Bartók Jenő, dr. Bern­stein Béla, Meskó Elek, Bencs Kálmán, Rónay Jenő, dr. Zolenka Lajos, Rimaszombathy Géza, dr. Klekner Károly, gróf Andrássy Gyula, gróf Majláth Gyula, gróf Dessewffy Aurél,­ gróf Dessewffy Béla, gróf Dessewffy Dénes, gróf Dessewffy István, gróf Dégenfeld Pál, gróf Vay Gábor, gróf Vay Gáborné, Pécsi Gyula, Gencsy í­ertalan, dr. Springer Géza, Kovács András János bokori, Tóth László, Okolicsányi Lajos,

Next