Nyírvidék, 1920 (41. évfolyam, 224-298. szám)
1920-11-25 / 270. szám
Nyíregyháza, 8tl«. amvomba? 25. * tesztdrtszk III. mfalfan * 170. cxios. Kilépések a kormányzópártból Budapest, nov 24. (Saját tudósítónktól). A kormányzópárt újjászervezésével kapcsolatban valóra vált az az előrelátott dolog, hogy a nyilatkozat aláírása elöl a pártnak úgy a jobbszélső, mint a balszélső iránya*tu tagjai ki fognak lépni. Kiléptek a jobszélsők közül: Somogyi, Taszter, Budaváry, Habtr. Gonda Esek a Friedrich pártba lépnek be. A balszélsők közül: Rappert, Drozdi, Kerekes. Ezek pártonkivüiliek maradnak. A királyság kérdésében elfoglalt álláspontjuk miatt kiléptek: Windiichgraia, Beniczky, Pallavicini, Csettler. (A Nap) Több termelés Valamikor nem is olyan rossz. a magyar Felvidéken, különösen a Szepességben altéz iparral foglalkozók körében az a meggyőződés, hogy az időssaki munkával foglalkozó dolgozóknak csak akkor teljes a termelés terén kifejtett munkássága, ha az időszaki munka megszűntével, más, de nem kevésfélé tisztességes foglalkozási körben is műk<ddne k és este megélhetésük biztositására nem csupán az időszaki munka1 jdvedalcrcót használják fel, hanem a más fogalkosási kört is. Igy kerítkeztek a két mesterséggel is rendelkező munkások. Ha szigorúan szemügyre vesszük a Felvidéken elterjedt ezt a szokást, akkor Csonki-Magyarországnak gazdasági életére hasznos tanulságot vonhatunk le. Tudjuk jól, hogy a mezőgazdasági munkásság a téli évszakot alig használhatja ki, nemzetgazdaságilag értékesíthető munkával. Kevés kivétellel e munkásságnak tevékenysége abban merül ki, hogy várja a tavaszt, a mezei munka kezdő időszakát. Ha a mezőgazdasági munkásság kellő oktatást nyerne a téli időben elvégezhető munkákra és e munkák elvégzésére alkalmas helyiségekről is gondoskodnánk számba- akkor ez a most már főként a mezőgazdasági produktumokra támaszkodó ország, az ipari termékek produkálása terén olyan többtermelest eredményezhetne, ami nővel eddig nem rendelkezett. Ámde nemcsak a mezőgazdaság dívik az időszaki munka, meg vsasz az törés ipari munkák területén is. Nem szükséges mánk azokat a területeket, amelyeken a felsorolmunkáskéz időközönként, — a „bőit évad" alatt — pihenni kényszerül. Hiszen ismeretesek ezek a területek. De ha elgondoljuk azt, hogy a tétlenségre kárhoztatott munkaerő. Csupán a saját és családja szükségletét tevő ruházati, lábbeli stb. szükségletét tudná kielégíteni megfelelő oktatások után, akkor előttünk az a széles prospektíva, amely hazánk többtermelése terén jelentkezik. A termelésnek igen kiterjedt ágai vannak. Szinte fel sem lehet sorolni mindazokat, amelyeket hazánkban nem gyakorolnak kellő szervezettség és oktatás mellett ezek a területek hatásosan, jól kihasználhatók termelő volnának a magyar nemzetgazdaság érdekében úgy, hogy az eme területeken felvehető munkával a munkásság jólléte is megközelíthető, de sőt, teljesen kielégíthető is lenne. Ezek a munkaterületek részben a háziipar körében, de talán nagyobb részben a közös műhelyben is felállíthatók lennének. Eszembe jut egy kis példa Tolnanémedi község boldogult főjegyzője beszélte el, miként alakította meg a „tutyi-gyár"-at A „tutyi" olyanfajta lábbeli, amelyet akkor vizel az eseber, ha otthon pihen, vagy olyan munkát végez, amely mellett nem kell vízben, sárban állania. „Komótcipő" mondja a magyar. Ilyen „tutyi" kezdetben kevés készült, irtóztak készítésétől a munkások. Gúnyolták is azt, aki a „tutyigyár"-ba munkaszünetelés idején beállott dolgozni Ámde a „tutyit" keresték nagyon, jól is fizetett a munkája. Lett a sátán versengés és az beragudott, akit helyszűke miatt már nem tudtak felvenni a „gyárba", és a községnek is hasznára volt a gyár. Kicsi példa, de megszívlelendő. Minden községnek meg kellene lennie a maja kis munkahelyének, amelyben télvíz idején ez időszaki munkásság dolgozhatnék. Keresetét kiegésztené a télvizi, vagy „holt évad" ironika nyújtotta keresettel. De ennél is jelentősebb lehetne az a nemzetgazdasági nyereség, amelyet úgy szereznénk meg, ha nem kellene különféle, de itthon is elkészíthető ipartermékekért a külföldnek adóznunk. Általában oda kell törekednünk, hogy minedig itthon termelt nyersterméket teljesen kidolgozzunk kész iparcikkekké és így exportáljuk azokat. A „Honszeretet" egyesület játékkészítő tanfolyamai egy-e?- liépést jelentenek e téren. Ha külföldi játékok behozatalát kizárjuk, máris eredményt értünk el. De ha egyéb irányokban is oda törekszünk, hogy kizárjuk a külföldi portékát azzal, hogy magunnk kissítjük el azokat, akkor a kívánt cél,iparilag függetleníteni magunkat és lakosságunknak biztosítani, — elérhető lenne. jobb megélhetést Emel egyedül helyes irányú fejlődéshez azonban elszánt akarat, munkakedv kell úgy a kormányzatban, mint az ipari cikkeket termelni hivatottak sorában. Ha pedig kellő előrelátás irányítja törekvésünket és meg is is a szándék mindenkiben ennek az országnak gazdasági jóléte megteremtésére, ekkor hihetőleg, hiába törekszenek az áremelésekkel — mindazok, akik ezt teszik, — ezt az országot belső ellenségként tönkretenni, — és mégis virágzani fog. Pissser János A románok tervei a kissármási földgázzal Budapest, nov. 24. (Saját tudósítónktól A ,,Virradat" írja : Sagyáradról jelentik, hogy a románok a kissármási földgáz kihasználásával kapcsolatban világraszóló terveket szö~nek. Olyan hatalmas ipartelepet akarnak létesíteni, amely a francia Creusot, a német Krupp, a cseh Skoda és a csepeli Weisz Manfréd gyárát is felformálná. A terv egyelőre csak papiroson van meg, mindenesetre azonban jellemző, hogy a romosok milyen kisohón vetik magukat Erdély kincseire. Rövid hírek Budapest, nov. 24. (Saját tudósítónktól.) A „Magyar Kurír" jelenti Prágából: Tegnapelőtt este autók száguldtak végig a közutakon és röpiratokat dobáltak szét. A röpiratok szerzője Benes cseh külügyminiszter nemcsak becsületbevágó, hanem egyenesen a büntetőtörvénykönyvbe ütköző bűncselekményekkel vádolja, így többek között azzal, hogy fejenkint 800 koronáért szállította a cseh katonákat a francia idegen légióba, továbá, hogy Svájcban ingatlanokat vásárolt, holott azelőtt teljesen vagyontalan ember volt. A röpiratok tartalma nagy feltűnést keltett. A „Virradat" írja: Newyorkból jelentik, hogy Hardig a Népszövetség módosítását követeli. A nemzetközi jog új kodifikálásával kapcsolatban a Népszövetséghez utalt ügyek nagy részét egy újonnan alakítandó nemzetközi törvényszékre akarja bízni. A „Nap" értesülése szerint Páncél Árpád dr. a Lukácsfürdőben azért követett el öngyilkossági kísérletet, mert a rokonai pénzét, körülbelül 250.000 koronát valahol elvesztette. Az érzékeny lelkű ember ezt nem bírta elviselni. Állapota javult, ma délben már a rendőrség ki is hallgatta. Az Orsz. Közp. Árvizsgáló Bizottság a zsír és szalonna árának szabaddá tétele végett ankétot tartott. (A Nap.) Dunek Józsefet, most ma átkísérték a a Népszinház utcai gyil-Markó-utcai gyűjtőfogházba. Állandóan tagad, de a bizonyítékok mind ellene szólnak. (A „Nap") A Bud. Tud. jelenti Milánóból, hogy az olasz kommunisták Leninhez ultimátumot küldtek, mely szerint ha fentartja a 81. pontot, kilépnek a III. Internacionáléból. Maraközben és a szerbek által megszállott területeken választások folynak, amelytől a hazafias rendek távol tartják magukat. A szavazás belga rendszer szerint golyókkal történik. (A „Nap"). Lloyd George kijelentette, hogy Görögország nem számíthat a sevresi szerződésben megígért területekre, ha Constantin exkirályt újból trónra ültetik.(M. T. I.) iro 2 k«r« A városi szintűz holnap nyílik meg A szükséges technikai előfeltételek megteremtése után, ma délelőtt egy műszaki bizottság megvizsgálta a Városi Színházat a tűzbiztonság szempontjából. A vizsgálat eredményei végződött a Bethlen Bruckner kedvező igazgató engedélyt kapott az évad megnyitására. A színházat még ma este befünteti az igazgató, úgy hogy a holnaap esti megnyitó előadás, amelynek műsorán Rottand Sasfiókja van, minden akadály nélkül megtartható lesz, Tőzsde Budapest, nov. 24. (Saját tudósítónktól.) A tőzsdén ma szerdán nem volt hivatalos árjegyzés. A magánforgalomban csak dollárt (452-467), márkát (700-726)és lejt (690) jelestek. Zürichi nyitás : Budapest 1426, osztrák bélyegzett 140.