Nyírvidék, 1921 (42. évfolyam, 48-72. szám)
1921-03-17 / 62. szám
2 JT^yiksidek: 1921. március 17. s nyomorékká lett közös anyánk: a magyar haza. Én ezonben wivdszeknek dacára cem esem kétségbe. Én bizom a magyar nép veleszületett józanságában s hiszem, hogy pillanatnyi eltévelyedését csakhamar kibeveri fogja látni a népnek minden rétege azt, s de hogy nem azok az ő igazi jóbarátai, akik hamis jelszavakkal szivéből az istenfélelmet és a hsza?zszetetst kilopkodják s aranyhegyeket igerve neki, nyomorúságnál egyebet azonban néki adni nem tudnak, hanem igenis azok az ö igazi jóbarátai, akik öt Istent télni s hazát szeretni tanitják, — s ebből a jobb meggyőződésből azután régi dicsfényében ragyog fel újra a kereszt és a nemseti lobogó, a magyar nép dicső küzdelmeinek eme két ősi iránytűje és tanúja. , Testvéreim, magyarok! Egy nép sem fordíthatott még hátat az Istennek anélkül, hogy azért keservesen meg ne lakott volna; egy ember sem csúfolhatta meg édesanyját anélkül hogy bünének átka fejére ne szállt volna. Jaj volna a magyarnak, ha ama rettenetes lecke után, amelyet Istene és hazája pillanatnyi mefcsufolásáért már is vett, magit észre nem venné, mert akkor elsöpörné Öt az Isten haragjaimat ahogy már nálánál nagyobb nemzeteket is elsöpört. Kölesi Mikép a természeti világnak, úgy az elvilágnak is megvannak a maga törvényei, amelyeket büntetlenül át nem hághat senki. Helyes az, ha a magyar nép széles rétegei reformokat igényelnek, mert hiszen tagadhatatlan, hogy sok javítani való akad ebben az országban. Igen, olyan állapotokat kell teremtenünk, amelyek között minden becsületes ember megtalálja a maga helyét, minden becsületes munka megtalálja a maga méltó jutalmát és tisztességét. Meg kell akadályoznunk azt, hogy itten egyes kapzsi a lelkiismeretükön könnyen tágító elemek vigan ugrándozhassanak, mialatt sok törekvő, sok kiváló müvességü és értékes polgára e hazának a legelemibb szükségleteket is nélkülözni legyen kénytelen Olyan állapotokat kell teremtenünk, igen amelyek között minden igaz polgára e hazának érezze a haza idásanyai szivének a melegét s na legyen senki mostoha gyermek, mert hiszen a hasa fogalma csak igy válhatik igazán szentséges oltárképpé minden polgára előtt; ámde amikor mi ezt óhajtjuk és sürgetjük, nem szabad elfelejtkeznünk arról, hogy javulás társadalmi és közgazdasági téren nem azáltal fog bekövetkezni, ha mi minden létezőt felforgatva nagy halálugrásokkal üres ábrándokat kergetünk, hanem csak úgy, ha megfontoltan, lépésről-lépésre igyekszünk előre a haladás útján, egy pillanatra sem tévesztvén szem elől azokat a követelményeket, melyeket az isteni világrend és a magyar nemzeti szellem előír. Nekünk komolyan vett keresztyén, erős, szinte lángolóan nemzeti alapon és a mindenrendű becsületes munka megbecsülésén kell ez uj Magyarországot felépítenünk Erre kell összefogóznia itten minden tényezőnek fent és alant, szellemi és kézi munkásnak, észnek és szívnek egyaránt. És nagyon sok szolgálatot tesz a hazának az, aki nem ezt akarja és aki ma akár pártpolitikai, akár felekezeti, akár osztályérdekből a magyarságban ssit, mivel e nemzet a reája váró ellentéteket feladatokat csak úgy fogja megoldhatni, ha az egy Haza oltára körül minden polgár együttérző szívvel tömörül. A sara könyvében a jövőnket illetőleg nem tudjuk mi van megírva. Lehet, hogy hazánkért még sok megpróbáltatást kel majd elviselnünk — hát elviseljük! Lehet, hogy érette még sok könnyet és vért fog kelleni hullatnunk, — hát hullatjuk! Én csak egyet tudok, egyet értek, és azt az egyet a végítéletbeli harsona halottébresztő erejét el szeretném odakiáltani minden magyarnak: azt nevezetesen, hogy e hazában minden törekvésnek, minden kézmozdulatnak, a szivek minden dobbanásának, a hivő lelkek minden imájának arra kell irányulniuk, hogy velünk szemben az a nagy igazságtalanság, mondhatnám a világtörténelemnek legnagyobb igazságtalansága, mielőbb kireparáltassik s az eztréres Magyarország újból visszanyerje régi határait És ha nekünk, ma őszülő korban lévő polgároknak — amit ne adjon léten! — nem sikerülne ezt megérnünk: ezt a forró vágyunkat és törekvésünket örökül hagyjuk tirsa ok, nemzetem virága, magyar ifjúság! És tudjátok meg, hogy ntküek, apáitoknak, a sírban csak ugy less nyugovásunk, ha tiszt a törekvésünket híven szolgáljátok- Ezt a törekvést szolgálja e hazában minden ! A magyar anya lehalja csókjával lelkébe bölcsőben szentergő kisdedének; a magyar ara csókja estek a törekvésnek adjon tápot vőlegénye szivben; és a hadokló anya is utolsó csókjával ezt hagyja örökül maradékainak S minden egyébb vágy, törekvés és óhaj szoruljon egyelőre háttérbe eme legtöbb előtt. * Kedves polgártársak! Ismeritek-e a magyarnak legújabb gyászdalát, mely mint az édesanya ravatalánál felbúgó temetési ének megrázóan rezdült végig az igasérzés a magyar sziveken. Akkor látott paprirágott e dal, amikor odakint Párisban a halálos ítéletünket szövegezték. Zokogástól hangos Duna Tisza partja, Kacagó ellenség osztozkodik rajta. Suhog az őszi szél Késmárk mellett sírva, Nagymagyarországot Most teszik a sirba, így volt ez megírva. Óh írja be, sötét mementóként, minden magyar ember szivében dalt; irja ba azt, hogy volt idő, amikor a dicső mutu és a nyugoti népeknek annyi szolgálatot tett magyarral kegyetlenebbül bántak el, mint egy rablógyilkossal; irja bs hogy akadt nemzet, amely ,iircsónak vállalkozott e dicstelen komédiánál; irja be, mondom, minden magyar ember szivébe ezeket és ne feledjen ! Megjártuk a Golgotát és megjártuk a temetőt is. Egyik lábunk bent van még a sir gödörben, án — azt mondom — kibuzzuk és élni fogunk ! Mert dacára annak a sok sebnek, melyet e haza testén tátongni látok, én egy pillanatra sem haza jövője iránt, veszítettem el reményemet , mert van Isten az égben, akinek keze ot nyugszik a történelmen s aki igazságot szolgáltat mindenkinek érdeme szerint, amint a maagyarnak is szolgáltatott már számtalanszor. Oh szálljon bizalom és reménység szivünbe ama régi 48 as március 15 ből, amely szintén egy hosszú, sötét éjszaka után való hajnalhasadás volt s hassa át a mai nemzedék szivét az a hazafiúi láng, amely ott fellobogott , amely annyi csodát nivelt annak idején. És testvéreim, bármi jöjjön is na hagyjuk el magunkat! Jön még tavasz a sirhantokon megmozdul a rög s uj rügy fakad a száraz árakon, hogy virágba bontsa újra a természet kopár őlét. Higyjünk Magyarország feltámadásában! S dolgozunk mindnyájan annak mielőbbi eljövetelén ! . . . Éljen a magyar nemzet ! Éljen a haza! Az ünnepi beszéd evangéliumi ereje mély megilletődéssel töltik meg a sziveket Nem viharzik fel a tömeglélek szenvedélye, de az érzések, amelyeket e szavak keltettek nem is a hangos lelkesedés, hanem a fájdalmas magábaszállás forrásai voltak. Az ünnepi beszéd után a városi dalárda a nyíregyházi gyalogezred zenekarának kíséretével a Nim, nem, soha! dalt énekelte el lendülettel, hatásosan. A kart minden szám után lelkesen megtapsolta a közönség. Az ünnepség egyik kiemelkedő pontja Dr. Vietórisz István alkalmi költeménye volt, amelyet a szerző maga adott elő az aktualitás erelével A hatásos ünnepi dalt lapunk mai számában közöljük. A műsor szózattal zárult be, amelyet az összesített vegyes karok adtak elő a katonazenekar kísérete mellett hatalmas kifejező erővel. A közönségre mély hatást tett a nagyszabású ünnepély, amely aranyaival és tartalmi szépségeivel dokumentálta a város polgárságának lelkes hazafiságát, azt a megfisülést, amely a város társadalmát a forradalmak, oláh megszállás után áthatotta s mely a jobb jövő biztos záloga. Esküdjetek!... — 1921. március 15. — Esküdjetek ! . . Nem ! Nem ! Soha ! Nem adjuk e hazát oda ! Véren szerzett örökségünk Visszaszerzi hulló vérünk ! . . Észak felől sír a Kárpát: Nem bírja a csehek lármát — Kelet felé Erdély gyászol : Véreinken vad móc gázol — Dél felől rác — napnyugatra Nyílik már az osztrák marka 5 ti nézitek ? ! Ti tűritek ?! . . Ne hagyjátok ! . . Esküdjetek ! . . Esküdjetek ! . . Hangotokra Nyíljék meg a poklok torka! Szemetekben tűz, láng égjen, Úgy, mint éget nem is régen! Kezetekben pusztító kard Kiáltsa : Ne bántsd a magyart! Ellenségünk száz csatába űzzétek ki a határra ! Verjétek le a világot: Mentsétek a szabadságot! A szabadság napja mellett Majd pihentek ! . . Esküdjetek ! . . Esküdjetek ! . . Nem látjátok ? Árpád szeme figyel rátok ! Munkátokban, harcotokban — ujra éled — szive dobban — 6 vezessen támadásra. Második honfoglalásra ! Lobogóját kövessétek ! S majd ha győzve visszatértek : A magyarnak úgy lesz jussa Boldog, fényes Márciusa! . . Dolgozó kart, vért, életet — Leng a zászló — esküdjetek ! . . Esküdjetek 1 . . Kéz a kézbe ! . . Gyűl a felhő — gyűl a része . . . Pusztuljon a magyar átok! Pusztuljanak most a pártok ! Egy a jelszó: Élj a honért! Egy a válasz: Halj a honért! Ebben a szent keresztségben Minden magyar testvér légyen ! Ez legyen az egyenlőség koronája : a dicsőség Vonja be a magyar eget Sugarával! . . Esküdjetek ! Dr. Vietórisz István. A Bernyei Kör szabad lyceális előadása Ady főigazgató már Nyíregyházára érkezett Nyíregyháza, márc 16. Saját tudósítónktól. Ady Lajos dr. debreceni tankerületi főigazgató tegnap este érkezett meg Nyíregyházára. A Korona éttermében tárna összejövet is volt az illusztris vendég tiszteletére, amelyen a főgimnázium és leánygimnázium tanári karán kívül többen vettek részt. Ady főigazgató szerdán és csütörtökön a hősgimnázium összes osztályait meglátogatja, csütörtökön délután 8 órakor pedig a főgimnázium dísztermében tart előadást az egységes Magyarországról. Az előadás iránt óriási az érdeklődés, mert Ady testvéröccse a forradalom idején elhunyt költőnek, Ady Endrének. Jegyei előre válthatók a Ferenczi-féle könyvkereskedésben.