Nyírvidék, 1921 (42. évfolyam, 248-272. szám)
1921-11-26 / 269. szám
A nyíregyházi lakáshivatal beszüntette működését. Nyíregyháza, november 25 Saját tudósítónktól. A nyíregyházi polgárember, akit a háborúk és forradalmak odakényszeritettek1, hogy házigazdájának ezerféle otromba kellemetlenkedéseit tűrni kénytelen, az utóbbi évek alatt legalább azzal" a boldog tudattal hajthatta "fáradt fejét esténkint nyugalomra, hogy ma nincs is lakás,te legalább van lakáshivatal. A lakáshivatalt ugyanis nem azért teremtették, hogy az lakást teremtsen elő még a föld alól is, ahogyan azt egyes naiv gondolkodású halandók maguknak elképzelték, hanem azért, hogy legyen valami, ami egy kissé felboszantson bennünket, kissé mozgásba hozza petyhüdt vérünket,egyszóval, legyen mit szidni. Mert a magyar ember könnyen méregbe jön s ha fokos akad a kezébe, akkor léket is vág,Veleia cimborája koponyáján, de ha alaposan kikáromkodhatja magát,akkor olyan jámbor lesz, mint a kezes bárány. Akkor még madarat is lehet vele fogatni. Hát így vagyunk evvel a i lakáshivatallal is Ezt is azért teremtette a jó Isten, I hogy legyen valami, amit szidhasson az ember. Ha valamelyikünk lakás után szaladgált és heteken, sőt hónapokon keresztül nem kapott egy odút, ahol meghúzhasssa magát 12 gyermekével és egyetlen anyórsával, kesergésére csak ennyit válaszoltunk: Hát persze a lakáshivatal! Ott nem jsinálnak semmit. Bezzeg ha így ugy volna! Hiába, ez Magyarország! meg S szegény felebarátunk fohászkodott egy " kacskaringósat a szive legmélyéből, azután megkönnyebbült, örült, hogy Inás is szidja a lakáshivatalt "S azután futott tovább — lakás után. Hát bizony igy volt ez a régi jó időkben — november 2 ®-ika előtt — mostazonban Bernolák miniszter i őkegyelmessége jóvoltából ez a helyzet is gyökeresen megváltozott. Most már se pénz se posztó — nincs lakás, de megszűnt a lakáshivatal is. A legújabb lakásrendelet ugyanis nagy bölcsen megszüntette november 20-tól kezdődőig a városi lakáshivatalok működését, ami igen szép és elismerésreméltó cselekedet egy népjóléti miniszter«H,' í^áéjárt tíért várhattunk volna egyebet tőle, minthogy egy szép őszi napon a rengeteg keserűség és nyomorúság ősforrását a lakáshivatalt egy nemes gesztussal megszünteti s azt mondja: — Éveken át szidtátok a lakáshivatalt nem voltatok megelégedve egyetlen határozatával sem, csak bajt hozott turáni koponyátokra, miért is én, a népjavak és az Úgynevezett népjólét legfőbb letéteményese, mi, a magyar királyi népjóléti miniszter az Uriíak 1921-ik esztendejében a lakáshivatalt mint intézményt a mai nappal ünnepélyesen megszüntetjük. Nesztek! Azazhogy mégsem. Mert megszűnt ugyan a régi lakáshivatal, de egyúttal másik lakáshivatalt is kreált, mégpedig a magyar királyi államrendőrség kebelében, amely tiszteletreméltó intézmény azonban nem tartozik a népjóléti miniszter úr hatáskörébe, hanem ellenkezőleg a belügyminiszter urat vallja legfőbb patrónusának. És itt a bökkenő. A népjóléti miniszter úr megszerkesztette a maga rendeletecskéjét annak rendje és módja szerint, azonban pont az államrendőrségre vonatkozó részt pont a belügyminiszterrel I pont elfelejtette megtárgyalni. S most jött a lakásigénylők és kilakoltatottak krónikájában oly nagyjelentőségű dátum: november 20-ika. A lakáshivatal kapta magát, a rendeletre való hivatkozással becsukta a boltot s nagy gömbölyű letükkel kiirta az ajtóra: Halálozás miatt zárva! Tudniillik: meghalt a lakáshivatal. A hirre a lakásigénylők egész tömege támadta meg a rendőrséget. Mindannyian a lakáshivatal helyiségébe akartak beköltözni. Igy' akartak egy utolsót rúgni döglött oroszlánba, ha ugyan szabad ezzel a kifejezéssel élnem. A rendőrség azonban épen akkor kapott táviratot a belügyminiszter úrtól, hogy a lakáshivatalt nem szabad átvennie. Az okot már föntebb közöltük. A lakásigénylők számára most már csak egyetlen hatóság állt rendelkezésre, mégpedig a hagyományos sóhivatal. Azt mondhatná ugyan a nyájas olvasó, hogy ha már egyszer a rendőrség nem veszi át azt a lakáshivatalt, akkor a régi lakáshivatal folytassa a régi és a maga mesterségét. Csinálja azokat a lakásügyeket úgy, ahogyan az egy jól nevett lakáshivatalhoz illik. Erre azonban a történeti hűség kedvéért meg kell említenem, hogy Nyíregyháza város polgármestere még november 20-ika előtt előterjesztéssel élt a népjóléti miniszter úrnál, hogy hagyja meg nekünk nyíregyházi polgároknak azt a jó kis lakáshivatalt, hiszen igaz-igaz, de azért mégis ami biztos, biztos. A népjóléti miniszter összevonta bozontos szemöldökét és visszavonhatatlanul kijelentette, hogy az előterjesztésben foglaltaknak a szükségességét nem látja »fenforogni«. Egyszóval a népjóléti miniszter úr nem látja »fenforogni sem a szükségességet, sem a lakáshivatalt, mi azonban jámbor nyíregyházi polgárok forgolódhatunk mint a kergebirkák s mégsem fogjuk kitalálni, hogy most már mely hatósághoz forduljunk ügyes-bajos lakásdolgainkkal. , viselői vevény pedig a népjóléti minisztérium a következő hónap folyamán fogja az alapból a gyóyszertáraknak kifizetni Se lakás nincs, se lakáshivatal. [Ezen riport némi humorral van elegyítve) Ezenfelül igényelhető az arra utalt megfelelő és ingyenes kórházi ellátás és szükséges gyógyfürdő. A felmerülő költségekhez az állampénztár havi 12 millió koronával járul hozzá a tisztviselők pedig készpénzilletményeik 2 százalékát fogják az alaphoz adni. A tisztviselők orvosi ellátása. Bernolák Nándor nyilatkozata. Bernolák Nándor népjóléti miniszter a tisztviselők orvosi ellátásra vonatkozólag a következőket közölte: Ez az intézmény egyelőre ideiglenes jelleggel kezdi meg működését. A végleges szervezet 1922. január 1-re nyer előreláthatólag törvényhozási úton befejezést. A végleges szervezetiél figyelembe vesszük úgy a tisztviselőknek, illetve a szervezetnek, mint az orvosi testületnek kívánságait az átmeneti idő alatti szerzett tapasztalataikról. A törvény szerint a kedvezményes orvosi kezelése az összes állami tisztviselőkre kiterjed. Ami a tisztviselők gyógykezeltetését illeti, ez az átmeneti idő alatt a következő lesz: Minden tisztviselő, ideértve a nyugdíjas tisztviselőket és özvegyeket is jogosítva van arra,hogy a maga és családja számára háziorvost választhasson. A háziorvossal megállapodást kell létesíteni és ennek szövegét az országos orvosszövetség készséggel küldi meg. Az orvosi gyógykezeltetés kiterjed a tisztviselőknek ingyenes gyógyszerrel való ellátása is. A gyógyszert a hivatalos lapban közölt minta tiszt- 1921. november 25 Szabolcs vármegye több községében lesz háziipari tanfolyam. A háziipari felügyelőség nemtörődömséggel vádolja a községeket. Nyíregyháza, november 25. AJ NyirViddék tudósítójától. , N • A most meginduló téli évadban a földmivelésügyi miniszter az ország csak a nem valamennyi községében háziiparrit nevelő tanfolyamokat akart szervezni. A minisztériumnak Debrecenben székelő háziipari felügyelősége szervezte vármegyénkben a háziipari akciót, de ugy látszik, hogy szervező munkásságát nemi támogatták a községek kellő energiával s a háziipari mozgalom nagy jelentőségének méltánylásával. A felügyelőség erre vonatkozólag a Skövetkezőket jelenti: »A földmivelésügyi minisztérium a debreceni háziipari kerület területén, háziipari felügyelőséghez benyújtott kérvények alapján és javaslatára ott, ahol a kérvényezők biztosították a feltételeket, két hónapos háziipari tanfolyamokat engedélyezett, illetve azokat államsegélyben részesíti. A most következő téli évadban Hajdúvármegyében, Hajdúnánáson, gyékény, Hajdúböszörmény és Nádudvaron fonószövő, , Szabolcsban, Tiszadada, Dombrád és Kisvárdán kosárfonó, Napkoron fonó-szövő, Beregben: — Gergelyiben: kosárfonó, Szatmárban: Csekén kosárfonó tanfolyamok indulnak meg. Az engedélyezett tanfolyamok számából — panaszolja a felügyelő — látszik, hogy az az akció, mely a mezőgazdasági háziiparnak az egész ország területén leendő meghonosítását célozza és országos közérdekű fontossággal bír — bár hivatalos részről mindent elkövetnek, a községekben hivatott vezetők nemtörődömségén megadak. Hát bizony, ez szomorú. A bűnös ujfehértói kovácsmesterné. Az exhumált holttest, mint bűnjel. Ujfehértó, nov. 25. A napokban mély részvétet keltett Ujfehértón K. E.-nek, egy tekintélyes, ismert ujfehértói asztalosmester szép, fiatal leányának hirtelen halála. Néhány nappal a temetés után följelentés érkezett az ujfehértói csendőrséghez, amelynek figyelmét a feljelentő felhívta, hogy K. E. nem természetes halállal mult ki, hanem angyalcsinálónak lett az áldozata. A csendőrség azonnal exhumáltatta hullát s az orvosi boncolás eredménye igazolta, hogy bűnös beavatkozás okozta a fiatal leány halálát. (Inoptivi) A faluban már régen rebesgették, hogy egyik közismert kovácsmesterné, I. Gy.-né foglalkozik az angyalcsinálás mesterségével. A csendőrség ez alapon megkezdte a nyomozást és csakhamar meg