A M. Kir. Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium Oktatófilm Kirendeltségének hivatalos közleményei, 1940 (5. évfolyam, 1-12. szám)
1940-01-01 / 1. szám
ban töltheti be, melynek segítségével a hazának vallásosabb, erkölcsösebb, értelmesebb s a maiaknál öntudatosabban hazafias, s végül ismereteiket a gyakorlati életben a maiaknál jobban értékesíteni tudó polgárokat nevelhet. Oktatófilm az iskolákban Hogy ebben a munkában előkelő helyet tölthetne be a film, azt senki nem vitathatja! Sőt, ha valaki azt kérdezné tőlem, a magyar oktatásügy az utóbbi években mi módon gazdagodott, nekem az oktatófilmek diadalmas bevonulása jutna eszembe, a pergőképszalagra, mert a gépünkre gondolnék, mely megváltoztatta bizonyos mértékben az ismeretközvetítés színezetét, a tanárt s a tanítványt egyaránt meghódította. A középiskolai filmoktatás értékeiről, eredményes, átütő erejű hatásáról bizonyságtételt tesz a filmről írott tanulmányok garmadája, az Oktatófilm Kirendeltség évenkénti gazdag beszámolója, s lassanként több tízezres példányszámú, a nevelés gyakorlati munkásai által kitöltött nyomtatott kérdőívek. Az oktatófilmek nagy metodikai értéke kötelez bennünket arra, hogy azokat oktatásunk egész frontján a nevelés szolgálatába állítsuk. Hazánk egész területének közép- és középfokú iskoláiban évek óta mintaszerűen tölti be hivatását az Oktatófilm Kirendeltség által irányított filmoktatásunk. A Kirendeltség évenkénti beszámolója tanúskodik arról, hogy elemi iskoláinknak is hő vagyuk a népiskolai filmoktatás megteremtése, s közoktatásügyi kormányzatunk nagy szeretettel karolja fel ennek a rendkívül nehéz ügynek a megoldását. Geszti Lajos írja: „A magyar állam mindig sokat törődött a középosztály iskoláival. Most rákerül a sor, hogy ugyanannyi gond és fáradság fordíttassék az elemi iskolákra is. Hiszen ma már útszéli igazság lett, hogy a tanultabb nép többet termel, a haza védelmében jobban harcol. Amit a nép kap, azt a nemzet kamatos kamattal kapja vissza." A népiskolai filmoktatás befektetett anyagi értékei is hasznos gyümölcsöt hoznának. A népiskola ismeretközvetítése A népiskolai filmoktatás megteremtése azonban nemcsak anyagi kérdés, hanem sok pedagógiai problémát is rejt magában. A népiskolák célja, ismeretközvetítésének színezete egészen más, mint középiskoláinké. Ezeknek készültek eddigi oktatófilmjeink is. A népiskolákban a nevelői gondolat lép előtérbe s a tanító arra törekszik, hogy a nevelés céljait is szolgálja új módszeres egységeinek feldolgozásában. Ezt a nagy különbséget a gimnáziumi általános Utasítás is hangsúlyozza, rámutatva arra, hogy a népiskolai tanító viszonyítva a tanár munkájához, elsősorban nevel, másodsorban oktat. A népiskolai tanító a nevelésben és oktatásban is elsősorban a tanulóból indul ki, érzelmi és akarati életét fejleszti, érzékszerveinek és kezének ügyességét gyarapítja, a társadalomnak hasznos polgárt nevel. (Gimn. Ált. Ut. p. 20.) A népiskola tehát öncélú intézmény, megvan a maga saját didaktikája, így természetes, hogy filmjeinek is az eddigi oktatás rendjéhez kell alkalmazkodniok. Kérdés, milyen is legyen hát a népiskolák filmje? Az első, amit mondanom kell: más mint a középiskoláké. „Oktatófilm. . Valahogy már a szóban is benne van, hogy itt az elméleti ismeretanyag lép előtérbe, a népiskolában pedig a nevelői gondolatnak éppen olyan előkelő helye van, mint magának az ismeretanyagnak. Érdekes azonban, hogy a középiskolák munkásai is kívánatosnak tartanák olyan filmek készítését, amelyek az erkölcsi szépet érzékeltetik, s teszik élményszerűvé. Révész Emil dr. egyik tanulmányában hangsúlyozza, hogy az oktató célzatú filmeken kívül olyan filmanyagról is gondoskodni kellene, amely „erős