Muszter örökmozgóképújság, 2006 (4. évfolyam, 1-12. szám)
2006-12-01 / 12. szám
2006. december Örökmozgó Filmmúzeum mb=magyarul beszélő (dubbed into Hungarian) > mf=magyar feliratos (Hungarian subtitles) > hb=version original with Hungarian voice-over translation (through earphones) E=angol hang (English) > Ro=román hang (Romanian) > l=olasz hang (Italian) > J=japán hang (Japanese) > R-orosz hang (Russian) > Sp=spanyol hang (Spanish) > F=francia hang (French) 13. szerda A domb 16.30 (The Hill), angol, 1965, r: Sidney Lumet, f: Ray Rigby (saját és R. S. Allen drámájából), o: Oswald Morris, z: Art Noel, Don Pelosi, sz: Sean Connery (joe Roberts), Ian Hendry (Williams), Harry Andrews (Wilson), Ossie Davis (Jacko King) mb, 120 perc Angol katonai büntetőtábor az észak-afrikai sivatag valamelyik zugában a második világháború alatt: az udvar közepén egy hatalmas homokpiramis meredezik. Büntetésképpen ezen kell a foglyoknak a perzselő hőségben teljes menetfelszerelésben le-fel mászniuk. Egy új fogoly belehal a kegyetlen bánásmódba. Vajon a többiek még meddig tartják magukra nézve kötelezőnek a szabályok feltétel nélküli elfogadását? S vajon ki más is alakíthatná az ellenállás vezéralakját ebben a feszült lélektani drámában, mint Sean Connery, aki testi-lelki erejét ebben a filmben az erőszakmentesség sztoikus filozófiájává lényegit át. [20. század a filmen: 1944] Első szerelem 18.30 (Hatsukoi), japán, 1999, r: Shinobara Tetsuo, f: Nagasawa Masahiko, o: FujisawaJunichi, z: HisaishiJo, sz: Tanaka Rena (Satoka), Sanada Hiroyuki (Shinichiro), Harada Mieko (Satoka édesanyja) hb/J, 115 perc with English subtitles A film hőse egy diáklány, Satoka, akinek életét nagyon megnehezíti, hogy édesanyja betegsége miatt kénytelen nap mint nap konfrontálódni apjával, akivel soha nem tudott kijönni, így amikor megtalálja anyja levelét, melyet első szerelmének, Shinichirónak írt, egyből elhatározza, hogy teljesíti a halálos beteg kívánságát, vagyis felkutatja és elviszi hozzá Shinichirót. Csak az a baj, hogy a férfi már nem is hasonlít egykori önmagára. Satoka azonban nem adja fel: megszállottan próbálja jó útra téríteni Shinichirót, és összehozni a megálmodott találkozást a virágzó cseresznyefa alatt. Végül persze semmi sem alakul úgy, mint hitte... A belépés ingyenes! [japán fámi klub] Ördögűző 20.30 (The Exorcist), amerikai, 1973, r: William Friedkin, Wiliam Peter Blatty (saját regényéből), o: Owen Roitman, r:Jack Nitzsche, sz: Ellen Burstyn (Chris MacNeil), Max von Sydow (Merrin atya), Jason Miller (Karras atya), Linda Blair (Teresa), Lee J. Cobb (Kinderman hadnagy) mf/E, 125 perc A tizenkét éves Regant megszállta az ördög. Obszcenitásával és szexuális agressziójával őrületbe kergeti a környezetét. Az orvosok tanácstalanok, így édesanyja az egyháztól kér segítséget. Két szerzetes veszi fel a harcot a kislányba költözött démonnal... [Lee J. Cobb 95] 14. csütörtök Tiltott játékok 17.00 (Jeux interdits), francia, 1951, r: René Clement, f: Jean Aurenche, Pierre Bost, René Clément (Francois Boyer regényéből), o: Robert Juillard, r: Narcise Yepes, sz: Brigitte Fossey (Paulette), Georges Poujouly (Michel Dolle), Amédée (Francis Gouard), Laurence Badie (Berthe Dolle) mf/F, 90 perc Az 50-es évek elejére a francia film vibráló érzékenységével, hasonlíthatatlan költőiségével kiemelkedő rangot képvisel a világ filmművészetében. René Clément jelentősen hozzájárul ehhez a dicsőséghez. Az alkotókat ezekben az években érthető módon még mindig a második világháború iszonyatai foglalkoztatják, René Clément sem tud tőle elszakadni. Filmje előtt és után is ritkán fordult elő, hogy a háború pusztító utóhatásait ilyen megrázó nyíltsággal ábrázolták volna. A történet egy kislányról szól, aki a nérult légitámadás során elveszítette szüleit, s egy vidéki parasztcsalád neveli. Összebarátkozik a helybeli gyerekekkel, és a körülöttük dúló borzalmakat velük együtt ártatlanul belevonja játékaikba. Az elárvult kislány öntudatlan cselekedetei felkavaró könyörtelenséggel utalnak a felnőttek hátborzongató világára. A film 1953-ban Oscar-díjat kapott, és a velencei fesztivál nagydíját is elnyerte. [20. század a filmen: 1944] Megszállottság 18:30 (Ossessione), olasz, 1942, r: Luchino Visconti, Gino Franzi, Mario Alicata, Giuseppe De Santis, Gianni Puccini, Luchino Visconti (James M. Cain regényéből), o: Aldo Tonti, Domenico Scala, r: Giuseppe Rosati, sz: Clara Calamai (Giovanna), Massimo Girotti (Gino), Juan De Landa (Giuseppe) mfl. 120 perc Az utókor korszakalkotónak kiáltotta ki a filmet: sokan ennek elkészültétől számítják a neorealizmus születését. Az olasz valóság ábrázolása (Gino egy munkanélküli szerető, Giovannát pedig majdnem prostitúcióba sodorta a nyomor, mielőtt megismerkedett öreg férjével stb.) olyan jól sikerült, hogy a filmet mindössze egyszer vetítették, s a megsemmisítéstől is csak kalandos körülmények között tudott egy kópiát megmenteni Visconti. [Visconti 100] Szent szív 20.30 (Cuore sacro), olasz, 2005, r: Ferzan Ozpetek, r: Gianni Romoli, F: Ozpetek, o: Gianfsippo Corticelli, z: Andrea Guerra, sz: Barbora Bobulova (Irene), Andrea Di Stefano (Giancarlo), Lisa Gastoni (Eleonora), Massimo Poggio (Carras atya), Erica Blanc (Maria Clara) mi/ 120 perc Irene Ravanelli, a milliárdos ingatlanvállalkozó épp most zárt le egy pénzügyi spekulációt, amely a család két barátját öngyilkosságba kergette. Arra készül, hogy a hatalmas családi épületet, amelyet apjától örökölt, kis lakásokká átalakítva eladja. Mindeközben felfedezi őrült édesanyja szobáját, ahol a berendezés érintetlenül maradt. Találkozik egy rendkívüli kislánnyal, Bennyvel, aki annak szentelte életét, hogy segítse a magához hasonló szegényeket. Az anyja emléke és a kislány halála erősen felkavarja Irénét, és radikális változásra készteti. Eddigi kapzsisága önzetlenségbe fordul... 15. péntek Én és a tábornok 16.30 (The Spuare Peg), angol, 1958, r.John Paddy Carstairs, f: Eddie Leslie, Jack Davies, Henry Blyth, Norman Wisdom, o:Jack Cox, z: Philip Green, sz: Norman Wisdom (Norman Pitkin/Schreiber tábornok), Honor Blackman (Lesley Cartland), Edward Chapman (Grimsdale mérnök), Campbell Singer (Loder őrmester), Hattie Jacques (Gretchen) mf/E, 85 perc A második világháború idején Norman Pitkin útjavító munkás főnökével, Grimsdale mérnökkel a Battersby katonai tábor melletti útszakasz javításán dolgozik. Munkáját, pozícióját rendkívül komolyan veszi, ezért ha kiteszi a „Stop! Útjavítás” táblát, még maga a hadügyminiszter kocsija sem haladhat tovább. A tábor lakói és Pitkin között egyre gyakoribbak a konfliktusok. Az áldatlan állapotnak Layton ezredes, a tábor parancsnoka vet véget: Normant és főnökét besorozzák. A két újonc a kiképzés során ügyetlenségével rengeteg galibát okoz, ezért, hogy megszabaduljanak tőlük, útnak indítják őket Franciaországba... [20. század a filmen: 1944] Tizenkét dühös ember 18.30 (Twelve Angry Men), amerikai, 1956, r: Sidney Lumet, r: Reginald Rose, o: Boris Kaufman, r: Kenyon Hopkins, sz: Henry Fonda (8. esküdt), Lee J. Cobb (3. esküdt), Martin Balsam (1. esküdt) mb, 100 perc A tizenkét esküdtnek látszólag sima gyilkossági ügyben kell ítéletet hoznia. A vádlott bűnösségét annyi egybevágó tény bizonyítja, hogy az egyik esküdtben felmerül a gyanú: a dolog túlságosan is egyszerű, és nem ártana alaposabban megbeszélni a tárgyalóteremben hallottakat. Kezdetben tizenegyen vannak egy ellen, ám a helyzet fokozatosan változni kezd... [Lee J. Cobb 95] Petra von Kant keserű könnyei 20.30 (Die bitteren Tränen von Petra von Kant), nyugatnémet, 1973, r. f Rainer Werner Fassbinder (saját színdarabjából), o: Michael Ballhaus, sz: Margit Carstensen (Petra von Kant), Hanna Schygulla (Karin Thimm), Irm Hermann (Marlene), Katrin Schaake (Sidonie von Grasenable), Eva Mattes (Gabriele von Kant) mf/G, 124 perc A sikeres divattervező, Petra von Kant magányosan él, férjétől elvált, tinédzser lánya intézetben nevelkedik. Házvezetőnője, egyben asszisztense Marlene, aki mindenben aláveti magát neki, mégis ridegen és megalázóan bánik vele. A sebezhetetlennek tűnő asszony azonban maga is kiszolgáltatottá válik, amikor megismerkedik a nála fiatalabb Karinnal, és beleszeret. 16. szombat Bernadette 16.30 (The Song of Bernadette), amerikai, 1943, r: Henry King, r: George Seaton (Franz Werfel azonos című regényéből), o: Arthur Miller, r: Alfred Newman, sz: Jennifer Jones (Bernadette Soubirous), William Eythe (Antoine Nicolau), Charles Bickford (Peyramale), Vincent Price (Vital Dutour), Lee J. Cobb (Dr. Dozous) mf/E, 142 perc Bernadette Soubirous, fiatal parasztlány látomásának híre futótűzként terjed Lourdes-ban. Nemcsak a tömegekre van nagy hatással, de az állami hivatalokban is foglalkoznak az ügy esetleges következményeivel. Az első csodatétel után Bernadette-et a hatóságok elé idézik. A polgármester jövedelmező vállalkozás reményében, lezáratja a barlangot, és körbekeríti a forrást. A víz meggyógyítja Napóleon Lajos császár súlyosan beteg fiát, ezért az uralkodó elrendeli, hogy nyissák meg a barlangot a nép számára. Ekkor közli Peyramale, Lourdes érseke Bernadette-tel, hogy kolostorba kell vonulnia, az egyház kívánságára. Bernadette elbúcsúzik anyjától, apjától és szerelmesétől, Antoine Nicolautól, aki biztosítja, hogy soha nem fog megházasodni. Évekkel később nagy tömeg szorong a barlang előtt. A világ minden tájáról gyűltek össze emberek, hogy hitet tegyenek Bernadette látomása mellett. [Lee J. Cobb 95] Meghalni egy hosszú 1900 nap végén (The Long Day’s Dying), angol, 1968, r: Peter Collinson, r: Charles Wood (Alan White regényéből), o: Brian Probyn, Ernest Day, r: Malcolm Lockyer, sz: David Hemmings (John), Tom Bell (Tom Cooper), Tony Beckley (Cliff), Alan Dobie (Helmut) kb/E, 90 perc Komor, a második világháború idején játszódó filmdráma három, ellenséges vonalak mögött rekedt angol katonáról, akik őrmesterüket várják, hogy az kimentse őket szorult helyzetükből. Miközben életben maradásukért küzdenek, elfognak egy német katonát, Helmutot. Az ő segítségével próbálnak meg kijutni az ellenséges vonalak mögül, ám a nap végére már mindannyian halottak. A film különleges, klausztrofobikus feszültségét fokozza, hogy a megszokott dialógusok helyett a szereplők gondolatait halljuk megszólalni. [20. század a fámen: 1944] Elvira Madigan 20.30 svéd, 1967, r: f: Bo Widerberg, o:Jörgen Persson, r: Ulf Björlin, sz: Pia Degermark (Elvira), Thommy Berggren (Sixten), Lennart Malmen (Sixten barátja) mf/svéd hang 95 perc A filmet az osztrák Rudolf trónörökös és szeretője, Vetsera Mária múlt század végi tragikus öngyilkossága ihlette. Elvira és Sixten kivonulnak a társadalomból a természetbe, és teljes intenzitásában élik át a szerelmüket. A lírai film stílusa távol áll Widerberg korábbi alkotásainak hétköznapi realizmusától, nem a cselekmény, hanem a színek, a tárgyak, a zene jellemzi a francia impresszionista festők, különösen Renoir és Monet stílusában. » Filmtörténeti sorozatunk « 20. század a filmen: 1944 1- jén: Üzlet a korzón 2- án: Szent Lőrinc éjszakája, Utazás Jeruzsálembe 4- én: Nincs izgalom, Az utolsó metró 5- én: Angelina 6- án: Harc a sínekért, Csatorna 7- én: A holló 8- án: Budapesti tavasz 10-én: Viszontlátásra, gyerekek!, Titkos küldetés