Örökség, 2008 (12. évfolyam, 1-12. szám)
2008 / 1. szám
ÖRÖKSÉG - Napirenden A Budavári Nagyboldogasszony (Mátyás) templom helyreállításának 2007 évi munkái ■ DEÁK ZOLTÁN A KÜLSŐ HOMLOKZATI HELYREÁLLÍTÁS ÉS A BELSŐ RESTAURÁLÁS MEGINDULÁSA ELŐTT A KIVITELEZŐ 2007 ÉVI FELADATA A TEMPLOM TOVÁBBI ÁLLAGROMLÁSÁNAK MEGÁLLÍTÁSA A KÁROSODOTT SZERKEZETEK KIJAVÍTÁSÁVAL ÉS A GÉPÉSZETI KISZOLGÁLÓ TEREKET TARTALMAZÓ TÉRSZÍN ALATTI VASBETON "DOBOZ" MEGÉPÍTÉSE. A műemlék-helyreállításban egyre nagyobb szerepet játszanak azok a műszaki, védelmi intézkedések, melyek nem építészeti, hanem gépészeti és elektromos szerkezeteket vesznek igénybe a műemlék, illetve a műtárgyak állagának biztosítása érdekében. Már a beruházás előkészítő szakaszában - a diagnosztikai vizsgálatokból - világossá vált, hogy az épület nedvesedés elleni védelme nem választható el a templom környezetében levő közművezetékek felújításától. Nemcsak a közműtérképek hiányosságai miatt, hanem a már kiváltott, halott vezetékek kivételének elmaradása miatt is különös körültekintéssel kellett a kivitelezőnek a munkát elvégeznie. Az új közművezetékek lefektetését régészeti feltárás előzte meg, melyet a BTM Középkori Osztálya végzett. A közművezetékek nyomvonalában a templomot körülvevő középkori temető sírjait tárták fel. Befejeződött a régészeti munka a templom északi oldalán, és megkezdődhetett a sziklabontás, a gépészeti tereket magába foglaló, térszín alatti építmény helyén. Az év első hónapjaiban a megrendelő, a tulajdonos, a generál tervező képviselői egyeztették és kialakították - az ÁMRK által összeállított restaurátori javaslatok alapján - a restaurátori dokumentációk tartalmi követelményeit, melyekhez a terveket a generálkivitelezőnek kell elkészíttetnie és engedélyeztetnie. Áprilisban elkezdődött a falszárítás a terepszint alatt, a templom nyugati felében, a Béla torony északi-, a templom nyugati- és a Mátyás-torony déli falánál, elektromos szárító patronos megoldással. A fal a kiszárítása után alkalmassá válik egy elektronikus érzékelők által irányított elektromos szárazon tartó rendszer befogadására. Ezt a rendszert egészíti ki a fal külső oldalán húzódó, ember által is járható szellőztető járat, a fal belső oldalán a padlóvonal alatt - pedig egy kaviccsal feltöltött, szellőzőráccsal ellátott járat. A templom és a Hilton Szálló közötti térszín alatti építmény sziklába vágott munkagödrének kialakítását a Geofizikai Intézet körültekintő üregvizsgálata előzte meg. A szikla kibontása rövidebb megszakításokkal októberig folyt. A Mátyás-torony gyenge szilárdságú, belső oldali sóskúti kövei által okozott statikai probléma kezelésére - külsős szakértők bevonásával - a torony egyik pillérén kísérletet hajtottunk végre. A kísérletet laboratóriumi vizsgálatok előzték meg a templom sóskúti köveiből vett mintadarabokon. A kísérlet célja az volt, hogy kovasav-észter kőszilárdító anyag - vákuum és nyomás segítségével - teljes keresztmetszetben történő bejuttatásával szilárdságnövelést értünk el. A szilárdító anyag megkötése után a pillérből vett mintákat a Műszaki Egyetem laboratóriumában megvizsgálták és a mérési eredményekből kiderült, hogy a szilárdságnövekedés az eltérő szerkezetű köveknél 20-50% között alakult. Ez az eredmény beváltotta a kísérlethez fűzött reményeket. Júniusban elkezdődött a templomot körülvevő szivárgó rendszer építése, folyamatosan haladva azokon a szakaszon, ahol már megtörtént a régészeti feltárás. Júliusban generálkivitelező megkezdte a fedélszék hibáinak javítását. A károsodások - a beázások mellett - még azokból a háborús sérülésekből adódtak, melyeket az 1955-65 közötti helyreállítás során nem javítottak ki. A templom északi fala alatti sziklát a támpillérek közötti szakaszokon behorgonyzott vasbeton falakkal kellett megerősíteni, mivel a szikla nem volt homogén, hanem kisebb-nagyobb kőtörmelékkel kitöltött üregek szabdalták. Augusztusban megindult a templom homlokzatának kő restaurátori helyreállítása. A munka a főszentélynél kezdődött és az év végéig a templom keleti homlokzata készült el, a déli homlokzat keleti felével együtt. A felületek letisztítása után eltávolítottuk, illetve megszilárdítottuk a meglazult, feltáskásodott részeket. A felületi sérüléseket a kő fajtájának megfelelő kőpótló anyaggal egészíttettük ki. A kváderkövek közötti fugázó anyagot is a különböző felületek különböző igényei szerint határozták meg. A homlokzati felületek beállványozása után kiderült, hogy a szentély északi oldalának támpillére olyan mértékig sérült, hogy javítása csak visszabontással lehetséges, ezért a szentélynek ezt a szakaszát ideiglenesen drótkötéllel össze kellett fogni. Novemberben elkezdődött és az év végéig befejeződik a térszín alatti építmény vasbeton dobozának építése. A 2007. évben elsősorban szerkezetépítő- és közmű munkák folytak, melyek a következő évek műemlék-helyreállító és restaurátori feladatainak végrehajtását alapozták meg. ■ Sziklamarós az alépítmény helyén a templom és a Hilton között Kőrestaurátori munkák a szentély külső falán Fotók: Deák Zoltán