Orosházi Friss Hírek, 1933. június (10. évfolyam, 123-145. szám)
1933-06-01 / 123. szám
4 a királyság intézménye ellen izgatott A királyság intézménye elleni izgatás vétségével vádolva került a szegedi törvényszék Gömöry tanácsa elé Makai János 37 éves szabómester, a bihar megyei nemzeti radikális párt elnöke. A per előzményei egy pártgyűlésre nyúlnak vissza, amelyet a méhkeréki pártvezetőségi tagok tartottak párthelyiségükben március 8-án. Az ülésen Makai János is beszédet mondott, amelyben a meggyaszói képviselőválasztás ügyével foglalkozott. Ezután — a vád szerint — a királyság intézménye ellen beszélt, majd azt mondotta, hogy százszor inkább legyen köztársaság, mint ilyen királyság, végül pedig éltette a köztársaságot. A gyűlésen erre többen szintén a köztársaságot éltették. A vádlott kihallgatása folyamán előadta, hogy ő hasonló értelmű beszédet mondott, azonban nem a királyság intézménye ellen izgatott, csak annyit mondott, hogy inkább legyen nemzeti köztársaság, mint Habsburg-királyság. A köztársaságot nem éltette, Iranem erre a kijelentésre a gyűlés résztvevői közül éltették ketten-hárman a köztársaságot, amit ő nem akadályozhatott meg. A tanuk hasonló értelemben vallottak. A tanács ezután kihirdette az ítéletet. A törvényszék a vádlottat a vád és következményei alól felmentette, mert a törvény szerint a királyság intézménye ellen az izgat, aki a királyság ellen mozgalmat szervez, irányít, vagy vezet. Minthogy pedig Makai János ezt nem tette, fel kellett menteni. TÖRÖK LAJOS műkő, síremlék és cementárugyára HUBA UTCA 31. SZ. Államikert mellett. V GYÁRT. Díszes római recés és sima CEMENTLOPOKfll, MOZI I KÚPOKAT, Fayencelap nagyságú, különféle szinü FALBURKOLATI LAPOKAT fürdőszobák, konyhák, kapubejáratok, mészáros és hentesüzletek falainak burkolására. 9 kúpos keramit utánzata műkő és beton JÁRDALAPOKAT kapubejáratok, járdák stb. burkolására. CEMENTCSEREPET, ESŐVIZES KÁDAKAT, kútgyűrűket, kútrovásokat, cementcsöveket, vályúkat, csatornakagylókat, kerítésoszlopokat, díszes virágvázákat stb. Vállal: SÍRBOLTOK, síremlékei, sírkeretek építését, lépcsők, lábazatok s mindennemű műkő és beton munkának szakszerű készítését. OLCSÓ sírkövek, keresztek raktáron. Szolid árak! Pontos kiszolgálás! Orosházi Friss Hírek 1933. június hó 1 Íi tanyavilág minden problémáját megvitatták a szegedi tanyakongresszuson Ankét összehívását sürgette egyik felszólaló a tanyai egészségvédelmi szolgálat kiépítése érdekében Staub Elemér elnöki megnyitó beszédével nyílt meg május 27-én Szegeden a III. Tanyakongresszus, ahol az Alföld tanyavilágának azokat a problémáit ismertették, amelyeknek megoldásától közel kétmillió tanyai lakos boldogulása és a nemzeti közösségbe való szorosabb bekapcsolódása függ. A kormányzat is új utakat kíván kijelölni a tanyai lakosság helyzetének jobbrafordulása érdekében és ennek az útnak a köveit kívánták lerakni a szegedi Tanyakongresszuson, amelyen a tanyavilág népe a jobb jövő felé elindulhat. Somogyi Szilveszter dr. a m. kir. miniszterelnök képviseletében hangsúlyozta, hogy nagy érdekek fűződnek a tanyakérdések helyes megoldásához és amidőn a miniszterelnök jókívánságait kifejezi, alapos munkát kér a kongresszus tagjaitól, mert itt 300.000 ízig-vérig megbízható magyar ember, illetve család sorsának megjavításáról van szó. Gesztelyi-Nagy László mezőgazdasági kamarai igazgató a vasútállomásokon postai ügynökségek és telefonállomások felállítását hangsúlyozza, mert ezt közegészségügyi, közigazgatási és közbiztonsági szempontok egyaránt sürgetik. Határozati javaslatát egyhangúan elfogadják. Kiss Károly tanfelügyelő a tanyavilág kulturális kérdéseiről tartott előadást. A tanyai összejövetelek vigalmi adó alóli mentesítését kérte. Dicsérettel emlékezett meg a tanyai tanítóság értékes munkájáról. A tanyai tanító gyermekei taníttatása érdekében internátus felállítását tartja szükségesnek. A községek adják át az iskolák mellé törvényben biztosított földterületeket. A terembe érkező Fabinyi Tihamér kereskedelmi minisztert Staub elnök köszönti és felhívja figyelmét a tanyai lakosságra. A tanya ősztől-tavaszig el van zárva a világtól. A műveltség kérdése mellett, az értékesítés nagyjelentőségű problémája figyelmeztet bennünket a közlekedési kérdések sürgős megoldódására. Fabinyi miniszter válaszában fontosnak tartja, hogy a tanyai kérdést végre az érdeklődés homlokterében tiltották. A kormányzatban és benne is megvan a törekvés a segítésre és szeretettel foglalkoznak a tanyai kívánságokkal. Praktikus feladatokat jelöljön ki a kongresszus. A nagyobb befektetéseket igénylő intézményeket csak lépésről-lépésre valósíthatja meg, de mint dorozsmai képviselő is mondja, tudja mi az a tanyavilág, hol vannak a jogosult panaszok és az intézkedések nem váratnak sokára. Dr. Csergő Károly alispán a tanyai közigazgatás kívánságait terjeszti elő és sürgeti a tanyai intézmények megteremtését. Meggyőződése, hogy intézményesen kell biztosítani az érintkezést a tanyaiakkal. Tanyai kirendeltségeket kell felállítani. Orvos és állatorvos tartozzék ott időnként megjelenni. A tanyakörzetet telefonnal, rádióval, postai kirendeltséggel, tanyai gyógyszertárral kell ellátni, és a törvényhatóság első tisztviselője mellé tanyabizottságok alakítandók. Dr. Johann Béla egyetemi tanár a tanyavilág egészségügyi kérdéseit fejtegette. A vidéki egészségügyi intézmények szaporítására van szükség. Vándor iskola-fogászat létesítését kívánja. A diétás konyhai ismeretek terjesztését sürgeti. Az egészségvédelmi szolgálat kiépítését tartja szükségesnek, amelybe elsősorban a tanítóságot kell bekapcsolni. A város és községi állások betöltésénél elsősorban azokat kell jelölni, akik mint tanyai orvosok fejtették ki működésüket. Ankét összehívását kéri a kongreszszustól. Bender apátplébános a tanyavilág erkölcsi és vallási szükségleteinek kielégítéséről tartott előadást. Dr. Kovácsné Tüdős Ilona, a Tejgazdasági Szemle szerkesztője a tanyai nők helyzetét és szerepét ismertette nagyon érdekes előadásban. Kamenszky Béla ,gazd. isk. igazgató a tanyai gazdálkodást ismertette. Rámutatott a legfontosabb földmivelési, állattenyésztési és kertészeti időszerű teendőkre. Kérte, hogy a nikotint az állam több évi részletfizetés mellett bocsássa rendelkezésre. Követelte az üszőborjuk eladásának korlátozását. Javasolta a mesterséges szálastakarmányok termesztésének propagandáját. Dr. Kiss István közgazdasági egyetemi tanársegéd a tanyai statisztikai adatfelvétel állandósítására hívta fel a kongresszus figyelmét. Kívánja a tanyai szakértők bevonását. Számos hozzászólás után Szilágyi János kisgazda a kongresszus nagy érdeklődése mellett sorolta fel, minden szenvedélytől mentes megindult hangon a magyar gazda nehéz problémáit. Orosházáról a tanyakongresszuson Jankó Ferenc, Vörös Imre a Kisbirtokos Szövetség jegyzője, Zábrák Pál ifjúsági elnök és Baki István pénztáros vettek részt. Staub elemér elnök 4 órai tanácskozás után zárta be a kongresszust, amelyen több, mint 500 hallgató vett részt és a szakminiszterek képviselőin kívül a vármegyék, városok vezetői, a mezőgazdasági bizottságok elnökei, a közgazdasági bizottságok elnökei, a közgazdasági egyetem kiküldöttei, gazdaköri vezetők, országgyűlési képviselők is megjelentek, s a magyar gazda jellemzéséről híres Móricz Zsigmond író szintén végighallgatta a tárgyalásokat és szorgalmasan jegyezte az elhangzott számos népies kiszólást. Dr. Kovács Dezső. Gazdák Biztosító Szövetkezete, orosházi főképviselősége Rákóczy ut 8. Kedvezményes feltételek mellett vállal jégkárbiztosításokat. — Megtéríti az 5 o/o-os és ezen alóli jégkárokat pótdíj fizetés nélkül. Kartallen kivül áll ! -- Figyelem! Figyelem! Tisztelettel értesítjük a n é. építtető közönséget, hogy TÉGLA ÉS CSERÉP gyártmányainknak helyben és vidékre történő eladásával STRAUSZ GYULA fakereskedését islóvásártért megbíztuk, ott lerakatot létesítettünk s ugyanott GYÁRI ÁRAINKON pontos leszállításra, minden mennyiségben előjegyzéseket és rendeléseket is felvesznek . Tisztelettel KRISTÓ és TÁRSAI Téglagyár Rt. Orosháza Közgazdaság Rovatvezető: Dr. Kovács Dezső okleveles közgazda. A Sertés- és Marhakereskedők és Tenyésztők évi rendes közgyűlésén arra kérték a kormányt, hogy a valutapolitikai területen a pengő fentartásának terhét ossza meg, úgyhogy annak terhe ne csak a mezőgazdákat és kereskedőket érje. A Délvidéki Közgazdasági Kongreszszuson dr. Tafler Elek (Orosháza) felszólalásában az exportot előmozdító »prémium« mértékének előzetes közlését kérte, mert anélkül a kalkuláció elképzelhetetlen. A kiviteli jutalom valójában a devizapolitika egyik eszköze, azonban ezek nálunk nagyon alacsonyak. Mérvük legfeljebb 10—15 százalék s azt is csak nagy utánjárással lehet elérni. Szükség van arra, hogy cikkenként ezek a prémiumok a vidéki exportőrökkel legalább 3 naponként közöltessenek és kiviteli jutalmak az u. n. klíringes országokkal szemben is biztosíttassanak. Egyes államokban a prémium mértéke 28 és fél százalék, s nálunk is szükség van ezeknek felemelésére. A kongresszuson nem akadt szószólója a tollexport körüli akadályoknak, pedig nagy nemzetgazdasági érdekek fűződnek ahoz, hogy a belföldi piacon felvásárolt mennyiségek jelentős tételekben legyenek kiszállíthatók és kivitele minden különösebb utánjárás nélkül engedélyeztessék. A mezőgazdaság érdeke, hogy a mellékcikkek is idején, minél jobb áron értékesüljenek és a két év előtti mennyiséggel szemben egyötödére viszszaesett ágytoll-kivitel visszanyerje az ország külkereskedelmi mérlegében korábbi jelentőségét. A közlekedésügyi kérdések tárgyalásánál Vadnai Béla: Tiszamellékről című könyvére történt hivatkozás. A volt szentesi főispán már 1900-ban megállapította, hogy az Alföld közlekedésügye teljesen elhanyagolt állapotot mutat. Már akkor követelte a Duna—Tisza csatorna megépítését, ami 70.000 földmunkásnak ad több évre biztos megélhetést. Ezt a könyvet ismertetni kellene minden középiskolában és a kötelező olvasmányok közé kell sorozni, olyan tanulságos pádjainak minden megállapítása. List Frigyes világhírű német közgazdára is hivatkozott ugyanaz az előadó, aki két izben is járt Magyarországon , aki már a múlt században, helyes szempontokból kiindulva ismertette Magyarország általános közgazdasági és közlekedésügyi helyzetét. Geszthelyi Nagy László mezőgazdasági kamarai igazgató is felszólalt a Közgazdasági Kongresszuson és önérzetes hangon állapította meg, hogy a főváros szempontjai érvényesülnek a gazdasági élet egész területén, míg a vidék szempontjai teljesen eltörpülnek. Az előkészületben levő vasúti tarifa még ma sem ismer 200 km-nél nagyobb díjszabási távolságot, az érdekképviseletek beavatkozására és célszerű intézkedésekre van szükség. Az u. n. bekötő utak építésére a fedezet már költségvetésileg is biztosítva van. Búzával bevetett terület volt 1932-ben Békés megyében 210 ezer kát. hold, az egész országban 2,7 millió kát. hold területről arattak búzát. Az idei számadatok csak júliusban válnak ismeretessé. Új magyar—osztrák kötelék vasúti díjszabás lép életbe, amely díjkedvezményeket tartalmaz magyar gabonára is. A szénarany ára kilogrammonként 5080 pengő.